1888-ban e napon született Heinz Guderian, a későbbi német tábornok, a Páncélos Hadviselés Atyja !

Legemlékezetesebb mondása :

„Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.”

Ez az idézet mely mai szülinaposunktól származik, több emlegetésre méltó !
Különösen érvényes e mondat ma gyáva gyomorforgató Európánkra, amelynek vezetőiről már csak a kényszerzubbony hiányzik, hogy végre kaphassanak egy kiadós sokkot !

Heinz Guderian német tábornok, II. világháborús hadvezér 1888 június 17.-én született.

Büszkék lehetünk a németekre és az egész germánságra… végtére is ők voltak Attila királyunk legjobb csatlósai…
Itt az idő helyreállítani Attila Atyánk Rendjét ! A Világ szomjazik Isten Ostorára !!!

Heinz Wilhelm Guderian német tábornok, a páncélos hadviselés atyamestere, a villámháborús (Blitzkrieg) taktika fő eszmésze, aki megkerülte a Maginot-vonalat a második világháborúban.
Párizs pedig Neki hódolt…

A Nagy Páncélos porosz katonacsaládból származott. Apja és öregapái is valamennyien katonák voltak, a fiai is a katonai pályát választották…

Ideális csatlós…

Itt az idő ! A Világ szomjazza az Új Attilát ! És az Ő Táborát…

Intézményesített libsi süketelés helyett iskoláinkban fiúknak ajánlott olvasmányul illik már főműve: 
Riadó! Páncélosok! / Achtung! Panzer!  

Itt az idő, hogy megtanuljuk jól a leckét !

Európa meg térdepelhet !!! Kedvére…
Itt az idő, hogy végre méltó okot is adjunk rá !

Magyarország kétharmada ma is idegen megszállás alatt áll, ahol folyamatos az ethnikai piszkolgatás… Míg Európa hibbantjai a bűnvándorlók meg a buzeránsok jogain vinnyognak…

De fordul a sorsunk… egyre jobbra…
Attila népe végre elfoglalhatja régi birodalmát Európa keleti felén…
Bécstől Kiveváráig (oroszkodón Kijevig) Etelközön át szerte a Szittyagyepűkön…

Lássuk hát, a Blietzkrieg sikerét !

Ez utóbbi filmet már a rasszista kirekesztők töröltették…

Ilyen ma a büszke szólásszabadság világa !

The post „Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.” appeared first on Hunita.

1554-ben e napon, június 16.-án az oszmán hadsereg árulással elfoglalta az észak-magyarországi Fülek várát (is).
Fülek azóta többször is fölszabadult, de 1945 óta már megint megszállás alatt áll…
Európa pedig hallgat és asszisztál az ethnikai piszkolgatásokhoz, a népek,
de különösen a magyar nép önrendelkezési jogának sárba tiprásához…

Bebek Ferenc miután feleségül vette Ráskai Balázs lányát, nászajándékba kapta a várat. Bebek Ferenc gondoskodott a várról és az olasz Alessandro da Vedano tervei alapján egy erős katonai erődítménnyé építtette át 1551-ben. A régi vár egy középső várrésszel és két új, ötszögalapú bástyával, valamint egy 6 méter vastag fallal bővült, amelyben ágyúkat helyeztek el. Köréépítettek még egy falat – amely körülvette az egész várat – két kör alakú bástyával, amelyeknek a feladata az volt, hogy védelmezzék a vár alsó és középső területeit. Ez a két bástya 10 m mély árokkal volt övezve és csapóhídon keresztül lehetett csak bejutni a várba.

Mindezen védművek ellenére végül a törökök – árulással – 1554 június 16.-án mégis bevették.

A Fölvidék nemesei által támogatott császári hadsereg 1593-ban szánta el magát Fülek visszafoglalására. November 24.-re pedig Pálffy Miklós 7000 katonával siet a császári hadsereg segítségére. A törökök végül 1593 november 27.-én megadták magukat. Ezek után 300 török család maradt még önszántából a vár körül. Kisebb magyar alakulatok minden nehézségek nélkül fölszabadították a salgói és a somosi várat is.

Azután Trianonban az antiszemita és antimagyar terror-négyek Csehoszlovákiának ítélték…
(Clemanceau csak lezsidózta a magyar küldöttséget…)
De Fülek még onnan is visszatért…

Fülek ( németül Fileck, tótul meg Fiľakovo ) máig is magyar többségű város. Ma egy idegen megszálló országban, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, az ethnikai piszkolgatások nyomán is csak negyedényi szlovák kisebbséggel, egy úgynevezett Szlovákiában !!! Helyesebben antimagyar Fasisz-Tótia‘ban… ahol csak 2/3 meri magát magyarnak vallani… bár 3/4-nek magyar az anyanyelve…

Zajlik a VB ! De milyen érdekes, hogy Amerikában nem térdepelgetnek !!!

De azért… Minden jóérzésű ember beláthatja :
Itt az idő, hogy minden EB-n meg minden VB-n előttü(n)k végre a négerek is letérdeljenek !!!
Mi bizony nem adtuk-vettük, meg nem gyarmatosítottuk őket…
Így illik ! Az Európát vérével védő magyarnak ez dukál !

Azután végre fölszabadulhat a mindíg magyar Fülek !

Ma oly divatosan harsogva : Respect Fülek !!!

Respect Magyarország !!!

NO jó… engedékenységünk határtalan :
A törököknek lehet Respect Madzsarisztán !!!

A szupperhülye briteknek meg lehet : Respect Hungary !!!

Na jó… olaszoknak akár : Rispetta L’Ungheria !

Európa többi hibbantjainak pedig legyen teljesen nyilvánvaló :
Csak a kirekesztők, az antimagyar rasszisták nem térdelnek előttünk ünnepi napokon !

hiszen…

White Lives matter !

Sőt ! Suttyó senkiháziak,
ha művelt magyarul nem értik, hát mondom nekik a rabszolgatartók rút nyelvén: 

HUNGARIAN LIVES MATTER !!!

