Szókratész

A „Görög Szonettek”-ből

Az apja szobrász volt. Márványtömegből
Héroszt és İstent formált könnyű kézzel,
Héroszt, ki İsten-tetteket merészel,
İstent, ki emberként leszáll a mennyből.

Az apja szobrász volt. Ő maga gyönge,
Az orra tömpe és a karja lankadt,
Iromba kőn ő nem vesz diadalmat,
Márvány helyett tán suta karja törne !

De a szemében, ó de a szívében
Az apja lángja ég szilajan, épen
S a lelke lendül, bár lehull a karja,

A Héroszt s İstent nem kőből faragja,
De lelkekből. Dús igéjére lész
Kő helyett : Platón s Arisztotelész.

Juhász Gyula, 1906

Íródásának (napra) pontos ideje ismeretlen, csak a mögjelenése bizonyos…

Szókratész – Először a Magyarország 1923 Aranyasszony (augusztus) hava 26.-ai számában jelent meg. Alatta keltezés : ( Szeged, 1923 augusztus ). Vélhető azonban, hogy 1906 tele az eredeti kelte…

Utána a – Péter László meg Ilia Mihály szerkesztette – Juhász Gyula Összes Versei kritikai kiadása (1963) kötetben (308.-309. o.) látott újra napvilágot.

Egy fényes tengely rajzolható ki tanítványok sorában, azaz a tanítványok sorrendjében a hellén bölcseletben, amely a helléniszmosz – téves latinkodással „hellénizmus”, azaz a(z ó)görögség – alapvetését adta. Ez a három fényes elme : Szókratész (Σωκρᾰ́της), majd a tanítványa Plảtón  (Πλάτων), majd az Ő tanítványa Arisztotelész (Ἀριστοτέλης).

Szókratész (Σωκρᾰ́της), aki nem írt le semmit a tanításaiból, így nem ismerhetjük Őt a saját írásaiból. Leginkább a tanítványai – Platón meg Xenophón – lejegyzései által ismerhetjük a gondolatait és a tanítását, a folyton kérdésekkel gondolat-(rá)vezetését. Érdekes a párhuzam a csaknem félezer év múltán megjelenő Jézüs alakjával, aki szintén nem hagyott hátra írott műv(ek)et, ellenben rajongó tanítványai leírásaiból ismerjük minden mozzanatát…

A hellén-hitű vılágban közismert – méregkelyhét kiıvó – Szókratész (Σωκράτης) hasonlata – „kiissza egymagán a szörnyű serleget” – fölbukkan később Pilátus költeményében is (1905). A Krisztus előtt csaknem félezer évvel élt, majd hitéért halt – a „pogány” (görög) İsteneket (meg)tagadó – görög bölcs, Szókratész is csak élőszóval tanított, īrott műveket nem hagyott hátra, és tanītásait is tanítványain keresztül ismer(het)jük, miként Jézüséit is. A megtagad(hat)atlan Hitért tudatosan és önként vállalt halál közössége okán is áll(íth)atja klasszikus párhuzamba Őket Juhász Gyula.

– Én Szókratészt fölötte kedvelem,
De mégis, Caesar az én emberem !

Szókratész (Σωκρᾰ́της), (Élt: kb. i.e. 470 – 399.), a hasonlatosan „hitéért” halt – „pogány” (görög) İsteneket (meg)tagadó – görög bölcselő neve a Naptól való megjelenésében a kritikai kiadásban (1963) is „Sokrates”. Ez az alak sem a klasszikus görög ejtést, sem a latin(os) helyesīrását – a Socrates alakot – nem követi. Ha csak nem szójáték : Szokratesz, aki Sokratesz !? Mivel e költeménynek kézırata nem ismeretes, így itt e bölcs nevében – minden tévelygést mellőzve – tisztességgel illik a klasszikus kiejtéshű īrásához ıgazodnunk. A hasonlításban igen érdekes, hogy Szókratész erkölcsi bölcselő is csak élőszóval tanított, īrott műveket nem hagyott hátra, és tanításait is tanítványain keresztül ismerjük. Juhász Gyula Pilátusa az elvekért, a megtagadhatatlan hitért tudatosan és önként vállalt halál (a vén Szókratésznál méregkehely) közössége okán is állítja pár(huzam)ba Őket…

A vers címe itt pedig már „Szokratesz”. A mássalhangzók hellén-helyesen görögösen, a magánhangzók azonban csak bénán röviden … Sokratesz… bizony sokratesz… azazhogy sokra tesz, aki ilyen pongyolán írja Szókratész nevét…

Ajánlott olvasmány még :

ÓDA GERMÁNIÁHOZ

Juhász Gyulánknak remek költeményei vannak más kultúrák alkonyáról is, amelyek máig egészen ismeretlenek… Többre érdemesek !

The post Szókratész appeared first on Hunita.

Enyészet hava (november) dermedésében itt az idő, meglelni a derűt !
De… Őrömmel ajánlom Szöged szülöttének „Tenger ég derűjét amely Ragyogta által őszét.”
Darvadozzunk együtt ím Gyalunkkal meg Anakreónnal !

Anakreontika – Tenger ég derűje…

Anakreón öreg volt,
De tenger, ég derűje
Ragyogta által őszét.
Vitéz Mihály szegény volt,
De szabad vidámság
Megaranyozta sorsát.
Én tűnő éveimmel
S növekvő gondjaimmal
Az alkonyi fenyéren
A végeken bolyongok,
Nincs vélem ifju Érosz
S a gyönyörű szabadság.
De gondban és igában
Mégis, mégis szivemből
Kitör az ősi jókedv,
És habzó aranyával
Arany napot köszöntök,
Mely másokat ragyog be
S talán síromra téved.

Juhász Gyula 1913

Íródásának pontos keltezését nem ismerjük… Kéziratosan maradt fönn a Kilényi-gyűlyteményben (a Forgács-Fenyő kézirateggyüttesben a Római módon meg a Tristia kézirataival eggyforma lapon), kötetben először csak 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes verse kritikai kiadásában.

A héllő, idegenkedőn az internet föltétlen rajongóinak üzenem :

Meglepő módon ez a költeménye csak itt, a Hunitán lelhető föl a világhállón, hiszen még a MEKből, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ból, a Juhász Gyula összes verseiből is kimaradt. Máig sincsen benne !!!

Erósz (Ἔρως) kisded-İstenség Aphrodíté és Arész gyermeke, a Szerelem İstene a görög rege-rendben (műthologiában). Rómában ezt az İstenséget Amor vagy Cupido néven imádták és (gyakran anyja társaságában) kisded fiú(cska)ként vagy ifjú férfiként ábrázolták. Gyalunknál hibás Érosz alak szerepel, de vélhetően nem (pusztán) tévedésből, hanem (inkább) az időmérték kedvéért…

Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a legtöbb költeménye a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűjteményben maradt fönn. E stílusnak a termése az Anakreontika.

