Csűry Bálint Szamosháti szótárában (1935-36) – a legnagyobb magyar tájszótárban – szerepel az 59. oldalon, hogy Bálin’ napja ‘február 14’.-én. A néphit szerint a madarak e napon választanak párt magoknak .

Fájdalmas és fojtogató ma ez az internáci valentínkodás !
Bizony nem illik ez a nemzetközi habverés a magyarokhoz, a Bálintokhoz !
De Dicső Bálintok örököseihez meg még úgy sem…

Bakfark Bálint örökén szerelmesen is lehetünk büszkén magyarok :

Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ?
Bálintkodjunk magyarul !

Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre magyarul szólnunk.

Régi magyar ünnepünk a Bálint Napja !
Arra meg rögtön jön a Februa … A Szerelem, a Szerelmi Láz Napja – a termékenység lázas ünnepe az ősi megtisztulással…
Honnan is ered ez a szerelmetes kavarodás ?

Igazán nem kenyerem a valentínkodás – különösen Bálint napja táján nem – de kénytelen leszek arról is szót ejteni…

Bálint (Valentin) napi üdvözlőlap az 1900-as évek elejéről  

Bálint és Februa…

Február dereka a szerelem meg a nemiség örömünnepe Európában már pár évezrede. Ekkörül zsong sokak esze már jóideje…
Február a (szerelmi) láz hava…

Jégbontó hava, azaz február 14.-e Bálint Napja, a rákövetkező nap, február dereka pedig már maga Februa.

Ma már sajnálatosan kevesen tudják, hogy maga a február hónap neve is a Februárius idusán, vagy magyarabbul éppen a derekán, pajzánabbul meg éppen a lágyékán – a „Bálint nap” utáni napon -, azaz 15.-én tisztogató, lázasan sajgó ünnep nevéből lett – „Februá”-ból a Február ! Bizony! Itt rejtezik az etruszk-latin „febris”, azaz ‘láz’ is ! Angol korcsulata a „fever” – ma is ‘láz’. Már annak, aki még ért igazán angolul… (Óangol ‘fefer’ < latin febr- (a ‘febris’ gyöke) ; majd az anglo-franci ‘fevre’ az ófanci(a) ‘fievre’-ből ugyancsak latin gyökérzetű)

A latin-római Februarius hónap a derekán zajló régi római Februa ünnepkörről nyerte nevét. Az etruszk eredetű később római Februus Istenség is ennek a Megtisztulási Ünnepkörnek megszemélyesült alakja Februarius hónap. A termékenység hónapja, a megtisztulás hava.

Félmeztelen ifjú februával a jobbjában egy antik domborművön.

A Februa – minden valószínűség szerint vélhetően etruszk-szabin eredetű – engesztelő ünnep volt, melynek alkalmából a római papok a februának is nevezett kecskebőrszíjakkal ostorozták a fiatalokat, de főleg a lányokat és ifjú asszonyokat a megtisztulás és a termékenység jegyében…

A tavaszi testi-lelki tisztálkodás-megtisztulás bizonyára összefügg a hónap Latiumban bőséges esőivel is.
Az ókori Februa, illetve Februātiō, illetve azt beágyazó, már anyafarkasosan latin Lupercālia ünnepek és a mai Valentin-napok lázas szerelemmel, nemiséggel terhes légkörében nem nehéz  fölfedezni a hasonlóságot…

„Februa” Györkösy Alajos remek latin szótára szerint is „engesztelő ünnep (februárban)”, inkább megtisztulás, mint vigasság.

A latin „Februarius mensis” jelentése ’Februa hónapja’
A latin „dies februatus” jelentése ’(a) megtisztulás napja’

Némely forrás egyenesen a latin „febris” (láz) szóval hozza kapcsolatba, illetve abból eredezteti magát Februát. A láz, mint a megtisztulás, vagy a tisztító tűz, a bajok kiizzadása gyakran szerepel egymással szinte váltófogalomként, szoros kapcsolatban. FEBRUA ekként az etruszk eredetű szabin-latin LÁZÜNNEP, LÁZ(ID)NAP. Ovidius szerint a „Februare” latin szó a (víz általi) megtisztulást jelenti, mely egy korábbi „megtisztulás” jelentésű etruszk szóból eredeztethető. Etruszkok – egy (nálunk módszeresen  elhallgatott) olasz nyelvész-professzor, – Mario Alinei szerint nem is olyan távoli rokonaink… Sőt, egyenes őseink…
Sőt! A régész Mario Alinei egyenesen azt állítja, hogy a magyarok az etruszkok legközelebbi élő rokonai!

A latin meg újabb keletű angolszász ünnepeknél bizonyosan illőbb hozzánk az etruszk gyökerek keresése.
Ilyen megtisztulás volt a magyar hiedelemkörben a kiszehajtás,  de ilyen a villőzés is, míg a luperkáliás farsang nálunk már vigassággá lett… Jobban  illene a magyarhoz idegen valentinkodás helyett a kiszehajtás, meg a villőzés saját ünnepköre ma is…

No aztán a farsang után jön a húsvéti locsolkodás… (Hidegebb éghajlaton egy kicsit később.) Termékenység-jelképekkel locsolkodó megtisztulás ! Érdekes összefüggések…
Bizonyára nem véletlen az sem, hogy a magyar farsangolás, a téli henye vigasságok sora is erre az időszakra, Februa idejére esik. A farsang a népi magyar kalendáriomban a lakodalmak és más vigalmak időszaka.

Szent Valentinus Rózsafüzért kap Szűz Máriától – III. David Teniers festménye

Az irányítottan „szabados” bulvárszenny tajtékjain persze a mi Bálintunk, meg a farsangunk az idegen jövevény „Valentine-nap” képére torzult. A kommunista terror, majd a vadliberál agymosás által eltüntetett magyar Bálint-hagyomány már nem a magyar farsanggal, nem is a klasszikus rokoni, antik Februával, hanem csakis a végtelenül elüzletiesedett Valentinnal tolakodik. Az alaposan agymosott zacc-magyar ma már jobban ismeri  „Valentin”-t, mint a magyar „Bálint”-ot! Etruszk rokonaink Februájáról pedig már fogalma sincs, pedig annak hónapja nevét – értelem nélkül is – naponta szájára veszi…

Bálint napja

A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek is. (Talán azért olyan szaporák!) Voltak olyan magyar vidékek, ahol éppen e napon szokás volt a fagyoskodó madarakat etetni.

Lássuk hogyan is ír a legszögedibb szögedi e napról ünnepi naptárában:

Bálint Sándor : Ünnepi Kalendárium I.
Bálint nap (február 14.)
Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hinni fog, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.

Bálint és a szerelem…

Ha pedig nem bírnánk szabadulni a Bálint Nap szereletemes jellegétől, ha mindenképpen a szerelmesek, meg a bujaság napját akarjuk látni benne, hát legyen!
Van nekünk saját Bálintunk. A legnagyobb hősszerelmesünk, Balassi Bálint. Hős is, meg szerelmes is!

Balassi Bálint emléktáblája Krakkóban (Iwona Grabska fényképe)

Nem csak élete, de még a halála is jelképes: A Szerelem Költőjét ágyéklövés érte, annak sebláza végzett vele… Az ágyéki láz ! A hőn szeretett Haza védelmében…
Kötődhet-e bárkinek is a szerelem-kultusza jobban e naphoz, mint a mi Bálintunké ?!

Emléktábla Balassi sebesülésének helyén, Esztergom vára alatt a Kis-Duna sétányon (kép: Villy)

Ha már Bálint, legyen hát e szerelmes nap nekünk a szerelmetes magyar költő, Balassi Bálint Napja ! Ünnepeljünk a dalaival, lázas hazafisággal, asszonyrajongással… Talán végre Balassi szerelmetes filmjével is magyarul !

Érdekes és izgalmas lehet a Valentin Nap minden alkalommal, amikor angolszász országba látogatunk. Hiszen ez az Ő hagyományuk. Őrizzük hát Valentin izgalmát és nyalánkságait az ilyen ritka alkalmakra.
A magunk hagyományait ápolni meg más ugyan nem fogja helyettünk. Ha elfarsangoljuk a saját ünnepeinket, azt vissza senki nem adja majd nekünk…

A Valentin Nap régi birodalmi hagyomány az angoloknál…

Viktoriánus korabeli Valentin Napi üdvözlőlap a szivecskés kherubokkal…

Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje” – Parlement of Foules – költeményétől adatolható. A költemény 1383-ban feltehetően II. Richard király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült.

A madarak ezen az ünnepnapon (Triász, a természet istennője köré) gyülekeznek, hogy mindegyikük társra találjon…

„For this was on seynt Volantynys day
Whan euery bryd comyth there to chese his make.”

A téma: „Minden madár társa-at vá-álaszt, Virá-ágom, Virágom.” – ismerősebb, így magyarul…

De „Valentine”napját William Shakespeare is említi Ophelia szavaival a Hamletben (1600-1601):

„To-morrow is Saint Valentine`s day,
All in the morning betime,
And I a maid at your window,
To be your Valentine.”