Éljen hát a józan ész !

Vajszív

Ajánlott ébresztő olvasmány :

ANTIZMUSOK DISZKRIMINÁCIÓJA avagy DISZKRIMINOKRÁCIA

The post Fülek vára megszállva ! – és megint szabadulva ! appeared first on Hunita.

E napon született…
1776 Ígéret (május) hava 7.-én, 
a Vazs megyei Egyházashetyén 
Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel …

Berzsenyi Dánielt köszöntjük ma a 145. szülinapjára Juhász Gyula által írott versével…

A tikkatag magyar nyár napja barnúl
Bús homlokán és bágyatag szemén,
Konok szivében csöndes zivatar dúl,
Elverve dús vetése : a remény !

Pipája füstöl és haragja lángol,
Eszébe jut bírája : Kölcsey
S felködlenek a római világbol
Komor lemondás zordon hősei.

S boldog Horácra gondol, aki bölcsen
Borral, leánnyal megelégedett
S kevély nyakán dagadnak kék erek.

Ki itt a költő és magyar, ha ő nem ?
S míg döngő lépte mély homokba fúl,
A szilvafán egy vén harkály gyalúl.

A szilvafai vén Gyalunk, azaz Juhász Gyulánk Berzsenyi-költeménye először a Magyarország lap 1921 június 19.-ei számában jelent meg. Vélhetően Berzsenyi Dániel 145. szülinapjára vagy annak alkalmából írta. Azután szerepelt a Hárfa (1929) kötetében is…

Tanuljuk hát e gyöngyszemet, és szavaljuk együtt gyermekeinkkel, ahogy magyar emberhez illik…

Aki pedig a Balatonra látogat, különösen annak dél-nyugati tájára, annak esőben, de égetően tikkatag vakmelegben is ajánlott Nikla ! A Berzsenyi-ház és bájos birtoka.

Keressen rá Somogy vármegyében, a Nagy Berek tövében a nagyító lencsénkkel Niklára !

Hűvösebb időben érdemes ellátogatni Berzsenyi birtokára.
Egy fél órácska gépkocsizással 200 évet utazhat a derék Magyar Gondolkodó :

Berzsenyi Dániel Emlékház – Nikla

Az 1811-ben épült kis udvarházában, Niklán 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot.
A szovjet hadsereg, azaz a 2. Ukrán Front (Второй Украинский фронт) alaposan kifosztotta a család udvarházát… Csak az utódok rendkívüli bátorságának köszönhetően menekültek meg a hagyaték értékes darabjai… A dédunoka saját személyes holmijai helyett a nagyrabecsült Ős kéziratait mentette… a kisorosz (ukrán) horda elől… azoktól, akik a Kárpátaljánkat is elorozták… és máig jogtalanul birtokolják…

A Berzsenyi-ház csöndes termeiben ma a költő személyes tárgyain túl találhatóak a levelei, valamint költeményeinek kéziratai és azok nyomtatott változatai is, valamint kedvelt pipái, tollai és népi hangszerei is…

BERZSENYI DÁNIEL – A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajúl?
Nem látod a bosszús egeknek
Ostorait nyomorúlt hazádon?

Berzsenyi … A Hetyei Szülőház meg a Niklai Múzeum parkjába illik e fönti Gyalu-költemény !

Berzsenyi Dániel emlékháza (Egyházashetye) – Kép : Vadaro

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek… világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Egyházashetyén meg Niklán, a Berzsenyi Dániel Emlékházakban, ill. azok udvarán világol majd e költemény… Berzsenyi !!!

The post Berzsenyi születése napján appeared first on Hunita.

1868-ban Szelek (április) hava 26.-án született Sidney Harold Harmsworth, Rothermere első vikomtja Dublinban. A brit sajtómágnás és politikus – az Associated Newpapers Limited tulajdonosa – a Magyar Igazságtétel fő támogatója volt Nagy-Britanniában és az angolnyelvű nagyvilágban…

This photograph was known to have been published in the Daily Telegraph in 1914.

Már 1927-es első magyarországi körútja nyomán a Magyar Igazságtétel (revízió) egyik fő támogatójává vált. A jelentős magyar többségű területek azonnali visszacsatolását javasolta…
Az a furcsa, hogy mások, miért nem tettek ugyanígy ?!

Akkoriban a magyar közéletben fontos szerepet kapott a betöltetlen trón kérdése is. Fölvetődött Lord Rothermere személye is leendő Magyar Királyként : „Sohasem tudtam meg pontosan, hogyan és mikor keletkezett az elképzelés, hogy ezt a magas megtiszteltetést nekem ajánlják fel. Úgy tűnik, 1927 őszén, nem sokkal azután, hogy a békeszerződés revíziójának kérdéséről az első cikkem megjelent, egymástól függetlenül több ember fejében is megfogalmazódott. De sem én, sem a fiam nem tudtunk arról, hogy a mozgalom már akkor gyorsan terjedt, amikor 1928 tavaszán az első látogatást tettem Magyarországon.” (Lord Rothermere: My campaign for Hungary, 139. oldal) Ha akkor sikerül Őt királyunkká tenni, úgy Európa sorsa is egészen másképpen alakul…

Európa azonban azóta is viseli égő szégyenét. A szándékos igazságtalanság, a magyarellenes kirekesztés és a kisantant sovinizmusának támogatása folyik ma is. Ezek a sovinofil internáci politikusok szoktak fasisztázni bennünket kirekesztő szórakozásból…

Rothadó Európa!
Érdemes lenne végre, egy évszázad után az Ügynek az illő tisztességet megadni, és fontolóra venni Lord Rothermere tisztes ajánlatát !

