Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol a Maros már evezhető…

Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre.

Az Ő képes naplójához, annak 100 éves tükréül megírtam a magamét, és meg is jelentettem (több más tanulmánnyal fűszerezve) könyvben:

Ím : Maros – a Hű Folyó…

Azután is eveztünk… a román EU-csatlakozás előtt… Az iható Marosért…

Túra a tiszta Marosért – (Vajda György, Marosvásárhely)

Szeretném, ha lenne valami, amiben oláh meg magyar egyet érthetne :
A Természet… azaz Dél-Erdélyben a Maros tisztelete és szeretete.

Mindannyian pihenhetünk, úszhatunk és üdülhetünk a Maros partján, ilyen rekkenő melegekben, ha megőrizzük Marosunkat üdének, tisztának, sőt ihatónak !

Marosfőtől Marostőig

Idén is indulunk !
A 120. évfordulón… Evezünk Régentől végig a Maroson !
A Tiszánál megállunk… Tisza biz egy falu a Maros mentén… a Maros meg végül a Tiszába torkollik…

Az iható Marosért evezünk…

Támogatókat örömmel látunk. Akár csatlakozókat is, de csak igen gyakorlottakat, hiszen a Maros fölsőbb folyása igen vadregényes… néhol régi malomgátakkal, másutt ipari szörnyépítményekkel is veszélyes…
Az érintetlen természet azonban vissza-visszaköszön…
A Hű Folyó partján mi magyarok otthon vagyunk !

Vida Róbert Tanár Úr, a Klauzál-Radnóti Gimnázium történelem tanára, akivel csaknem minden melengető hétvégén Nagylaktól Szegedig evezünk, szívesen vállalja a veteránok és gyakorlott öregdiákok fölkészítését…

A könyv pedig immár a harmadik képes naplóval is gazdagabban újra megjelenik !!!

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Túra a tiszta Marosért

Vendégváró gátőrtanya a Maros partján

Tisztább Marost! (2006-07-09 , Webradio)

Megérkeztek Szegedre a Maros túra résztvevői (2004-08-04, Webradio)

Evezőkkel végig a Maroson (2004-06-04, Webradio)

Holt-Maros – Volt-Maros

Szabó Bendegúz (7 éves szögedi legényke) szerint nem „holt” az, csak „volt”… Él az még… Csak már nem a Maros része…

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját javasolja (2011.02.24. Szegedma)

„… kívánatos lenne a teljes szakaszt  rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is…”

A Holt-Maros védettsége… – a tények tükrében

” Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim – Makrai László és Molnár Gyula – támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat”-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva… ” – Most meg (2011-ben) maga terjeszti elő !!! Milyen érdekes! Csak nem pénz(mozgás) van a háttérben?! Ahogy szokott…

A teljes cikket ide (vagy a képre) kattintva olvashatja el!

Holt-Maros: Szeged Velencéje (2009.04.24. Szegedma)

A Holt-Maros életrekelt(és)e… – meg a 7 éve halogató irodavezetői „válasz”

Holt-Maros á la Szeviép , és az ellenérvek

Környezetrombolás, természetpusztítás „Holt-Maros rehabilitáció „

A Holt Maros rehabilitációja ( Sűrgősségi beadvány 2003. 04.08.)

Folytatódhat a Holt-Maros rehabilitációja? (2011-02-08, Szegedma)

Védetté nyilvánítják a Holt-Maros területét (2011-02-11, Délmagyarország)

A Magyar Nemzet cikke ( a fönti írásra rákattintva nagyítható )

Szeged természeti értékei – TiszapartTV

Szeged természeti értékeinek védettsége

A balvezetés apparátusának halogató válasza Szeged természeti értékeinek védetté nyilvánítása indítványhoz:
” Az egyeztető tárgyalások lefolytatását követően van lehetőség a védelemre javasolt területek védetté nyilvánítását Közgyűlés elé terjeszteni. Ennek várható ideje 2004. IV. negyedév. „

…Azóta sem került napirendre…

A teljes írást – az iroda „ajánlását” ide kattintva olvashatja el!

Áprily Lajos

Tutajok

Állunk a parton. Szép aranymadár
acélos fényű hullámokra száll:

Tollászkodik a zengő-szárnyu nap,
felé fehérlő foltok siklanak.

Nagy méltósággal, mint a hattyuraj,
a fordulóban úszik hat tutaj.

Vizen derengő ősi fantomok,
keletre lengő vízi vándorok.

Kormánylapátról gyöngyeső pereg
habloccsanásra. „Meddig, emberek?”

„Zámig.” – A válasz tompa és komor
s mélységes, mint a munka és nyomor.

