Húsvétkor Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a hamisságok gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern utódaitól meg azok minden szellemi termékétől.

Az ördög gyártotta vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt.  Az azóta ránkzúdított többi világ-hazugság is mind az. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni… Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló mammóni hatalmat támogatnak a Kárpátalaja Szabadsága ellenében is, folyvást a gonosz, Mammón érdekében… (Etelközi földrablók és más ördögi bűnözők)

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt…
Miért is hagynánk másnak ? Épp a korszerűen fasiszt-ukrán rohadásnak ?!

Hiszek Egy Istenben, Hiszek Egy Hazában,
Hiszek Egy Isteni Örök Igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában !

Szeleczky Zita, Magyar Színésznőnk, a Vörös Terror üldözöttjének szavalatában :

Ha az antikrisztus vadul kapar is a Magyar Földekért… Mégis… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás,
de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás !

Ezen a napon feszítette meg a Gonosz népe a Bűntelent !

A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból.
E húsvéti hagyománycsokorból kínálok most kóstolót :

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Kathólikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg, (szombatra virradólag). Kálvini fölfogás szerint viszont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják : Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. – Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zala-Szent-Balázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta. – Ezt is szép lenne – a kommunizmus tűntén – megújítani végre Vasváron !

Nagypéntökön a Szögedi Tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (még csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban sem fogta a fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.

Az Ipoly-menti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját : Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre, ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió megtekintésével családi körben…
Ez a Nagypéntek filmje :

E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét, mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait: 
„A vére rajtunk és fiainkon”…
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították :
Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából…
Ellenben… Minden Igaz Keresztény, így Minden Magyar követeli az eredeti, Hiteles Változatot !

De vissza a régi magyar tudáshoz…
Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták :
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo Cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Húsvétot !

Boldog Magyar Föltámadást !

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Alapító

I.sz. 2021. Szelek (április) hava 2.-án, Nagypéntökön.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

Olvasói Válasz :

TRIA
TRIA non
TRIA non, TRIA non
TRIA non, TRIA non, TRIA non
NON!
UNI on, UNI on, UNI on
UNI on, UNI on
EURÓPÁBAN?
Vajon?
ON!

Szabó T. Attila

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2026 appeared first on Hunita.

Csűry Bálint Szamosháti szótárában (1935-36) – a legnagyobb magyar tájszótárban – szerepel az 59. oldalon, hogy Bálin’ napja ‘február 14’.-én. A néphit szerint a madarak e napon választanak párt magoknak .

Fájdalmas és fojtogató ma ez az internáci valentínkodás !
Bizony nem illik ez a nemzetközi habverés a magyarokhoz, a Bálintokhoz !
De Dicső Bálintok örököseihez meg még úgy sem…

Bakfark Bálint örökén szerelmesen is lehetünk büszkén magyarok :

Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ?
Bálintkodjunk magyarul !

Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre magyarul szólnunk.

Régi magyar ünnepünk a Bálint Napja !
Arra meg rögtön jön a Februa … A Szerelem, a Szerelmi Láz Napja – a termékenység lázas ünnepe az ősi megtisztulással…
Honnan is ered ez a szerelmetes kavarodás ?

Igazán nem kenyerem a valentínkodás – különösen Bálint napja táján nem – de kénytelen leszek arról is szót ejteni…

Bálint (Valentin) napi üdvözlőlap az 1900-as évek elejéről  

Bálint és Februa…

Február dereka a szerelem meg a nemiség örömünnepe Európában már pár évezrede. Ekkörül zsong sokak esze már jóideje…
Február a (szerelmi) láz hava…

Jégbontó hava, azaz február 14.-e Bálint Napja, a rákövetkező nap, február dereka pedig már maga Februa.