A Valentin-nap hagyománya a Brit Birodalommal körbeért a földön és nyomokat hagyott mindenütt:

Valentine’s Day – Még Tajwan szigetén, a főváros, Tajpej legmagasabb épületén is… (Kép: Jnlin)

Szép hagyomány. Csaknem 700 éves az angol és a francia kultúrkörben.
Tiszteletben tartva hagyjuk hát meg a Valentin Napot az angolszász országok hagyományának.
Nekünk pedig megvan a saját kultúrkörünk. Szorgoskodjunk hát magyar módon a saját Bálint-napunkon, meg a magyaros farsangon, villőzésen és kiszehajtáson!

Bizony akad még mit fölfedeznünk bőséggel a magunk szerelmetes és pajzán magyar népi irodalmában is !
Az alig egy évtizede elhunyt délvidéki magyar közegészségtan-professzorunk, Búrány Béla gyűjtötte össze a Délvidék buja nemiséggel átszőtt, szabadszájú magyar meséit. Meg is jelent a teljes gyűjtemény, több mint ezer népmesével. E gyakran meghökkentően szókimondó, buja, sőt olykor trágár mesék a népi világ nemi fölvilágosítását voltak hivatottak tréfálkozó formában ellátni egykoron.

Bálint Napja alkalmából szeretettel ajánlom figyelmükbe Búrány Béla gyűjteményét.
(Ő maga a nevét mindíg ízessen, így, hosszú „ú”-val ejtette. Miért is ejteném-írnám én akár holmi aszfaltbetyár akadémiák kedvéért is másképpen ?)
Hiszem, hogy e buja mesékkel a szabadszájú Délvidék is hazatér !
Ha már szerelem, kacérkodás, bujaság, és láz, hát lássuk hogyan szól mindez szabadszájún, de délvidékien magyarul:

Mé` piros a gólya csőre
Délvidéki dévaj népmesék

A könyv ismertetőjéhez kattintson a képre

Ünnepi láz-adással zárom valentínkodó soraimat
ősi magyar kiszehajtásunkra készülődve …

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
(Igen ! Magyarossan, hosszú „ú”-val.)

Olvasói szólás :

Valentin nap? Nekünk?

Joe Solyom

Laár András véleménye a valentínkodásokról :

Laár András

VALENTIN NAP

Én nem gondolom, hogy jól áll nekünk, hogy a Valentin napot ünnepeljük, mert nekünk magyaroknak, ez egy gyökértelen ünnep… amerikai, nyugati találmány.

Nincs is olyan dolog magyarul, hogy „valentin”. Van olyan, hogy Bálint nap, de az ugye, egy kereszténység előtti ősi néphagyományhoz tartozott, erős spirituális jelentőséggel, ami a termékenységgel, és a termésjóslással függött össze, és nem is 14-én, hanem 15-én ünnepelték – nyilvánvalóan asztrológiai okokból – és amely ünnepet Gelasius pápa parancsára mozdították át 14-ére, iu. 496-ban, jó keresztény elgondolás szerint, mint ahogy a Karácsony ünnepét is elmozdították a valódi helyéről, 21-éről amikor is a Téli Napforduló ünnepe van.

Stpoeonsrdr1ifg121ch:M5gamaF0gP75uteua3l0 f9rbfgf511630  6ga y5  · 

The post Bálint napján – Magyar módon ! appeared first on Hunita.

E borús őszidőben fölfrissülésül ajánlom hát mindenkinek ez elfeledett bájos-mókás derítő duettet!

No de e közpénzen készült közkincsünket az állítólagos Nemzeti Filmintézet innen letiltotta..
E cég e cselekményével is inkább csak a Nemzetellenes Filmintézet névre pályázhat…
A Nemzettől tiltja el a Nemzet értékeit…
(Vannak nemzetek, akik minden filmjüket közkinccsé tették. Ilyen pl. az orosz.)

Az antimagyarok ellenében is találtam azonban egy (sokkal gyöngébb) fölvételt (a Videán) :

Épp e napon, Enyészet (november) hava 20.-án született 1937-ben a kandúr hangja : Kupsa János… a későbbi Koós…

Kupsa János néven született Oláhország (Rómánia) fővárosában a székely Kupsa János és Bartis Karola gyermekeként 1937-ben. A család a már 19 éve oláh megszállás alatt álló Gyergyószárhegyen élt, de szobafestő édesapja éppen Bukarestben dolgozott, amikor várandós felesége meglátogatta, így végül ott született meg a fiuk.

Származásáról így nyilatkozott: „Édesanyám és édesapám Erdélyben, a hargitai Gyergyószárhegyen lakott, igazi székely családból származom, a rokonságom egy része most is Gyergyószárhegyen él.” 

Ha vörös oláh megszállás alatt is, de…
Koós János is ebben a székely környezetben nevelkedett…

Már ifjan zenész szeretett volna lenni, de édesapja így intette :
„Fiam, nem kéne ilyen bohócnak menned.”

The post KANDÚR-DUETT – KOÓS JÁNOS SZÜLINAPJÁN! appeared first on Hunita.

1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös Budapestre…

Mai ésszel nehezen érthetőek azok az érzések, amelyekkel az Ország akkor a bűnös városhoz viszonyult, de álljon itt ízelítőül Surányi Miklós – Bethlen – történetpolitikai tanulmányok :

Erdély és a Felvidék megszállás alatt, az ország király és katonaság nélkül, a népköztársaság katonái — pfuj, ilyen fegyveres csőcseléket csakugyan nem akarunk látni! — csupa terror, gyász, nyomorúság, a házunkat magunk őrizzük revolverrel és vadászpuskával, a fehérneműnket elrekvirálták …
és elvesztettük Magyarország kétharmad részét.
De ez sem volt még minden.
Március 21.-én az államügyész kiment a fogházba
és onnan hozott új kormányt Magyarországnak.
Kezdetét vette a proletárdiktatúra.
A miniszteri székekben csavargók ültek, a Hungáriában prostituáltak voltak a lady patronesszek.

És… Egy elfelejt(et)ett plakát… mindennél többet mond az antimagyarokról… Mosakodnak ! 

MOSAKODNAK ! – A VÖRÖS TERROR MOSDATÓI MA IS KÖZTÜNK ÉLNEK ! – MOSAKODNAK !

Mindezen véres vörös mocsok után, a sikeresen honvesztő hazaárulás borzalmain túl…
Horthy Miklós, a Világháború győztes tengernagya hófehér paripáján jelképes értelmű volt…

Filmen is fönnmaradt ez az esemény a még néma Magyar Filmhiradó közreműködésével. A mai fölkonferáló szöveg maga is fölér egy kiadós hazaárulással, de a Vörös Terror bűnjeleként lefoglalt filmek még így is tanulságosak :

Horthy Miklós beszéde
1919 november 16.-án, Budapesti Bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek.

… Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett.

Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: Ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani.

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében…

A beszéd fönnmaradt eredetijét az antimagyar rasszista öncsövező (youtube), a Vörös Terror utódja és cinkosa persze megint törölte…
Így csak kommentárral hallhatjuk e történelmi beszédet, amely a Fölszabadulás napján elhangzott…

A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz…

A kirekesztők és a népünket máig szipolyozó idegenszívűek miatt e beszédet ma nem idézhetem eredeti hangján… Van azonban itt egy csaknem elfelejtett Horthy-köszöntő dal Kalmár Páltól !
Ezt érdemes ma dalolni :

De mi újság a ma is antihorthysta és antimagyar Vörös Szegeden ?! Ahonnan Kormányzó Urunk a bűnös főváros fölszabadítására indult… A Nagy Vörös Terror meg a honvesztő Lenin-fiúk által szétvert Horthy-dombormű Szegeden máig sem áll a helyén… egy krisztusi korral az állítólagos rendszerváltás után…

Ellenben a vörös férgek rágják a Várost, ahonnan Ő fölszabadítani indult…

A Horthy Miklós kormányzása idején – a Kormányzó támogatásával – épített szegedi Dóm fölújítása sem nyújtott elegendő alkalmat Szegednek meg a vörös mételynek a méltatlanul elpusztított remekmű helyreállítására…
Talán még mindig vannak olyan szégyentelen agymos(lékol)ottak, akik szégyellnek, vagy félnek kiállni a Magyar Kormányzó mellett…
Elvégre is Európában ma is árulás és fortélyos félelem igazgat… hiszen van még Leyyebb…
De talán ez is jelképes: végtére is elölről Horthy Miklós kormányzónk hiányzik, templomunk farában pedig a Magyarok Holokausztjának – százezer hiányzó magyarnak –  emlékműve sem áll!
Minden magyar reménykedik benne, hogy egyszer majd az idegen holokauszt-emlékművek sorában a Délvidéki Magyar Holokauszt emlékművének fölállításával a szögedi Horthy-emlékmű is föltámadhat végre !

Dr. Szabó László

Horthy Miklós szavai ma is érvényesek és időszerűek :

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet.

