1945-ben ezen az estén, Jégbontó (február) hava 13.-án kezdődött a Drezdai Holokauszt – sokszázezer halott… Védtelen polgárok, többnyire nők és gyermekek, menekültek, köztük sok magyar… Összeszámolni pontosan a mai napig sem sikerült, mert az áldozatok többsége szénné, vagy egyenesen hamuvá égett a „szövetséges” lángviharban… Az áldozatok jelentős része pedig nem is helyi lakos volt, hanem a vadállati módon gyilkoló és erőszakoskodó Vörös Hadsereg elől, keletről menekülő német és magyar…

A kommunista zsidó propagandavezér Ilja Ehrenburg a hírhedett „Öljetek!” röplapján biztatta a szovjet katonákat a legördögibb gaztettekre… bestiális tömeges erőszakra, meg a halálba kínzásokra…

Ilja Grigorjevics Ehrenburg – a GONOSZ megtestesülése …

Már az aláírása is minden lelki nyomor tanúbizonysága…
Ez a lelki torzontorz osztotta a dörgedelmes gyűlöletbeszédein át Európában a Terrrort !

Ez elől az őrjöngő vörös horda elől menekült az ártatlan magyar majd német polgári lakosság…

A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül a polgári Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. Talán ez maga volt a leggonoszabb csali… az ártatlan áldozatoknak…

A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,5 millió embernek adott menedéket, és a több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős tömegekbe zsúfolódva éltek már az emberek…

A máig a művelt angolság álarcában tetszelgő britek RAF nehézbombázói a szász főváros felé vették az irányt… készült a világ egyik legnagyobb háborús bűne… az azóta is ajnározott nagy demokrata, valójában az agyongyalázott Adolf Hitlernél sokkal gonoszabb anglonáci Winston Churchill utasítására !!!

A rosszarcú tömeggyilkos, a brit majd a kommunista terror szálláscsinálója…
Az egyik legnagyobb háborús bűnös, akit sohasem vontak felelősségre.
Az ál-liberális köntösbe bújó anglonácik pedig máig bűntetlenül ajnározzák e népirtót… 

A szellemi örökéül ránk maradott genny ma is az áldozatok emlékét gyalázza :

A gyújtóbombák zöme a sűrűn beépített, csodálatos történelmi óvárosra, Szászország ékszerdobozára hullott, ahol minden hamar lángba borult.

A szász kincseket égették – valakinek az utasítására – az angolszászok…

A világ legnagyobb nép-irtói, a britek itt is példát statuáltak…

Az 1945-ös évre már nem maradt olyan német nagyváros, amelyet az angolszász légierők még nem bombáztak volna a második világháború embertelen bombázóhadjárata következtében.

Arthur Harris „bosszúterve” jegyében, a városok legsűrűbben lakott belső negyedeit, történelmi óvárosait szőnyegbombázással pusztították el. A cél a polgári áldozatok minél magasabb száma volt. A legnagyobb pusztítást nem is a rombolóbombák okozták, hanem a foszforral végrehajtott támadások után kitörő óriási tűzvihar. A levegő fojtogató hiánya elől a polgári lakosság a pincékből a felszínre menekült, ahol az óriási hőség, a mérges gázok és az oxigén hiánya percek alatt végzett velük. 1945 február 13.–15.-e közötti négy támadáshullám után…

Kilátás a drezdai városháza tornyából dél felé… (Fénykép: id. Richard Peter, 1945)

Még napok múltán is omlottak össze épületek, melyek kőanyaga a tomboló tűzvihar hatalmas hőjétől elporlott… elmállott…

A „legszerencsésebbek”, talán azok a „szerencsétlenek” voltak, akik nem jutottak már be a kincses városba, hiszen a vonatok már a pályaudvarokon sem fértek el… Így sokan a kilóméterekre kinnrekedt vonatokon nyomorogva nézhették végig a brit népirtást… E téli éjen a Drezdai Holokauszt tüze tartotta melegen még odakinn is őket… Két nagynéném is ott volt… Nappali fény volt…

A legnagyobb vitát a halottak száma váltja ki. A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen nehezen alakul, a máig erős politikai nyomás alatt tartott történészek 40-50 ezer és 600 ezer meg a milló közé teszik az elégett, hamuvá-füstté vált emberek számát…

A Drezdai Holokauszt – Anya meg gyermekei szénné égve a drezdai légoltami picében…

No persze… A német- és magyarellenes rasszizmus, no meg az elkövetők védelme, a háborús bűnösöknek meg a leszármazottaiknak máig is fontosabb az igazságnál !!!
Kárpótlás ?! Ugyan már… 
Szóba se jön !!! Ez ellen internáci hordák tüntetnek… 

Illendő lenne már egy hiteles film arról, hogyan törték meg a német nép gerincét !!!
Égő foszforral meg a sült ember-hús fojtogató szagával…

Íme a Drezdai Holokauszt hullahegyei… a „szerencsések”, akik nem váltak hamuvá a lángtengerben…

Elszenesedett emberi holttestek halomba hányva a leégetett város főterén, az Altmarkon,
1945. február végén… Ez az Igazi Holokauszt ! A „Teljes elégettetés” ! 

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Az életben maradottakkal a hamarosan megérkező Vörös Hadsereg kegyetlenkedései végeztek… Egy 16 évesen túlélő lány mesélte el nekem – németségéért Angliában máig is diszkriminált – öregasszonyként, hogy a szovjetek minden lányt és asszonyt módszeresen és bestiálisan megerőszakoltak…

A háborús bűnösöket pedig soha nem vonták felelősségre…

Az odaveszett menekülő magyarok tízezreire is emlékezve – majd egy évszázad módszeres és „hivatalos” hazudozás után – érdemes végre szembesülni az igazsággal !!! A tömeggyilkos valósággal…

Az 1945 február 13.-án és február 14.-én végrehajtott angol-amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús bűncselekménye.
Ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság, amiben legalább félmillió polgári áldozat szenvedett borzalmas tűzhalált.

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Itt az idő ! Döntsük le a hallgatás falát !

Itt az idő ! A Drezdai Érzékenyítésre !!!

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még:

Bombenholocaust – Drezda

GUSTLOFF-HOLOKAUSZT – 75 ÉVE TÖRTÉNT ! AZÓTA HALLGATNAK RÓLA…

The post A Drezdai Holokauszt napján – Itt az idő az érzékenyítésre !!! appeared first on Hunita.

A MAGYAR NYELV HÁZA – UGOR-HÁZ – A BUDENZ MÚZEUM

Csaknem másfél éve jogerős volt a határozat a Dohány utca 31. szám alatti kétszintes ház bontására.
A 19. század második felétől álló épület leghíresebb lakója az Ugor-nyelvrokonság Nagy Mestere, a magyarrá lett német nyelvész, Budenz József volt. Mondhatjuk hát : ez a Budenz-ház !

A Budenz-házban lehetett volna illő helyen a már régóta vágyott, mégis máig sem álló Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza !!! Rokontalan nyelvünk távoli rokonságát a mai napig relytélyek övezik. Ez a rendkívül bonyolult és sok kapcsolati szálon futó rokonság megér egy Kutató Központot ! Ez a Kutató Központ egyben az eredmények, azaz a szerteágazó rokonság föltárt újabb eredményeinek is bemutató háza lehet !

A Magyar Nyelvtörténet Háza bemutatója lehet nyelvünk érinkezéseinek, vélt vagy valós rokonságainak is !!! Itt az idő szembenézni vele, hogy nyelvünk rokonsága, ill. rokoni köre bizony máig vitát érdemel. A lezárt és eldöntött viták eredményeit pedig ideje bemutatni !!!