Alkonyba búgó titkos harsona,
úgy zendül, mintha Thamust mondana.

S tűnnek, haladnak, szürke hat madár,
hét napja és hét éjszakája már

TUTAJOK A TISZÁN…

A némán ballagó vizen
Tutajok úsznak szeliden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szivemet.

The post Régentől végig a Maroson – Petz-evicke 120 évre appeared first on Hunita.

Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol már a Maros éppen evezhető…

Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre.

Az Ő képes naplójához, annak 100 éves tükréül megírtam a magamét és meg is jelentettem (több más tanulmánnyal fűszerezve) könyvben:

Ím : Maros – a Hű Folyó…

Azután is eveztünk… a román EU-csatlakozás előtt… Az iható Marosért…

Marosfőtől Marostőig

Idén is indulunk !
A 120. évfordulón… Tiszától Tiszáig evezünk a Maroson !
Tisza biz egy falu a Maros mentén… a Maros meg végül a Tiszába torkollik…

Támogatókat örömmel látunk. Akár csatlakozókat is, de csak igen gyakorlottakat, hiszen a Maros fölsőbb folyása igen vadregényes… néhol régi malomgátakkal, másutt ipari szörnyépítményekkel is veszélyes…
Az érintetlen természet azonban vissza-visszaköszön…
A Hű Folyó partján mi magyarok otthon vagyunk !

Vida Róbert Tanár Úr, a Klauzál-Radnóti Gimnázium történelem tanára, akivel csaknem minden melengető hétvégén Nagylaktól Szegedig evezünk, szívesen vállalja a veteránok és gyakorlott öregdiákok fölkészítését…

A könyv pedig immár a harmadik képes naplóval is gazdagabban újra megjelenik !!!

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Túra a tiszta Marosért

Vendégváró gátőrtanya a Maros partján

Tisztább Marost! (2006-07-09 , Webradio)

Megérkeztek Szegedre a Maros túra résztvevői (2004-08-04, Webradio)

Evezőkkel végig a Maroson (2004-06-04, Webradio)

Holt-Maros – Volt-Maros

Szabó Bendegúz (7 éves szögedi legényke) szerint nem „holt” az, csak „volt”… Él az még… Csak már nem a Maros része…

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját javasolja (2011.02.24. Szegedma)

„… kívánatos lenne a teljes szakaszt  rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is…”

A Holt-Maros védettsége… – a tények tükrében

” Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim – Makrai László és Molnár Gyula – támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat”-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva… ” – Most meg (2011-ben) maga terjeszti elő !!! Milyen érdekes! Csak nem pénz(mozgás) van a háttérben?! Ahogy szokott…

A teljes cikket ide (vagy a képre) kattintva olvashatja el!

Holt-Maros: Szeged Velencéje (2009.04.24. Szegedma)

A Holt-Maros életrekelt(és)e… – meg a 7 éve halogató irodavezetői „válasz”

Holt-Maros á la Szeviép , és az ellenérvek

Környezetrombolás, természetpusztítás „Holt-Maros rehabilitáció „

A Holt Maros rehabilitációja ( Sűrgősségi beadvány 2003. 04.08.)

Folytatódhat a Holt-Maros rehabilitációja? (2011-02-08, Szegedma)

Védetté nyilvánítják a Holt-Maros területét (2011-02-11, Délmagyarország)

A Magyar Nemzet cikke ( a fönti írásra rákattintva nagyítható )

Szeged természeti értékei – TiszapartTV

Szeged természeti értékeinek védettsége

A balvezetés apparátusának halogató válasza Szeged természeti értékeinek védetté nyilvánítása indítványhoz:
” Az egyeztető tárgyalások lefolytatását követően van lehetőség a védelemre javasolt területek védetté nyilvánítását Közgyűlés elé terjeszteni. Ennek várható ideje 2004. IV. negyedév. „

…Azóta sem került napirendre…

A teljes írást – az iroda „ajánlását” ide kattintva olvashatja el!

Áprily Lajos

Tutajok

Állunk a parton. Szép aranymadár
acélos fényű hullámokra száll:

Tollászkodik a zengő-szárnyu nap,
felé fehérlő foltok siklanak.

Nagy méltósággal, mint a hattyuraj,
a fordulóban úszik hat tutaj.

Vizen derengő ősi fantomok,
keletre lengő vízi vándorok.

Kormánylapátról gyöngyeső pereg
habloccsanásra. „Meddig, emberek?”

„Zámig.” – A válasz tompa és komor
s mélységes, mint a munka és nyomor.

Alkonyba búgó titkos harsona,
úgy zendül, mintha Thamust mondana.