Ma már sajnálatosan kevesen tudják, hogy maga a február hónap neve is a Februárius idusán, vagy magyarabbul éppen a derekán, pajzánabbul meg éppen a lágyékán – a „Bálint nap” utáni napon -, azaz 15.-én tisztogató, lázasan sajgó ünnep nevéből lett – „Februá”-ból a Február ! Bizony! Itt rejtezik az etruszk-latin „febris”, azaz ‘láz’ is ! Angol korcsulata a „fever” – ma is ‘láz’. Már annak, aki még ért igazán angolul… (Óangol ‘fefer’ < latin febr- (a ‘febris’ gyöke) ; majd az anglo-franci ‘fevre’ az ófanci(a) ‘fievre’-ből ugyancsak latin gyökérzetű)

A latin-római Februarius hónap a derekán zajló régi római Februa ünnepkörről nyerte nevét. Az etruszk eredetű később római Februus Istenség is ennek a Megtisztulási Ünnepkörnek megszemélyesült alakja Februarius hónap. A termékenység hónapja, a megtisztulás hava.

Félmeztelen ifjú februával a jobbjában egy antik domborművön.

A Februa – minden valószínűség szerint vélhetően etruszk-szabin eredetű – engesztelő ünnep volt, melynek alkalmából a római papok a februának is nevezett kecskebőrszíjakkal ostorozták a fiatalokat, de főleg a lányokat és ifjú asszonyokat a megtisztulás és a termékenység jegyében…

A tavaszi testi-lelki tisztálkodás-megtisztulás bizonyára összefügg a hónap Latiumban bőséges esőivel is.
Az ókori Februa, illetve Februātiō, illetve azt beágyazó, már anyafarkasosan latin Lupercālia ünnepek és a mai Valentin-napok lázas szerelemmel, nemiséggel terhes légkörében nem nehéz  fölfedezni a hasonlóságot…

„Februa” Györkösy Alajos remek latin szótára szerint is „engesztelő ünnep (februárban)”, inkább megtisztulás, mint vigasság.

A latin „Februarius mensis” jelentése ’Februa hónapja’
A latin „dies februatus” jelentése ’(a) megtisztulás napja’

Némely forrás egyenesen a latin „febris” (láz) szóval hozza kapcsolatba, illetve abból eredezteti magát Februát. A láz, mint a megtisztulás, vagy a tisztító tűz, a bajok kiizzadása gyakran szerepel egymással szinte váltófogalomként, szoros kapcsolatban. FEBRUA ekként az etruszk eredetű szabin-latin LÁZÜNNEP, LÁZ(ID)NAP. Ovidius szerint a „Februare” latin szó a (víz általi) megtisztulást jelenti, mely egy korábbi „megtisztulás” jelentésű etruszk szóból eredeztethető. Etruszkok – egy (nálunk módszeresen  elhallgatott) olasz nyelvész-professzor, – Mario Alinei szerint nem is olyan távoli rokonaink… Sőt, egyenes őseink…
Sőt! A régész Mario Alinei egyenesen azt állítja, hogy a magyarok az etruszkok legközelebbi élő rokonai!

A latin meg újabb keletű angolszász ünnepeknél bizonyosan illőbb hozzánk az etruszk gyökerek keresése.
Ilyen megtisztulás volt a magyar hiedelemkörben a kiszehajtás,  de ilyen a villőzés is, míg a luperkáliás farsang nálunk már vigassággá lett… Jobban  illene a magyarhoz idegen valentinkodás helyett a kiszehajtás, meg a villőzés saját ünnepköre ma is…

No aztán a farsang után jön a húsvéti locsolkodás… (Hidegebb éghajlaton egy kicsit később.) Termékenység-jelképekkel locsolkodó megtisztulás ! Érdekes összefüggések…
Bizonyára nem véletlen az sem, hogy a magyar farsangolás, a téli henye vigasságok sora is erre az időszakra, Februa idejére esik. A farsang a népi magyar kalendáriomban a lakodalmak és más vigalmak időszaka.