A nemzetellenes, antimagyar ingatlanhiénák tervei szerint persze a helyére várhatóan egy társasház, vagy épp egy szálloda fog épülni. Milyen szellemes hasznosítási terv ! Amelyik éppen Mammónnak jobban jövedelmez. Mint bárhol másutt a velejéig züllött-romlott Európában…

Azonban… Szerencsére nem csak a vonat késik folyton e hazában… a mai Magyar Roncsországban… de néha a szégyenletesen bűnös bontások is…
így a papírok mögé bújó bűnözők kezéből akár a Nemzet ölébe is hullhat e többre érdemes ház… Hittem…

Álljon hát a Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza ! 

Tudatlanok, vagy nyerészkedők (nyomására) kiadták rá a bontási engedélyt… de
Amíg áll… még megmenthető… lett volna…

A Budenz-ház még megmenthető lett volna a Dohány utcában.
Egy kultúr-nemzet Budenz Múzeumnak – vagy akár Ugor Múzeumnak – vagy még inkább a Magyar Nyelv Háza‘nak –rendezte volna be…
Annak, a Budenz Józsefnek is az emlékezetére, aki németként egy életen át a mi magyar nyelvünket kutatta…

A jelenlegi ház homlokzata fölé magasodhatott volna egy üveghomlokzat, amely a nyelvcsaládfánkat vagy akár nyelv-családfáinkat is hirdetheti…
ahogyan az az évszázadok során változott…

A fölső üvegcsarnok belterében egy hatalmas térbeli nyelvcsaládfa – akár egy ÉLETFA – hirdethette volna nemes múltunkat ! 
…és még nemesebb jövőnket !!!

A Magyar Nyelvrokonságok Házában minden fölvetődő rokonság eszménye és bírálata is !
Legyen ez a Magyar Nyelv Szabadságának a Háza is !

Budenz József, németnek született, de magyar akart lenni, így magyar nyelvtudósként ismerjük ma Őt. Egyetemi tanárként a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.

Korának egyik legkiválóbb nyelvésze.
Ő bizonyította be végérvényesen – ahogyan Ő nevezte – az ugor-nyelvrokonságot.
Megítéltetése máig politikai villongások terepe. Itt az idő végre a helyükre tenni a dolgokat !

Ki is volt Budenz József ? Német volt vagy magyar volt ? – „Ő akkor szerette meg nyelvünket, mikor azt üldözték, akkor csatlakozott hozzánk, mikor ellenségeink, de még egyes honfitársaink sem igen hittek jövőnkben. Magyar hazafi lett, élő bizonyossága annak, hogy nem a közös eredet, nem a faj teszi a nemzetet, hanem a nyelv, az eszmék, érzések és törekvések közössége.” – mondotta Gyulai Pál.

De alig néhány hétre rá… Földig rombolták… Hazaárulók… Mammóni neofiták…

Egy több mint másfél évszázados öreg épületet pusztított el megint a pénzéhség szelleme székes fővárosunk arcáról. A Magyar Nemzet kultúrkincse Mammón ördögi munkálódásának esett áldozatul… ahelyett, hogy a Nemzet büszkeségeként hirdette volna Nyelvünk egyedülállóságát…

ÚJABB MERÉNYLET A NEMZET ELLEN – BUDENZ-HÁZ BONTVA < Nyisson ide !

The post NEM ÁLL A MAGYAR NYELVROKON(TALAN)SÁG HÁZA (SEM) ! appeared first on Hunita.

Mintha az ételt a bankok találták volna fel, mintha a fák hitelkártyát kérnének, vagy mintha a répának engedély kellene a növekedéshez.

Pedig a kérdés sokkal egyszerűbb: miért nincsenek sétálható kertek a városainkban?

Nézz körül: beton, aszfalt, ehetetlen díszfű, üresen hagyott kilométeres járdák és hőt sugárzó parkolók vesznek körül minket.

Közben azt halljuk, hogy ételhiány van, pedig ez az első nagy hazugság.

Az étel nem hiányzik, az ehető föld van mindenhol, csak lebetonoztuk, majd elhittük, hogy a túlélést messziről kell beszállítani.

Gyerekként mindannyian megkérdezhettük volna: miért nőhetnek ingyen gyümölcsfák, de a városainkban egy sincs?

Miért megengedett a gyep, de a paradicsom már szabálysértés?

Miért hobbi a fűszernövény, miközben a haszontalan fű kötelező?

Miért autókra tervezzük a tereket a lábak helyett, aztán csodálkozunk, hogy pénz nélkül nem lehet megélni?

Ez nem véletlen, hanem szándékosan kialakított törékenység, egy jól működő túszrendszer.

A túlélésünk láthatatlan farmoktól, irányíthatatlan ellátási láncoktól, megfizethetetlen üzemanyagtól és bármikor bezáró boltoktól függ.

Ez nem rugalmasság, hanem függőség és fogság.

Senki sem mondja ki, hogy egy olyan civilizáció, amely teherautók nélkül összeomlik, nem etetni akarja az embereket, hanem irányítani.

Egy értelmes világban a városok sétálhatók és ehetőek lennének.

Gyümölcsfák állnának a járdák mellett, bogyós bokrok nőnének mindenhol, és közösségi kertek váltanák fel a halott gyepet.

Ehelyett steril rendszert építettünk: füvet, ami senkit nem etet, parkolókat, amelyek megölik a talajt, és törvényeket, amelyek tiltják a bőséget.

Lebetonoztuk az ételt, majd most pénzért próbáljuk visszavásárolni, ami önmagában is őrület.

A föld ingyen termel napból, vízből és talajból, mégis centralizálták, hogy kaput állítsanak elé.

Azért nincs valódi ételinfrastruktúra, mert az önellátó ember nehezen irányítható.

Birkás Tamás

Forrás : https://www.facebook.com/share/p/1APgwohPtz/ 

The post Az étel nem hiányzik, az ehető föld van mindenhol, csak lebetonoztuk – Ez szándékosan kialakított törékenység, egy jól működő túszrendszer. appeared first on Hunita.

1542-ben e napon… Két hét ostrom után kudarcot vallott a több nemzetiségű keresztény sereg, amely Buda visszafoglalására vonult föl…
Talán nem is akarták igazán…
Bizonyosan nem annyira, mint egy évvel korábban… akkor még a magyaroktól !!!

Buda ostromának és buta buktának tanulsága… Ahogyan az európai hadak dolgoztak a kereszténység vesztén közel fél ezredéve, úgy dolgozik ma az EU mindannyiunk vesztén…
az internáci muzulmanierizmus jegyében…

Ajánlott és tanulságos : BUDA OSTROMA ÉS BUTA VESZTE 1541-ben

Buda megszállása pedig éppen az ezt előző esztendőben történt. Először a nyugati pogányok, a Habsburgok gyötörtek bennünket, azután meg a keleti pogányok, az oszmánok bevettek…
Nem fegyverrel, hanem álságos, hazug csellel…
Az oszmán katonák segítségül és látogatóba jöttek Budára, ahol is úgy döntöttek, hogy maradnak…
De hát ilyenek a muzulmánok ! Szeretnek minálunk…

Az Oszmán Birodalom meg is szervezte az új tartományát, a Budai ejaletet azaz vilajetet.

Buda pedig csaknem másfél évszázadig rab is maradt. Csak 1686-ban szabadult föl az oszmán rabiga alól.

Addigra azonban már úgy kivérzett a magyar, hogy a „fölszabadulás” is csak idegen segítséggel sikerülhetett… Így kerültünk újabb bő 200 évre meg Habsburg megszállás alá… a nemzeti vesztünket megalapozó Szarházy Roggendorf báró népének rabigájába…

Bár…

A BŰNVÁNDORLÁS TÁMOGATÁSA BŰNPÁRTOLÁS !
AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS TÁMOGATÁSA BŰNRÉSZESSÉG !

Európa ma is beszivárgó diverzánsokat támogatja…
az európai érdek és jog talajától régen elrugaszkodva…
Vajon mi lehet ennek az oka és mi lehet a vége ?!