Azután pedig itt az idő egy független Székelyországra !
Amely idővel Corpus Separatum gyanánt akár eggyesülhetne is a Magyar Anyaországgal Unióként.
(Akárcsak ahogyan hajdan a 12 pontban Erdély ügyében követelte azt a Magyar Nemzet…)

Dr. Szabó László
www.makultur.hu

Ajánlott még :

HRUSCSOV VISSZAADTA VOLNA A KÁRPÁTALJÁT… ám a honi hazaárulóink…

KÁRPÁTALJA MINDIG IS MAGYAR TERÜLET VOLT…

MI LESZ KÁRPÁTALJÁVAL?

ITT AZ IDŐ UKRAJNA TRIANONJÁRA !

The post Igazságot Magyarországnak ! – Lord Rothermere születése napján appeared first on Hunita.

1607 március 24.-én született Michiel de Ruyter (Michiel Adriaenszoon de Ruyter) Vlissingen városában, aki holland tengernagy, nemzeti hős képében lett a hadtörténet legnagyobb tengernagyainak egyike…

Erre az estére ajánlott remek holland történelmi film Az Admirális :

Amikor a polgárháború zátonyára sodródott Hollandia fiatal államát megtámadta Anglia és Franciaország, csak egy ember volt, aki alkalmasnak bizonyult a holland flotta vezetésére : Michiel de Ruyter, aki hadtörténet legnagyobb tengernagyainak egyikeként vonult be a történelembe…

Igen kalandos életének jelentős részét a tengereket töltötte Hazája szolgálatában.
Siracusa-nál vesztette életét a tengereket terrorizáló túlerővel szemben, 1676 április 29.-én…

Remek holland film is készült életéről az Admirális címmel, de sajnos (a magyar kultúdiplomácia aktuális impotenciája nyomán) a magyar gályarabokat fölszabadító jelenet csak kimaradt belőle… Talán, ha a magyar filmgyártás és diplomácia nem a saját sebeit meg zsebeit nyalogatja és nem a jelentéktelen csócsákon kérődzik, hanem ügyelőn tekint szerte a világon… akkor az a Nápolyi jelenet is megjelenhet fél percben Michiel de Ruyter tekintélyét illőn, még tovább növelendő… Talán még beilleszthető… a rendezői változatba…

1674 március 5.-én a pozsonyi rendkívüli bíróság mintegy 700 protestáns pap és tanító ellen kezdett pert; felségsértés és egyéb, kisebb jelentőségű vádak alapján. A papok elleni per 1674 április 4.-én, a tanítók elleni 7.-én ért véget. Összesen 67 embert börtönöztek be. A többiek, a gyává(bba)k lemondtak a szolgálatról, kivándoroltak, illetve áttértek. 1675 márciusában még a kínzások után is 42-en tartottak ki hitük mellett. Őket akkor a halálos ítéletek helyett Nápolyba és Bukkariba hajtották, más forrás szerint gyalogosan (előbb) Triesztbe, és ott gályarabnak adták el őket, hogy hazájuktól, híveiktől távol agyonhallgatott nyomorúságban tűnjenek el. A gályákra hajtott 41 protestáns lelkész közül 30-an érkeztek meg élve Nápolyba. Kiváltásukra megmozdult az egész protestáns világ.
Michiel de Ruyter követelésére engedték szabadon Őket…

Tamássy Miklós (1881–1951) : Ruyter admirális fogadja a fölszabadított magyar prédikátorokat (1938)

De Ruyter a Sztromboli Csata‘ban legyőzte az Abraham Duquesne vezette franciákat, majd kiszabadította a gályarabságra ítélt magyar protestáns prédikátorokat. 

Mielőbb le kellene forgatni azt a másfél percet a Magyar Papok fölszabadításáról… hogy lehessen az Admirálisból magyar változat is ! Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban is folyton álmodtam), de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már… sőt rendez(get)ik is már azt a kimaradt két percet is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

1676 április 22.-én Augusta‘nál újra összecsapott Duquesne hajóhadával. Egy ágyúgolyó mindkét lábszárát összezúzta, és az admirális hat nap múlva Siracusa kikötőjében zászlóshajója, az Eendracht fedélzetén belehalt a seblázába…

A holttestét hajón szállították haza. Bár a két ország hadban állt, XIV. Lajos francia király, a Napkirály elrendelte, hogy minden olyan francia kikötőben, amely előtt a de Ruyter holttestét szállító hajó elhalad, tiszteletére adjanak le díszsortüzeket. Nem hiába volt Ő a Napkirály ! Micsoda fennség !
De Ruytert 1677 március 18.-án Amszterdamban, a Nieuwe Kerkben (Újtemplomban) temették el.

Michiel Adriaenszoon de Ruyter alig egy hónappal a hősi halála előtt mentette meg még a 26 hithű papunkat, a magyar életbenmaradottakat…

Gyalunk regölt erről egy jó évszázaddal ezelőtt…
Az Admirális 300. szülinapján…

Gályarabok

A tenger a hazánk
Kezünk bilincsbe verve.
Üdvözlégy álmodás
És vágyak végtelenje !

A tenger hatalom,
Mi meg rabok a mélyben,
Üdvözlégy irgalom,
Mely nem hagysz veszni mégsem !

A tenger gyönyörű,
Bár a életünk vak itt lenn,
Üdvözlégy fény, derű,
Te bujdosó Napisten !

Éjen, homályon át
Megy, megy velünk a gálya,
De veri oldalát
Habok dühös dagálya !

Vihar a riadónk,
Reményeink a fecskék,
Álmodók, lázadók,
Üdvözlünk végtelenség !

Juhász Gyula, 1907

Magyaroknak olvasnivalók :

• reformatus.hu Millisits Máté írása
• Antal Géza: A gályarabszabadító De Ruyter Mihály; Hornyánszky Ny., Bp., 1911 (Egyházunk nagyjai)
• Antal Géza: De Ruyter Mihály emlékezete; Főiskolai Kny., Pápa, 1926
• A. Korpershoek-van Wendel de Joode: Az óceán ura. Michiel de Ruyter admirális élete; ford. Máthé Melinda, Adorján Kálmán; Koinónia, Kolozsvár, 2003
• Michiel de Ruyter és Magyarország; szerk. Bitskey István, Pusztai Gábor; Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszék, Debrecen, 2008 (hollandul is)
• Pusztai Gábor: Michiel de Ruyter; RPI, Bp., 2009 (Kontaktus)

Olvasói válasz :

Nagyon helyes.  De Ruyter tengernagy magyar mentését be kell mutatni !