Szent Valentinus Rózsafüzért kap Szűz Máriától – III. David Teniers festménye

Az irányítottan „szabados” bulvárszenny tajtékjain persze a mi Bálintunk, meg a farsangunk az idegen jövevény „Valentine-nap” képére torzult. A kommunista terror, majd a vadliberál agymosás által eltüntetett magyar Bálint-hagyomány már nem a magyar farsanggal, nem is a klasszikus rokoni, antik Februával, hanem csakis a végtelenül elüzletiesedett Valentinnal tolakodik. Az alaposan agymosott zacc-magyar ma már jobban ismeri  „Valentin”-t, mint a magyar „Bálint”-ot! Etruszk rokonaink Februájáról pedig már fogalma sincs, pedig annak hónapja nevét – értelem nélkül is – naponta szájára veszi…

Bálint napja

A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek is. (Talán azért olyan szaporák!) Voltak olyan magyar vidékek, ahol éppen e napon szokás volt a fagyoskodó madarakat etetni.

Lássuk hogyan is ír a legszögedibb szögedi e napról ünnepi naptárában:

Bálint Sándor : Ünnepi Kalendárium I.
Bálint nap (február 14.)
Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hinni fog, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.

Bálint és a szerelem…

Ha pedig nem bírnánk szabadulni a Bálint Nap szereletemes jellegétől, ha mindenképpen a szerelmesek, meg a bujaság napját akarjuk látni benne, hát legyen!
Van nekünk saját Bálintunk. A legnagyobb hősszerelmesünk, Balassi Bálint. Hős is, meg szerelmes is!

Balassi Bálint emléktáblája Krakkóban (Iwona Grabska fényképe)

Nem csak élete, de még a halála is jelképes: A Szerelem Költőjét ágyéklövés érte, annak sebláza végzett vele… Az ágyéki láz ! A hőn szeretett Haza védelmében…
Kötődhet-e bárkinek is a szerelem-kultusza jobban e naphoz, mint a mi Bálintunké ?!

Emléktábla Balassi sebesülésének helyén, Esztergom vára alatt a Kis-Duna sétányon (kép: Villy)

Ha már Bálint, legyen hát e szerelmes nap nekünk a szerelmetes magyar költő, Balassi Bálint Napja ! Ünnepeljünk a dalaival, lázas hazafisággal, asszonyrajongással… Talán végre Balassi szerelmetes filmjével is magyarul !

Érdekes és izgalmas lehet a Valentin Nap minden alkalommal, amikor angolszász országba látogatunk. Hiszen ez az Ő hagyományuk. Őrizzük hát Valentin izgalmát és nyalánkságait az ilyen ritka alkalmakra.
A magunk hagyományait ápolni meg más ugyan nem fogja helyettünk. Ha elfarsangoljuk a saját ünnepeinket, azt vissza senki nem adja majd nekünk…

A Valentin Nap régi birodalmi hagyomány az angoloknál…

Viktoriánus korabeli Valentin Napi üdvözlőlap a szivecskés kherubokkal…

Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje” – Parlement of Foules – költeményétől adatolható. A költemény 1383-ban feltehetően II. Richard király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült.

A madarak ezen az ünnepnapon (Triász, a természet istennője köré) gyülekeznek, hogy mindegyikük társra találjon…

„For this was on seynt Volantynys day
Whan euery bryd comyth there to chese his make.”

A téma: „Minden madár társa-at vá-álaszt, Virá-ágom, Virágom.” – ismerősebb, így magyarul…

De „Valentine”napját William Shakespeare is említi Ophelia szavaival a Hamletben (1600-1601):

„To-morrow is Saint Valentine`s day,
All in the morning betime,
And I a maid at your window,
To be your Valentine.”

A Valentin-nap hagyománya a Brit Birodalommal körbeért a földön és nyomokat hagyott mindenütt:

Valentine’s Day – Még Tajwan szigetén, a főváros, Tajpej legmagasabb épületén is… (Kép: Jnlin)

Szép hagyomány. Csaknem 700 éves az angol és a francia kultúrkörben.
Tiszteletben tartva hagyjuk hát meg a Valentin Napot az angolszász országok hagyományának.
Nekünk pedig megvan a saját kultúrkörünk. Szorgoskodjunk hát magyar módon a saját Bálint-napunkon, meg a magyaros farsangon, villőzésen és kiszehajtáson!