Ajánlott még : MEGSZŰNŐ EURÓPA

AZ EURÓPAI FAJ KIIRTÁSA…

ÓBUDAI EGYETEMÜNK SZÜLETÉSE NAPJÁN

BUDA OSTROMA ÉS BUTA VESZTE 1541-BEN

Olvasói megjegyzés :

Kedves László!

Mohácsnál a teljes  magyar fegyverzet elveszett. Mire a  törökök felmentek Budára, már nem volt mivel  ellenállni

Néha a vezérkari képzettségű tisztelet is  meg kéne kérdezni., nem csak a dátumokat böngészni.

Magyaródy Szabolcs 
Talpas karp. őrm.

Válaszom :

Kedves Szabolcs !

1526 és 41 között eltelt 15 esztendő !!!
Üdv : Dr. Sz. L.

Viszontválasz :

Igen, de szétlopott üres kincstárral, komoly fém és hadiipar nélkül egy teljes királyi hadsereget nem lehet felszerelni, és kiképezni.

Csak egy vezérkari tisztet kell megkérdezni, nem a történészeket.

Szabolcs

The post Buda buta bukta 1542-ben appeared first on Hunita.

Hidunkat 1880 december 14.-én kezdték építeni és…
1883 szeptember 13.-án adták át a forgalomnak ünnepélyesen.
Délig ingyen lehetett átmenni, utána már fizetős volt az átkelés…
Ennek nyomát őrzi a négy csonka hídvámtorony a híd lábainál… amelyeket réges régen helyre kellett volna állítani már…

A fölsőpályás híd a folyómedret eggy ívvel, az ártéri részt meg három ívvel hidalta át…
Az alsó íveléseivel a teret, az Alföld széltét-tágasságát hangsúlyozta a Szögedi Öreg Híd.

A szögedi öreg híd… amikor még illeszködött a klasszikus építött környezetébe…
Alsó ívekkel, a teret hangsúlyozva… Polgári világ értékeivel harmóniát árasztva…

Juhász Gyulánk 40 esztendősen köszöntötte az eredeti szépséget :

Alkony a Tisza hidján

Lássuk és halljuk, hogyan írt róla Szögedön az éjben Babits Bihály :

Tisza hídján

Tenger az éj most
itt állok a hídon.
Távol a város
lángjai lógnak.
A szürke sötétben
kék villanyu foltok.

Szerte a vizen 
reszketnek a lámpák:
fekete réten
sárga virágok 
holdudvaru, bojtos
foszlányu szirommal.

Mostan a bús táj
fényszőnyege rojtos
gobelin, árnyalt
tompa szinekkel.
Aszfalton a messzi
kocsik zaja tompa.

Tompa a lelkem
s a lángpamutokkal
hímzett éjbe
betakarózik:
az Isten akarta,
hogy jőjjön e káosz.

Babits Mihály

1907-1908

Érdemes összehasonlítani a ma álló otromba szocreállal (szoc-otrombával)… 
Az elcseszett illesztékekkel, az iromba szegecsekkel…

De nappal talán még rémisztőbb a Feketeházy remekmű helyén álló bolsi barmolmány…

Érdemös lönne helyreállítani e mai torz helyött az Eredeti Igazit !
Addig pedig legalább a kedves kis tornyait…

Az antimagyar öldöklés és népirtás, az Országot is újra megcsonkító 2. Világháború elpusztította szép Őreg Hidunkat is… De a Déli Híd, amelyet már jó néhány évtizede tervezünk a körút bezárásául, idézhetné végre az eredeti Feketeházy-híd alakját és íveit…

Sz.

Alaposabb kibontakozásul pedig eggy kiadós írás Feketeházy Jánosról :

A szegedi hídember: Feketeházy János

A várost elpusztító árvíz után Szeged teljes újjáépítésének fontos része volt – a már 1787-ben felvetődött – állandó közúti Tisza-híd megépítése. 1880. július 1-jén kiadták a pályázati feltételeket és útmutatót. 1880 decemberében kezdődött a híd építése Feketeházy János tervei alapján.

Móra Ferenc 1933. február 5-én, a Délmagyarországban – a híd ötvenedik születésnapja alkalmából – megjelent írása nyomán megismerkedhetünk a „régi híd” magyar tervezőjével. A Feketeházy János által tervezett, impozáns híd 2013-ban ünnepelné 130 éves születésnapját. A Tiszán átívelő alkotást azonban 1944. október 9-én az oroszok elől visszavonuló német csapatok – a vasúti híddal együtt – felrobbantották…

Móra Ferenc: Kit ünnepeljünk?

Fekete István aláírással levelet kaptam, azzal a kéréssel, hogy a nyilvánosság előtt adjam meg rá a választ. Arról van benne szó, hogy a rekonstruált Szegeddel az Eiffel-híd is megérte az ötvenedik esztendejét – értetődvén Eiffel hídja alatt a közúti híd. A hozzám intézett kérdés most már az, nem tartanám-e nemcsak illendőnek, hanem okosnak is, ha a város ebből az alkalomból Eiffel-ünnepet rendezne, s arra meghívná a franciákat? Azok ezt bizonyosan nagy tisztességnek vennék, s az ország mai helyzetében mindent el kell követni, hogy a franciák jó szívvel legyenek hozzánk. Szegedre külön is ráférne egy kis barátságos francia megszállás, a barátságtalanban elég soká volt részünk. Mindezt nagyon szépen be lehetne illeszteni a szeptember elejére tervezett Szegedi Hét keretébe. Az országos érdeklődést is fokozná, ha műsorra lehetne tűzni a magyar–francia összeölelkezést a hídépítő zseni tiszteletére.

Ez a lényege a levélnek, aminek a gyakorlati elintézése az volna, ha tisztelettel áttenném oda, ahová csakugyan tartozik: a szegedi mérnökegyesülethez, amely mostanában kulturális egyesületeink élvonalába került agilitásával és komoly munkájával. A dolog annyival is inkább ez elé a fórum elé tartozik, mert úgy tudom, a hidunk ötvenedik születésnapját a mérnökegyesület is meg akarja ünnepelni.
A szándék ellen nem is lehet kifogása senkinek, nekem sincs. Sőt, én még tódítom is a szándékot: nemcsak Eiffelt kell ünnepelni, hanem rajta kívül még valakit, akinek legalább annyi köze van a szegedi hídhoz, mint neki.

 A mi hidunk

A mi nagyszerű hidunk, amely nemcsak a rekonstrukciónak vált dicsőségére, hanem általában is a hídépítő technikának, a szegedi köztudatban állandóan mint „Eiffel remeke” szerepel. Az idegeneknek is mindig úgy mutatjuk be, különösen, ha franciákhoz van szerencsénk. Magam többször vettem észre, milyen áhítattal tudja azt mondani az idegent kalauzoló szegedi ember, hogy „ezt Eiffel építette”. A nagy francia látogatáskor azonban az áhítatba kevélység is keveredett. Hadd lássák az előkelő jött-mentek, hogy mi már 1883-ban is tudtuk, mi a szép s francia mesterrel szerkeszttettük a hidunkat. Mink már akkor kinéztük az Eiffelből, hogy ügyes ember az, a franciák meg csak 1884-ben jöttek rá, mikor a babiloni tornyot építette nekik. Hát jó lesz revideálni a magyar barbárságról való legendát!
Hát ez a franciák kötelessége, csak nem nagyon sietnek vele, ördög vigye a dolgukat. A mi kötelességünk pedig az, hogy revideáljuk már egyszer a szegedi Eiffel-legendát is.