Anakreón azaz a Teószi Anakreón, vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a te(i)ószi költő gyakran hibásan írott neve hosszú záró „ó”(megá)val helyes. Legtöbb hitelesnek hihető verse a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűlyteményben maradt fönn.

Az Anakreontika az Anakreón modorában írt, a bort és a szerelmet dicsérő hatvan ókori költemény együttese; ill. az ilyen szellemű újkori, főleg a rokokó idején divatozott költői irányzat.
Nálunk a leghíresebben – a költeményben szereplő – (Csokonai) VItéz Mihály művelte…

Reá vonatkoznak ez alábbi gyaluló sorok :

Vitéz Mihály szegény volt,
De szabad vidámság
Megaranyozta sorsát.

110 esztendeje – talán éppen Csokonai (140.) szülinapjára – született e költemény…

Ajánlott olvasmány :

CSOKONAI 250. SZÜLINAPJÁN

De lássunk hát egy anakreóni ős-eredetit !

ἄγε δηὖτε μηκέτ’ οὕτω
πατάγωι τε κἀλαλητῶι
Σκυθικὴν πόσιν παρ’ οἴνωι
μελετῶμεν, ἀλλὰ καλοῖς
ὑποπίνοντες ἐν ὕμνοις.

age déüte méket’ houtó
patagói te kalalétói
Szküthikén poszin par’ oinói
meletómen, alla kaloisz
hüpopinontes en hümnoisz

u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – – u u – – ión(i) dimeter (Ἰωνικῶν γένους)

Ajánlott tudomány :

Ajánlott olvasmány még :

ANAKREÓNI DAL

Enyészet hava (november) dermedésében is meglelni a derűt, örömmel ajánlhatjuk Szöged szülöttének „hűs derű”-jét. Darvadozzunk hát együtt Gyalunkkal meg Anakreónnal ! 

The post Anakreontika – Tenger ég derűje… appeared first on Hunita.

Odüsszeusz búcsúzik

Ez Ithaka, a szürkülő sziget,
Borús olajfák árnya rámborul ma
S egy tűnt gyerekség fonnyadt koszorúja
Övezi át ez elhantolt szivet.

Ez Ithaka. A nyáj lágyan kolompol,
Vén kondás ballag gödölyék után,
Álom porába hull a délután
S a tenger mormol, mint fáradt komondor.

De én e tájon túl emlékezem
Kalüpszóra virágos éveken
S eszembe jutsz : Kirkének édes éje

S a szemfödő alatt is fölzokog
A drága múlt és sírván gondolok
Aranyhajú szeirének énekére.

Juhász Gyula, 1913

Odüsszeusz búcsúzik – A Hét 1913 február 9.-ei számában jelent meg először Odysseus búcsúzik címmel, majd ugyanígy a Késő Szüret (1918) kötetében is (28.o.). Az utolsó sorban A Hétben Aranyhangu szerepel, míg a Késő Szüretben Aranyhaju … Minthogy a szeirének ellenállhatatlan csábereje a hangjukban tombolt, így helyesnek az Aranyhangu a hihetőbb…

Odüsszeusz azaz Ὀδυσσεύς (latinkodón Ulysses, olykor Ulyxes) a görög regékben Ithaka királya, Laertész és Antikleia fia. Hűséges felesége Pénelopé, tőle fia Télemakhosz. A tíz évig tartó Trójai Háború vége után még további tíz évig tartott a bolyongása. E hosszas hazautat 40 napban foglalja össze az Odüsszeia (Ὀδύσσεια), amely akárcsak az Íliász, egy 24 fejezetre tagolt, 12 110 hexameterből álló eposz.

A történet kezdetén a főhős Kalüpszó nümphánál él, Ógügié eldugott szigetén…

A görög regerendben Kalüpszó hellén iratába Καλυψώ azaz Atlantisz avagy Ατλαντίς a titán Atlasz leánya, tengeri nümphaként élt szolgálóival Ógügié (Ὠγυγίη vagy Ὠγυγία) szigetén. 

Kalüpszó (Καλυψώ) neve jelentése: ‘Elrejtem’, vagy ‘Kagyló(héj)barejtem’, amely az ógörög kalüpsz (καλυψ) ‘kagylóhéj’, régebbről pedig a hettita kaluppa ‘kagylóhéj’ jelentésű szóból ered…

Kalüpszó nümpha az İstenek parancsára útnak bocsátja Odüsszeuszt, aki már közel jár hazájához, amikor Poszeid(á)ón İsten haragjából hatalmas vihart zúdít rá, és az elsodorja a phaiakok mesés szigetére.

Az attikai Ithaké (Ἰθάκη) alakból örökölt mai görög Itháki (Ἰθάκη) eredeti dór alakja Ithaka (Ἰθάκα). Fölmerült phoinikiai (föníciai) eredete is, amelyben az első fele ’sziget’ jelentésben öröklődött a görögre…

A phaiakok szigetén Athéné istennő sugallatára először Alkinoosz (Ἀλκίνοος) ‘Tehetős Ész’ király leánya, a „hókarú” Nauszikaá (Ναυσικάα) a ‘Hajóégető’ veszi oltalmába, majd maga a király. Az ő udvarában teljesedik ki a visszatekintő elbeszélés…

Kirké (Κίρκη) a görög regék Istennője, a Nap gyermeke, tehát Héliosz és Perszéisz leánya; Pasziphaé és Aiétész testvére.

Kirké (Κίρκη) a görög világ legnagyobb varázslónőjének hírében állt, és aki a szigetére lépett, azt varázsvesszőjével vadállattá változtatta. Így történt ez Odüsszeusz kíséretével is, akik bolyongásuk során kikötöttek Aiaié (Αἰαία) szigetén.

Hermész adott Ithaka királyának varázsnövényt, amelytől Kirké varázsereje hatástalanná lett. Az ithakaiak egy egész éven át vendégeskedtek a varázslónő palotájában. Mielőtt elhagyták volna a szigetet, Kirké jótanácsokkal látta el őket, főleg a szirének halálos énekéről. Kirké Odüsszeusztól született gyermeke, Télegonosz (Τηλέγονος) a ‘Messzeszülött’ a türszének uralkodója lett…

A szeirének görögül: Σειρῆνας a görög regék naiászai. Csodás hangú, de gyilkos természetű tengeri nümphák, akik a kis Sirenum scopuli szigetcsoporton laktak, Campania partjainak (Dél-Olaszország, Sorrentói-öböl) közelében mai nevén La Rotonda (La Castelluccia, Il Gallo Lungo), más források szerint Szikéliában a Pelorum hegyfoknál, ill. Capri szigetén.