Bizony akad még mit fölfedeznünk bőséggel a magunk szerelmetes és pajzán magyar népi irodalmában is !
Az alig egy évtizede elhunyt délvidéki magyar közegészségtan-professzorunk, Búrány Béla gyűjtötte össze a Délvidék buja nemiséggel átszőtt, szabadszájú magyar meséit. Meg is jelent a teljes gyűjtemény, több mint ezer népmesével. E gyakran meghökkentően szókimondó, buja, sőt olykor trágár mesék a népi világ nemi fölvilágosítását voltak hivatottak tréfálkozó formában ellátni egykoron.

Bálint Napja alkalmából szeretettel ajánlom figyelmükbe Búrány Béla gyűjteményét.
(Ő maga a nevét mindíg ízessen, így, hosszú „ú”-val ejtette. Miért is ejteném-írnám én akár holmi aszfaltbetyár akadémiák kedvéért is másképpen ?)
Hiszem, hogy e buja mesékkel a szabadszájú Délvidék is hazatér !
Ha már szerelem, kacérkodás, bujaság, és láz, hát lássuk hogyan szól mindez szabadszájún, de délvidékien magyarul:

Mé` piros a gólya csőre
Délvidéki dévaj népmesék

A könyv ismertetőjéhez kattintson a képre

Ünnepi láz-adással zárom valentínkodó soraimat
ősi magyar kiszehajtásunkra készülődve …

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
(Igen ! Magyarossan, hosszú „ú”-val.)

Olvasói szólás :

Valentin nap? Nekünk?

Joe Solyom

Laár András véleménye a valentínkodásokról :

Laár András

VALENTIN NAP

Én nem gondolom, hogy jól áll nekünk, hogy a Valentin napot ünnepeljük, mert nekünk magyaroknak, ez egy gyökértelen ünnep… amerikai, nyugati találmány.

Nincs is olyan dolog magyarul, hogy „valentin”. Van olyan, hogy Bálint nap, de az ugye, egy kereszténység előtti ősi néphagyományhoz tartozott, erős spirituális jelentőséggel, ami a termékenységgel, és a termésjóslással függött össze, és nem is 14-én, hanem 15-én ünnepelték – nyilvánvalóan asztrológiai okokból – és amely ünnepet Gelasius pápa parancsára mozdították át 14-ére, iu. 496-ban, jó keresztény elgondolás szerint, mint ahogy a Karácsony ünnepét is elmozdították a valódi helyéről, 21-éről amikor is a Téli Napforduló ünnepe van.

Stpoeonsrdr1ifg121ch:M5gamaF0gP75uteua3l0 f9rbfgf511630  6ga y5  · 

The post Bálint napján – Magyar módon ! appeared first on Hunita.

A kenyérmezei csata azaz illőbben, magyarul a Kenyérmezei Diadal az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479 Mag (október) hava 13.-án Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között. Megjegyzendő: akkoriban még illendőn a havasalföldi oláhok is buzgón támogattak bennünket III. más néven Öreg Baszarab Laiotă vezérükkel az élen, oszmántól szabaduló törekvéseikben…

Mátyás bevette Szabácsot a magyar déli végek nagyobb biztonságára.

Örök tisztelet a Magyarság Hőseinek !!! Magyar Vértanúinknak !!!

Szabácsnak dicsőséges emlékezete : Mátyásunk hosszan készülődött, majd 1476 telén a töröktől visszavette a várat. Erről regél Szabács Viadala !

A vár viadalát beszéli el a legrégebbi eredetiben fönnmaradt históriás énekünk, a Szabács viadala, melyet (400 évre rá) 1871-ben az Ung vármegyei Csicseren a Csicsery család oklevelei között találtak meg. (Ha nem jön a fosztogató 2. Ukrán Front, talán még ma is találhatnánk ilyeneket…)
Ezt a hősi éneket hajdan Mátyás királyunk asztalánál énekelték, dicsőítve nagy királyunk tetteit…
Ma is illene énekelnünk Mátyás magyar örökségeként !!!