 Az Eiffel-legenda

Mert csak legenda az, hogy a mi gyönyörű hidunk Eiffel remeke. (Olyan, mint az, hogy a Stefánia kioszkja a régi török vár maradványa. Sohase látott az egyéb „törököt”, mint azt a bosnyákot, aki nyáron alvét szokott árulni a tövében.) Igaz, hogy így van megírva a Reizner–Kulinyi-féle monográfiában is, a lexikonokban is, sőt a hídon elhelyezett emléktáblán is ez van bevésve, de azért a dolog mégsem igaz. A márvány csakúgy hazudik, mint a papiros, aminthogy azt a márvány sokszor megcselekszi.
Való igaz, hogy a szegedi hidat a párizsi Eiffel-cég építette, de az Eiffel neve alatt benyújtott terveket Feketeházy János magyar mérnök készítette. A szegedi híd nem a francia, hanem a magyar géniusz alkotása.
Ez az állítás, noha én már nem először állítom, talán még a régi szegedieket is meglepi, azért szükségesnek látom hiteles bizonyságra hivatkozni. A kultúrpalotában őrizzük azt a kiadványt, amelyben benne vannak mindazok a tervek, amelyek a szegedi hídpályázatra beérkeztek. Van köztük német, osztrák, holland tervezet. Valamennyinek a fölírása, magyarázó szövege idegen nyelvű, a tervet készítő mérnök nyelve. Csak az Eiffel-cég terveinek a szövege magyar. Azokat aligha írta az az A. G. Eiffel, aki a terveket szignálta. Mert azt nem lehet letagadni, hogy a tervek alatt valóban a francia építész neve van. Aminthogy a párizsi építőirodából kikerült terveket nem is szignálhatta más, mint a cégfőnök.

 Feketeházy, a tervező

De a tervezőjük lehetett más, aminthogy más is volt. Idézhetem az egykori bizonyságot. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet akkori hivatalos lapja, az Építési Ipar 1883 végén hosszú cikksorozatban számol be Szeged rekonstrukciójáról. A városépítés legkiválóbb alkotásának a közúti hidat mondja, s ezt írja róla: „A hídnak tervei pályázat útján szereztettek be, amelynek feltételei közé tartozott, hogy a pályanyertes mű szerzője egyúttal meg fog bízatni az építéssel is. Ezen a pályázaton a külföld is részt vett, s büszkék lehetünk rá, hogy habár idegen név alatt is, hazai erő maradt a győztes. Az Eiffel párizsi cég által benyújtott, s legjobbnak talált tervet ugyanis Feketeházy szaktársunk készítette, s az Eiffel-cég azt tőle megvette és benyújtotta.”
Gondolom, ez a tanúságtétel elég világos és elég hiteles, vitának itt semmi helye nincs. Eiffel ez esetben azt csinálta, amit az öreg Dumas, aki olcsó pénzen megvette tehetséges névtelenek szellemi szülötteit, s kiadván őket a maga világhírű neve alatt, nagy kincseket szerzett ezekkel az adoptált regényekkel. A Monte-Christo folytatásai is ilyenek. A világ ura, meg a Holt kéz című ponyvák. Úgy látszik, a franciáknál azóta se ment ki a divatból ez a szokás, mert hiszen Poincaré is ugyanezt csinálta. Mással terveztette meg a trianoni békét, és a saját neve alatt hozta forgalomba.

 Eiffel, a fővállalkozó

Eiffel tehát megnyerte a pályadíjat, fel is építette a hidat mint fővállalkozó, kapott is érte többet egymillió forintnál – hogy aztán ő mit fizetett a magyar zseninek, arról nem tudni semmit. Azt se tudjuk, legalább én nem tudom, a magyar zseni hogyan jutott összeköttetésbe a franciával; valószínűleg szegény legény volt abban az időben – noha már nem volt gyerekember, ötven felé járt –, s olcsó pénzért odaadta ércbeöntendő álmait a gazdag és már akkor is világhírű francia cégnek. Maga Feketeházy János megmaradt szegény államvasúti mérnöknek, s mint ilyen is csinált egyet-mást. Nevezetesen, ő tervezte a Keleti Pályaudvar tetőszerkezetét, a szolnoki Tisza-hidat, a fiumei forgóhidat, a komáromi Duna-hidat és a pesti Ferenc József-hidat, amit mind a lexikonból tudok. És az az érdekes, hogy Feketeházy címszó alatt a lexikon is vele tervezteti meg a szegedi hidat, amivel egy kötettel előbb Eiffel címszó alatt a francia dicsőséget szaporítja.
Én már többször is reklamáltam a szegedi híd dicsőségét a nagy magyar technikus számára, de az újságpapirost elviszi a szél. Az ötvenedik évfordulón azonban talán ő is kaphatna egy szerény táblát a híd oldalában. Eiffelt ünnepelni lehet okosság, de a magyar mérnöknek elégtételt szolgáltatni kötelesség. Talán össze lehetne egyeztetni az okosság kecskéjét a becsület káposztájával egy olyan emléktábla révén, amely azt hirdetné, hogy a szegedi hidat Eiffel építette Feketeházy tervei alapján.

Móra Ferenc
Délmagyarország, 1933. február 5.

Feketeházy János

Hazánk talán legnagyobb hídtervező mérnöke 1842. május 16-án született a Nyitra vármegyei Vágsellyén. Édesapja, Feketeházy Domonkos – a község tanítója – nehéz körülmények között nevelte kilenc gyermekét, akik közül csak a két legidősebbet, közöttük Jánost, tudta taníttatni. A nagyszombati és a nyitrai gimnázium után János a bécsi műegyetem matematikai fakultásán tanult két éven keresztül, majd a már akkor is világhírű zürichi műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett 1866-ban.
Bécsben az Osztrák–Magyar Államvasutak Igazgatóságánál kapott munkát. Főnöke hamar felismerte Feketeházy kiváló mérnöki képességeit, és egyre nagyobb, felelősségteljesebb feladatokat bízott rá. A gyors emelkedéssel persze irigyeket is szerzett. Mindazonáltal – sok kisebb hídterv készítése mellett – kiemelkedő szerepe volt a wien-stadlaui Duna-híd és a Boszporusz-csatorna hídjának tervezésében.

Első helyett utolsó

Fényes karrier előtt állt Bécsben, mégis az 1867-es kiegyezést követően hazatért Magyarországra. Itt azonban az akkor felállított Vasútépítészeti Igazgatóságon csak egy mérnökgyakornoki állást kapott, kis fizetéssel. Aki első lehetett volna, azt utolsónak sorolták.
Feketeházy a hazáját szerette volna gazdagítani külföldön szerzett tudásával, a tervei szerint épült alkotásokkal, ezért vállalta a megalázó besorolást. A következő huszonöt évben munkájával bebizonyította akkori főnökei rövidlátását és ostobaságát, bár a keserűség sokáig megmaradt benne. Hivatala 1873-ban beolvadt a MÁV-ba, így Feketeházy is az államvasutak szolgálatába lépett. Ebben az időben ő tervezte a MÁV szinte minden új hídját, de sok közúti híd és egyéb vasszerkezet is az ő tervei alapján épült. Nagyobb alkotásainak címszavas felsorolása is terjedelmes.
A magasépítés területén az ő munkája a budapesti Keleti pályaudvar vas tetőszerkezete; a központi fűtőház vasszerkezetei; a Magyar Állami Operaház tetőszerkezete (1875–85); a Vámház – ma Közgazdaságtudományi Egyetem – tetőszerkezete (1870–74); egy háromemeletes józsefvárosi bérház teljes terve.

A MÁV hídépítésze

Mozgatható hidak területén ő tervezte a Fiumében épített első hazai forgóhidat, amely kétvágányú vasúti és közúti közlekedésre készült 1890 körül. Újrendszerű vasúti fordítókorongját több országban is átvették és alkalmazták.