Magyarody Szabolcs

Ajánlott oldal :

A „szabadító” Michiel de Ruyter emlékezete – Reformatus.hu

2016. máj. 3. — Michiel Adriaenszoon néven született 1607. március 24-én egy fontos holland kikötővárosban, Vlissingenben. 

The post Michiel de Ruyter – a magyar gályarabokat szabadító admirális szülinapján appeared first on Hunita.

Természetesen az eredetit letörölte az ördög népe… itt ez egy másolat… kalózok kell legyünk már a saját Hazánkban is, ha magyarok akarunk lenni… ha Magyarok akarunk maradni… Mammón eltiporna ma minden Magyart…
Itt az idő ! Mammón fölszámolására !!!
Pusztítsuk el gonoszt ! Legyünk végre megint Magyarok !!!

Holdkeltekor – még Újév előtt – e sorokat gyermekeinknek továbbadni és velük együttszavalni is érdemes:

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !

Cseke, 1831 december 29.

Husztot ma a neonáci ukrán terror réme uralja… a beteg Európa ma ezt támogatja…
Husztot és persze az egész magyar Kárpátalját fölszabadítani a megszállók gyilkos nyomása alól mindannyiunk Hite, Dolga, Kötelessége …

MAGYARORSZÁG MINDENBEN TÁMOGATHATJA UKRAJNÁT, HA AZ KIVONUL A MEGSZÁLLT MAGYAR TERÜLETEKRŐL ÉS FÖLTÉTEL NÉLKÜL KIÜRÍTI AZ EZER ÉVE MAGYAR KÁRPÁTALJÁT !!!

“Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – „Kárpátalja”-’nak neveznek…

Minden magyar filmet töröl a gugli, meg a többi mammóni féreg terror szervezet…
Magyar a neki szóló filmet nem láthatja, a neki szóló verset nem hallhatja… mert ördögi szerzői jogok zárják azt el előle mindenütt !!! Itt az idő ! Rázzuk le a férgeket, a vérszívókat, a jogdíjon élősdi, métely árulókat !!! Magyarhoz nem méltóak ezek sebek a Nemzet testén…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérések után, az elkövető(k) jogutódjának költségén…

Természetesen a megszálló ukrán elemek kivonulása után a magyarok ellen elkövetett kirekesztés és kegyetlenkedések miatti hivatalos bocsánatkérésüket is a jövendő barátság alapjának tekintjük…

Internáci süketelés helyett itt a Valóságos Magyar Béketerv : 
Magyarország szívesen támogatja mindenben Ukrajnát,
ha az végre kivonul a megszállt magyar területekről
és föltétel nélkül kiüríti az ezer éve(s) magyar Kárpátalját !!!

UKRÁN NEONÁCIZMUS – MAGYARÜLDÖZÉS A KÁRPÁTALJÁN

No persze ezügyben a magyar államvezetés is elkövetett már (legalább) egy vaskos hazaárulást…
HAZAÁRULÁS 1991-BEN – MAGYARORSZÁG KÁRPÁTALJA-POLITIKÁJÁRÓL
Mi pedig szégyellhetjük magunkat, hogy nem húztuk legalább lámpavasra a nemzetvesztő férgeket…

Ha Z-nek nem jönne meg az esze, majd megjön Másnak !
Mi csak várjuk vissza A MAGYAR KÁRPÁTALJÁT !!!

Türelmesen… de RENDÜLETLENÜL !!!

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen Szent a Béke!
Magyarországon…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Kölcsey Ferenc : Huszt

ÓÉVBÚCSÚZTATÓ – HUSZTOSAN – HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS !

Ajánlott még :

A KÁRPÁTALJA VÉDELMÉBEN – ÚJRATÖLTVE

KARÁCSONYT A KÁRPÁTALJÁNAK ! – DE LEGALÁBB VÉDELMEZŐ ENSZ-KATONÁKAT !

Olvasói válasz :

NEMCSAK KIVONUL ÉS KIÜRÍTI,
HANEM NEMZETKÖZI ÖRÖKÖS IDEJŰ SZAVATOLÁSSAL VISSZAADJA A RABLOTT HOLMIT!

ÁMEN!

Sebesi Sándor
2023 dec. 29., P 20:55

The post ÓÉVBÚCSÚZTATÓ – HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS ! – HUSZT HAZATÉR ! appeared first on Hunita.

Petőfi Sándor – VÉRES NAPOKRÓL ÁLMODOM…

Véres napokról álmodom,
Mik a virágot romba döntik,
S az ó világnak romjain
Az új világot megteremtik.

Csak szólna már, csak szólna már
A harcok harsány trombitája!
A csatajelt, a csatajelt
Zajongó lelkem alig várja!

Örömmel vágom én magam
Föl paripámra a nyeregbe!
A bajnokok sorába én
Szilaj jókedvvel nyargalok be!

Ha megvagdalják mellemet,
Fog lenni, aki bekötözze,
Fog lenni, aki sebemet
Csókbalzsammal forrasztja össze.

Ha rabbá tesznek, lesz aki
Homályos börtönömbe jő el,
S föl fogja azt deríteni
Fényes hajnalcsillag-szemével.

Ha meghalok, ha meghalok
A vérpadon vagy csatatéren,
Lesz, aki majd holttestemről
Könyűivel lemossa vérem!