Akhelóosz folyamisten (vagy Phorküsz tengeristen) és Melpomené múzsa (vagy Terpszikhoré, illetve az egyik pleiasz, Szterópé) leányai, vonzóak és borzalmasak egyszerre. A kísértés, a világi örömök és az érzéki vágyak megtestesítői: bűvös hangú, asszonyfejű, de madárszárnyakkal és karmokkal rendelkező szörnyek. Varázslatos hangjukkal és bölcs mindentudással elcsábítják a tengerészeket, majd megölik őket.

Romantikusabb ábrázolásban csak ellenállhatatlanul bűbájos tengeri hölgyek…

A legelterjedtebb források szerint hárman voltak, Aglaiophoné, Thelxiepeia és Peiszinoé, de számukat egyes elbeszélések (Homérosz: Odüsszeia) kettőre, mások háromra, négyre illetve kilencre is teszik. A további szeirénalakok nevei Parthenopé, Ligeia, Leukószia, Molpé, Raidné és Telesz.
Parthenopé tetemét állítólag Nápoly közelében vetette partra a tenger, és sírját sokáig kultikus tisztelet övezte.

Juhász Gyula költeménye rossz latinkodó régiratban :

Odysseus búcsúzik

Ez Ithaka, a szürkülő sziget,
Borús olajfák árnya rámborul ma
S egy tűnt gyerekség fonnyadt koszorúja
Övezi át ez elhantolt szivet.

Ez Ithaka. A nyáj lágyan kolompol,
Vén kondás ballag gödölyék után,
Álom porába hull a délután
S a tenger mormol, mint fáradt komondor.

De én e tájon túl emlékezem
Calipsóra virágos éveken
S eszembe jutsz: Circének édes éje

S a szemfödő alatt is fölzokog
A drága múlt és sírván gondolok
Aranyhajú szirének énekére.

Az eredeti megjelenésben teljesen következetlenül y-i-zűrrel szerepeltek: Odysseus, Calipsó, Circé …
Ezeket természetesen javítottam… illőn a hellén eredeti szerint…

A Bonanza Banzai latinkodón címezett Calypso dala e történet legutóbbi magyar zenei földolgozása… A dal érdekessége, hogy maga a szerző és előadó, Ákos is ingadozik a klasszikus Kalüpszó meg a latingó Kalipszó kiejtések között…

Itt lenne már az ideje Gyalunk (Juhász Gyulánk) immáron klasszikus költeményét is dalra vinni…

E költemény utolsó sorában A Hétben Aranyhangu szerepel, csak a későbbi Késő Szüretben Aranyhaju … Minthogy a szeirének ellenállhatatlan csábereje éppen a hangjukban tombolt, így helyes(ebb)nek az Aranyhangu a hihetőbb… Így ajánlom az eredeti megjelenésének megfelelően :

Odüsszeusz búcsúzik

Ez Ithaka, a szürkülő sziget,
Borús olajfák árnya rámborul ma
S egy tűnt gyerekség fonnyadt koszorúja
Övezi át ez elhantolt szivet.

Ez Ithaka. A nyáj lágyan kolompol,
Vén kondás ballag gödölyék után,
Álom porába hull a délután
S a tenger mormol, mint fáradt komondor.

De én e tájon túl emlékezem
Kalüpszóra virágos éveken
S eszembe jutsz : Kirkének édes éje

S a szemfödő alatt is fölzokog
A drága múlt és sírván gondolok
Aranyhangú szeirének énekére.

Juhász Gyula, 1913

The post Odüsszeusz búcsúzik – De én e tájon túl emlékezem… appeared first on Hunita.

Anakreón öreg volt,
De tenger, ég derűje
Ragyogta által őszét.
Vitéz Mihály szegény volt,
De szabad vidámság
Megaranyozta sorsát.
Én tűnő éveimmel
S növekvő gondjaimmal
Az alkonyi fenyéren
A végeken bolyongok,
Nincs vélem ifju Érosz
S a gyönyörű szabadság.
De gondban és igában
Mégis, mégis szivemből
Kitör az ősi jókedv,
És habzó aranyával
Arany napot köszöntök,
Mely másokat ragyog be
S talán síromra téved.

Juhász Gyula 1913

Íródásának pontos keltezését nem ismerjük… Kéziratosan maradt fönn a Kilényi-gyűlyteményben (a Forgács-Fenyő kézirateggyüttesben a Római módon meg a Tristia kézirataival eggyforma lapon), kötetben először csak 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes verse kritikai kiadásában.

A héllő, idegenkedőn az internet föltétlen rajongóinak üzenem :

Meglepő módon ez a költeménye csak itt, a Hunitán lelhető föl a világhállón, hiszen még a MEKből, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ból is kimaradt. Máig sincsen benne !!!

Erósz (Ἔρως) kisded-İstenség Aphrodíté és Arész gyermeke, a Szerelem İstene a görög rege-rendben (műthologiában). Rómában ezt az İstenséget Amor vagy Cupido néven imádták és (gyakran anyja társaságában) kisded fiú(cska)ként vagy ifjú férfiként ábrázolták. Gyalunknál hibás Érosz alak szerepel, de vélhetően nem (pusztán) tévedésből, hanem (inkább) az időmérték kedvéért…

Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a legtöbb költeménye a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűjteményben maradt fönn. E stílusnak a termése az Anakreontika.

Anakreón azaz a Teószi Anakreón, vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a te(i)ószi költő gyakran hibásan írott neve hosszú záró „ó”(megá)val helyes. Legtöbb hitelesnek hihető verse a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűlyteményben maradt fönn.

Az Anakreontika az Anakreón modorában írt, a bort és a szerelmet dicsérő hatvan ókori költemény együttese; ill. az ilyen szellemű újkori, főleg a rokokó idején divatozott költői irányzat.
Nálunk a leghíresebben – a költeményben szereplő – (Csokonai) VItéz Mihály művelte…

Reá vonatkoznak ez alábbi gyaluló sorok :

Vitéz Mihály szegény volt,
De szabad vidámság
Megaranyozta sorsát.

110 esztendeje – talán éppen Csokonai (140.) szülinapjára – született e költemény…

Ajánlott olvasmány :

CSOKONAI 250. SZÜLINAPJÁN

De lássunk hát egy anakreóni ős-eredetit !