S tűnnek, haladnak, szürke hat madár,
hét napja és hét éjszakája már

TUTAJOK A TISZÁN…

A némán ballagó vizen
Tutajok úsznak szeliden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szivemet.

The post Tiszától a Tiszáig a Maroson – Petz-evicke 120 évre appeared first on Hunita.

1855 Enyészet (november) hava 15.-én született Bársony István Sárkeresztesen.

Újságíróként, íróként… 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra…

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta : I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon maga Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a fölfedezőjének. Első könyve a Százszorszépek. Jellegzetes vadásztörténeteivel aratott sikereket. Írásai ritka gazdagságú természetismeretről tanúskodnak. Bársony István száz esztendő távlatából is Hazánk első számú vadászelbeszélőjének mondható.
Sokáig Fekete Istvánt is Hozzá hasonlították és a „második Bársony” néven emlegették… ami bizonyára azért is bántotta Őt, a Feketét, mert Ő a „második” csak politikai (antimagyar komcsi) üldöztetése révén lett oly Bársony-os… Hiszen a Zsellérekkel már (a Vörös Terror ellenében) egészséges magyar kiállásáról is bizonyított ! Milyen érdekes, hogy Bársony is épp a Proletárokkal futott be !

Hitvallása így szól: „A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.„

Életében 46 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható e 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető föl. Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Azóta is (kerek eggy évszázada) kallódik… Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban. Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

İsmertebb művei – Regények – Elbeszélések – Karc(olat)ok

• Százszorszépek (1886)
• A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
• Négyszemközt . Budapest, 1894.
• Erdőn-mezőn, Budapest, 1894. Nagy díszmű (Athenaeum) 12 frt
• Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
• Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
• Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
• A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
• Sugok valamit (A Tolnai Világlapja ajándéka) 1908.
• Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
• Az én világom (rajzok) Budapest, 1925.
• Délibáb. (elbeszélések) Budapest, 1927

Halála utáni kiadások

• Erdőn–mezőn. Vadásztörténetek. Vál., szerk., az utószót írta Véber Károly. (Budapest, 1962)
• Csend. Elbeszélések. (Magyar vadászírók klasszikusai. 2. Budapest, 2000)
• Vadásztáska. Vadásztörténetek. (Meglepetés könyvek. Szeged, 2001)
• Vadászhangok, hangulatok. (Sárkeresztes, 2005)
• Az erdők könyve. (Magyar vadászírók klasszikusai. 17. Százhalombatta, 2005).
• Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

A többi máig lapokban „kallódva”…

A 70. születésnapján az Ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett. Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a közélet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Bársony Istvánt két életrajzi mű is méltatja:

• Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.
• Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.

İllő lenne Őt teljes életmű kiadással ünnepelni egy Szabad Magyar Országon…

Bársony öröksége gyógyirodalom. Minden magyarnak gyógyír meg nyugalom.

Több, mint ezer (1000) írása egy teljes életmű összesben kiadandó !

Melynek ráadása egy nyelvi gazdagságát is méltón bemutató Bársony-szótár lehet…

A közoktatásban pedig máig túlhajszolt bomlasztók meg antimagyarok helyett Őt illene méltó(bb) helyen oktatni mint valódi gyógyirodalmat !!!

Olvassunk hát ma Bársonyt a bús magyar estében, hogy megteljen a tér, az Otthon, a Haza lélekkel és fénnyel !

BÁRSONY ISTVÁN
MAGAMRÓL

Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben nevelkedett és tanult mielőtt Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Ezek a helyek ma (fővárosunk kivételével) mind idegen megszállás alatt állnak-nyögnek-nyüvődnek…

„Elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.”
(Magamról , 1926 … a cseh megszállás és terror 8. évében…)

Víruszhiszti vagy csihéhség (energiaválság) ide vagy oda, a lényeg :
Vesszen Trianon ! – Ez a magyar dolga !
Ez az Igazság dolga !
Ez Európa dolga !
Magyarország fölszabadulhat !!!
Európa pedig lemoshatja végre jó száz éve égő szégyenét !!!

A többi csak tűnődés, DÉLIBÁB …

…és végül…

Szemelvények a cseperedő Bársony-szótárból :