Érdemes elmerengeni rajta, min múlik a világi dicsőség ?!
Ha Csicseren a Csicsery család nem csicsergi e hősi dalt és le nem jegyzi, sőt évszázadokon át meg nem őrzi, úgy ma nem is tudnánk róla… No és persze hány ilyen csodánk veszhetett oda az antimagyar internácizmus tombolásában az elmúlt évszázadokban ?!

Bosszúból, visszavágóként Erdélybe törtek a törökök és dúvad-módon fosztogattak.
Elöl az azabok, a martalócok, a fosztogatók jártak…

Az azab, vagy azap ( oszmánul عزب‎ azeb ; arab szó szerint agglegény – oroszul «холостяк» ) a török hadak fosztogató könnyű gyalogos katonája. Magyarul e randa rendnek talán a martalóc a legjobb fordítása.

Azap katona – Cesare Vecellio [Ejt: Csezáre Vecsellió] (c. 1530 – c. 1601) reneszánsz vésetén

A hűtlen folyó, az Olt mentében jöttek, majd olthatatlan félelemmel, iszonyattal menekültek…

Bonfini korabeli híradása a csatát vezénylő Kinizsiről : „Kinizsi Pál két kardot vesz kezébe s üvöltő oroszlánként mindenütt vérben gázol. Amerre ront, föltarthatatlanul mindent, amit talál, letipor, széles sorban hatalmas öldöklést és mészárlást visz végbe…” 

A muzulmán terrort ma is ily módszeres és magabiztos tarolással kell kiirtanunk Európából, még mielőtt Magyar Hazánkat harapófogóba fognák a modern azabok, az ebek… a fasiszlám mai bűnvándor gyaúrjai…

A Kenyérmezei Diadalban Báthory István országbíró, erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán seregei szétverték a Dél-Erdélyben pusztító oszmán haderőt. Bonfini krónikájában a törökök veszteségét harmincezer főben nevezi meg. A portyázókat Kinizsi és Báthory teljesen kiirtotta.

Így illene ma is tennünk ! Hiszen… Gyáva népnek nincs hazája… és ma a mienk is rohamosan fogy !!!

A Kenyérmezei Diadal napján érdemes fölelevenítenünk őseinket és hőseinket meg méltatlanul feledőbe vesző történelmi sikereinket… Országszerte Karneváli Napnak illene a mai… A legkevesebb lenne a Kenyérmezei Karnevál, amelyben a magyar az oláhhal együtt ünnepelhetne…
De… Akár Nemzeti Ünnepnapként is emlékezhetnénk, lovagi viadalokkal meg karnevállal !
Minden magyar (meg oláh) településen… Akár megbékélt török testvéreinkkel egytemben…

„És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,”

Bárcsak fölzárkóznánk végre hajdani Dicső Eleinkhez !

A Kenyérmezei Csillagok filmje még tervként sem fogant meg mindmáig.
Szégyen a magyarnak, hogy Báthory István és Kinizsi Pál hősies, nemes alakja filmre méltón máig nem kerülhetett…

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra, – a libernyákosan belterjes honvesztő homokozóban, – de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már
a Kenyérmezei Csillagok filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!!
Sokkal magyarabbul ! Sokkal meghatóbban ! …Mint ahogyan magam tehettem volna…

Bár engem Magyarországon kirekesztettek az antimagyarok a filmgyártásból… azért bizonyosan készül már a Kenyérmezei Csillagok kalandfilmje is, törhetetlen hazafias gőzerővel… szoros magyar-oláh eggyüttműködésben… Mi mással foglalatoskodnának ma médiában az igaz modern magyarok ?!

The post A Kenyérmezei Diadal Napján appeared first on Hunita.