ἄγε δηὖτε μηκέτ’ οὕτω
πατάγωι τε κἀλαλητῶι
Σκυθικὴν πόσιν παρ’ οἴνωι
μελετῶμεν, ἀλλὰ καλοῖς
ὑποπίνοντες ἐν ὕμνοις.

age déüte méket’ houtó
patagói te kalalétói
Szküthikén poszin par’ oinói
meletómen, alla kaloisz
hüpopinontes en hümnoisz

u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – – u u – – ión(i) dimeter (Ἰωνικῶν γένους)

Ajánlott tudomány :

Ajánlott olvasmány még :

ANAKREÓNI DAL

Enyészet hava (november) dermedésében is meglelni a derűt, örömmel ajánlhatjuk Szöged szülöttének „hűs derű”-jét. Darvadozzunk hát együtt Gyalunkkal meg Anakreónnal ! 

The post Anakreontika – 110 esztendeje appeared first on Hunita.

330-ban e napon I. (Nagy) Konsztantin megalapította Konsztantinápoly városát.

Konsztantinápoly (Byzantium) távlati képe (rekonstrukció)

Volt persze a fontos fekvésű, hatalmas városnak régen már elődje : Büzánc, azaz Büzantion, latinosan Byzantium, amelyet eredetileg a megarai görögök alapítottak i. e. 667-ben. Büzasz (Βύζας) királyról nevezték el, és a mai Sarayburnu (Szeráj csúcs azaz Palotacsúcs vagy Palotaszög) területén épült.

Róma bukása után ez a város meg a hozzá tartozó birodalom maradt Róma… a keleti Róma…

Konsztantinápoly a Büzánci időkben

A görögök bár mára már régen elvesztették, mégsem hajlandóak máshogyan nevezni, csak Konsztantinúpoli azaz Κωνσταντινούπολη ! Aki ezt elolvasni nem tudja, az a táblák alapján nem is talál el Görögországból az Örök Városba …

Messze jutott e Város híre… egészen a vikingekig… meg is látogatták hát…
Miklagardr : Büzánc avagy Isztanbul a varangok nyelvén, az ó-norsz Miklagarðr „mikill” ‘nagy’ „garðr” ‘fal’ vagy ‘erőd’ az izlandi szágákban, mai izlandiul Mikligarður, feröeriül Miklagarður.
A szláv nyelveken Carigrad néven ismerték…

De nem ők jelentették a legnagyobb veszélyt…
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése egyre fojtogatóbb gyűrűbe fogta e Várost…

II. Mehemed szultán foglalta el végül Konstantinápolyt 1453 május 29.-én.
Magyar Dicsőség, hogy 3 évvel később ugyanez a sereg, ugyanazokkal az ágyúkkal nem bírta bevenni a mi Nándorfehérvárunkat…

NÁNDORFEHÉRVÁR DIADALA – Nemzeti Ünnepünk !
Nándorfehérvár Diadala a magyar határvár fölszabadítása…Egy Magyar Világban illendően ünnepelnénk és táncolnánk Nagy Nemzeti Ünnepünket̷…

The post Konsztantinápoly alapítása appeared first on Hunita.

Lükurgosz alakjáról kortárs írásos forrás vagy más, kézzelfogható tárgy nem maradt fönn, Plutarkhosz csupán egy Delphoiban látható diszkoszról számol be, amelyre Lükurgosz neve volt rávésve. Ezért is vélték már többen az ókorban is, hogy csak mondai személy. Bertrand Russell állítása szerint is mitológiai alak volt, akinek mondája Árkádiából került Spártába, szerinte Lükurgosz Zeusz szerepét betöltő helyi isten lehetett. Állítását a név jelentésére alapozza: „farkasűző”. Mitológiai voltát hangoztatta Eduard Meyer is az 1880-as években. Ezt a megállapítást vették át a kortárs magyar ókortudósok is, köztük az Ókori lexikon szerkesztője, Pecz Vilmos. A mai történetírás azonban elfogadja valós történeti létét, és hajlik arra is, hogy több tekintetben Plutarkhosznak adjon igazat…

Hérodotosz szerint még a szpártáiak voltak a legzabolátlanabb, legzüllöttebb népe Hellénföldnek…
Azután jött Lükurgosz a törvényeivel… azaz az alkotmányával…

De akad szpártái tanulság napjainkra is…

The post Lükurgosz appeared first on Hunita.

Odüsszeusz búcsúzik

Ez Ithaka, a szürkülő sziget,
Borús olajfák árnya rámborul ma
S egy tűnt gyerekség fonnyadt koszorúja
Övezi át ez elhantolt szivet.

Ez Ithaka. A nyáj lágyan kolompol,
Vén kondás ballag gödölyék után,
Álom porába hull a délután
S a tenger mormol, mint fáradt komondor.

De én e tájon túl emlékezem
Kalüpszóra virágos éveken
S eszembe jutsz : Kirkének édes éje

S a szemfödő alatt is fölzokog
A drága múlt és sírván gondolok
Aranyhajú szeirének énekére.

Juhász Gyula, 1913

Odüsszeusz búcsúzik – A Hét 1913 február 9.-ei számában jelent meg először Odysseus búcsúzik címmel, majd ugyanígy a Késő Szüret (1918) kötetében is (28.o.). Az utolsó sorban A Hétben Aranyhangu szerepel, míg a Késő Szüretben Aranyhaju … Minthogy a szeirének ellenállhatatlan csábereje a hangjukban volt, így helyesnek az Aranyhangu a hihetőbb…

Odüsszeusz azaz Ὀδυσσεύς (latinkodón Ulysses, olykor Ulyxes) a görög regékben Ithaka királya, Laertész és Antikleia fia. Hűséges felesége Pénelopé, tőle fia Télemakhosz. A tíz évig tartó Trójai Háború vége után még további tíz évig tartott a bolyongása. E hosszas hazautat 40 napban foglalja össze az Odüsszeia (Ὀδύσσεια), amely akárcsak az Íliász, egy 24 fejezetre tagolt, 12 110 hexameterből álló eposz.

A történet kezdetén a főhős Kalüpszó nümphánál él, Ógügié eldugott szigetén…

A görög regerendben Kalüpszó hellén iratába Καλυψώ azaz Atlantisz avagy Ατλαντίς a titán Atlasz leánya, tengeri nümphaként élt szolgálóival Ógügié (Ὠγυγίη vagy Ὠγυγία) szigetén. 

Kalüpszó (Καλυψώ) neve jelentése: ‘Elrejtem’, vagy ‘Kagyló(héj)barejtem’, amely az ógörög kalüpsz (καλυψ) ‘kagylóhéj’, régebbről pedig a hettita kaluppa ‘kagylóhéj’ jelentésű szóból ered…

Kalüpszó nümpha az İstenek parancsára útnak bocsátja Odüsszeuszt, aki már közel jár hazájához, amikor Poszeid(á)ón İsten haragjából hatalmas vihart zúdít rá, és az elsodorja a phaiakok mesés szigetére.