áldottlelkü : (İstenhitében) jószívű, jólelkű, … „áldottlelkü szelid nagynéném mindig azért pörölt velem, hogy sohasem lát…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

barna villám : ’törpesólyom’ azaz ’torontál’ „… a barna villám újra átcikázik a sövény fölött, s eszeveszett hajszával kergeti meg őket. [A verébnépet.] Az a barna villám egy a törpesólyom.” (A legyőzhetetlen)

cirpegés a törpesólyom (torontál) hangja… „mintha halkan kacagna hozzá, úgy hallik csöndes cirpegése …” (A legyőzhetetlen)

hengerbucka : ???bukfenc vagy hátrabukfenc??? … „Miatta felfordulhatott az egész világ […] meg akár az egész mindenség hengerbuckát hányhatott.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

ing-ring : (ahogyan) nád mozog a szélben „Ing-ring a susogó nád; tétova lendüléssel imbolyognak ott a vadászó réti héjják.” (DÉLIBÁB: Virágos Peti, 1926)

kútostor : a gémes kút kötele (melyen a vödör lóg) „…egy pusztai kútgém kapaszkodik az ég felé. Ugy csüng le róla a kútostor, mintha mesebeli nagy madár csőre volna.” (Virágos Peti)

legnyelvtudóbb : legnagyobb nyelvtudású „…az apámból sugárzott a tiszta nagy magyar érzés. Ahogy a nagyjainkról beszélt, ahogy régi magyar nótáit dúdolta, ahogy magyarul tudott, mint a legnyelvtudóbb akadémikus…” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

lelki emlő … „A magyar föld nemcsak a testünket táplálta, hanem lelki emlőnk is volt.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

német szó : „Azután elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

nyüvődik : „A holdvilág ma is úgy fénylik, mint hetven esztendővel ezelőtt. Ezen az égi kalandoron nem látszik meg, hogy vénül. Minden más, ami körülöttem van, kopik, nyüvődik, enyészik lassan-lassan.” (DÉLIBÁB : Magamról)

serreg : a sordély hangicsál „Barátkoztam a bokron serregő sordéllyal.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

varas béka : ’varangy(os béka)’ ; „Elkezdett átkozódni: […] légy ragyás, árasszon el a himlő, vesszen ki belőled minden melegség és légy olyan utálatos, mint a varas béka!” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

zsemlyepénz : ’uzsonnára, zsemlyére szánt pénz (gyermeknél)’ ; „…futottam a szivarért; a zsemlyepénzemen megvettem és vittem az öreg rabnak.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

Délibáb

Bársony István kötetei és írásai ma is elérhetőek… Igazi gyógyirodalom !
Aki megnyugvásra vár Enyészet havának ködös nappalain vagy sötét estéin, annak ajánlott Bársony…

Életében megjelent könyvei

Életében 46 kötete jelent meg. A korabeli lapokban megjelent más írásai máig összegyűlytetlenek, csak tüzetes lapkutatással lelhetőek föl… Amíg Jókainak van teljes könyvtára Bársonynak máig sincsan…