Ajánlott olvasmány még:

Horthy Miklós emlékezete 2009-02-09 – ujszeged.hu

A Horthy-korszak téves értékelése

Ki kell irtanunk minden mérget a nemzet testéből és össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére: a nemzeti eszme és a keresztény morál – idézi Horthy Miklóst a kerek évfordulón a Magyar Hírlap Babucs Zoltán által jegyzett megemlékező cikke.

Horthy méltatása ellen ma tiltakoznak a homályos elméjű zsidó szervezetek… pedig hány fortélyos zsidavány köszönheti Hothy Miklósnak az életét !!! Ők tartották életben, mint megmentőjüket a portugál számüzetésében…
Önéletrajzok és visszaemlékezések ezrei őrzik ennek az emlékét, de a tudatlanság meg a gonoszság és a célzatos hazudozás nagy úr, az antikrisztus jelen évtizedeiben…

Ajánlott olvasmány :

André Kosztolany : Egy spekuláns bölcsessége

Olvasói válasz :

Lacikám!

Jó a logika, de a szegedi vörös terrornak van egy szépséghibája!

Nem vörös! De legalábbis csak nevében cocialista.

Apropó! Mi lett Újhelyi Spityu elvtárssal? Már ő is érzi, hogy nincs itt semmi coci párt, vagy van, csak rájött, hogy ő maga sem coci már?

Hiller bele van betegedve szegény!

Üdv!

Tápai Csaba, 2022

Ezt Márai szavaival válaszolom :

„A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.” Márai Sándor (1900-1989)

A 84 éves Márai 1984-ben pedig így fogalmazott a Naplójában: „A kommunizmus tragédia, de az igazi ellenfél mindig a nemzeti jelmezbe öltöztetett, képmutató, kapzsi jobboldali.”

Ezért is gyűlölik ma Őt oly tántoríthatatlanul a politikusbűnözőink és mindennemű hazaárulóink, és ezért nem is került méltó helyre máig sem a Magyar Irodalomoktatásban.

Olvasói levél :

Kedves László!

Hálás köszönet!
Úgy látom, hogy a háborúnak nincs erkölcse.

Kiváló tisztelettel és szeretettel:

                                          Vári István

The post Horthy Miklós – a bűnös város, Budapest fölszabadulása napján, 1919 november 16.-án appeared first on Hunita.

A kenyérmezei csata azaz illőbben, magyarul a Kenyérmezei Diadal az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479 Mag (október) hava 13.-án Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között. Megjegyzendő: akkoriban még illendőn a havasalföldi oláhok is buzgón támogattak bennünket III. más néven Öreg Baszarab Laiotă vezérükkel az élen, oszmántól szabaduló törekvéseikben…

Mátyás bevette Szabácsot a magyar déli végek nagyobb biztonságára.

Örök tisztelet a Magyarság Hőseinek !!! Magyar Vértanúinknak !!!

Szabácsnak dicsőséges emlékezete : Mátyásunk hosszan készülődött, majd 1476 telén a töröktől visszavette a várat. Erről regél Szabács Viadala !

A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fönnmaradt históriás énekünk, a Szabács viadala, melyet (400 évre rá) 1871-ben az Ung vármegyei Csicseren a Csicsery család oklevelei között találtak meg. (Ha nem jön a fosztogató 2. Ukrán Front, talán még ma is találhatnánk ilyeneket…)
Ezt a hősi éneket hajdan Mátyás királyunk asztalánál énekelték, dicsőítve nagy királyunk tetteit…
Ma is illene énekelnünk Mátyás magyar örökségeként !!!

Érdemes elmerengeni rajta, min múlik a világi dicsőség ?!
Ha Csicseren a Csicsery család nem csicsergi e hősi dalt és le nem jegyzi, sőt évszázadokon át meg nem őrzi, úgy ma nem is tudnánk róla… No és persze hány ilyen csodánk veszhetett oda az antimagyar internácizmus tombolásában az elmúlt évszázadokban ?!

Bosszúból, visszavágóként Erdélybe törtek a törökök és dúvad-módon fosztogattak.
Elöl az azabok, a martalócok, a fosztogatók jártak…

Az azab, vagy azap ( oszmánul عزب‎ azeb ; arab szó szerint agglegény – oroszul «холостяк» ) a török hadak fosztogató könnyű gyalogos katonája. Magyarul e randa rendnek talán a martalóc a legjobb fordítása.

Azap katona – Cesare Vecellio [Ejt: Csezáre Vecsellió] (c. 1530 – c. 1601) reneszánsz vésetén

A hűtlen folyó, az Olt mentében jöttek, majd olthatatlan félelemmel, iszonyattal menekültek…

Bonfini korabeli híradása a csatát vezénylő Kinizsiről : „Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, föltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe…” 

A muzulmán terrort ma is ily módszeres és magabiztos tarolással kell kiirtanunk Európából, még mielőtt Magyar Hazánkat harapófogóba fognák a modern azabok, az ebek… a fasiszlám mai bűnvándor gyaúrjai…

A Kenyérmezei Diadalban Báthory István országbíró, erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán seregei szétverték a Dél-Erdélyben pusztító oszmán haderőt. Bonfini krónikájában a törökök veszteségét harmincezer főben nevezi meg. A portyázókat Kinizsi és Báthory teljesen kiirtotta.

Így illene ma is tennünk ! Hiszen… Gyáva népnek nincs hazája… és ma a mienk is rohamosan fogy !!!

A Kenyérmezei Diadal napján érdemes fölelevenítenünk őseinket és hőseinket meg méltatlanul feledőbe vesző történelmi sikereinket… Országszerte Karneváli Napnak illene a mai… A legkevesebb lenne a Kenyérmezei Karnevál, amelyben a magyar az oláhhal együtt ünnepelhetne…
De… Akár Nemzeti Ünnepnapként is emlékezhetnénk, lovagi viadalokkal meg karnevállal !
Minden magyar (meg oláh) településen… Akár megbékélt török testvéreinkkel egytemben…

„És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,”

Bárcsak fölzárkóznánk végre hajdani Dicső Eleinkhez !

A Kenyérmezei Csillagok filmje még tervként sem fogant meg mindmáig.
Szégyen a magyarnak, hogy Báthory István és Kinizsi Pál hősies, nemes alakja filmre méltón máig nem kerülhetett…

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra, – a libernyákosan belterjes honvesztő homokozóban, – de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már
a Kenyérmezei Csillagok filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!!
Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan magam tehettem volna…

Bár engem Magyarországon kirekesztettek az antimagyarok a filmgyártásból… azért bizonyosan készül már a Kenyérmezei Csillagok kalandfilmje is, törhetetlen hazafias gőzerővel… szoros magyar-oláh eggyüttműködésben… Mi mással foglalatoskodnának ma médiában az igaz modern magyarok ?!

The post A Kenyérmezei Diadal Napján appeared first on Hunita.

Elképesztő film(ek), tanulságok a sivatagok termékennyé teremtésére :

Egy remek fickó, Andrew Millison a Permaculture instruktora tanítja a feketéket Nigerben meg Csádban, hogyan is kell(ene) a földet művelni ! Az ENSz World Food Programme vagyis Világ Élelem Tervezet keretében az Afri Száhel övezetben végre megkezdték a kecskeszar-gurigató rablógazdálkodás fölváltását valódi mezőgazdaságra. Az europid fehér Andrew Millison és segítő csapata valódi megoldást talált a feketék éhezésének fölszámolására. Zöld Falat állítanak a sivataggal szembe(n). A féleszűek és aljas kizsákmányolók cinkos támogatásával kecske-teremtette pusztaság így végre újra élelmet teremthet.
Így a sáskahadnak nem kell Európát is lelomolnia !

Andrew Millison a Permaculture elveinek gyakorlati alkalmazásával enni ad az eddig esztelen vezetőik és kizsákmányolóik által éheztetett feketéknek. Megfogják azt a kevéske vizet, amit lehet. Helyre állítják végre az egész Természrendszert, idegenkedő okoskodással rehabilitálják az ökoszüsztémát…

Ha pedig nem a muzulmanierizmust akarjuk megerősíteni, akkor pedig nem félholdakat kell vájni a szikkadt földbe, hanem kifinomultabb magyar Földkereszteket ! A sémmi arab vallás nyomulásának legalább az ilyen fehér segélyekben nem kellene ennyire látványosan tolakodó teret engedni !

A Földkeresztek a köríveikkel éppen ugyanígy megállítják a vizek lezuhogását. Sőt !

No persze az is lehet, hogy a Föld ellenségeinek soviniszta terrora ültette a tervezőkbe még az öncenzúrát meg a rettegést is … Ugyanis a fehérek elleni terror ellenálló mozgalmárai is használják ezt a szép régi szittya jelképet manapság. A rovás írásában a Föld jelét …

A jószívű fehér ember ma is a segít a feketéken. Úgy, mint mindig…
A fehérgyűlölő feka-terror elől menekülő fehér ellenállók jelképe is a magyar rovás „f” azaz Föld jele :

No ez az az alakzat, ami még inkább megfoghatná a hamar-sárban lezúduló vizet !
Erre talán még nincsenek fölkészülve a Niger beli négerek, de hamarosan eljöhet az ideje…

De lássuk, hogy megy másutt…
Létezik egy ősi műveltségű Föld, amelynek mindig vannak eredeti válaszai az Élet kihívásaira.
Ím itt az indi módszer :

Ők nem vájnak se félholdat, se keresztet… mégis működik !