Az attikai Ithaké (Ἰθάκη) alakból örökölt mai görög Itháki (Ἰθάκη) eredeti dór alakja Ithaka (Ἰθάκα). Fölmerült phoinikiai (föníciai) eredete is, amelyben az első fele ’sziget’ jelentésben öröklődött a görögre…

A phaiakok szigetén Athéné istennő sugallatára először Alkinoosz (Ἀλκίνοος) ‘Tehetős Ész’ király leánya, a „hókarú” Nauszikaá (Ναυσικάα) a ‘Hajóégető’ veszi oltalmába, majd maga a király. Az ő udvarában teljesedik ki a visszatekintő elbeszélés…

Kirké (Κίρκη) a görög regék Istennője, a Nap gyermeke, tehát Héliosz és Perszéisz leánya; Pasziphaé és Aiétész testvére.

Kirké (Κίρκη) a görög világ legnagyobb varázslónőjének hírében állt, és aki a szigetére lépett, azt varázsvesszőjével vadállattá változtatta. Így történt ez Odüsszeusz kíséretével is, akik bolyongásuk során kikötöttek Aiaié (Αἰαία) szigetén.

Hermész adott Ithaka királyának varázsnövényt, amelytől Kirké varázsereje hatástalanná lett. Az ithakaiak egy egész éven át vendégeskedtek a varázslónő palotájában. Mielőtt elhagyták volna a szigetet, Kirké jótanácsokkal látta el őket, főleg a szirének halálos énekéről. Kirké Odüsszeusztól született gyermeke, Télegonosz (Τηλέγονος) a ‘Messzeszülött’ a türszének uralkodója lett…

A szeirének görögül: Σειρῆνας a görög regék naiászai. Csodás hangú, de gyilkos természetű tengeri nümphák, akik a kis Sirenum scopuli szigetcsoporton laktak, Campania partjainak (Dél-Olaszország, Sorrentói-öböl) közelében mai nevén La Rotonda (La Castelluccia, Il Gallo Lungo), más források szerint Szikéliában a Pelorum hegyfoknál, ill. Capri szigetén.

Akhelóosz folyamisten (vagy Phorküsz tengeristen) és Melpomené múzsa (vagy Terpszikhoré, illetve az egyik pleiasz, Szterópé) leányai, vonzóak és borzalmasak egyszerre. A kísértés, a világi örömök és az érzéki vágyak megtestesítői: bűvös hangú, asszonyfejű, de madárszárnyakkal és karmokkal rendelkező szörnyek. Varázslatos hangjukkal és bölcs mindentudással elcsábítják a tengerészeket, majd megölik őket.

Romantikusabb ábrázolásban csak ellenállhatatlanul bűbájos tengeri hölgyek…

A legelterjedtebb források szerint hárman voltak, Aglaiophoné, Thelxiepeia és Peiszinoé, de számukat egyes elbeszélések (Homérosz: Odüsszeia) kettőre, mások háromra, négyre illetve kilencre is teszik. A további szeirénalakok nevei Parthenopé, Ligeia, Leukószia, Molpé, Raidné és Telesz.
Parthenopé tetemét állítólag Nápoly közelében vetette partra a tenger, és sírját sokáig kultikus tisztelet övezte.

Juhász Gyula költeménye rossz latinkodó régiratban :

Odysseus búcsúzik

Ez Ithaka, a szürkülő sziget,
Borús olajfák árnya rámborul ma
S egy tűnt gyerekség fonnyadt koszorúja
Övezi át ez elhantolt szivet.

Ez Ithaka. A nyáj lágyan kolompol,
Vén kondás ballag gödölyék után,
Álom porába hull a délután
S a tenger mormol, mint fáradt komondor.

De én e tájon túl emlékezem
Calipsóra virágos éveken
S eszembe jutsz: Circének édes éje

S a szemfödő alatt is fölzokog
A drága múlt és sírván gondolok
Aranyhajú szirének énekére.

Az eredeti megjelenésben teljesen következetlenül y-i-zűrrel szerepeltek: Odysseus, Calipsó, Circé …
Ezeket természetesen javítottam… illőn a hellén eredeti szerint…

A Bonanza Banzai latinkodón címezett Calypso dala e történet legutóbbi magyar zenei földolgozása… A dal érdekessége, hogy maga a szerző és előadó, Ákos is ingadozik a klasszikus Kalüpszó meg a latingó Kalipszó kiejtések között…

Itt lenne már az ideje Gyalunk (Juhász Gyulánk) immáron klasszikus költeményét is dalra vinni…

The post Odüsszeusz búcsúzik – 110 éve appeared first on Hunita.

A válasz egyszerű : Tudjuk, mi zajlik Mariupol(isz)ban, a görög (alapítású) városban… mert a mariupoliak elmondták a világnak :

Az ukránok átal szétlőtt és szétlövetett felszínen…

De lenn a légvédelmi pincében is…

A Város, Mária Városa, avagy a görög Mariupolisz épített értékei túlélték az Első Világhábórút, a kommunista vörös terrort és a Második Világháborút is… Most az ukrán neonácik az azovosok, azaz az AZOV zászlóalj mesterkedésének esnek végleg áldozatul…

Mariupol(isz) másik igazi és páratlan értéke, amit sose hallok emlegetni a hazug, bugris internáci sajtóban, az a különleges görög nyelv ! A helyiek ajkán mariupoli vagy rumeíka (Ρωμαίικα) avagy a mariupoli(tán) görög, amelyet 17 környező faluban még mindig beszélnek az ukrán neonácik nagy bánatára…

Az Aszói tenger, oroszkodón értelmetlenül „Azovi tenger” ma Ukrajna megszállása alatt senyved. Talán már nem sokáig. A mariupoli(tán) görög a pontoszi görög nyelvhez áll a legközelebb és a Kirimben (oroszkodón Krímben) alakult ki, amely a Pontoszi Birodalom része volt egészen az Ottománok 1461-es betöréséig.

A Kirim (oroszkodón Krím) török megszállás utáni túlélőit Nagy Katalin orosz cárnő hívta, hogy telepedjenek le az oroszok uralta részen és alapítsanak új várost ! Ez a Város lett Mariupoli(sz).
A mariupoli görög nyelv pedig az anyaországban azóta kiveszett ősi nyelvi sajátságokat őriz máig…

Az Aszói tenger, ma divatosan oroszkodón, bár teljesen értelmetlenül „Azovi tenger” északi partján, Szittyaföldön, Őseink Honában már 2500 éve is voltak görög gyarmatvárosok, amikor még az orosz népet föl sem találták… nem hogy az ukránt !!!