A MÁV részére tervezett egy olyan – könnyen összeszerelhető – katonai hidat, amelyet minden állványozás, segédszerkezet nélkül lehetett megépíteni és leszerelni. A terv sikerére külföldön is felfigyeltek, így az orosz cári Hadügyminisztérium is rendelt tőle terveket egy hasonló hídra. Ezekben már hasznosította a hazai tapasztalatokat, így még jobban sikerültek. A korabeli nemzetközi sajtó elismerően írt róla.
Vasúti hídjai közül kiemelkedik az első déli összekötő Duna-híd Budapesten. Ő tervezte az 1889-ben épített szolnoki vasúti Tisza-hidat, amely az 1857-ben készített fahidat váltotta fel. Az 1878-as párizsi világkiállításra új rendszerű Duna-híd tervét készítette el, és küldte be. A terv díjat is nyert, de nem építették meg.
Közúti hídjai közül megemlítésre érdemes a fából készített poroszlói Tisza-híd, a komáromi Duna-híd (1892), a nagyváradi Sebes-Körös-híd (elsődíjas pályamunkája alapján készült 1880-ban), valamint ez idő tájt és ugyancsak pályadíj nyertesként a győri Rába-híd.

Feketeházy és Szeged

A szegedi közúti Tisza-hídra nemzetközi tervpályázatot írtak ki azzal a feltétellel, hogy magánszemély nem pályázhatott, csak olyan cég, amely egyben a kivitelezést is vállalta. Feketeházy is papírra vetette elképzeléseit, és azt egész életével megerősített elveinek megfelelően először magyar vállalkozóknak ajánlotta fel. Itt azonban merev elutasítással találkozott: senki nem volt hajlandó Feketeházy terveit a cég pályaműveként benyújtani. Ekkor felajánlotta a tervet a világhírű francia Eiffel-cégnek. Jellemző Feketeházy nemzetközi hírnevére, hogy az Eiffel-cég látatlanban elfogadta a tervet, nem tartottak attól, hogy szakmai jóhírük esetleg csorbát szenved egy rossz koncepció vagy megalapozatlan, gyengén kidolgozott terv miatt. Így történt azután, hogy az Eiffel-cég két tervvel pályázott, amelyek egyikét Feketeházy készítette. Ezt a bíráló bizottság döntéséig titokban tartották. A pályázatra 23 munka érkezett be a legnevesebb magyar, francia, belga, osztrák, holland, olasz és német vasszerkezeti vállalkozóktól. A rendkívül erős mezőnyben az első díjat Feketeházy terve, a híd kivitelezésére pedig a megbízást az Eiffel-cég kapta. A híd 1883-ban elkészült, és sokáig azt hitték róla, hogy Gustav Eiffel tervezte. A zseniális és ugyanakkor rendkívül szerény Feketeházy nem tett ez ellen semmit. Az igazságot dr. Lósy Schmidt Ede, a műszaki tudománytörténet egyik úttörője 1933-ban tárta a magyar szakmai közvélemény elé egy tanulmányában.

A budapesti Ferencz József (Szabadság) híd

Feketeházy életének fő műve a Fővám téri Duna-híd (ma: Szabadság híd) volt. Az 1893–94 telén lebonyolított pályázatot az Eskü téri (ma Erzsébet) híddal együtt írták ki, és bírálták el. A beérkezett 74 pályaműből 53 vonatkozott az Eskü téri hidra, 21 pedig a Fővám térire. Összesen tizenegy ország mérnökei pályáztak, a legtöbben (tizenhatan) Amerikából. Az első díjat egy német pályaterv kapta, ez azonban az Eskü téri hídra vonatkozott, és végül is nem épült meg. A második díjat Feketeházy nyerte a Fővám téri híd tervével.

A híd kivitelezéséhez Feketeházy tervét részleteiben át kellett dolgozni, megtartva azonban a vonalozást és az eredeti koncepciót. A terv átdolgozásába Feketeházyt nem vonták be, sőt egy időben a szerzőségét is kétségbe vonták. A sokszor mellőzött, háttérbe szorított Feketeházy ezt már nem tudta elviselni, szenvedélyes vitába bonyolódott a Mérnök Egylet Heti Értesítőjének hasábjain. Nem csoda, hiszen úgy érezte, hogy élete fő művének szerzői jogától akarják megfosztani. A vitában a szegedi Tisza-híd tervpályázatának megnyerését is felemlítette. A szerény, de ugyanakkor érzékeny ember hosszú időn át magába zárt keserűsége került ebben az 1896-os vitában felszínre. Ez magyarázza az itt-ott fellelhető túlzásokat és a hangnemet. A vitázó felek végül is visszavonták a megalapozatlan érveiket, megállapításaikat. Feketeházy szerzőségét vitapartnere is elismerte, és ma az utókor is vallja, Egyfajta mellőzést jelentett az is, hogy a pilonok bronztábláin szerepel ugyan a neve, de a nagy márványtáblán nem, (A szegedi Tisza-hídra is csak halála után, 1935-ben írták ki a Feketeházy János nevet.)
Az eredetileg Ferencz József híd névre keresztelt Fővám téri híd szépsége általános sikert aratott itthon és külföldön egyaránt, Mehrtens így ír róla Eisenbrückenbau című könyvében: „A budapesti Ferencz József Duna-híd külső megjelenésében a világ egyik legszebb konzolos hídja.”

Az el nem ismert tervező

A hosszú időn keresztül végzett megfeszített munka megviselte egészségét, így orvosi tanácsra 1892-ben nyugállományba vonult mint MÁV főmérnök. A pihenés használt a szervezetének, egészsége helyreállt, és magas kort ért meg. 1922-ben anyagi okokból visszaköltözött szülőfalujába, ahol röviddel később balesetet szenvedett, és egyik lábát amputálni kellett. Öt évvel később orbáncot kapott, amelynek 85 éves szervezete nem tudott ellenállni, 1927. október 31-én elhunyt.
Feketeházy János azok közé a kiváló magyarok közé tartozott, akik nem tudtak próféták lenni a saját hazájukban. Külföldön bizonyára óriási karriert csinált volna mind mérnöki hírnév, dicsőség, hivatali előmenetel, mind pedig a hozzá tartozó javadalmazás terén. Ez azonban idegen volt hazafiságától, magyarsága vállalásától. Magyar kortársaitól, hivatali feletteseitől viszont nem kapta meg az őt megillető elismerést. Kitüntetésben soha nem részesült, csak egyszer kapott írásbeli dicséretet Baross Gábor minisztertől. A következő generáció csendben elfeledte, csak a mai utódok próbálják tisztelettel adózva feltámasztani nagy hidászunk emlékét.

Feketeházy, az ember

Feketeházy jelentős alkotásai és munkássága ellenére sem részesült semmilyen kitüntetésben, elismerésben, igaz, hogy nem is vett részt semmilyen tülekedésben, s nem is kívánta ünnepeltetni magát. Szerény ember volt, akit kielégített az a tudat, hogy fontos és szép műveket alkotott. Egyetlen alkalommal kapott írásbeli dicséretet Baross Gábor minisztertől, de sem a komáromi Erzsébet-híd, sem a Ferenc József híd átadásán résztvettek névsorában nem találjuk.
A szegedi hídon is csak 1935. augusztus 11-én vasárnap helyezte el a Magyar Mérnök- és Építész Egylet a tiszteletére készíttetett emléktáblát, Tápay Dezső szobrászművész alkotását. Az avatáson H. Pap István, az Egylet szegedi bizottságának elnöke mondott beszédet. Itt Feketeházy tiszteletére már a főispán és a város polgármestere is megjelent és koszorút helyezett el.

A szegedi közúti Tisza-híd

A szegedi átkelő megvalósítására 1880. július 1-én írtak ki nemzetközi pályázatot szeptember 1-i beadási határidővel. A pályázati feltételek szerint a pályázaton csak azok vehettek részt, akik a híd megépítésére is vállalkoztak. Így tervező mérnökök csak vállalkozó cég útján pályázhattak. További feltételek voltak, hogy a költségek az egymillió-kettőszázötvenezer forintot nem haladhatják meg, a főnyílás legalább 110 méter legyen, továbbá – esztétikai okokból – a vasúti hidaknál általában alkalmazott párhuzamos övű rácsos tartókkal nem lehetett pályázni és a kivitelezéssel megbízott pályázónak a szerződési összeg tíz százalékát a szegedi Magyar Királyi Adóhivatalnál letétbe kellett helyeznie. Tehát csak jelentős tőkével rendelkező vállalkozók tudtak a pályázaton részt venni.