1. Százszorszépek. Elbeszélések. Budapest, 1886.
2. A szabad ég alatt. Elbeszélések. Budapest, 1888. (újabb kiadásban a Kis Könyvtár-sorozatban is)
3. Tréfás történetek. Budapest, 1890. (Útközben! Mulatságos elbeszélések gyűjteménye-sorozat, később Vidám könyvek-sorozatban is)
4. Dobogó szívek. Budapest, 1891. (Szépirodalmi Könyvtár-sorozat)
5. Erdőn, mezőn. Természeti és vadászati képek. Spányi Béla, Pataky László, Mesterházy Kálmán, Ujváry Ignác, Goró Lajos és más művészek eredeti rajzaival. Budapest, 1894.
6. Négyszemközt. Budapest, 1894.
7. Jó az Isten. A jó szív kincs. Két elbeszélés. Budapest, 1895. (Filléres Könyvtár-sorozat)
8. Csend. Illusztrálta Neogrády Antal. Budapest, 1895.
9. Ecce homo. Budapest, 1896. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
10. Vig világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből. Huszonöt műmelléklettel. Illusztrálta Garai Ákos és Neogrády Antal. Budapest, 1897.
11. Vadász-történetek. Budapest, 1898. (Magyar Könyvtár-sorozat)
12. A szerelem könyve. Elbeszélések. Budapest, 1899.
13. A kaméleon-leány és más elbeszélések. Budapest, 1899. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
14. Magyar természeti és vadászati képek. Képekkel diszitette Neogrády Antal. Budapest, 1899.
15. A lemoshatatlan folt. Budapest, é. n. [1900 körül] (Legjobb Olvasmányok-sorozat)
16. »A nép barátja.« Budapest, é. n. [1900 körül] (Legjobb Olvasmányok-sorozat)
17. Ingovány. Regény 2 kötetben. Budapest, 1900. (Színes Könyvek-sorozat) Héllőn
18. Keresd az asszonyt. Elbeszélések. Budapest, 1900. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
19. Egy darab élet. Budapest, 1901. (Legjobb Könyvek-sorozatban is)
20. Szól a puska. Természeti képek és vadásztréfák. Budapest, 1901. (Magyar Könyvtár-sorozat)
21. A királytigris. Regény. Budapest, 1901. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
22. Élőképek. Budapest, 1902. (Az Athenaeum Olvasótára-sorozat)
23. A róna és az erdő. Állatjellemek, hangulatok, vadász-emlékek és arcképek gyűjteménye. Képekkel diszítette Olgyay Ferenc. Budapest, 1902.
24. Igaz mesék. Budapest, 1903. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
25. A rab király szabadon. Fantasztikus állatregény. Mühlbeck rajzaival. Budapest, 1903.
26. Vadásztáska. Budapest, 1903. (Magyar Könyvtár-sorozat)
27. Visszhang. Elbeszélések. Neogrády A. és Goró L. rajzaival. Budapest, 1903.
28. A rab király szabadon az ifjúság számára. Mühlbeck K. rajzaival. Budapest, 1904.
29. A napsütötte férfi és más elbeszélések. Budapest, 1904.
30. Magányos órák. Természeti hangulatok és vadászrajzok. Budapest, 1904.
31. Szelek útján. Regény. Budapest, 1904. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
32. Erdőn, mezőn. Rövidített kiadás az ijfúság számára. Számos képpel. Budapest, 1905.
33. Mulattató vadászrajzok. Vidám kalandok és adomák gyűjteménye. Szécsi Gyula eredeti rajzaival. Budapest, 1905.
34. Tátra-Album. Hét színnyomat és 26 fametszet Compton E. T. aquarelljei után, Bársony István szövegével. Budapest, 1906.
35. Titkos veszedelmek. Budapest, 1907. (Egyetemes Regénytár-sorozatban is)
36. Sugok valamit. Elbeszélések. Budapest, 1908 [?].
37. Tarka mesék. Elbeszélések. Budapest, 1908.
38. Magyar földön. Természet és vadászat. Budapest, 1910.
39. A boszorkány és más elbeszélések. Budapest, 1911.
40. Dinamit. Budapest, 1911.[?]
41. A diadalút. Budapest, 1912)
42. Este. Elbeszélések. Budapest, 1914.
43. Az erdő könyve. Erdei élmények és elbeszélések. Budapest, 1918.
44. Vérvirág. Elbeszélések. Budapest, 1917.
45. Az én világom. Rajzok. Budapest, 1925.
46. Délibáb. Elbeszélések. Budapest, 1927.

The post „Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján appeared first on Hunita.

A brit biotech cég hátterében természetesen ki más is állna, mint a közismert psziho- és szociopata ámítász, azaz a Bill and Melinda Gates Foundation !

A bájos vírusgyáros most szúnyoggyártással gyötri az emberiséget…

A bűntetlen bűnöző, a tömeggyilkos vírusgyáros most már génpocskos szúnyogokkal is (f)áraszt…

Az emberiség védelmén kívül ez természetesen természetvédelmi kérdéseket is fölvet… Ez a szociopatha elmebeteg már nem csak az emberi társadalmat, de a földi élet ősi rendszerét és szétzilálni készül…

Modern korunk mammóni nérója éppen most gyújtogatja föl a civilizációnkat és az egész Földünket minden értékével egyetemben…
Nem kellene talán megállítani ?!

Szép esők estek, vizeink is szépen áradnak… Örvendezzünk hát, hogy szúnyogaink egyelőre még legalább természetesek, valódiak ! A génpocskos pokolfattyak ebbe is belebabrálhatnak, ezt a rendet is tönkretehetik… és akkor már azt sem fogjuk tudni, mi is érkezik el a következő szúnyogcsípéssel…

The post Szúnyog-géngólemek appeared first on Hunita.

Újságíróként, íróként 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra…

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a fölfedezőjének. Első könyve a Százszorszépek. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. 1910-ig 35 kötetnyi elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot írt. Írásai ritka gazdagságú természetismeretről tanúskodnak. Bársony István Hazánk első számú vadászelbeszélőjének mondható. (Sokáig Fekete Istvánt is a „második Bársony” néven emlegették…)

Hitvallása így szól: A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.

Életében 44 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel. Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban. Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

Művei

• Százszorszépek (1886)
• A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
• Erdőn-mezőn, Budapest, 1894. Nagy díszmű (Athenaeum) 12 frt
• Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
• Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
• Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
• A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
• Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
• Az én világom (rajzok) Budapest, 1925.
• Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

Regények – Elbeszélések – Karc(olat)ok

• Négyszemközt
• Sugok valamit (A Tolnai Világlapja ajándéka)
• A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.

A többi lapokban „kallódva”…

A 70. születésnapján az ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett. Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a politikai élet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

Bársony Istvánt két életrajzi mű is méltatja:

• Molnár Péter: Bársony István, Pécs, 1940.
• Csiák Gyula: A pagony dalnoka (Bársony István élete és munkássága), 2007.