Berkesz, 1846 november 6.-án

Berkesz kis falu Szabolcs szivében, Tass tőszomszédságában.
Első ismert említése 1309-ből való Berkez alakban…

Szabolcs vármegyét a trianoni terror ugyan csak három faluval csonkolta, a Tisza jobb partján fekvő három Eszeny, Szalóka és Tiszaágtelek községeket rabolva el, de a Szatmár csonkolásával járó sebeket már csak a két megye összeforrasztásával orvosolta a kommunista terror az 1950-es megyerendezéskor. Szatmár-Bereg megyével összevonva Szabolcs-Szatmár néven élt, amely 1990-től már Szabolcs-Szatmár-Bereg (vár)megye. Az elrabolt három magyar falu – Eszeny, Szalóka és Tiszaágtelek – ma Ukrajna fasisztáinak terrora alatt haldoklik. És a világ tűri… És mi is csak tűrjük… A kérdés, hogy meddig ?!

Berkesz – Nyíregyházától északkeletre található, ma is Magyar Földön…

E költemény Berkeszen üvegbe vésendő !

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani, hogy elvetemült kirekesztők által rontott-züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők nyugton olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ha kézirat fönnmaradt, úgy az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… ahogyan a Hold kel föl a Magyarok meg a Székelyek Csillagával esténként…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Ajánlott még :

PETŐFI SÁNDOR – ÉLET VAGY HALÁL!

A Szabadság szívbemarkoló költeményét ajánlom minden magyar figyelmébe ma a születése napján..

PETŐFI : FÖL A SZENT HÁBORÚRA !

PETŐFI 200 !

PETŐFIÉRT TOROZ A TÁRSASÁG…

Olvasói válasz :

Szomorú Hol vannak Petőfi Csontjai ? Mikor lesz MÉLTÓAN eltemetve ? Meddig várjunk erre ? 
H J Csaba, 2025. nov. 6.

The post Véres napokról álmodom… Az ó világnak romjain… appeared first on Hunita.

A kenyérmezei csata azaz illőbben, magyarul a Kenyérmezei Diadal az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479 Mag (október) hava 13.-án Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között. Megjegyzendő: akkoriban még illendőn a havasalföldi oláhok is buzgón támogattak bennünket III. más néven Öreg Baszarab Laiotă vezérükkel az élen, oszmántól szabaduló törekvéseikben…

Mátyás bevette Szabácsot a magyar déli végek nagyobb biztonságára.

Örök tisztelet a Magyarság Hőseinek !!! Magyar Vértanúinknak !!!

Szabácsnak dicsőséges emlékezete : Mátyásunk hosszan készülődött, majd 1476 telén a töröktől visszavette a várat. Erről regél Szabács Viadala !

A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fönnmaradt históriás énekünk, a Szabács viadala, melyet (400 évre rá) 1871-ben az Ung vármegyei Csicseren a Csicsery család oklevelei között találtak meg. (Ha nem jön a fosztogató 2. Ukrán Front, talán még ma is találhatnánk ilyeneket…)
Ezt a hősi éneket hajdan Mátyás királyunk asztalánál énekelték, dicsőítve nagy királyunk tetteit…
Ma is illene énekelnünk Mátyás magyar örökségeként !!!

Érdemes elmerengeni rajta, min múlik a világi dicsőség ?!
Ha Csicseren a Csicsery család nem csicsergi e hősi dalt és le nem jegyzi, sőt évszázadokon át meg nem őrzi, úgy ma nem is tudnánk róla… No és persze hány ilyen csodánk veszhetett oda az antimagyar internácizmus tombolásában az elmúlt évszázadokban ?!

Bosszúból, visszavágóként Erdélybe törtek a törökök és dúvad-módon fosztogattak.
Elöl az azabok, a martalócok, a fosztogatók jártak…

Az azab, vagy azap ( oszmánul عزب‎ azeb ; arab szó szerint agglegény – oroszul «холостяк» ) a török hadak fosztogató könnyű gyalogos katonája. Magyarul e randa rendnek talán a martalóc a legjobb fordítása.

Azap katona – Cesare Vecellio [Ejt: Csezáre Vecsellió] (c. 1530 – c. 1601) reneszánsz vésetén

A hűtlen folyó, az Olt mentében jöttek, majd olthatatlan félelemmel, iszonyattal menekültek…

Bonfini korabeli híradása a csatát vezénylő Kinizsiről : „Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, föltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe…” 

A muzulmán terrort ma is ily módszeres és magabiztos tarolással kell kiirtanunk Európából, még mielőtt Magyar Hazánkat harapófogóba fognák a modern azabok, az ebek… a fasiszlám mai bűnvándor gyaúrjai…

A Kenyérmezei Diadalban Báthory István országbíró, erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán seregei szétverték a Dél-Erdélyben pusztító oszmán haderőt. Bonfini krónikájában a törökök veszteségét harmincezer főben nevezi meg. A portyázókat Kinizsi és Báthory teljesen kiirtotta.

Így illene ma is tennünk ! Hiszen… Gyáva népnek nincs hazája… és ma a mienk is rohamosan fogy !!!

A Kenyérmezei Diadal napján érdemes fölelevenítenünk őseinket és hőseinket meg méltatlanul feledőbe vesző történelmi sikereinket… Országszerte Karneváli Napnak illene a mai… A legkevesebb lenne a Kenyérmezei Karnevál, amelyben a magyar az oláhhal együtt ünnepelhetne…
De… Akár Nemzeti Ünnepnapként is emlékezhetnénk, lovagi viadalokkal meg karnevállal !
Minden magyar (meg oláh) településen… Akár megbékélt török testvéreinkkel egytemben…

„És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,”

Bárcsak fölzárkóznánk végre hajdani Dicső Eleinkhez !

A Kenyérmezei Csillagok filmje még tervként sem fogant meg mindmáig.
Szégyen a magyarnak, hogy Báthory István és Kinizsi Pál hősies, nemes alakja filmre méltón máig nem kerülhetett…

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra, – a libernyákosan belterjes honvesztő homokozóban, – de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már
a Kenyérmezei Csillagok filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!!
Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan magam tehettem volna…

Bár engem Magyarországon kirekesztettek az antimagyarok a filmgyártásból… azért bizonyosan készül már a Kenyérmezei Csillagok kalandfilmje is, törhetetlen hazafias gőzerővel… szoros magyar-oláh eggyüttműködésben… Mi mással foglalatoskodnának ma médiában az igaz modern magyarok ?!