A sötétlelkű, pöcsrázó bugris ripacs meg kezdhetné a történelem tanulásával, aztán onnan indíthatná a nagy megmondó szerep(lés)eit ! AZ UKRÁN ELNÖK TALÁN VICCEL… Ez a világsötét, fennhéjázó internáci bugrizmus egyszer kipukkad… bárki is a háttértámogatója…

Egy épelméjű, érzékeny Európa most a független és önálló államiságú MARIUPOLISZért, azaz MÁRIAVÁROSért kiáltana !
Mit tesz ma ehelyett a kilúgozott agyú hibbant mammóni elit ?

Ajánlott még :

UKRÁN NEONÁCIZMUS – MAGYARÜLDÖZÉS A KÁRPÁTALJÁN

A Facebook támogatja az ukrán neonácizmust…

KÍNOS, HA FÖLKEL AZ UKRÁN ÁLHALOTT !

Mi lesz Kárpátaljával?

Itt az idő Ukrajna Trianonjára !

The post Mi megy Mariupolban ? – Az ukrán ripacs költői kérdése appeared first on Hunita.

Szerb Antal róla mintázta az Utas és holdvilág regényének Rudi Waldheim professzorát.

1948 nyarán a kirekesztő, kommunista zsidó Lukács György a fasizmus szekértolója-‘nak nevezte, ezzel külföldre, emigrációba kényszerítette legnagyobb antik-tudósunkat…

Kerényi Károly Aradon érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1921-ben megszerezte a tanári diplomáját. 1926-ban egyetemi magántanár lett.

1936-tól a pécsi egyetemen a klasszika-filológia nyilvános rendes tanára. 1943-tól Svájcban élt. 1944-47-ben a bázeli egyetemen a magyar nyelv és irodalom vendégtanára, 1948-66-ban a zürichi C. G. Jung Intézet kutatásainak irányítója.

Kerényi eredeti elképzelést fejtett ki a mitológia antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Mint írja, a „mitológia azoknak, akik benne gondolkoznak és általa fejezik ki magukat, egyúttal élet- és cselekvési forma.” Meggyőződése volt, hogy az antik vallástörténetnek az „antik emberi lét tudományává” kell válnia, és azt a kérdést kell kutatnia, hogy milyen válaszokat kapott a görög ember az élet nagy kérdéseire saját jelen-valóságában, abban a léthelyzetben, amivel a lét kérdése állította szembe.

Klasszika-filológus, vallástörténész, az ókortudomány és a vallástörténet nemzetközi hírű művelője. Számos hazai és külföldi tudományos, akadémiai testület (a Magyar Tudományos Akadémia, a Norvég Tudományos Akadémia, a firenzei Instituto di Studi Etruschi, a frankfurti Forschunginstitut für Kulturmorphologie) tagja, az uppsalai egyetem teológiai karának tiszteletbeli doktora.