Illő lenne Őt teljes életmű kiadással ünnepelni egy Szabad Magyar Országon…

Bársony öröksége gyógyirodalom. Minden magyarnak gyógyír meg nyugalom.

Több, mint ezer (1000) írása egy teljes életmű összesben kiadandó !

Melynek ráadása egy nyelvi gazdagságát is méltón bemutató Bársony-szótár lehet…

A közoktatásban pedig máig túlhajszolt bomlasztók meg antimagyarok helyett Őt illene méltó(bb) helyen oktatni mint gyógyirodalmat !!!

Olvassunk hát ma Bársonyt a bús magyar estében, hogy megteljen a tér, az Otthon, a Haza lélekkel és fénnyel !

BÁRSONY ISTVÁN
MAGAMRÓL

Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben nevelkedett és tanult mielőtt Pozsonyban és Budapesten jogot végzett. Ezek a helyek ma (fővárosunk kivételével) idegen megszállás alatt állnak…

„Elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.”
(Magamról , 1926 … a cseh megszállás és terror 8. évében…)

Víruszhiszti ide vagy oda, a lényeg :
Vesszen Trianon ! – Ez a magyar dolga !
Ez az Igazság dolga !
Ez Európa dolga !
Magyarország fölszabadulhat !!!
Európa pedig lemoshatja végre száz éve égő szégyenét !!!

A többi csak tűnődés, DÉLIBÁB …

…és végül…

Szemelvények a cseperedő Bársony-szótárból :

áldottlelkü : (İstenhitében) jószívű, jólelkű, … „áldottlelkü szelid nagynéném mindig azért pörölt velem, hogy sohasem lát…” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

barna villám : ’törpesólyom’ azaz ’torontál’ „… a barna villám újra átcikázik a sövény fölött, s eszeveszett hajszával kergeti meg őket. [A verébnépet.] Az a barna villám egy a törpesólyom.” (A legyőzhetetlen)

hengerbucka : ???bukfenc???hátrabukfenc??? … „Miatta felfordulhatott az egész világ […] meg akár az egész mindenség hengerbuckát hányhatott.” (DÉLIBÁB : Pálma néni, 1926)

ing-ring : (ahogyan) nád mozog a szélben „Ing-ring a susogó nád; tétova lendüléssel imbolyognak ott a vadászó réti héjják.” (DÉLIBÁB: Virágos Peti, 1926)

kútostor : a gémes kút kötele (melyen a vödör lóg) „…egy pusztai kútgém kapaszkodik az ég felé. Ugy csüng le róla a kútostor, mintha mesebeli nagy madár csőre volna.” (Virágos Peti)

legnyelvtudóbb : legnagyobb nyelvtudású „…az apámból sugárzott a tiszta nagy magyar érzés. Ahogy a nagyjainkról beszélt, ahogy régi magyar nótáit dúdolta, ahogy magyarul tudott, mint a legnyelvtudóbb akadémikus…” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

lelki emlő … „A magyar föld nemcsak a testünket táplálta, hanem lelki emlőnk is volt.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

német szó : „Azután elkerültem Pozsonyba, német szóra. Akkor még lehetett ott németül tanulni.” (DÉLIBÁB : Magamról , 1926)

nyüvődik : „A holdvilág ma is úgy fénylik, mint hetven esztendővel ezelőtt. Ezen az égi kalandoron nem látszik meg, hogy vénül. Minden más, ami körülöttem van, kopik, nyüvődik, enyészik lassan-lassan.” (DÉLIBÁB : Magamról)

serreg : a sordély hangicsál „Barátkoztam a bokron serregő sordéllyal.” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

varas béka : ’varangy(os béka)’ ; „Elkezdett átkozódni: […] légy ragyás, árasszon el a himlő, vesszen ki belőled minden melegség és légy olyan utálatos, mint a varas béka!” (DÉLIBÁB : Pálma néni)

zsemlyepénz : ’uzsonnára, zsemlyére szánt pénz (gyermeknél)’ ; „…futottam a szivarért; a zsemlyepénzemen megvettem és vittem az öreg rabnak.” (DÉLIBÁB : A Rablóvezér)

 http://mek.oszk.hu/08500/08594/08594.htm 

The post „Ideálom a felséges természet” – Bársony István 165. szülinapján appeared first on Hunita.