The post A Kenyérmezei Diadal Napján appeared first on Hunita.

1897-ben e napon született Sinka István Nagyszalontán. († 1969)

Kossuth-díjas (1990) népi írónk és költőnk ma is ismeretlen. Agyonhallgatják, amíg propagandista módon ma is a nemzetvesztés és a kommunizmus mestereit sulykolják, hogy tovább gyöngítsék a magyart.

Mit is adott Nagy-Szalonta a Magyar Hazának ?!

Nagyszalonta Arany János után Sinka Istvánt adta a Magyar Irodalomnak…

Azután jött Trianon Terrora… de Nagyszalonta még mindig, máig is 60 % magyar !
Hol vannak ma a Wilson-i néptöbbségi elvek ? Hol van az EU igazsága ? Itt volna már az ideje egy méltó népszavazásnak : Hova is kíván tartozni Nagy-Szalonta ?! Itt az ideje : Igazságot Magyarországnak !!!

Az erdélyi írók és a parasztírók máig sem kerültek be a közotatásban az illő helyükre… – Egészen nyilvánvaló : rendszerváltás az irodalomban máig nem történt ! A posztkommunista országrablók meg a cinkos internácik fasisztázzák az országépítő(en) tisztes magyart ! Ma is a hazaáruló, internáci komcsi-libsi propaganda a menő… és mi magyarok máig tűrjük !
De elég ! Döntsük végre le a hallgatás falát !!!
Elég az antimagyar aknamunkából !!!
Elő a Valódi Magyar Írókkal !

Sinka István a Magyar Falu című magyar fajvédő újság pályázatára küldte be első verseit. E lapban és ennek irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 
Ma még nagyobb szükség lenne a magyar fajvédő újságokra, (nem csak az ukrán meg más fajvédő újságokra!) még mielőtt az internácik fölfalatnak bennünket végleg a rasszista import söpredékkel…

Féja Géza 1932-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság című hetilapjában közölte Sinka verseit.

1935-ben Barsi Dénes, Sinka István és Szabó Pál alapították a Kelet Népe folyóiratot.

Sinka versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, majd a megszállt Fölvidéken megjelenő Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg.

1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott, majd betegen kórházba került.
1939-ben Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentette meg a Vád verseskötetét.

1945 után ellenállt a minden magyart terrorizáló és kirekesztő kommunistáknak, így hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. Ennek kapcsán érdemes azt is helyre tenni, ugyan mennyire volt a munkások és parasztok társadalma az 50 éven át dúló Vörös Terror Magyarországon…

Kései szerelmes verseinek harmadik felesége, Szín Magda az ihletője, aki betegségében is mellette volt…

Az antimagyarok áldozata lett, az internácik meg máig is feketelistázzák…
Tankönyveinkből – még a vidékiekből is – máig is kirekesztik.
Meddig tűrjük még az ételünket adó magyar gazda megaláztatásait ?!

Sinka István bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta környékén, még a nyugat által gyalázatlan, csonkítatlan, Ezeréves Magyarországon… 

Mindennapi dolgos magyar élményeit örökíti meg a Fekete bojtár vallomásai-ban (1944-ben)

Sinka István művei

1944-ig

• Himnuszok Kelet kapujában; Református Péter András Reálgimnázium, Szeghalom, 1934
• Pásztorének; Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Tornalja, 1935
• Vád. Versek; sajtó alá rend. Kovách Aladár, Magyar Élet, Budapest, 1939
• Mutató. Versek; Bolyai Akadémia, Budapest, 1939 (Turul falufüzetek)
• Az élők félnek. Versek; Bolyai Akadémia, Budapest, 1939 (Turul falufüzetek)
• Fütyöri és a hét vadász; Stádium, Budapest, 1940 (Nemzeti könyvtár)
• Harmincnyolc vadalma; Magyar Élet, Budapest, 1941
• Denevérek honfoglalása; ill. Fáy Dezső; Bolyai Akadémia, Budapest, 1941 (Bolyai könyvek)
• Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Budapest, 1941 (Nemzeti könyvtár)
• Fekete bojtár vallomásai, 1-2.; Magyar Élet, Budapest, 1942–1944
• Balladáskönyv; Magyar Élet, Budapest, 1943
• Hontalanok útján. Versek; Magyar Élet, Budapest, 1943
• Kadocsa, merre vagy ?; Somody, Budapest, 1944

1945–1969

• Eltűnik a hóri domb; Magvető, Budapest, 1961
• Végy karodra idő; Magvető, Budapest, 1964
• Mesterek uccája. Verses elbeszélés; Magvető, Budapest, 1967

1970–1989

• Szigetek könyve. Szomorúságoknak szép beszélgetése Mumm mezején; Magvető, Budapest, 1972
• Sinka István válogatott versei; vál., szerk., előszó Kormos István, életrajz, jegyz. Bende Mónika; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
• Vésztőről indult. Sinka István pályakezdése; vál., bev., jegyz. Miklya Jenő; Bibliotheca Bekesiensis, Békéscsaba, 1981 (Bibliotheca Bekesiensis)
• Érparti történet. Válogatott elbeszélések, 1932–1962; vál., szöveggond., utószó Laczkó András; Szépirodalmi, Budapest, 1984
• Megzendül az erdő. A költő régi köteteiből, hagyatékából és a magyar sajtóból egybeszedett versek; előszó Komáromi Gábor, összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre; Vésztői Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1987
• Lovasok opál mezőkön. Válogatott versek; vál., szerk. Medvigy Endre és Tornai József, előszó Tornai József, jegyz. Medvigy Endre; Magvető, Budapest, 1987
• Mezítláb az utolsó padban. Publicisztikai írások; összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre, előszó Miklya Jenő írta; Eötvös, Budapest, 1989