És ha nem lennének folyton gonosz munkában az ördögfattyak, ezt az egész világ összefogásával is megtehetnénk… hiszen akinek pénze van, az ennél sokkal többről is álmodhat…

Ha a fölhergelt sáskahadak pusztító serkentése helyett a sémmi népek is inkább csak a sivatag-zöldítéssel foglalkoznának, csodás lehetne ez a világ…

The post A nigráció megállítható – természetesen appeared first on Hunita.

Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban Magyar Magunkat !
Fölfedezni a karácsonyi böjtöt, és magyar módra várni a Magyar Karácsonyt !
Ideje végre a Karácsonyban möglátni mindön magyarságunkat, amíg még van mit…

Ady Endre – Karácsony (Harang csendül…) – Szabó Gyula szavalatában
Bár Mammón szörnyetegei ezt is letörölték, de itt még elérhető :

A „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor írásaiban összegyűlytötte Karácsonyunk magyarságát mög a szögediségeit is. Kárpát-medencei ágyazatban ebből kínálok most Ádvent-záró koszorút :

Karácsony Böjtje – Álom hava 24.-e – az istensegítsi székelyek ajkán Karácsony szenvedeje, röviden Szenvedeje, az andrásfalviakén Szenvedejeeste, a bukovinai eredetű Székelykeve – legdélebbi, még mindig magyarlakta településünk (rácul Skorenovac) – szóhasználatában Szenvedeeste, az északi csángóknál Karácsony szenvedje, a református Csúza baranyai faluban Béved, máshol az Ormánságban Bévődeste, Bátán pedig Bővedeste, egyes helyeken karácsony szombatja (még ha nem is erre a napra esik), Szakadát szebeni evangélikus magyar faluban az ünnep szombatja. Tanultabb, németkedő aszfaltbetyár köreinkben a német Heiliger Abend tükörszavaként a Szenteste járja…

Karácsony böjtjén magyar vidékeinken gondosan rendbeteszik, kitakarítják a házat, udvart, a jószág helyét is, hiszen Vendéget várnak, a világra születő Kisdedet, de most fordulnak az új esztendőbe is. Mindennek a helyén, otthon kell lennie. A kikölcsönzött tárgyakat legalább erre a napra sokfelé hazakérik. Mint Tófej göcseji faluban mondják: nehogy „megboszorkányozzák”. Nem adnak és nem kérnek kölcsön. Nem örülnek a látogatónak, csak a köszöntőket: pásztorokat, gyerekeket, betlehemesezőket fogadják szívesen. Háromszékben a készülődést így jelentik:

Tizenkét kapuláb gyöngyből van kiverve,
Az Úr Jézus széke közből van helyezve.
Az Isten az embert annyira szerette,
Szerelmes szent Fiát hogy földre küldötte,
Hideg istállóba, jászolba fektette.
Oh emberi nemzet indulj igazságra,
Mert eljött a Krisztus szegény szállásodra.
Tisztítsd ki házadat, hívd be őtet oda,
Hogy vigye lelkedet boldog mennyországba.

Egész nap folyik az ünnepi előkészület: sütés-főzés, a karácsonyi asztal és az ajándékok elrendezése, a jószág ellátása, egyes vidékeken a hajlék „fölszentelése”. … a palócoknál az ünnepre a haragosok is – legalább látszólag – kibékülnek, a szegényebb rokonoknak, a család állandó munkásainak természetbeli ajándékot küldtek. Ezek segítettek a gazda portáját rendbetenni. Régebben a gyónás, áldozás sem maradt el…

Sajátos hagyomány élt még a múlt században is Bajmóc – ma rácul Bojnice – délvidéki mezővárosunkban. Karácsony estéjének kezdetén a családfő, az apa papnak öltözött, majd az asztalfővel szemben leült egy székre és a családtagjait gyóntatta: mindenkire ráolvasta az esztendő folyamán elkövetett hibáit, vétkeit, bűneit.

Martonfalvy György debreceni kálvinista professzor az ünnepek méltó megünnepléséről szólva (1663) megrója, hogy „némely emberek Karátson napján jeges vízben mosdanak”…

E szokáshoz tartozik e kuruckorból ránkmaradt versezet is mosdás közben:

Amaz tisztaságban gyönyörködő Isten,
Tü Kegyelmetek minden bűnből szépen
Mossa s tisztítsa ki, hogy így jövendőben
Istennél lehessen Kegyelmetek mennyben.

Miképpen testedet im e testi vízzel
Megmosod, Úristen amaz lelki vízzel.
Mosson meg tégedet ő szent igéjivel,
Ruházzon fel téged az ő szent lelkivel.

Ez aranyvíz, aranyosvíz, életvíz, élet vize, szerencsevíz, szentvíz hagyományainkban nem más, mint karácsony (ritkábban Szilveszter, újév, vízkereszt) estéjén, éjszakáján, hajnalán kútból, folyóból, esetleg forrásból frissiben merített víz. Az édeni forrást a megszületett Jézus megnyitotta az ember számára, aki ilyenkor megmerül, újjászületik benne.

Kissárréten azt tartják, hogy éjjel tizenegy órától éjfél után egy óráig aranyos víz folyik a Kőrösön. Ha az ember ebből itatja meg a jószágait, nem áll beléjük a nyavalya.

A téli napforduló örömünnepére, a föld jövőévi áldásának, a család és jószág gyarapodásának kiérdemlésére, a szellemvilág megvendégelésére az európai pogány népek nagy áldomásokkal éltek. A hajdani áldozati lakomákra nálunk már alighanem csak a decemberi disznótorok emlékeztetnek.

A keresztény ember a nagy ünnepekre böjttel, megtartóztatással, testi-lelki tisztálkodással készül, hogy így érdemelje ki a karácsony, illetőleg új esztendő áldásait.
Karácsony Böjtje népünknél a legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap volt.
Szögedi öregök valamikor egész nap nem szoktak mást enni, csak kenyeret és nyers, olajba áztatott savanyúkáposztát.
Mások són, kenyéren, vízen böjtölnek.
Csépa hagyománya ennél sokkal szigorúbb. A csépaiak szerint egész nyáron szomjas lesz, aki karácsony böjtjén akárcsak vizet is iszik. Aki e napon húst öszik, azt Kömpöc szögedi (eredetű) népe szerint elviszi az ördög.

A karácsonyi asztal, a karácsonyesti étrend hagyományvilága még fél évszázada is igen elevenen élt. Az egyház-adta újabb böjti fölmentésekkel csak a városi, műveltebb körök éltek, parasztok és öregek kitartottanak a növényi eredetű eledelek mellett. Még halat is ritkán ettek.

A böjt miatt éhes gyermekeket az újkígyósiak azzal szokták biztatni, hogy jutalmul majd meglátják az arany szekeret a mennyezeten.
Ezüst Csikó – Fehérló(fia) – Balástyán ezüst csikókkal vigasztalják őket, amelyek a ház tetején nyargalnak. Ez bizonyára a Fehérló és Fehérlófia(k) hagyományának túlélése lehet… Ki is szokták küldeni őket, nézzék meg, vajon látják-e már a csikókat ott szaladozni. (Érdemes lenne ezt a kedves hagyományt föleleveníteni ma a Jézuska-hozta ajándékvárás izgatott perceire…)

Aranymadár – Régi szőregi hiedelem szerint meglátja az aranymadarat aki a karácsony böjtjét megtartja: a madár beszáll a szobába és végigsétál a mestergerendán.
Mi másra utalhat ez az Aranymadár, mint a magyarok szent madarára, a TURULMADÁRra ?!

Ennek legújabbkori fölelevenítése a székelyeknél fönnmaradt sólyomröptetés, azazhogy kerecsenröptetés. Karácsony – kerecsen(y) szavaink hasonlatossága is igen ősi titkok hordozója.

A Magyar Karácsonyról…

A vacsorán ősi hit szerint az asztalnál megjelennek, ott vannak a halott ősök is. Hangonyi hiedelem szerint ilyenkor nem jó az asztal alá nézni, nyilván mert oda telepednek a lelkek. Terítenek a távollévő családtagnak is. Üresen hagyják a helyét. Ezért történik valami jelképes módon az elhunytakról is gondoskodás. Nagykanizsán még a közelmúltban elhalt családtag számára is terítettek. Ugyanitt a fogásokból a tűzbe is vetnek, a tisztítóhelyen szenvedők táplálására. A terített asztalt egész éjszakán át Hosszúhetényben úgy hagyják, hogy – másodlagos magyarázatként – a halottak helyébe lépő Szent Család is jóllakjék belőle. Nógrádságon a karácsonyi asztal alá kis teknőt tesznek. Ez a Mária teknője.
A vacsora fogásaiból mindenki rak bele. Másnap koldusok kapják. Hasonlóképpen Egerbaktán is: egy tányérba mindenki rak a maga ételéből, majd a jószágnak adják oda.