Húsvétkor Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a vírusgyártók gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern termékeitől. A vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt.  Az azóta ránkzúdított többi világ-hazugság is. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni… Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló mammóni hatalmat támogatnak a Kárpátalaja Szabadsága ellenében, folyvást a gonosz, Mammón érdekében… (Etelközi földrablók és más ördögi bűnözők)

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt…
Miért is hagynánk másnak ? Épp a korszerűen fasiszt-ukrán rohadásnak ?!

Ha az antikrisztus vadul kapar is a magyar földekért… Mégis… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás,
de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás !

A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból.
E húsvéti hagyománycsokorból kínálok most kóstolót :

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Katholikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg, (szombatra virradólag). Kálvini fölfogás szerint visziont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják : Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. – Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zala-Szent-Balázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta. – Ezt is szép lenne – a kommunizmus tűntén – megújítani végre Vasváron !

Nagypéntökön a Szögedi Tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (még csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.
Az Ipoly-menti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre, ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió megtekintésével családi körben…
Ez a Nagypéntek filmje :

E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét, mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait: 
„A vére rajtunk és fiainkon”…
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították : Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából…
Ellenben… Minden igaz keresztény követeli az eredeti, hiteles változatot !

De vissza a régi magyar tudáshoz…
Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták :
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo Cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Húsvétot !

Boldog Magyar Föltámadást !

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Alapító

I.sz. 2021. Szelek (április) hava 2.-án, Nagypéntökön.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2025 appeared first on Hunita.

De ugyan… Miért is ? 
Először is, mert a kommunista párt tagságával (is) büszkélkedő József Attila e napon született 1905-ben.
Másodszor is, azért mert – vagy inkább az előző durva politikai(lag máig ki nem igazított) bakit helyesbítendően – e napon született 1900-ban a szász-magyar (hungarus) remekíró Márai Sándor is.
A fél évszázados Vörös Terror alatt Márai Sándort agyonhallgatták, amíg József Attilát meg (a kommunista kötődése miatt) alaposan túlajnározták…
Az internáci Vörös Köd még mindig itt ül a Magyarságon. De inkább csak (kisbetűvel) magyarságon…

Ez a nap a Magyar Kommunista Költészet Napja !
vagy… a Kommunista Magyar Költészet Napja !

De mikor is van a Magyar Költészet Napja ?!
Értelemszerűen a Legnagyobb Magyar Költő szülinapján…
Ki a Legnagyobb ?
Ez bizony vitatható…
A magam ajánlata Weöres !

WEÖRES SÁNDOR 110. SZÜLINAPJÁT KÖVETŐEN… pedig érdemes lenne elgondolkodni,
hogy kihez is kötjük a Magyar Költészet Napját !

Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. 
Költőként, íróként, majd műfordítóként is megmutatta,
hogy Ő a modern Magyar Irodalom világirodalmi rangú alkotója.

A Magyar Költészet Napja‘t az Ő szülinapjához illik igazítanunk (a komcsi-proli fAtilla helyett) !!!

Magyar Emlékeinkben… Éljen hát Weöres Sándor meg vele a Magyar Költészet Napja !

A mindent elárasztó hazaárulásnak meg legyen végre vége !
A Magyar Költészet Napja‘t – ha valamihez, hát – az Ő szülinapjához illik igazítanunk !!!
… a komcsi-proli psziho- és szociopatha Jó zse fAtilla helyett … (Aki csak bele is olvasott József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben művébe, annak erről soha többé kétségei nem lehetnek…)

No itt van egy kis szerecsenmosdatás, de a 14. perc táján már süt a megtestesült rossz :

Ébresztő Magyarország !

De addig is hadd zengjen ! A nemzetellenes komcsi terrort máig majmolón :
WEÖRES SÁNDOR – MAJOMORSZÁG – Ébresztő Majomország ! Elég a honvesztő-hízlalásból !

A mai mammóni világ betegítő és kirekesztő, internáci közege ellen rengeteg természetes védekezési lehetőségünk van. Keresztény országban legelőször is itt van a HITünk !!! Az ima és minden jó táltulás (meditáció) természetesen erősíti az immunrendszert is.