A fedezethiány

Feketeházy tervét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának (MÁVAG) ajánlotta fel, de „…a gyár ezévi költségvetésében az említett tervek megvételére a fedezet hiányzik, sajnálatomra elfogadhatónak nem találta” – szól az igazgatóság döntését tudató 1880. augusztus 11-én kelt válaszlevél. Ezután ajánlotta fel tervét Feketeházy a francia Eiffel cégnek, akik először idegenkedtek annak megvételétől, mert attól tartottak, hogy rossz fényben tünteti fel a céget, ha kitudódik, hogy idegen tervvel pályáznak. Feketeházy 1880. augusztus 9-én szerződést kötött Schickedanz Albert építész-festőművésszel (Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum és Millenniumi Emlékmű építészeti részének későbbi tervezőjével) a híd építészeti részének megtervezésére, ennek a szerződésnek a szövege ismert, de ezt Gyengő László (az Eiffel cég megbízottja és a hídépítés későbbi vezetője) augusztus 19-én kelt levelében is rögzíti. Eiffelek a kért 5.000 forintot nem adták meg a tervért, de győzelem esetére 10.000 forint fizetésére tettek ígéretet. Feltétel volt, hogy „…egy szót se szóljanak senkinek, míg a tervbírák ki nem mondották véleményüket”. Határidőre 12 tekintélyes európai cég összesen 23 pályatervet nyújtott be. Eiffel cég is két tervvel pályázott. A bíráló bizottság 1880. szeptember 16-án döntött és az Eiffel által benyújtott második tervet nyilvánította győztesnek. Ez volt Feketeházy terve!!

 Eiffel Szegeden

Eiffel Szegedre jött és október 19-én aláírta a szerződést. Bár a Péter Lloyd című napilap már szeptember 19-én megírta, hogy a tervet Feketeházy készítette (és utána több újság is tudósított erről) és az Építő Ipar című műszaki hetilap október 21-én kelt, Feketeházy által írt levelet is közölte, melyben jogainak védelmében leszögezte, hogy a tervet ő készítette, hazánkban sokáig az a nézet tartotta magát, hogy a terveket az Eiffel cég készítette. A híd átadásának közelgő félévszázados évfordulója alkalmából Móra Ferenc, a kitűnő író és múzeumigazgató 1933. február 5-én a Délmagyarország c. lapban „Kit ünnepelünk?” című tárcacikkben írta meg – korábbi híradásokra hivatkozva –, hogy a híd tervezője Feketeházy János. Móra felkérésére Lósy-Schmidt Ede az általa felkutatott dokumentumok alapján bizonyította be, hogy a híd Feketeházy tervei szerint épült.

A legszebb híd

A hidat – mely a bíráló bizottság 12 oldalas jegyzőkönyve szerint mind külső csínyre, mind alakjára nézve messze felette áll vetélytársainak – 1880. december 14-én kezdték építeni és 1883 szeptember 13-án ünnepélyesen átadták a forgalomnak. Délig ingyen lehetett átmenni, de délután is, a rossz idő dacára nagy volt a forgalom. Ezen a napon 12.787 személy ment át rajta.
A felsőpályás híd a folyómedret egy ívvel, az ártéri részt három ívvel hidalta át, alépítményeit a Gregersen G. és Fia cég, a vasszerkezetet az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság resícai és aninai gyára készítette.

Forrás: Szeged Panoráma

The post A Szögedi Öreghíd szülinapján appeared first on Hunita.

Az 1943 július 25.-e és augusztus 3.-a között végrehajtott anglonáci „Gomorra-akció” nyomán,
a Hamburg polgári lakossága ellen népirtó gyújtóbombákkal idézett pokoli tűzvihar után
csak a vak falak maradtak…

A vétlen polgárok – nők és gyermekek – százezrét a Hamburgi Holokausztban elégető háborús bűnösök a gonosz hideg nyugalmával leélték életüket, büntetlen jólétben…
Ma fiaik meg unokáik papolnak a háború meg a béke erkölcseiről…
No meg a háborús bűnökről, a mások háborús bűneiről…

Milyen érdekes, hogy a hőzöngő amerikai elit milyen feledékeny !
Mások fölötti bátor ítélkezés helyett talán előbb a saját számláikat kellene rendezni !!!

Hamburgi Holokauszt – Egyetlen ártatlan áldozat családját sem kárpótolták senki semmivel… 
A háborús bűnösökkel „eggykövet” fújó Eggykő, azaz Einstein – a népirtás géniusza, a tömegpusztító fegyver „zseni”-je – ellenben buzgón követelte a német holokauszt-túlélők „kollektív bűnössé” nyilvánítását… a megárvult csecsemőtől a tömeges erőszakon át elvetélt várandós anyán át a tisztességben őszült aggastyánig !!! – Mindenkire !
Ilyen a gonosz népe, akin ott izzik a máig égető háborús bűn…
Az adósok fizessenek !!!

Itt az idő !

Törjük át a hallgatás falát !!!

Na ezen tessék rágódni, ne a kikímélt buzeránsokon, meg a brüsszenetes perverzeken !!! 
​​​​​​​Hiszen… Ez az, ami számít !!! …azok meg nem…

Aki pedig irodalomban oldja föl a fájdalmát, annak Hölderlin őrülete sejlik föl e gyilkos füstből…

Hölderlin – Életfélen…

Hälfte des lebens

Mit gelben Birnen hänget
Und voll mit wilden Rosen
Das Land in den See,
Ihr holden Schwäne,
Und trunken von Küssen
Tunkt ihr das Haupt
Ins heilignüchterne Wasser.

Weh mir, wo nehm ich, wenn
Es Winter ist, die Blumen, und wo
Den Sonnenschein,
Und Schatten der Erde?
Die Mauern stehn
Sprachlos und kalt, im Winde
Klirren die Fahnen.

Friedrich Hölderlin, 1802

Életfélen

Sárguló körtékkel telve,
vad rózsákkal rakva
dől a táj a tóba.
Óh hetyke hattyak,
Csókittasan már-tó-
zik kecses fejetek
(az) üdvöz-józan vízbe.

Jaj, mikor a tél elér
Hol lelem meg még
A virágokat,
Meg napsüt-árnyukat ?
hidegen-ridegen
állnak (a) falak…
Csak cégér zörren e szélben…

Nyáry Szabó László fordítása

No de eggykövet ne fújjunk !!! A gonoszokkal semmiképpen …
A torzlelkű „zseni” szünonümájáról csak annyit, hogy Einstein volt az, aki követelte a népirtó fegyver, az atombomba kifejlesztését, majd amikor az kész lett, amikor a népirtás megtörtént és Amerika háborút nyert vele, akkor meg követelte a népirtó fegyver betiltását (nehogy másnak is legyen) !!!

Ezután a győzedelmes háborús bűnösökkel „eggykövet” fújó Eggykő, azaz Einstein követelte a népirtással tizedelt népek (túlélő csecsemőinek és árváinak is) kollektív háborús bűnössé nyilvánítását !!! Az ördög hülyéje…

Így nekem a „zseni” szünonümájaként sohasem bukkan föl e fésületlen torz… e mesterségesen túlrajongatott népirtató… mert ha valaki, hát e korcs nem „zseni” !!!

A tiszta zseni az Edison vagy Tesla, magyarul meg Bolyai !!!

„A SEMMIBŐL EGY ÚJ, MÁS VILÁGOT TEREMTETTEM”

The post Hamburgra Gomorra – a máig égető háborús bűn… appeared first on Hunita.

A Gyulai Várat két álló hónapig, 1566 Nap (július) hava 2.-ától Föld (szeptember) hava 2.-áig ostromolta Pertev pasa 32 ezres török serege élén, amiközben Szulejmán szultán vezetésével a török fősereg Szigetvár alá vonult.