A szögedi tájon vacsora elején mindent az asztalra készítenek, hogy közben ne álljon föl senki.

A jómódú gazdák asztalukhoz régebben tizenkét szegényt is meghívtak, mintegy halottjaik helyett.
A karácsonyra sült kenyeret a gazda szegi meg (Pográny), máshol akkor, amikor az asztalnál már együtt ül a család (Vének). Az asztalra egész kenyér, a kis Jézus számára pedig cipó, koszorúba font kalács kerül (Csorna, Egyed, Sármellék). Ez utóbbit a szegényeknek adják, eredeti meggondolás szerint mint a család halottjait illető részt. A göcseji Vaspör hagyománya szerint a gazdasszony a karácsonyi kalácstésztából cipót is süt. Ebből minden jószág is kap egy-egy darabot. Rédics családjaiban a cipót a karácsonyi asztal sarkára teszik, majd vízkeresztkor a jószágnak adják.
Győrvárott a karácsonyra sütött kukoricakenyérnek pásztorkenyér a neve. Úgy véljük, hogy ez valamikor ősi, kultikus rendeltetésű, szaporaságot varázsló köleskásából készült. Eredetileg talán a köszöntő pásztorok ajándékozták a családnak.

A bukovinai Istensegíts székely népe a múlt században vacsorára még mézzel ízesített főtt búzát is evett.

Bátán a szépen hímzett, gondosan őrizgetett karácsonyi (asztal)terítőt a lakodalomban a menyasszonyra vetik, hogy a rontás ne fogjon rajta. A menyasszonyos házhoz látogatva reá is, a vőlegényre is ráterítik. Eredeti célzata szerint nyilván még az asszonyi termékenységet, a család boldogulását akarták előmozdítani.

A szegedi tájon a múlt században, itt-ott még manapság is a gyerekeknek ajándékul karácsonyi bárány, kisbárány, vagy játékbárány, tápaiassan sárbuba, maksus. A Jézuska báránya néven emlegetett bárányalakú játékszer készül szikföldből, esetleg sárból. Vékony fácskából, gyufaszálból van a lába, borsóból a szeme, báránygyapjút is ragasztanak rá.

A téli napfordulat, illetőleg a Megtestesülés ünnepe az esztendő középkori kezdete, készülete is. Az alvó természet, a téli álmába merült anyaföld ébresztése, termőre igézése jellemzi a karácsonyi asztal képzetkörét. Mint már előbb is láttuk, az óév fölterített termését az Egyház valamikor, egyes helyeken még manapság is meg szokta áldani, hogy ezzel az áldással elvetve új életre keljen, gazdagon gyümölcsözzék és legyen a család táplálására, oltalmára.

A karácsonyesti mákostészta, guba, kalácsfélék ősi termékenységi hiedelmei már alig élnek. A somlóvidéki Oroszi szarvas-alakú karácsonyi kalácsai a regölés hagyományait, a csodafiúszarvas, vagy Jézus Krisztus alakját is idézi.
A fényhozó Turulmadár – a Szentlélek – megidézése a Délfő székely faluban sütött galambas, Szeged vidékén pedig a pipícske, tubus, kisgalamb, Bátyán csak galamb. Törökkoppányban, Sióagárdon fánktésztából készített, Ádám-Éva néven emlegetett ember alakú sütemény került a karácsonyfára.

A vacsora kezdő fogása máig illően a méz, mézbe mártott fokhagyma, dió, mézzel ízesített ostya. A méz foganatosságát évkezdő vacsorán az ősi gonoszűző szerrel, a fokhagymával is fokozni vélik. Okát már nem tudják mindenütt magyarázni, de Szeged vidékén még lényegében a szentelményi erőt hangoztatják, ahogy a szatymazi öregek mondják: a kígyó ne marja meg, a kígyó képében rejtőző gonoszlélek ne kísértse meg.

A mézbe mártott fokhagyma nyeléséről máshol már csak annyit tudnak, hogy az ősök is így cselekedtek. Esetleg azt mondják, hogy az új esztendő „édes” legyen, vagyis gondtalan…

A vacsora hagyományőrző szegedi családokban mai napig mézbe mártott fokhagyma és dióbél nyelésével kezdődik. Régebben a gyerekeknek nyújtották először, hogy egészségesek legyenek.
A szegedi világhoz tartozó Szatymazon a megtört dió beléből először a gazdája eszik, de nyomban megkínálja a többieket is…
Legalább ezt a kedves szokást igazán megtarthatjuk:
A családfő osztotta mézes dióval kezdődjék a karácsonyi vacsora!

A Kálmány Lajostól leírt szögedi diószórás már a múlté: az éjféli misére igyekvők közé a legények diót dobáltak, majd – különösen a lányok – kedvteléssel kapkodták össze…

Szögedi rajzoló, Bozó Gyula képével…

Boldog Magyar Karácsonyt!

kíván

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség 
Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány bővebben itt: Bálint Sándor – Karácsony böjtje

Hóban, fényben a Csík zenekar…

The post KARÁCSONY BÖJTJÉN, ANNAK IS A VÉGÉN… appeared first on Hunita.

Éppen a legrövidebb nappalon…
Az azt követő leghosszabb éjszakán…
A Téli Napfordulón…
Az Igazi Magyar Karácsonyon…

Álom havában – Álmus, Álmos, Álm(od)ó…

A Természet éves édes álmának, a télnek első hónapja, az esztendő utolsó hava magyarhoz méltatlan és értelmetlen latinkodó nevén „december”. Jelentése meg a „tizedik hónap”, bár már több, mint ezer esztendeje már éppen a tizenkettedik.

Ez a beteges római örökség azon túl, hogy egy megrögzött zűrzavar, a Természetről, az esztendőről nem is mond semmit, hiszen közel 2000 éve (Január és Február betoldása óta) nem is jelent semmit. Még a naptárban következő sorszámát sem ! A „december” tehát nem több, mint egy régen megváltozott rendszerű időszámlálás időtlen-idétlen emléke. Távolról sem a magyar, legfeljebb a (hagyományos magyart maga alá temető) latin világ kultúrtörténeti furcsasága-különlegessége.

Az ifjú horvát nemzet a 2000-hez közeli újjászületésekor el tudta takarítani nyelvéből az emberi butaság ezen fölös latinkodó, mi több romanomán hordalékát… Miért okozna gondot hát ez éppen nekünk?!
Bár… a mi értelmiségünk valóban nem olyan magyar, mint amennyire horvát a horvátoké…
A kirekesztők köztünk élnek, és kirekesztik még magyar gondolatainkat is…
Idegenszívű rasszisták bomlasztják a Magyart ! Ezért késlekedik a Magyar Újjászületés !!!

Mitől lenne ugyan „tizedik” hónap ez a „tizenkettedik” ?!
Ezt már 200 éve megújította – még latinból – a francia forradalom is! (Pedig annak kevés ehhez foghatóan értelmes vívmánya volt.) – A „hó hónapja” élt is 12 esztendeig – Nivôse (a ‘havas’ jelentésű latin Nivosus szóból).
A magyar „Álom hava” azonban ennél is sokkal találóbb.
Hó más hónapokban is lehet bőven…
De mi is jellemző leginkább az évnek erre a hónapjára ?
Ez a hónap a leghosszabb éjszakáké… meg természetesen a hosszú, mélly álmoké…

A kerek esztendő utolsó hónapjának kifejező, szép magyar neve: „Álom hava”. Az álomé, hiszen a lombruháját lehullatván az Anyatermészet csöndes álomba merül. Az álom hava, hiszen rövid nappalait követően ilyenkor a leghosszabbak az álomalmú éjszakák.
Az éj leplének öblein álmok fogannak a csönd mély ölén, ahogyan a „Megálmodott” is fogant Emese álmában. A magok és rügyek jövendő álmai valóra válhatnak a Turul – a megváltást jelentő Fény – üdvös (szent) lelkének feltámadásával. Ősi álommal fogant – ősanyánk által megálmodott – „Álmos” fejedelmünk emléke és szent neve is új életre ébredhet, ha óhajtjuk és merjük is újraálmodni Őt.

Álmus, mai bevett nevén kenve Álmos fejedelmünk, Emese fejedelemasszony álmában, az égi, szent Turul által fogant. – Milyen érdekes a hasonlatosság Jézüs foganásával és (éppen Álom havabeli) születésével…

Álmos a „megálmodás”-tól, az álomtól, régi, ómagyar szóval az „álum”-tól „Álum-os”, azaz „Álmus”. A hetedik ízéből – a szentlélek, vagyis – a Turul által életre kelt Álmus nem csak megálmodott volt, de ő maga is nagyhitű (meg)álmodó: Őfejedelemsége álmodta meg az Etelközből induló Hazatérést, a világ szívébe, a Megtérést a Kárpátok gyűrűjébe. Aggastyánként megbékélve, Szent Hazánkban tért meg, földi nagy álma beteljesedtén, az örök égi álomra, a Hadak útjára – talán éppen álom… „Álum havá”-ban.