Itt lehet még megtekinteni a világhírű filmszínész 1 perces beszédét, amelyet – az ilyenkor szokásos sekélyes ömlengés helyett – volt mersze elmondani  az Oscar átadó gálán:

Többi fórumról törölték a szókimondását, lehet szerepet sem kap többet… amíg bocsánatot nem kér… a szennyezőktől… Ilyen világban élünk.
„Az éghajlatváltozás a legégetőbb veszély egész fajunkra!„
A félnémet, negyedorosz, negyedolasz Dicaprio mára egészen kinőtte Magát!

The post Leonardo DiCaprio beszéde az Oscar-díj átadásakor appeared first on Hunita.

Intő példa lehet mindannyiunk számára a vizek országában, milyen kincsnek is vagyunk birtokában!

Egyszer volt, hol nem volt, volt valaha egy meseszép tó az ősi Szittyaföld déli – kazah, üzbég és türkmén – határvidékén. A tavat két bővizű folyam táplálta, az Amu Darja délről és a Szir Darja keletről. Területe 68,000 négyzetkilométer volt, és ezzel a világ negyedik legnagyobb sóstavaként tartották számon. Az Aral-tó esete intő jel…

A szovjet tudósok bölcs fejlesztése halálra ítélte e kincses tavat.

A tónak különleges, gazdag élővilága volt. Halászata és a kapcsolódó feldolgozó ipar egykor több, mint 30.000 ember számára nyújtott megélhetést. Vízét 113 halászhajó járta, és a Szovjetunió haltermelésének 1/6-át adta.

Halászok az Aralon 1952-ben

Mujnak kikötője a harmincas években

Mujnaki halkonzervek

A környező aszályos, sivatagos területek lakói szívesen töltötték itt szabadságukat:

 Fürdőzők az Aral tóban

Azonban az negyvenes évek végén a szovjetek elhatározták, hogy a tavat tápláló folyamok mentén öntözőcsatornákat építenek, hogy rizst, dinnyét, gyapotot termelhessenek a Kara-kum sivatag aszályos területein. A nagyszabású építkezésről a szovjet híradások esetén szokásos szuperlatívuszokban számolt be a filmhíradó:

Gondos kezek valósították meg a pihent elméből kipattant ötletet, és a eredmény nem is maradt el. No, hát éppenséggel nem lett Üzbegisztán a világ vezető rizstermelő nagyhatalma… viszont a mértéktelen vízkivétel miatt a tó szintje 1960-tól fogva megállíthatatlanul apadni kezdett!

Így zsugorodott a tó (Forrás: Wikipedia, by NordNordWest)

Sebaj – mondták az orosz vízmérnökök – mi sem egyszerűbb ennél, csak meg kell fordítani az Irtis, Iszim, Pecsora és Tobol folyamok folyásirányát, építeni egy 2500 km hosszú csatornát a sztyeppén, és máris föl lehet tölteni az Aralt az Ob folyó vízével!

Hogy a munka haladós legyen, föld alatti atomrobbantásokkal kívánták átrendezni a terepet. 1971 márciusában meg is történt az első, 15 kilotonnás robbantás Vasjukovo falu közelében, eredménye egy 750 méteres kráter és erős nukleáris szennyezés lett. 1975-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nyomására a tervezett, tovább 250 robbantást átmenetileg felfüggesztették. Ez így is maradt egészen 1986-ig, amikor is hivatalosan is leállították a költségesnek ígérkező építkezést (egy mai becslés szerint kb. 40 milliárd USA dollárból lehetne megépíteni a csatornát).

A soha el nem készült csaknem háromezer kilométeres Sib-Aral csatorna nyomvonalterve

Ekkoriban a mujnaki kikötő már hat éve használhatatlan volt. A megfeneklett halászhajókat sorsukra hagyták, a lakosság nagy része elvándorolt.

Az egykori halászkikötő ma már több mint 150 km-re van az Aral tóból megmaradt pocsolyától.

Hotel Mujnak

A városka egykori főutcája

Halászok esőköpenyben és gumicsizmában nehezen hihető, hogy valaha zordon, esős időjárás lehetett itt

Ahogyan a tó kiszáradt, sókoncentrációja egyre emelkedett, ehhez élővilága nem tudott alkalmazkodni, és folyamatosan pusztult. A már kiszáradt medert homokviharok kavarták fel, és sóval terítették be a környéken termesztett haszonnövényeket. Ezen homokviharok, valamint az általános vízhiány a halászat után hamarosan a mezőgazdaságot is tönkretette.

A Mujnakba vezető út jobbra-balra látszik, hogy itt már a gyomok sem élnek meg

A helyi lakosoknál gyakorivá vált a torokrák, a tuberkolózis, és más légzőszevi megbetegedések. A proteinhiányos táplálkozás miatt az emberek anémiásokká váltak, és a csecsemőhalandóság az egekbe szökött.