Kerecsényi László a gyulai Vár kaitánya régi zalai nemesi családba született a XVI. század elején.
Zalán kívül Zágrábban is voltak birtokai, így a törökök elleni harcban személyesen is érdekelt volt.

Kerecsényi László az 1566 februári országgyűlésen Zrínyi Miklóssal együtt szólalt föl a végvárak megerősítése érdekében… Ekkor a török seregek már úton voltak Szigetvár és Gyula felé is. 
Szulejmán szultán a Szigetvár felé induló sereget személyesen vezette, míg Gyula ellen Pertev pasát küldte el. Pertev Nap (július) hava 1.-ején érkezett Gyula alá, ahol Kerecsényi mindössze 2000 magyar és 600 német katonával (bár a források eltérő számokat adnak meg) kényszerült a várat védeni.
A török sereg nagyjából 15-szörös túlerőben volt.

Gyula Várát végül 63 nap ostrom után szabad elvonulás fejében föladta Kerecsényi László kapitány.
A megegyezés szerint fegyvertelenül kivonuló katonákra azonban a törökök rárontottak, és többségüket lemészárolták vagy foglyul ejtették, csak keveseknek sikerült elmenekülniük.
A várkapitányt végül néhány hónapnyi nándorfehérvári rabság után végezték ki… 
Ilyen a megegyezés az muzulmánokkal !!! Magyarhoz illőbb inkább a Kitartás és a Győzelem !

Érdemes lenne a Vár falait ma is ekként bemutatni, ahol csak (az azóta építettektől) lehet !

A várkapitány még az ostrom kezdete előtt kirohant a várból lovasaival és rátámadott a törökökre, így a meglepetés erejének köszönhetően a maréknyi lovas sokat megölt az ellenség közül. Pertev pasa fölszólítását, miszerint adja át a várat, Kerecsényi kapitány visszautasította. Erre fölszólítást egyébként János Zsigmondtól, a hazaáruló királytól is kapott, de azt ugyanígy megtagadta.

Két hónapig tartották a várat, miután Kerecsényi 8 napos fegyverszünetet kért. Ez idő alatt jutott arra az elhatározásra, hogy föladja várát. Így augusztus 30.-án meg is egyezett Pertevvel, aki biztosította a védők szabad elvonulását fegyvereikkel együtt, de az ágyúkat nem vihették magukkal. Kerecsényi és a védők harmadnap ki is vonultak a várból az ágyúkat hátrahagyva a megállapodás szerint.
De Pertev rájuk támadott, és a magyar menekülök többségüket megölték vagy fogságba hurcolták. Ezen a túlélő Kerecsényi annyira fölháborodott, hogy egyenesen a pasa sátrába viharzott, hogy kérdőre vonja. Erre láncra verték és előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.

Így hihet keresztény a muzulmánnak !!!

Örök tanulság : NINCS FÖLADÁS !!! NINCS MEGADÁS !!!

MENEKÜLÉS NINCS A GŐZELEMBE !!!

MENEKÜLÉS CSAKIS A GYŐZELEMBE !!!

Kerecsényi László kapitány pedig, aki hitt a lovagias küzdelemben, mindenképpen megérdemelne végre egy életéhez méltóan kalandos történelmi filmet !!! Egy Szabad Magyar Ország Kerecsényi utcákat érdemel minden nagyobb városban és Békés minden településén !!! A bőrét mentve a magyar kincstárral menekülő (Magyar Koronát is elásató) szabadkőműves szájhős Kossuth Lajos utcái helyett…

Kerecsényi Élettörténete méltó Magyar Filmet érdemel !!!

Örökkön lobogó, hazafias szerénytelenségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Gyulai Vár ostroma filmjét is… vagy a Kerecsényi filmjét…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal meghatóbban, mint magam tehettem volna…

De esedékes egy másik lenyűgözően látványos film is 1566-ról, a SZIGETI VESZEDELEM !
No meg talán egy harmadik is… 1566 címmel, amely az év minden honvédő csatáját fölölelheti…

Egy Benedek Elek által is megírt monda szerint Kerecsényinek volt egy Kristóf nevű fia is, aki apjához hasonlatosan nagyon ügyes volt a nyíllövészetben…

Zalán Tibor : A fáklya kialszik darabja az 1566-os ostromnak és Kerecsényi életének állít emléket.
2013-ban került színpadra Csiszár Imre rendezésében. Kerecsényi alakját Mihályfi Balázs játszotta.

Akár ez a történet is lehet az első Kerecsényi film alapja…

The post Gyula vára ostroma kezdetén appeared first on Hunita.

1945-ben ezen az estén, Jégbontó (február) hava 13.-án kezdődött a Drezdai Holokauszt – sokszázezer halott… Védtelen polgárok, többnyire nők és gyermekek, menekültek, köztük sok magyar… Összeszámolni pontosan a mai napig sem sikerült, mert az áldozatok többsége szénné, vagy egyenesen hamuvá égett a „szövetséges” lángviharban… Az áldozatok jelentős része pedig nem is helyi lakos volt, hanem a vadállati módon gyilkoló és erőszakoskodó Vörös Hadsereg elől, keletről menekülő német és magyar…

A kommunista zsidó propagandavezér Ilja Ehrenburg a hírhedett „Öljetek!” röplapján biztatta a szovjet katonákat a legördögibb gaztettekre… bestiális tömeges erőszakra, meg halálba kínzásokra…

Ilja Grigorjevics Ehrenburg – a GONOSZ megtestesülése …

Már az aláírása is minden lelki nyomor tanúbizonysága…
Ez a lelki torzontorz osztotta a dörgedelmes gyűlöletbeszédein át Európában a Terrrort !

Ez elől az őrjöngő vörös horda elől menekült az ártatlan magyar majd német polgári lakosság…

A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül a polgári Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. Talán ez maga volt a leggonoszabb csali… az ártatlan áldozatoknak…

A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,5 millió embernek adott menedéket, és a több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős tömegekbe zsúfolódva éltek már az emberek…

A máig a művelt angolság álarcában tetszelgő britek RAF nehézbombázói a szász főváros felé vették az irányt… készült a világ egyik legnagyobb háborús bűne… az azóta is ajnározott nagy demokrata, valójában az agyongyalázott Adolf Hitlernél is sokkal gonoszabb anglonáci Winston Churchill utasítására !!!
A gyújtóbombák zöme a sűrűn beépített, történelmi óvárosra, Szászország ékszerdobozára hullott, ahol minden hamar lángba borult.

A szász kincseket égették valakinek az utasítására az angolszászok…

A világ legnagyobb népirtói, a britek itt is példát statuáltak…

Az 1945-ös évre már nem maradt olyan német nagyváros, amelyet az angolszász légierők még nem bombáztak volna a második világháború embertelen bombázóhadjárata következtében.

Arthur Harris „bosszúterve” jegyében, a városok legsűrűbben lakott belső negyedeit, történelmi óvárosait szőnyegbombázással pusztították el. A cél a polgári áldozatok minél magasabb száma volt. A legnagyobb pusztítást nem is a rombolóbombák okozták, hanem a foszforral végrehajtott támadások után kitörő óriási tűzvihar. A levegő fojtogató hiánya elől a polgári lakosság a pincékből a felszínre menekült, ahol az óriási hőség, a mérges gázok és az oxigén hiánya percek alatt végzett velük. 1945 február 13.–15.-e közötti négy támadáshullám után…

Kilátás a drezdai városháza tornyából dél felé… (Fénykép: id. Richard Peter, 1945)

Még napok múltán is omlottak össze épületek, melyek kőanyaga a tomboló tűzvihar hatalmas hőjétől elporlott… elmállott…

A „legszerencsésebbek”, talán azok a „szerencsétlenek” voltak, akik nem jutottak már be a kincses városba, hiszen a vonatok már a pályaudvarokon sem fértek el… Így sokan a kilóméterekre kinnrekedt vonatokon nyomorogva nézhették végig a brit népirtást… E téli éjen a Drezdai Holokauszt tüze tartotta melegen még odakinn is őket… Két nagynéném is ott volt… Nappali fény volt…

A legnagyobb vitát a halottak száma váltja ki. A bombázások következtében Drezdában elhunytak becsült száma meglehetősen nehezen alakul, a máig erős politikai nyomás alatt tartott történészek 40-50 ezer és 600 ezer közé teszik az elégett, hamuvá-füstté vált emberek számát… A német- és magyarellenes rasszizmus no meg az elkövetők védelme, a háborús bűnösöknek meg a leszármazottaiknak máig is fontosabb az igazságnál !!!
Kárpótlás ?! Ugyan már… 
Szóba se jön !!!