Emese a Turul madárral a Nagyszentmiklósi kincs eggyik korsaján

Mai „álmos” szavunk már csak távoli mellékértelmében jelent „megálmodott”-at, vagy „megálmodó”-t; köznyelvi „álomra vágyó” „fáradt” jelentése mára teljesen eluralta a névben rejlő ősi másikat. Egyebek közt ezen álmos árnyék miatt is oly ritka ma e sokatmondóan szép férfinév. Az álmodni merő és szebb jövőt álmodó őst is tiszteljük, nyelvünk ősibb állapotát is büszkén becsüljük, őrizzük egy kelletlen elértés lehetőségének eltakarításával: az Álmus-Álmos névkör ősibb alakjának, az eredeti „Álmus” névnek és változatainak közkinccsé avatásával.

Kónsztantinosz Porphürogennétosz (a Bíborbanszületett Kónsztantin) írásában „Álmutzész”-ként (Αλμούτζης) jelenik meg görögös alakban Álmos, azaz Álmus – e forrás névalakja alapján magyarul valószínűsíthetőbben „Álmucs” – vezér neve, következetesen mindig „u”-val (a ma megszokott és erőltetett „o” helyén), pedig a görögben egyáltalán nem szokás az „-u”-s végződés.

 Kónsztantinosz Porphürogennétosz – Jézus áldásával (elefántcsont faragvány)

Az „Αλμούτζης” alakból – a görögös ragadvány-végződés lefosztása után – a végi „τζ” betűkből  a megszokott alakkal szemben inkább az eredeti „cs” végződés valószínűsíthető. Ha ezen írásalak „Álmus” alakot rejtene, kora görög leíratában „Álmuszész”-ként, tau-zéta ( „t” és „z”) helyett (csak egy) szigmával ( „sz”-szel) kellene megjelennie. A sajnálatos módon – tisztes kultúrmecenatúra  hiányában – magyarul máig meg nem jelent „Bizantinoturcica” című művében, Moravcsik Gyula – a „türk” népek görög forrásainak vitathatatlanul legképzettebb ismerője – is „Almucs(i)”-ként fejti ez írott névalak valószínűsíthető eredetijét. (Megtalálható persze ez a névalak ekként már Gombocz, Pais, Ligeti és Németh műveiben is.)

Az „Álmucs” alak ma még talán szokatlanul hangzik, de minden tekintetben létjogosult arra, hogy mielőbb az „Álmos”-névkör egyik – bár elveszett, ősi, most új életre elő-kelő – méltó tagjává váljon.

A Bécsi Képes Krónika „Almus”-ként emlegeti Előd – korabeli ejtése szerint „Eleüd” – fiát, Csaba ükunokáját, Attila királyunk szépunokájaként az Árpád-ház folytonos családfáján.

A Kr. u. 920 táján uralkodó, szintén nagyhírű, volgai bolgár „Almıs” fejedelem neve vélhetően más tőről fakadó, török eredetű név, de az időben nem is, térben tőle bizony meglehetősen távol eső „Álmus” nevével való egybecsengése, hasonlatossága mindenképpen figyelmet érdemlő szójáték. (Jelentése: megszerző, aki megszerzi amit akar…) Akár korabeli, vagy későbbi áthallás népnyelvi értelmezése is elképzelhető…

De lássuk csak másík hírneves „Álmus”-unkat! A tétényt, a herceget! Az 1138-ból származó Dömösi összeírás „Almus”-ként emlegeti prépostságának egy emberöltővel előbbi alapítóját, az „Álmos” néven közismert Árpád-házi herceget, Szent László unokaöccsét (I. Géza fiát), Könyves Kálmán nagyerejű öccsét, az Uruszág egyharmadának – egy mai bő Csonka-Magyarországnyi területnek – az urát. Ugyanezen esztendőben, ugyanezen iratban az „Álmus” név már a köznép fiának neveként is felbukkan. Ioannész Kinnamosznál pedig „Álmuzész” görögös alakban jelenik meg Álmos-Álmus hercegünk, azaz talán „Álmuz” tétény (herceg) neve, újfent csak „u”-val a második szótagjában.

Verancsics Antal, dalmáciai születésű egri érsekünk tanúsága szerint a Szerémség hajdan (a török előtt) híres magyar szöllőtermő lejtői, (a ma ráckodón meg horvátkodón csak Fruška Gora-ként ismert vonulat) – vélhetően a fejedelem, vagy a hercegi Álmus nevéről – „Almus-hegy(ség)”-ként volt ismeretes.
Álmusnak tehát hegyvonulata is volt a déli végeinken! A legjobb magyar bortermő vidék…

Az 1211-es esztendőből való Váradi Összeírás (Regestrum Varadiense) egy „Almo” – mai kiejtésében vélhetően hosszú „ó”-val értendő „Álmó” – névalakot említ a Mot nemzetség egyik férfitagja neveként. Ez a szokatlan alakú férfinév talán átkötő láncszem lehet mai, közismert „Álmos”-unk felé.

Álmus nagyfejedelem álma beteljesedtén…

Tiszteletre méltó mai Álmosoknak, és édes szüleiknek, köszönet érte, hogy nem hagyták feledésbe veszni ez öreg, dicső nevünk szép emlékét. Az Álmos névcsokor bővülése, gazdagodása talán segíti majd az Önök nevének tisztelettudóbb elfogad(tat)ását is. Álmus, Álmucs, Álmuz, vagy Álmó… az „Álmos” gúnnyal évődő félreérthetősége nélkül a köznapi használatra talán alkalmasabb nevek, ódon, de szépreményű, hosszú, új életre méltó névalakok. Hivatalos névvé avatásuk, kedveltebbé tételük, megkedveltetésük az enyészettől mentheti meg szebb jövőt álmodó, fejedelmi Álmos-névkörünket.

Ma még az Álmos név ősibb változatait csak a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos megkeresésével és engedélyével – vagy a félreértelmezett „multikulturalitás” jegyében, esetlegesen családunkat valamely nem-magyar nemzetiségnek vallva (!) – adhatjuk gyermekeinknek. Egyébiránt kb. 50 ezer forintból megváltható…

Talán eljön majd a vad „liberalizmus”-nak egy olyan korszaka is, amely Magyarországon a magyarokat, saját hazájukban a nemzetiségeikhez fogható jogokkal is felruházza. Akkor talán majd szabad sőt illendő és „korszerű” is lesz régi magyar neveinkből magyar gyermekeinkre illőt is szabadon választani.

Európa szívébe (haza)vezérlő álmával „Álmucs” fejedelmünk emlékének és nevének megidézésével, új „Álmus”-ok életre álmodásával méltón lehet a ma még latinkodó december az ádventhez is méltóbban az álmok és az álmodók hava, a szebb-jobb jövőt álmodó magyarok üdvös, Szent Hónapja.

Nyáry Szabó László
egy kis Álmos atyja

The post Álom havában – Álmus, Álmos, Álm(od)ó… appeared first on Hunita.

1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös Budapestre…

Mai ésszel nehezen érthetőek azok az érzések, amelyekkel az Ország akkor a bűnös városhoz viszonyult, de álljon itt ízelítőül : Surányi Miklós – Bethlen – történetpolitikai tanulmányok

Erdély és a Felvidék megszállás alatt, az ország király és katonaság nélkül, a népköztársaság katonái — pfuj, ilyen fegyveres csőcseléket csakugyan nem akarunk látni! — csupa terror, gyász, nyomorúság, a házunkat magunk őrizzük revolverrel és vadászpuskával, a fehérneműnket elrekvirálták …
és elvesztettük Magyarország kétharmad részét.
De ez sem volt még minden.
Március 21.-én az államügyész kiment a fogházba
és onnan hozott új kormányt Magyarországnak.
Kezdetét vette a proletárdiktatúra.
A miniszteri székekben csavargók ültek, a Hungáriában prostituáltak voltak a lady patronesszek.

És… Egy elfelejt(et)ett plakát… mindennél többet mond az antimagyarokról… Mosakodnak ! 

MOSAKODNAK ! – A VÖRÖS TERROR MOSDATÓI MA IS KÖZTÜNK ÉLNEK ! – MOSAKODNAK !

Mindezen véres vörös mocsok után, a sikeresen honvesztő hazaárulás borzalmain túl…
Horthy Miklós, a Világháború győztes tengernagya hófehér paripáján jelképes értelmű volt…

Filmen is fönnmaradt ez az esemény a még néma Magyar Filmhiradó közreműködésével. A mai fölkonferáló szöveg maga is fölér egy hazaárulással, de a Vörös Terror bűnjeleként lefoglalt filmek tanulságosak :

Horthy Miklós beszéde
1919 november 16.-án, Budapesti Bevonulása alkalmából

Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek.

… Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett.

Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: Ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti szineit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.
De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani.