Legjelentősebb művei idegen nyelven

• Köteteiből, a szegedi Egyetemi Könyvtárból
• A Nap leányai / Gondolatok a görög istenekről
• Die griechisch-orientalische Romanliteratur in religionsgeschichtlicher Beleuchtung; Mohr, Tübingen, 1927
• Ascensio-ábrázolás Brindisiben Budapest, 1930
• Dionysos und das Tragische in der Antigone, Frankfurt am Main, 1935
• Apollon. Studien über antike Religion und Humanität; Franz, Wien–Amsterdam–Leipzig, 1937Görög mitológia
• Die Göttin Diana in nördlichen Pannonien. Dunántúl, Pécs, 1938
• Religio academici./Kerényi Károly, Dunántúl, Pécs, 1938 (Pannónia Könyvtár 52.)
• Die antike Religion. Eine Grundlegung; Pantheon, Leipzig, 1940
• La religione antica nelle sue linee fondamentali; olaszra ford. Delio Cantimori; Zanichelli, Bologna, 1940 (Storia delle religioni)
• Pythagoras und Orpheus./Kerényi Károly, 2. Ausgebung mit einem Anhang über die Seelenwanderungslehre bei Ennius. Pantheon, Amsterdam, 1940 (Albae Vigiliae 2. Heft)
• C. G. Jung–Karl Kerényi: Das göttliche Kind in mythologischer und psychologischer Beleuchtung; Pantheon, Leipzig, 1940 (Albae vigiliae)
• Labyrinth-Studien. Labyrinthos als Linienreflex einer mytoligischen Idee; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
• C. G. Jung–K. Kerényi: Das göttliche Mädchen. Die Hauptgestalt der Mysterien von Eleusis in mythologiser und psychologiser Beleuchtung; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
• L. M. Lanckoroński: Der Mythos der Hellenen in Meisterwekren der Münzkunst; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
• Das ägäische Fest. Die Meergötterszene in Goethes Faust, II; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1941 (Albae vigiliae)
• Einführung in das Wesen der Mythologie. Gottkindmythos eleusinische Mysterien./Carl Gustav Jung-Kerényi Károly, Pantheon Akademische Verlag, Amsterdam, 1941
• Mythologie und Gnosis; Pantheon, Amsterdam–Leipzig, 1942 (Albae vigiliae)
• Töchter der Sonne, Zürich, 1944
• Hermes der Seelenführer. Das Mythologem vom männlichen Lebensursprung; Rhein, Zürich, 1944 (Albae Vigiliae)
• Romandichtung und Mythologie – ein Briefwechsel mit Thomas Mann – 1934-1945 közötti levélváltás Mann-nal, Zürich, 1945, majd a további levélváltással együtt Gespräch in Briefen címen, Zürich, 1960
• Die Geburt der Helena, samt humanistischen Schriften aus den Jahren 1943-45; Rhein, Zürich, 1945 (Albae Vigiliae N. F.)
• Prometheus. Das griechische Mythologem von der menschlichen Existenz; Rhein, Zürich, 1946 (Albae Vigiliae N. F.)
• Niobe. Neue studien über antike Religion und Humanität; Rhein, Zürich, 1949
• Miti e misteri; olaszra ford. Angelo Brelich; Einaudi, Torino, 1950 (Collezione di studi religiosi, etnologici e psicologici)
• Die Mythologie der Griechen, I. Göttergeschichten, Zürich, 1951; London, 1951
• Carlo Kerényi: La religione antica nelle sue linee fondamentali; Astrolabio, Roma, 1951 (Psiche e coscienza)
• Stunden in Griechenland, Zürich, 1952
• Die Jungfrau und Mutter der griechischen Religion. Eine Studie über Pallas Athene; Rhein, Zürich, 1952 (Albae Vigiliae. N. F.)
• Paul Radin–Karl Kerényi–C. G. Jung: Der göttliche Schelm. Ein indianischer Mythen-Zyklus; Rhein, Zürich, 1954
• Unwillkürliche Kunstreisen, Zürich, 1954
• Umgang mit Göttlichem. Über Mythologie und Religionsgeschichte; Vandenhoeck-Ruprecht, Göttingen, 1955 (Kleine Vandenhoeck Reihe)
• Geistiger Weg Europas. Fünf Vorträge über Freud, Jung, Heidegger, Thomas Mann, Hofmannsthal, Rilke, Homer und Hölderlin; Rhein, Zürich, 1955 (Albae Vigiliae N. F.)
• Der göttliche Arzt. Studien über Asklepios und seine Kultstätten; Gentner, Darmstadt, 1956
• Griechische Miniaturen, Rhein-Verlag, Zürich, 1957
• Die Heroen der Griechen. (Die Heroengeschichten der griechischen Mythologie. Rhein-Verlag, Zürich, 1958
• Die Mythologie der Griechen, II. Heroengeschichten, Zürich, 1958; London, 1959
• Abenteuer mit Monumenten, Olten, 1959
• Streifzüge eines Hellenisten. Von Homer zu Kazantzakis; Rhein, Zürich, 1960
• Die Mysterien von Eleusis. Rhein-Verlag, Zürich, 1962
• Prometheus : Die menschliche Existenz in griechischer Deutung / Karl Kerényi Rowohlt Taschenbuch Verl., Reinbek/H., 1962
• Die Religion der Griechen und Römer; Droemer–Knaur, München–Zürich, 1963
• Tessiner Schreibtisch. Mythologisches – Unmythologisches. Stuttgart, 1963
• Gedanken über den griechischen Tanz Freiburg i. Br., 1963
• Griechische Grundbegriffe. Fragen und Antworten aus der heutigen Situation; Rhein, Zürich, 1964 (Albae vigiliae)
• Menschsein als Mysterium in griechischer Deutung Wien, 1967
• Die Eröffnung des Zugangs zum Mythos : Ein Lesebuch / Hrsg., (Vorwort) von Karl Kerényi, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt , 1967
• Der antike Roman. Einführung und Textauswahl; Wissenschaftliche Buchges, Darmstadt, 1971 (Libelli)
• Der höhere Standpunkt – Zum Humanismus des integralen Menschen (München, 1971)
• Briefwechsel aus der Nähe (levélváltás Hermann Hesse-vel, München, 1972 (olaszul is)
• Dionysos. Urbild des unzerstörbaren Lebens; szerk. Kerényi Magda; Langen–Müller, München–Wien, 1976 (Werke in Einzelausgaben)
• Walter Weiss–Karl Kerényi: Griechenland; Bucher, Luzern–Frankfurt, 1977
• Humanistische Seelenforschung / Karl Kerényi ; [hrsg. von Karl Kerényi, Langen Müller, München – Wien, 1978
• Goddesses of sun and moon. Circe, Aphrodite, Medea, Niobe; angolra ford. Murray Stein; Spring, Irving, 1979 (Dunquin series)
• Apollon und Niobe; Langen–Müller, München–Wien, 1980 (Werke in Einzelausgaben)
• Apollo – The wind, the spirit, and the God : Four studies / Karl Kerényi ; Transl., [afterword] from German by Jon Solomon, Dallas, Tex. : Spring Publications, c1983
• Wege und Weggenossen, 1-2.; szerk. Kerényi Magda; Langen Müller, München, 1985-1988
• Die Mythologie der Griechen München, 1992
• Scritti italiani, 1955-1971; szerk. Giampiero Moretti; Guida, Napoli, 1993 (Saggi Guida)
• Prometheus : Archetypal image of human existence / Carl Kerényi ; transl. from the German by Ralph Manheim, Princeton, N.J. Princeton University Press, 1997
• Urbilder der griechischen Religion; Klett-Cotta, Stuttgart, 1998 (Werke in Einzelausgaben)
• Összegyűjtött műveinek sorozata: Werke in Einzelausgaben címmel Münchenben jelent meg (I. Bd. Humanistische Seelenforschung, 1966; II. Bd. Auf Spuren des Mythos, 1967; III. Bd. Tage- und Wanderbücher, 1969; VII. Bd. Antike Religion, 1971; VIII. Bd. Dionysos, 1976)

Művei magyarul

• A labirünthosztól a szirtoszig. Gondolatok a görög táncról
• A tánc
• Platon és Aristoteles. Olvasókönyv a gimnáziumok VIII. o. számára; Szent István Társulat, Bp., 1931 (Bibliotheca discipulorum)
• Orphikus lélek. Pauler Ákos emlékkönyv. Egyetemi Nyomda, Bp., 1934
• Egyetemes történet négy kötetben / Szerk. Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Kerényi Károly, 1. kötet Az ókor története, Szerk., Kerényi Károly, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935
• Ókortudomány, Kecskemét, 1935
• Gondolatok Dionysosról. Pécs, 1935
• Római ókortudományunk a háború után. Dunántúl, Pécs, 1936 (Pannónia Könyvtár 25.)
• Lesbosi utazás Budapest, 1936
• Horatius – Horatianizmus Budapest, 1936
• Humanizmus és hellénizmus Budapest, 1936
• Trasitus és Sedatus Budapest, 1936
• Valláslélektan és antik vallás Budapest, 1936
• Korfu és Odysseia; Kerényi Károly, Dunántúl, Pécs, 1937
• Gondolatok a bűnvallomásról Budapest, 1938
• Beszélgetések a szerelemről. Pseudo-Antisthenés: Sathón vagy a szerelemről; közrebocsátotta Kerényi Károly; Sziget, Bp., 1943
• Napleányok. Elmélkedések Héliosról és a görög istenekről; a klasszikus versidézeteket fordította: Devecseri Gábor; Sylvester Nyomda, Budapest, 1948 (A gondolatok mesterei)
• Thomas Mann és Kerényi Károly levélváltása regényről és mitologiáról; ford. Petrolay Margit; in: Művész és műalkotás; Officina, Bp., 1948
• Görög mitológia/Ford. Kerényi Grácia, Szilágyi János György közreműködésével, Budapest, 1977. 1. Történetek az istenekről és az emberiségről., 2. Hérosztörténetek
• Beszélgetések a Szerelemről / Pseudo-Antisthenés Kerényi Károly ; a szöveggondozás és az utószó Kerényi Grácia munkája Bp., Helikon, 1983
• Hérakleitos múzsái vagy a természetről : Pontos irányítás az élet célja felé / A kísérőtanulmányokat írta Kerényi Károly, Kövendi Dénes ; Összeáll., a szöveget gondozta és az utószót írta Steiger Kornél ; Írta Diogenés Laërtios et al Helikon, Bp., 1983
• Halhatatlanság és Apollón-vallás./Kerényi Károly In: Ókortudományi tanulmányok 1918-1943. (vál. és sajtó alá rendezte Komoróczy Géza, Szilágyi János György) Magvető, Budapest, 1984
• Hermés, a lélekvezető. Az élet férfi eredetének mitológiája (Hermes der Seelenführer); ford. Tatár György; Európa, Bp., 1984 (Mérleg)
• Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz; Szépirodalmi, Bp., 1988
• Adj ideákat az időnek! Kerényi Károly és Gulyás Pál barátságának dokumentumai; sajtó alá rend. Lisztóczky László; Kráter, Bp., 1989
• Kerényi Károly–Thomas Mann: Beszélgetések levélben; előszó, Lackó Miklós, ford. Doromby Károly et al.; Gondolat, Bp., 1989
• Az égei ünnep. Tanulmányok a 40-es évekből; vál., ford. Kocziszky Éva; Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1995
• Az isteni orvos. Tanulmányok Asklépiosról és kultuszhelyeiről; ford. Rákóczi Katalin, utószó Kádár Zoltán; Európa, Bp., 1999
• A Nap leányai. Gondolatok a görög istenekről; ford. Tóth Zoltán; Szukits Könyvkiadó, Kaposvár, 2003
• Az örök Antigoné. Vallástörténeti tanulmányok; vál., szöveggond., utószó Bodor Mária Anna; Paidion, Bp., 2003
• Kerényi Károly–Angelo Brelich: Az elysioni aszfodéloszok közt. Levelezés 1935–1959; szerk. Valerio Severino, Nagy Andrea, Varsányi Orsolya, ford. Nagy Andrea, Polgár Zsuzsanna; L’Harmattan, Bp., 2020