Mumifikálódott haltetem a Barsekelmes (egykori) sziget közelében A sziget természetvédelmi terület volt, sőt, jogilag még ma is az, csak már kissé okafogyottan.

Azért az Aral vidékén még most is járnak hajók… a sivatag hajói, a tevék pihennek a partra vetett halászhajók árnyékában.

(A Karakalpakiját a kilencvenes években egy lengyel filmrendező újrafestette, hogy az ökológiai katasztrófáról forgatott dokumentumfilmje drámai hatását fokozza.)

2004-re a tó elvesztette korábbi területének 75, vízmennyiségének 90%-át.

Az egészben az a legmegrázóbb, hogy mindez alig egyetlen emberöltő alatt történt. Néhány még ma is él azok közül a halászok közül, akik egykor ezeken a hajókon dolgoztak.

Ainaev Musa 13 éves korában ment ki először halászni az Aral tóra. Mára már csak ez a fénykép maradt neki a hajdan pazar halgazdagságból…

Dokumentumfilm sok archivval az Aralról

Forrás: greenfo.hu

The post Aral – Teljes éghajlati veszedelem egyetlen emberöltő alatt appeared first on Hunita.

Egy szorgos kiskőrösi házaspár önerőből – és némi maguk által kalapolt támogatással – tanösvényt épített az elhanyagolt városszéli bozótosból. Az illetlen (és illegális) hulladéklerakó megtisztítása után az eredeti terep és növényzet érdekességeinek helyreállításával egy kis parkot építettek az álmaikból. Természetesen!
Kilátótorony, hidacska, látványodú, madárismertetők és még számtalan meglepetés várja az idelátogatókat…

Nem csak Kiskőrös népét várja a hétvégi átadásra a Daloskert!

Dr Sz L

The post Daloskert – tanösvény madaraknak és madárbarátoknak appeared first on Hunita.

A brit történelmi és természeti örökség megóvásáért felelős National Trust kutatása szerint a rendkívüli téli időjárás miatt egyes helyeken fák százai, köztük értékes és ritka veterán fák is odavesztek – tudósított a BBC hírportálja.
A 25 ezer hektárnyi, angliai, walesi és észak-írországi erdő gondnokságát ellátó szervezet területei több mint felét mérte fel. A legtöbb fa a hosszan tartó esők miatt erősen felázott talaj és a tíz-tizenöt téli vihar miatt dőlt ki.
Matthew Oates, a National Trust munkatársa elmondta: ősöreg bükkök, tölgyek, kőrisfák vesztek oda, köztük a Hatfield-erdőben álló fekete diófa, Essex legnagyobb fája is. A devoni Killerton-birtokon több mint ötszáz fát döntöttek ki a viharok, köztük volt a tájképet meghatározó húsz fa is.
A wiltshire-i Stourheadben veszett oda az a pompás, hatalmas tölgy, melyet 200-250 éve ültetett a kertet tervező korabeli birtokos – mesélte Alan Power, a gazdaság főkertésze.
A hatalmas veszteségeknek azonban lehet néhány pozitív következménye. „A halott fa, ahogy mi nevezzük, sok fajnak: bogaraknak, legyeknek, gombáknak nyújt csodálatos élőhelyet. Ha egy nagy fa kidől, és ott marad az erdőben, annak a környező élővilág jó negyedszázadon át látja hasznát” – magyarázta Oates.

The post Óriási fapusztulást okoztak a téli esők és viharok Nagy-Britanniában appeared first on Hunita.

A zárt ülésen született döntés szerint díszpolgár lesz Trogmayer Ottó, régész, nyugalmazott múzeumigazgató. Pro Urbe-díjat kap Török Attiláné Pusztai Éva nyugalmazott egyetemi docens és Dudits Dénes  akadémikus. Szegedért emlékéremmel tüntetik ki Alföldi Istvánt a Neumann Társaság ügyvezető igazgatóját, Simon Ferenc  festőművészt, Szalai József  nyugalmazott iskolaigazgatót, Wittmann Tibor belgyógyászt, és Gaskó Béla muzeológust. Szeged Nemzetközi kapcsolataiért emlékéremmel díjazzák Nagy Katalint ,  a SzTE Fogorvosi kar dékánját és Ványai Évát a Szeged Kistérségi Többcélú Társaság Egyesített Szociális Intézményének főigazgatóját.

Forrás: Szeged természeti öröksége
http://ujszeged.hu/?page=termeszeti_orokseg

Ajánlott olvasmány: A Föld Napja: újabb 22 szegedi értéket tenne védetté a Szögedi Védegylet (2011-04-22)

The post Szegedért emlékérmet kap Dr Gaskó Béla appeared first on Hunita.