Illendő lenne már egy hiteles film arról, hogyna törték meg a német nép gerincét !!!

Íme a Drezdai Holokauszt hullahegyei… a „szerencsések”, akik nem váltak hamuvá a lángtengerben…

Elszenesedett emberi holttestek halomba hányva a leégetett város főterén, az Altmarkon, 1945. február végén… Igazi Holokauszt ! „Teljes elégettetés” ! 

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Az életben maradottakkal a hamarosan megérkező Vörös Hadsereg kegyetlenkedései végeztek… Egy 16 évesen túlélő lány mesélte el nekem – németségéért Angliában máig is diszkriminált – öregasszonyként, hogy a szovjetek minden lányt és asszonyt módszeresen és bestiálisan megerőszakoltak…

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Az odaveszett menekülő magyarok tízezreire is emlékezve – majd egy évszázad módszeres és „hivatalos” hazudozás után – érdemes végre szembesülni az igazsággal !!!

Az 1945 február 13.-án és február 14.-én végrehajtott angol-amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús bűncselekménye.
Ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság, amiben legalább félmillió polgári áldozat szenvedett borzalmas tűzhalált.

A háborús bűnösöket soha nem vonták felelősségre…

Itt az idő ! Döntsük le a hallgatás falát !

Itt az idő ! A Drezdai Érzékenyítésre !!!

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még:

Bombenholocaust – Drezda

GUSTLOFF-HOLOKAUSZT – 75 ÉVE TÖRTÉNT ! AZÓTA HALLGATNAK RÓLA…

The post 80 éve történt a Drezdai Holokauszt… appeared first on Hunita.

A Szegedet elöntő Nagy Árvíz után Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Lechner Lajos a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök tervei nyomán hamar újjászületett a Város…

Lechner Lajos volt Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Épített öröksége érdemes lenne a Világörökség címre – immár 20 esztendeje hirdetem hiába…

A HAZAFIASÁG MINIMUMA MA AZ ÉPÍTETT MAGYAR ÖRÖKSÉG VÉDELME (LENNE)

Mára… Lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek szakadatlan és féktelen pusztításával. Ezek többségét semmi sem védi… a gyökértelenektől… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.

Mára… Lassan, de bizonyosan Szegedi Belvárosa elveszíti azt a klasszikus szép jellegét, amely miatt a Világörökség címre pályázhatnánk vele… A szakadatlan és féktelen pusztítással az ingatlan-kifektetőknek meg a korrupt körüknek dagad a zsebe, de mindenki más és különösen az értékőrzők meg értékértők csak egyre szegényebbek leszünk ! Kifosztanak bennünket a gátlástalan kifektetők, a pénzpörgetők… Mammón ördögfattyai…

Az ezenyi példa közül csak eggyetlen eggy :

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei mindenütt jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne !!!
Azazhogy lett volna már két évtizede is, amikor először indítványoztam…

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.

Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott “hadjáratom” kisrészben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

Ennek eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
Marad néhány mutatóba. A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – „napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében végre cselekednünk kell!

Ha most nem lépünk, világra szóló örökségünkről – Szeged Belvárosának Világörökségéről – már nem is álmodhatunk…  

A hazafiaság minimuma ma az épített magyar örökség védelme.

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egylet
alapító

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a „modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

GYÖKÉRTELENÍTENEK !

Kedves Szegediek ! Vegyük észre, hogy ismét és sokadszor, akarva vagy akaratlan a pénzért, a haszonért, de gyökértelenítenek.

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Lechner Lajos szülinapján – Szeged belvárosa világörökség ! appeared first on Hunita.

Bozóttüzek ?!
Milyen érdekes ?!
A házak porig égtek, de az amerikai zászló az utcán sértetlen…

Los Angeles Holokauszt – a tervezett Tűzvihar – ripacsabban szólva Hollywood(i) Holokauszt …

A holokauszt görög szó, a jelentése ’teljes elégettetés’.
Átvitt értelemben divatosabb a használata ’teljes kiirtatás’ jelentésben.
A holokautóma (ὁλοκαύτωμα) azaz ‘teljesen eléget(tet)ett’ akár az ‘égő áldozat’ mint a nyomorúságos végeredmény… Los Angeles e héten holokautóma lett…

Egészen valószerűtlen tűzvihar emészti föl Los Angeles egymástól egészen távol álló városnegyedeit… sorra, egymás után… Mammón munkálkodik a hatalmas értékű házakon és kerteken…

Vajon kinek volt érdeke ez a tűzözön ? Véletlen ?! Ezt senki sem hiheti…

Mammón mocskos fiókái a milliárdos kifektetők nem segíteni jöttek… hamarosan megérkeznek bagóért kivásárolni a mindenüket elvesztettek rombadőlt házainak telkeit…

Eddig ilyen képtelenül szándékolt tűzvész csak az amerikai megszállás alatt élő Hawai’iban történt…
Lahajna őslakos városában…

Lahajna teljesen elégett ! Holokauszt áldozata lett !

A legfrissebb Holokauszt ma az amerikai Los Angelesben esik !!!
A Hawai’i Holokauszt és a Gázai Holokauszt után…

A világ állítólagosan legfejlettebb országában… a módszeresen kisemmizett és leépített tűzoltók szinte tehetetlenek… A módszeres gyújtogatások pedig nyilvánvalóak.

Hamarosan jönnek a vérszívó ingatlancápák, az Etelközben (Ukrajnában) is érdekelt amerikai kifektetők.

Ez az alábbi videó tökéletesen összefoglalja, hogy a tüzek miért nem természetes eredetűek,
hanem irányított energiafegyverekkel végrehajtott stratégiai támadások : SMART FIRE !

https://www.facebook.com/100072422123684/videos/1002862394986647

A HAWAI’I HOLOKAUSZTon ugyan melyik világhíradó sopánkodott ?!
A kifosztottakról senki nem adott a tűz óta hírt…

Ezt is elkenik majd valahogy…

Ajánlott még :

HAWAI’I HOLOKAUSZT

Valószerűtlen tűzvihar emésztette föl Hawai őslakosainak városkáját…Most peddig a szenes romok közt megjelentek Mammón hiénái…

JACKO SZÜLINAPJÁN – DALLAL A FÖLD HOLOKAUSZTJA ELLEN…

Michael Jackson szülinapján illőn a dalával köszöntjük a Földet !

DREZDAI HOLOKAUSZT – LEGALÁBB FÉLMILLIÓ HALOTT…

1945-ben ezen az estén, Jégbontó (február) hava 13.-án kezdődött a Drezdai Holokauszt – sokszázezer halott… Védtelen polgárok, többnyire nők és gyermekek, menekültek…

HIROSIMA HOLOKAUSZTJA

Kenyér (augusztus) hava 6.-án történt Hirosima Holokausztja…

A GÁZAI HOLOKAUSZT

Szokás manapság megemlékezni a holokausztokról…
Mindenki a maga-magáéról… Némelyek, befogadók, mint mi magyarok a másokéiról is megemlékezünk… 

Az őslakosok holokausztjához ajánlott alapolvasmány :

Olvasói hozzászólás :

7 Tourist Attractions Destroyed by Los Angeles Wildfire 2025

The post Los Angeles Holokauszt – a tervezett Tűzvihar appeared first on Hunita.