A temesvári születésű Kerényi Károly Aradon érettségizett, majd a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1919-ben egyetemi doktori, 1921-ben tanári, 1926-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett, külföldi útjain olyan nagyságokat hallgatott, mint Eduard Norden vagy Ulrich von Wilamowitz-Moellendorff. Előbb középiskolai tanárként tevékenykedett, majd 1934-től a pécsi egyetemen klasszika-filológiát és ókortörténetet oktatott. Ő indította el és szerkesztette a Sziget című kiadványt, továbbá az Officina Kétnyelvű Klasszikusok és a Pannónia Könyvtár címû sorozatokat.

Miután 1940-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetem visszatért Kolozsvárra, s vele távozott az akkori professzor, Förster Aurél is, könyvtárával együtt, Kerényi Károly érkezett az épp megszűnő pécsi tanszékről Szegedre, a Horthy Miklós Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Tanszékére. Kerényi gyűjteményével valamelyest pótolni tudta a könyvállomány friss veszteségeit, de megtermékenyítő jelenléte nem tartott sokáig: 1943-ban Svájcba távozott, bár hivatalosan 1949-ig szegedi professzor maradt. 1946-ban lett az MTA levelező tagja, de csupán 1949-ig, miután 1948 nyarán a kirekesztő, kommunista zsidó Lukács György a fasizmus szekértolójának nevezte őt – tagságát csak a rendszerváltást követően, posztumusz állították vissza.

Emigrálásában szerepet játszott Carl Gustav Junggal való együttműködése, akivel közösen alapították meg 1948-ban a C. G. Jung intézetet, melynek kutatásait egészen 1966-ig ő irányította – az ezt megelőző években a bázeli egyetemen a magyar nyelv és irodalom vendégtanára volt. Svájci állampolgárként hunyt el választott új hazájában, 1973-ban, Asconában helyezték végső nyugalomra.

Kerényi eredeti elképzelést fejtett ki a mitológia antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Mint írja, a „mitológia azoknak, akik benne gondolkoznak és általa fejezik ki magukat, egyúttal élet- és cselekvési forma.” Kései munkásságára erősen hatott a Jung-féle pszichoanalitikai irányzat. Több közös publikációja született Junggal: az isteni gyermekről és az isteni leányról szóló tanulmány német kiadása együtt jelent meg a mitologéma Jung által készített feldolgozásával, s 1941-ben ugyanilyen módon két oldalról világították meg a mitológia alapvonásait Einführung in das Wesen der Mythologie című könyvükben.

1931-ben a görög György-rend tisztikeresztje kitüntetésben részesült, 1946-ban Baumgarten-díjat kapott, 1961-ben a Norvég Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választották, két évvel később az Uppsalai Egyetemen kapott díszdoktori címet. 1969-ban a Humboldt Társaság aranyérmével tüntették ki, egy esztendővel később Nürnberg városától kapott magasrangú elismerést. A rendszerváltás követően a magyar kormány posztumusz Széchényi-díjjal tisztelgett a nemzetközi hírű tudós előtt, akiről Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének Rudi Waldheim professzorát mintázta.

The post Kerényi Károly szülinapján appeared first on Hunita.

Juhász Gyula 1913

Kéziratosan maradt fönn a Kilényi-gyűlyteményben (a Forgács-Fenyő kézirateggyüttesben a Római módon meg a Tristia kézirataival eggyforma lapon), kötetben először csak 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes verse kritikai kiadásában.

Meglepő módon ez a verse csak itt lelhető föl a világhállón, hiszen még a MEKből, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ból is kimaradt (máig sincsen benne).

Anakreón azaz a Teószi Anakreón, vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a te(i)ószi költő gyakran hibásan írott neve hosszú záró „ó”(megá)val helyes. Legtöbb hitelesnek hihető verse a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűjteményben maradt fönn.

Anakreontika: az Anakreón modorában írt, a bort és a szerelmet dicsérő hatvan ókori költemény együttese; ill. az ilyen szellemű újkori, főleg a rokokó idején divatozott költői irányzat. Nálunk a leghíresebben Csokonai művelte…

De lássunk hát egy eredetit!

ἄγε δηὖτε μηκέτ’ οὕτω
πατάγωι τε κἀλαλητῶι
Σκυθικὴν πόσιν παρ’ οἴνωι
μελετῶμεν, ἀλλὰ καλοῖς
ὑποπίνοντες ἐν ὕμνοις.

age déüte méket’ houtó
patagói te kalalétói
Szküthikén poszin par’ oinói
meletómen, alla kaloisz
hüpopinontes en hümnoisz

u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – – u u – – ión(i) dimeter (Ἰωνικῶν γένους)

The post Anakreontika appeared first on Hunita.