A lelki védekezés, az immunizáló léleképítés csodás módja : a Költészet !
A verstanulás meg a szavalás…

Védekezzünk ma lélekben a Költészet Erejével !

A magyar költészet napját 1964 óta – a kommunizmus örökén – József Attila születésnapja alkalmából Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük.

József Attila – született Budapesten, Ferencvárosban, 1905 Szelek (április) hava 11.-én

A rendszerváltozás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a továbbra is József Attila születésnapjával fémjelzett Magyar Költészet Napja rendezvényeihez.

Talán e napon legillendőbb éppen a Születésnapomra versével emlékeznünk a költőre. Már csak azért is mert mérhetetlen önzése és halálos nárcizmusa révén e versikéje indíthatta el a Költészet Napját…
A Csík Zenekar népszerűen, de szellemesen meg is zenésítette. Hallgassuk hát az Ő előadásukban :

A nagyon érdeklődők kedvéért pedig íme az eredeti, csaknem végső változat, mely fönnmaradt piszkozatában is:

A Magyar Költészet Napjának ünneplését pedig akár „családiasíthatjuk” e költemény gyermekeink körében való verselésével-éneklésével is…
József Attila sem kívánhatna szebbet a szülinapján!

Akinek az ízlését és kedélyét pedig zavarná József Attila bal(j)os búbaja (és anti-Horger-izmusa), annak figyelmébe ajánljuk, hogy Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük – már 5 évvel régebb óta – Márai Sándor szülinapját is !
A Vörös Terror által kirekesztett Márai Sándor pedig a szovjet megszállás alatt a kisemmizett magyar polgárság elhallgatott irodalmi eszménye volt.

Márai Sándor – született Kassán, 1900 Szelek (április) hava 11.-én
Tihanyi Lajos rajza 1924-ből

Máraitól pedig e napra talán legillendőbb az alábbi idézet:

Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? …
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt…

Márai szobra a szülővárosában, (a máig megszállás alatt álló) Kassán – Gáspár Péter alkotása.

Márai Sándortól ez ünnepre költeményeknél is ünnepélyesebb vallomása önmagáról: „Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”

Ünnepi Üdvözlettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány :

VÍRUSVINNYOGÁS HELYETT ITT A KÖLTÉSZET NAPJA !

Ma van a Költészet Napja ! Mivel immáron több, mint egy éve másról sem hallani, csak a vírussal kapcsolatos rémhírekről, itt az idő ebből ma (is) kitörni ! 

JÖJJ EL, SZABADSÁG ! – TE SZÜLJ NEKEM RENDET ! 2023

LEVEGŐT ! – Éppen Enyészet (november) hava 21.-én született e fohász…
Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! 

Olvasói hozzászólás :

A legnagyobb és egyetlen világhírű magyar költőnk, Petőfi Sándor föltárt földi maradványai máig nincsenek eltemetve, csontjai egy nyugati kolostorban egy bőröndben várják a végtisztesség megadását.

Petőfi születési helye máig tévesen szerepel, Petőfi valós apja eltagadva, Petőfi költészete megcsonkítva, 1849-es elhurcolása eltagadva, utóélete eltagadva, halálának helyszíne és időpontja eltagadva, barguzini sírja eltagadva, elhazudva, a burjátföldi Petőfi leszármazott rokonok eltagadva, megtagadva, Petőfi földi maradványai kényszerűségből titokban nyugatra menekítve, a költő burjátföldi orosz nyelvű versei eltagadva, a földi maradványai egy része  a Fiumei úti sírkertben elhantolva, melyről szinte senki nem tud, mert itthon eltagadták és/vagy nevetség tárgyává tették. 

Az MTA MINDENKORI VEZETÉSE több mint 170 éve  (el)hallgat/hamisít/ferdít/nevetség és gúny tárgyává tesz mindent, ami a hivatalos hazugságoknak ellent mer mondani.

MTA: Senkit nem deportáltak a cári Oroszországba, főleg nem Petőfit, a barguzini csontok egy ottani zsidónőé , nem Petőfié, minden további kutakodás berekesztve, ellehetetlenítve.