1990 után…

• Sinka István ajánlások; összeáll. Balogh Ferentz; Polgármesteri Hivatal, Vésztő, 1992
• Nagy útakról hazatérve. Összegyűjtött versek, 1-2.; összegyűjt., szerk., utószó Medvigy Endre; Püski, Budapest, 1993
• Balladák; vál., szerk., utószó Faragó József; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1997
• Sinka István válogatott versei; szerk., utószó Pomogáts Béla; Unikornis, Budapest, 1997 (A magyar költészet kincsestára)
• Kadocsa, merre vagy? Összegyűjtött elbeszélések, újságcikkek, sajtónyilatkozatok; összegyűjt., szerk., utószó Medvigy Endre; Püski, Budapest, 1997
• Szép értelme földi dolgainknak. Százhúsz bujdosó ének; összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre; Péter András Gimnázium–Önkormányzat, Szeghalom–Vésztő, 1997
• Sírás az időben. Válogatott versek / Plac v”v vremeto; összeáll., bolgárra ford. Gencso Hrisztozov; Hollósy Galéria, Budapest, 2001 („Versek és képek”) – magyar-bolgár kétnyelvű kiadvány
• Sinka ének; szerk., ének, hangszerelés Berecz András, ill. Gyulai Líviusz; Berecz Bt., Budapest, 2006 + 2 CD
• Válogatott versek; vál., jegyz. Lator László; Osiris, Budapest, 2007 (Osiris diákkönyvtár)
• És elfelejtették… Válogatott versek; Nap, Budapest, 2014 (Költők a költőről)
• Nevem a végtelenben. Versek, prózai írások, sajtónyilatkozatok; szerk. Medvigy Endre; Önkormányzat–Gloria Victis Alapítvány, Csömör, 2017

Ajánlott még :

ARANY JÁNOS VÁROSA – NAGYSZALONTA – NÉPSZAVAZÁS 2020

„ […] Tudnád feledni a szelíd Szalontát ? Hol Arany Jánost ringatá a dajka… ”
„ Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt ? Hol Corvin Mátyást rengeté a bölcső…” 

The post Sinka István születése napján appeared first on Hunita.

A csángókat „világ legárvább, legelfelejtettebb népcsoportjának” tartotta Domokos Pál Péter
(1901-1991) néprajzkutató.
Szabó T. Attila (1906-1987) – aki Domokos jellemzésére talán elsőként használta „a csángók apostola” minősítést – tudománytörténeti áttekintéseiben inkább azt hangsúlyozta, hogy szinte egyetlen magyar népcsoport sem állt a magyar tudományos és nagyközönség érdeklődésének fókuszában olyan tartósan és hosszú ideje, mint a csángók. 1
Tény, hogy amióta a magyar közvélemény mintegy kétszáz éve elkezdett érdeklődni a magyarság e legtávolabbi csoportja iránt, – szinte egyidőben a korszerű magyar tudományosság kezdeteivel -– a féltés hangjai mindig keveredtek az ismeretlen iránti érdeklődéssel. Jó példája ennek Csokonai (1799), aki a Marosvásárhelyi gondolatoknak – utolsó soraiban is a moldvai csángók felé tekint: „Vajha Moldvának is kies parlagjai,/Ameddig terjednek a Pontus habjai,/Magyar Koronánknak árnyékába menne,/ S a csángó magyar is polgártársunk lenne!” 2

A látnoki jóslat egyik feltétele 2025 január elsején teljesült, részben a magyar korona árnyékában: az Európi Unióban és éppen a magyar elnökségnek köszönhetően: a csángók immár európai polgártársai lettek minden magyarnak.
Ez következményeiben még beláthatatlan történelmi fordulópont lehet, a moldvai magyarság
kutatásában. A kérdés jelenleg legjobb ismerője, Péntek János szerint tudományosan már a csángó
népnév használata sem helyes (lásd legutóbb Péntek 2024, 4. lábjegyzet).
A moldvai magyarok példaértékű története egyetemes magyar sorskérdés. 3

Ezért érdemel külön figyelmet Lőrincze Péternek ez év januárjában tett moldvai útja és az ennek eredményeként körvonalazódó javaslata (lásd a zárszavakban).
Engem a kérdés a nyelvész Szabó T. Attila biológus fiaként több szempontból is érint.
Szakmailag azért, mert a nyelvi közösség egyben szaporodási közösség és mint ilyen, elemi humánevolúciós, populációgenetikai egység. Ráadásul hatása van az élővilág sokféleségére, elsősorban a különböző etnikumok környezetében megőrzött növényi és állati sokféleség, pl. almafajták, kutyafajták stb. révén (etnobiodiverzitás, 4 Családilag azért, mert Édesapám közel 100 éve, Csűry Bálint révén került kapcsolatba a csángók kutatásával. A nyelvtörténeti és nyelvjárási kutatómunkát is Csűry Bálint biztatására, a csángókutatás kapcsán választotta hivatásul. 1929/30-ban előkészítette Csűry kutatóútját és elkísérte őt a moldvai csángók közé. (A moldvai gyűjtés idején, 1932-ig, Csűry még a kvári ref kollégiumban volt tanár.)
Ennek az útnak a hatására dolgozta ki Szabó T. Attila,– már a Bolyai Egyetem tanáraként – 1951-ben azt a kutatási tervet, mely valamennyi csángó lakosságú moldvai falu nyelvi helyzetének, sajátosságainak a felmérését tűzte ki célul. Ő rajzolta/tta meg a moldvai magyar települések gyűjtési munka térképét. 5 Korai kutatási tervei közül ez volt talán legfontosabb és a legtöbb tanítványára ható. 6