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében…

A beszéd fönnmaradt eredetijét az antimagyar rasszista öncsövező (youtube) persze megint törölte…
Így csak kommentárral hallhatjuk e történelmi beszédet, amely a Fölszabadulás napján elhangzott…

A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz…

A kirekesztők és a népünket máig szipolyozó idegenszívűek miatt e beszédet ma nem idézhetem eredeti hangján… Van azonban itt egy csaknem elfelejtett Horthy-köszöntő dal Kalmár Páltól !
Ezt érdemes ma dalolni :

De mi újság a ma is antihorthysta és antimagyar Vörös Szegeden ?! Ahonnan Kormányzó Urunk a bűnös főváros fölszabadítására indult… A Nagy Vörös Terror meg a honvesztő Lenin-fiúk által szétvert Horthy-dombormű Szegeden máig sem áll a helyén… egy krisztusi korral az állítólagos rendszerváltás után…

Ellenben a vörös férgek rágják a Várost, ahonnan Ő fölszabadítani indult…

A Horthy Miklós kormányzása idején – a Kormányzó támogatásával – épített szegedi Dóm fölújítása sem nyújtott elegendő alkalmat Szegednek meg a vörös mételynek a méltatlanul elpusztított remekmű helyreállítására…
Talán még mindig vannak olyan szégyentelen agymos(lékol)ottak, akik szégyellnek, vagy félnek kiállni a Magyar Kormányzó mellett…
Elvégre is Európában ma is árulás és fortélyos félelem igazgat… hiszen van még Leyyebb…
De talán ez is jelképes: végtére is elölről Horthy Miklós kormányzónk hiányzik, templomunk farában pedig a Magyarok Holokausztjának – százezer hiányzó magyarnak –  emlékműve nem áll!
Minden magyar reménykedik benne, hogy egyszer majd az idegen holokauszt-emlékművek sorában a Délvidéki Magyar Holokauszt emlékművének fölállításával a szögedi Horthy-emlékmű is föltámadhat végre !

Dr. Szabó László

Horthy Miklós szavai ma is érvényesek és időszerűek :

Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet.

Ajánlott olvasmány még:

Horthy Miklós emlékezete 2009-02-09 – ujszeged.hu

A Horthy-korszak téves értékelése

Ki kell irtanunk minden mérget a nemzet testéből és össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére: a nemzeti eszme és a keresztény morál – idézi Horthy Miklóst a kerek évfordulón a Magyar Hírlap Babucs Zoltán által jegyzett megemlékező cikke.

Horthy méltatása ellen ma tiltakoznak a homályos elméjű zsidó szervezetek… pedig hány fortélyos zsidavány köszönheti Hothy Miklósnak az életét !!! Ők tartották életben, mint megmentőjüket a portugál számüzetésében…
Önéletrajzok és visszaemlékezések ezrei őrzik ennek az emlékét, de a tudatlanság meg a gonoszság és a célzatos hazudozás nagy úr, az antikrisztus jelen évtizedeiben…

Ajánlott olvasmány :

André Kosztolany : Egy spekuláns bölcsessége

Olvasói válasz :

Lacikám!

Jó a logika, de a szegedi vörös terrornak van egy szépséghibája!

Nem vörös! De legalábbis csak nevében cocialista.

Apropó! Mi lett Újhelyi Spityu elvtárssal? Már ő is érzi, hogy nincs itt semmi coci párt, vagy van, csak rájött, hogy ő maga sem coci már?

Hiller bele van betegedve szegény!

Üdv!

Tápai Csaba, 2022

Ezt Márai szavaival válaszolom :

„A kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt.” Márai Sándor (1900-1989)

A 84 éves Márai 1984-ben pedig így fogalmazott a Naplójában: „A kommunizmus tragédia, de az igazi ellenfél mindig a nemzeti jelmezbe öltöztetett, képmutató, kapzsi jobboldali.”

Ezért is gyűlölik ma Őt oly tántoríthatatlanul a politikusbűnözőink és mindennemű hazaárulóink, és ezért nem is került méltó helyre máig sem a Magyar Irodalomoktatásban.

Olvasói levél :

Kedves László!

Hálás köszönet!
Úgy látom, hogy a háborúnak nincs erkölcse.

Kiváló tisztelettel és szeretettel:

                                          Vári István

The post Horthy Miklós – a bűnös város, Budapest fölszabadulása napján appeared first on Hunita.

Bécsújhely bevétele napján – augusztus 17.-én ideje végre (Bécs-új-)helyre tenni a dolgokat !
E napot illő lenne minden magyarnak méltón megünnepelni… Bécsújhelyen különösen…

Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt…

Mátyás Nagy Magyarországa bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … tehát úgy jó ötszöröse a mai Csonka-Magyarországnak…

1487 augusztus 17.-én Mátyás magyar király a Habsburg császár kedvenc városába, Bécsújhelyre is bevonult. Érdemes e győzedelmes országnövesztés folyamatát alaposabban megemlékezni !

Bécs bevétele 1485 június 1.-jén döntő fordulatot jelentett. A német császár fővárosa került Mátyás királyunk kezébe. Maga a birodalom is küldött csapatokat a visszavételére, de természetesen sikertelenül.

1487 augusztus 17.-én a Magyar Király bevonult Bécsújhelyre is, a császár kedvenc városába. Ezzel Mátyás Királyunk Krems városa kivételével egész Alsó-Ausztriát, valamint Stájerország és Karinthia keleti részét is elfoglalta magyarnak.

E napot, Alsó-Ausztria Napja-‘t illő lenne minden magyarnak megünnepelni ! Bécsújhelyen !
Politikai vezetőinknek meg minden magyar polgárnak ünnepelni volna ma dolga… bizony Bécsújhelyen !

Mátyás a magyar király rövidesen fölvette az osztrák hercegi címet is, és tartománygyűlést hívott össze.

Ezután már Mátyás haláláig (meggyilkolásáig) Alsó-Ausztria, Morvaország és Szilézia magyar maradt…

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Bécsújhely (bevétele) filmjét is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal meghatóbban, mint magam tehettem volna…

The post Bécsújhely is a miénk – Hunyadi Magyarországon… appeared first on Hunita.

Csűry Bálint Szamosháti szótárában (1935-36) szerepel az 59. oldalon, hogy Bálin’ napja ‘február 14’.-én. A néphit szerint a madarak e napon választanak párt magoknak .

Fájdalmas és fojtogató ma ez az internáci valentínkodás !
Bizony nem illik ez a nemzetközi habverés a magyarokhoz, a Bálintokhoz !

Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ? Bálintkodjunk magyarul !

Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre magyarul szólnunk.

Régi magyar ünnepünk a Bálint Napja !
Arra meg rögtön jön a Februa … A Szerelem, a Szerelmi Láz Napja – a termékenység lázas ünnepe az ősi megtisztulással…
Honnan is ered ez a szerelmetes kavarodás ?

Igazán nem kenyerem a valentínkodás – különösen Bálint napja táján nem – de kénytelen leszek arról is szót ejteni…

Bálint (Valentin) napi üdvözlőlap az 1900-as évek elejéről  

Bálint és Februa…

Február dereka a szerelem meg a nemiség örömünnepe Európában már pár évezrede. Ekkörül zsong sokak esze már jóideje…
Február a (szerelmi) láz hava…

Jégbontó hava, azaz február 14.-e Bálint Napja, a rákövetkező nap, február dereka pedig már maga Februa.

Ma már sajnálatosan kevesen tudják, hogy maga a február hónap neve is a Februárius idusán, vagy magyarabbul éppen a derekán, pajzánabbul meg éppen a lágyékán – a „Bálint nap” utáni napon -, azaz 15.-én tisztogató, lázasan sajgó ünnep nevéből lett – „Februá”-ból a Február ! Bizony! Itt rejtezik az etruszk-latin „febris”, azaz ‘láz’ is ! Angol korcsulata a „fever” – ma is ‘láz’. Már annak, aki még ért igazán angolul… (Óangol ‘fefer’ < latin febr- (a ‘febris’ gyöke) ; majd az anglo-franci ‘fevre’ az ófanci(a) ‘fievre’-ből ugyancsak latin gyökérzetű)

A latin-római Februarius hónap a derekán zajló régi római Februa ünnepkörről nyerte nevét. Az etruszk eredetű később római Februus Istenség is ennek a Megtisztulási Ünnepkörnek megszemélyesült alakja Februarius hónap. A termékenység hónapja, a megtisztulás hava.

Félmeztelen ifjú februával a jobbjában egy antik domborművön.

A Februa – minden valószínűség szerint vélhetően etruszk-szabin eredetű – engesztelő ünnep volt, melynek alkalmából a római papok a februának is nevezett kecskebőrszíjakkal ostorozták a fiatalokat, de főleg a lányokat és ifjú asszonyokat a megtisztulás és a termékenység jegyében…

A tavaszi testi-lelki tisztálkodás-megtisztulás bizonyára összefügg a hónap Latiumban bőséges esőivel is.
Az ókori Februa, illetve Februātiō, illetve azt beágyazó, már anyafarkasosan latin Lupercālia ünnepek és a mai Valentin-napok lázas szerelemmel, nemiséggel terhes légkörében nem nehéz  fölfedezni a hasonlóságot…

„Februa” Györkösy Alajos remek latin szótára szerint is „engesztelő ünnep (februárban)”, inkább megtisztulás, mint vigasság.