A csángó nyelvföldrajzi kutatást a Kolozsvár környékén már bevált saját kérdőívvel végezte/tte. Ennek
eredményeként vált bizonyítottá, hogy a csángóság nem egységes, hanem az északi csángók (Szabófalva és környéke), a déli csángók (Bogdánfalva és környéke), illetve a székelyes csángók csoportjára oszlik. 1951 és 1964 között tanítványaival és munkatársaival (jobbára kerékpáron) bejárták a kutatási terület településeinek többségét. A kutatóprogram betetőzése A moldvai csángó nyelvjárás atlasza c. kötet nyomdakész kézirata volt. 7

A kötet terjesztését a romániai kommunista cenzúra betiltotta.
Szabó T. Attila az általánossá váló tiltást nem volt hajlandó tudomásul venni és írásaiban folyamatosan foglalkozott a csángósággal. Ennek a kitartásnak alighanem döntő szerepe volt abban is, hogy hosszabb időre eltávolították az egyetemről, megfosztották tudományos és tanár címeitől-rangjaitól és átsorolták teljesítménybéres (szótárszerkesztői) „akordmunkásnak”. Ugyanakkor elvették felesége fogorvosi diplomáját is. A moldvai terepkutatások izgalmairól és az ezt követő létbizonytalanság sanyarú éveiről testvéreimmel együtt már személyes emlékeink is vannak. Az 1949 és 1962 között főként Szabó T. Attila, Gálffy Mózes és Márton Gyula részvételével 1370 adatot tartalmazó kérdőívvel folyt a terepmunka a moldvai csángók között, de az eredmények először csak a rendszerváltás utáni Magyarországon (Gálffy-Márton-Szabó T. 1991), majd közel 30 évvel később, a rendszerváltás utáni Romániában (Péntek, szerk. 2016, 2018) jelenhettek csak meg. 8 , 9

Változtak, változnak ugyan az idők, de voltak és vannak változatlanul kitartó, hűséges emberek. Az 1930-as években Csűry Bálint által elvetett magvakat a Csűry-tanítványok több nemzedéken át óvták, gondozták, gyarapították Szabó T. Attilától Márton Gyulán át egészen Péntek Jánosig, sőt Szabó T. Ádámig 10 (Müncheni Kódex stb.). Péntek, – a Csűry Bálint utáni negyedik nemzedék képviselőjeként,
– végre megkoszorúzhatta közel egy évszázad tudományos törekvéseit és megjelent a sokak által
megálmodott moldvai magyar tájnyelv szótár: Péntek János (szerk.): A moldvai magyar tájnyelv
szótára I/1. (2016), I/2. (2017), II. (2018).
A fentiek fényében különösen időszerű és megfontolandó Lőrincze Péter javaslata: Szabó T. Attila születésének közelgő 120. évfordulója alkalmából Moldovában is illő volna megemlékezni Csűry Bálint és Szabó T Attila évszázados gyűjtőútjának kalandos következményeiről.

BFüred, 2025.02.03. Szabó T. E. Attila, DSc.biol.

1 Székely Anna: https://tudas.hu/minden-amit-a-tavoli-magyar-nepcsoportrol-a-fogyatkozo-csangokrol-tudhatunk/
2 https://hu.wikisource.org/wiki/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyi_gondolatok
3 3 Péntek J., 2024 (recte 2025), Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban. Abel Kiadó., Kvár
4 Ethnobiodiversity and plant genetic resources in the Alp-Balkan-Carpath-Danube (ABCD) area
 T.A. Szabó, 1998, Revue de Géographie Alpine, 86-4, pp. 131-140; https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/felsooktatas/veszpremi_egyetem/karok_bemutatasa/tudomanyteruletek_tk_bt.htm ;
5 Lükőnek (1936,) már voltak moldvai magyar nyelvtérképei.
6 Szabó T. Attila: A moldvai csángó települések. In: Tanulmányok a moldvai csángókról. Akadémiai Könyvkiadó, Bukarest.
A kötet kiadás már 1951-ben előkészületben volt. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf11986.pdf. Megjelenéséről nincs tudomásom. Megjelenést alighanem a román kommunista cenzúra tiltotta be (?)
7 https://mult-kor.hu/20090530_szabo_t_attila https://kultura.hu/panteon-szabo-attila).
8 Gálffy Mózes–Márton Gyula–Szabó T. Attila [szerk.]: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza I–II. MNyTK. 193. szám. Budapest, 1991). A harmadik kötet (Gálffy Mózes–Márton Gyula A moldvai csángó nyelvjárás atlasza III., kéziratban maradt. Ennek alapján készült az informatizált változat. A kötet anyagát alkotó címszavak jegyzékét ide kattintva lehet megtekinteni. http://geolingua.elte.hu/index_hu.html
9 Lásd válogatott tanulmányainak 1970 és 1985 között sorjázó köteteit: Anyanyelvünk életéből. Bukarest, 1970.; A szó és az ember. Bukarest, 1971.; Nyelv és múlt. Bukarest, 1972.; Nép és nyelv. Bukarest, 1980.; Nyelv és irodalom.
Bukarest, 1981.; Tallózás a múltban. Bukarest, 1985.; Nyelv és település. Sajtó alá rendezte: Szabó T. Ádám. Bp., 1988.
Valamennyi hozzáférhető az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában. OSzK-MEK; lásd még:
Szathmári István: Szabó T. Attila, a nyelvjárások kutatója és a stílus mestere https://www.c3.hu/~magyarnyelv/06-3/szathmari.pdf.;
https://forumszemle.eu/2018/09/30/pentek-janos-szerk-a-moldvai-magyar-tajnyelv-szotara-i-1-2016-i-2-2017-ii-2018/ );
https://www.eme.ro/servlet/eme/template/publisher%2CPPaper.vm/paperid/811/layout/PKiadoIndexLayout.vm/clickedmenuid/BooksMenu
10 Király L., Szabó T. Á. 1985, ‘A Müncheni Kódex négy evangéliuma (1466). Európa, Bp.; L. még: Sz.T.Ádám

The post Egy évszázados gyűjtőút kalandos következményei appeared first on Hunita.