A latin „Februarius mensis” jelentése ’Februa hónapja’
A latin „dies februatus” jelentése ’(a) megtisztulás napja’

Némely forrás egyenesen a latin „febris” (láz) szóval hozza kapcsolatba, illetve abból eredezteti magát Februát. A láz, mint a megtisztulás, vagy a tisztító tűz, a bajok kiizzadása gyakran szerepel egymással szinte váltófogalomként, szoros kapcsolatban. FEBRUA ekként az etruszk eredetű szabin-latin LÁZÜNNEP, LÁZ(ID)NAP. Ovidius szerint a „Februare” latin szó a (víz általi) megtisztulást jelenti, mely egy korábbi „megtisztulás” jelentésű etruszk szóból eredeztethető. Etruszkok – egy (nálunk módszeresen  elhallgatott) olasz nyelvész-professzor, – Mario Alinei szerint nem is olyan távoli rokonaink… Sőt, egyenes őseink…
Sőt! A régész Mario Alinei egyenesen azt állítja, hogy a magyarok az etruszkok legközelebbi élő rokonai!

A latin meg újabb keletű angolszász ünnepeknél bizonyosan illőbb hozzánk az etruszk gyökerek keresése.
Ilyen megtisztulás volt a magyar hiedelemkörben a kiszehajtás,  de ilyen a villőzés is, míg a luperkáliás farsang nálunk már vigassággá lett… Jobban  illene a magyarhoz idegen valentinkodás helyett a kiszehajtás, meg a villőzés saját ünnepköre ma is…

No aztán a farsang után jön a húsvéti locsolkodás… (Hidegebb éghajlaton egy kicsit később.) Termékenység-jelképekkel locsolkodó megtisztulás ! Érdekes összefüggések…
Bizonyára nem véletlen az sem, hogy a magyar farsangolás, a téli henye vigasságok sora is erre az időszakra, Februa idejére esik. A farsang a népi magyar kalendáriomban a lakodalmak és más vigalmak időszaka.

Szent Valentinus Rózsafüzért kap Szűz Máriától – III. David Teniers festménye

Az irányítottan „szabados” bulvárszenny tajtékjain persze a mi Bálintunk, meg a farsangunk az idegen jövevény „Valentine-nap” képére torzult. A kommunista terror, majd a vadliberál agymosás által eltüntetett magyar Bálint-hagyomány már nem a magyar farsanggal, nem is a klasszikus rokoni, antik Februával, hanem csakis a végtelenül elüzletiesedett Valentinnal tolakodik. Az alaposan agymosott zacc-magyar ma már jobban ismeri  „Valentin”-t, mint a magyar „Bálint”-ot! Etruszk rokonaink Februájáról pedig már fogalma sincs, pedig annak hónapja nevét – értelem nélkül is – naponta szájára veszi…

Bálint napja

A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek is. (Talán azért olyan szaporák!) Voltak olyan magyar vidékek, ahol éppen e napon szokás volt a fagyoskodó madarakat etetni.

Lássuk hogyan is ír a legszögedibb szögedi e napról ünnepi naptárában:

Bálint Sándor : Ünnepi Kalendárium I.
Bálint nap (február 14.)
Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hinni fog, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.

Bálint és a szerelem…

Ha pedig nem bírnánk szabadulni a Bálint Nap szereletemes jellegétől, ha mindenképpen a szerelmesek, meg a bujaság napját akarjuk látni benne, hát legyen!
Van nekünk saját Bálintunk. A legnagyobb hősszerelmesünk, Balassi Bálint. Hős is, meg szerelmes is!

Balassi Bálint emléktáblája Krakkóban (Iwona Grabska fényképe)

Nem csak élete, de még a halála is jelképes: A Szerelem Költőjét ágyéklövés érte, annak sebláza végzett vele… Az ágyéki láz ! A hőn szeretett Haza védelmében…
Kötődhet-e bárkinek is a szerelem-kultusza jobban e naphoz, mint a mi Bálintunké ?!

Emléktábla Balassi sebesülésének helyén, Esztergom vára alatt a Kis-Duna sétányon (kép: Villy)

Ha már Bálint, legyen hát e szerelmes nap nekünk a szerelmetes magyar költő, Balassi Bálint Napja ! Ünnepeljünk a dalaival, lázas hazafisággal, asszonyrajongással… Talán végre Balassi szerelmetes filmjével is magyarul !

Érdekes és izgalmas lehet a Valentin Nap minden alkalommal, amikor angolszász országba látogatunk. Hiszen ez az Ő hagyományuk. Őrizzük hát Valentin izgalmát és nyalánkságait az ilyen ritka alkalmakra.
A magunk hagyományait ápolni meg más ugyan nem fogja helyettünk. Ha elfarsangoljuk a saját ünnepeinket, azt vissza senki nem adja majd nekünk…

A Valentin Nap régi birodalmi hagyomány az angoloknál…

Viktoriánus korabeli Valentin Napi üdvözlőlap a szivecskés kherubokkal…

Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje” – Parlement of Foules – költeményétől adatolható. A költemény 1383-ban feltehetően II. Richard király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült.

A madarak ezen az ünnepnapon (Triász, a természet istennője köré) gyülekeznek, hogy mindegyikük társra találjon…

„For this was on seynt Volantynys day
Whan euery bryd comyth there to chese his make.”

A téma: „Minden madár társa-at vá-álaszt, Virá-ágom, Virágom.” – ismerősebb, így magyarul…

De „Valentine”napját William Shakespeare is említi Ophelia szavaival a Hamletben (1600-1601):

„To-morrow is Saint Valentine`s day,
All in the morning betime,
And I a maid at your window,
To be your Valentine.”

A Valentin-nap hagyománya a Brit Birodalommal körbeért a földön és nyomokat hagyott mindenütt:

Valentine’s Day – Még Tajwan szigetén, a főváros, Tajpej legmagasabb épületén is… (Kép: Jnlin)

Szép hagyomány. Csaknem 700 éves az angol és a francia kultúrkörben.
Tiszteletben tartva hagyjuk hát meg a Valentin Napot az angolszász országok hagyományának.
Nekünk pedig megvan a saját kultúrkörünk. Szorgoskodjunk hát magyar módon a saját Bálint-napunkon, meg a magyaros farsangon, villőzésen és kiszehajtáson!

Bizony akad még mit fölfedeznünk bőséggel a magunk szerelmetes és pajzán magyar népi irodalmában is !
Az alig egy évtizede elhunyt délvidéki magyar közegészségtan-professzorunk, Búrány Béla gyűjtötte össze a Délvidék buja nemiséggel átszőtt, szabadszájú magyar meséit. Meg is jelent a teljes gyűjtemény, több mint ezer népmesével. E gyakran meghökkentően szókimondó, buja, sőt olykor trágár mesék a népi világ nemi fölvilágosítását voltak hivatottak tréfálkozó formában ellátni egykoron.

Bálint Napja alkalmából szeretettel ajánlom figyelmükbe Búrány Béla gyűjteményét.
(Ő maga a nevét mindíg ízessen, így, hosszú „ú”-val ejtette. Miért is ejteném-írnám én akár holmi aszfaltbetyár akadémiák kedvéért is másképpen ?)
Hiszem, hogy e buja mesékkel a szabadszájú Délvidék is hazatér !
Ha már szerelem, kacérkodás, bujaság, és láz, hát lássuk hogyan szól mindez szabadszájún, de délvidékien magyarul:

Mé` piros a gólya csőre
Délvidéki dévaj népmesék

A könyv ismertetőjéhez kattintson a képre

Ünnepi láz-adással zárom valentínkodó soraimat
ősi magyar kiszehajtásunkra készülődve …

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
(Igen ! Magyarossan, hosszú „ú”-val.)

Olvasói szólás :

Valentin nap? Nekünk?

Joe Solyom

Laár András véleménye a valentínkodásokról :

Laár András

VALENTIN NAP

Én nem gondolom, hogy jól áll nekünk, hogy a Valentin napot ünnepeljük, mert nekünk magyaroknak, ez egy gyökértelen ünnep… amerikai, nyugati találmány.

Nincs is olyan dolog magyarul, hogy „valentin”. Van olyan, hogy Bálint nap, de az ugye, egy kereszténység előtti ősi néphagyományhoz tartozott, erős spirituális jelentőséggel, ami a termékenységgel, és a termésjóslással függött össze, és nem is 14-én, hanem 15-én ünnepelték – nyilvánvalóan asztrológiai okokból – és amely ünnepet Gelasius pápa parancsára mozdították át 14-ére, iu. 496-ban, jó keresztény elgondolás szerint, mint ahogy a Karácsony ünnepét is elmozdították a valódi helyéről, 21-éről amikor is a Téli Napforduló ünnepe van.

Stpoeonsrdr1ifg121ch:M5gamaF0gP75uteua3l0 f9rbfgf511630  6ga y5  · 

The post Bálint napján magyarmód ! appeared first on Hunita.