Uff! ÉN BESZÉLTEM, A MINDENHATÓ MTA! 

Katona Imre

The post A Magyar Költészet Napja – Kinek is a napja ? appeared first on Hunita.

Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban Magyar Magunkat !
Fölfedezni a karácsonyi böjtöt, és magyar módra várni a Magyar Karácsonyt !
Ideje végre a Karácsonyban möglátni mindön magyarságunkat, amíg még van mit…

Ady Endre – Karácsony (Harang csendül…) – Szabó Gyula szavalatában
Bár Mammón szörnyetegei ezt is letörölték, de itt még elérhető :

A „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor írásaiban összegyűlytötte Karácsonyunk magyarságát mög a szögediségeit is. Kárpát-medencei ágyazatban ebből kínálok most Ádvent-záró koszorút :

Karácsony Böjtje – Álom hava 24.-e – az istensegítsi székelyek ajkán Karácsony szenvedeje, röviden Szenvedeje, az andrásfalviakén Szenvedejeeste, a bukovinai eredetű Székelykeve – legdélebbi, még mindig magyarlakta településünk (rácul Skorenovac) – szóhasználatában Szenvedeeste, az északi csángóknál Karácsony szenvedje, a református Csúza baranyai faluban Béved, máshol az Ormánságban Bévődeste, Bátán pedig Bővedeste, egyes helyeken karácsony szombatja (még ha nem is erre a napra esik), Szakadát szebeni evangélikus magyar faluban az ünnep szombatja. Tanultabb, németkedő aszfaltbetyár köreinkben a német Heiliger Abend tükörszavaként a Szenteste járja…

Karácsony böjtjén magyar vidékeinken gondosan rendbeteszik, kitakarítják a házat, udvart, a jószág helyét is, hiszen Vendéget várnak, a világra születő Kisdedet, de most fordulnak az új esztendőbe is. Mindennek a helyén, otthon kell lennie. A kikölcsönzött tárgyakat legalább erre a napra sokfelé hazakérik. Mint Tófej göcseji faluban mondják: nehogy „megboszorkányozzák”. Nem adnak és nem kérnek kölcsön. Nem örülnek a látogatónak, csak a köszöntőket: pásztorokat, gyerekeket, betlehemesezőket fogadják szívesen. Háromszékben a készülődést így jelentik:

Tizenkét kapuláb gyöngyből van kiverve,
Az Úr Jézus széke közből van helyezve.
Az Isten az embert annyira szerette,
Szerelmes szent Fiát hogy földre küldötte,
Hideg istállóba, jászolba fektette.
Oh emberi nemzet indulj igazságra,
Mert eljött a Krisztus szegény szállásodra.
Tisztítsd ki házadat, hívd be őtet oda,
Hogy vigye lelkedet boldog mennyországba.

Egész nap folyik az ünnepi előkészület: sütés-főzés, a karácsonyi asztal és az ajándékok elrendezése, a jószág ellátása, egyes vidékeken a hajlék „fölszentelése”. … a palócoknál az ünnepre a haragosok is – legalább látszólag – kibékülnek, a szegényebb rokonoknak, a család állandó munkásainak természetbeli ajándékot küldtek. Ezek segítettek a gazda portáját rendbetenni. Régebben a gyónás, áldozás sem maradt el…

Sajátos hagyomány élt még a múlt században is Bajmóc – ma rácul Bojnice – délvidéki mezővárosunkban. Karácsony estéjének kezdetén a családfő, az apa papnak öltözött, majd az asztalfővel szemben leült egy székre és a családtagjait gyóntatta: mindenkire ráolvasta az esztendő folyamán elkövetett hibáit, vétkeit, bűneit.

Martonfalvy György debreceni kálvinista professzor az ünnepek méltó megünnepléséről szólva (1663) megrója, hogy „némely emberek Karátson napján jeges vízben mosdanak”…

E szokáshoz tartozik e kuruckorból ránkmaradt versezet is mosdás közben:

Amaz tisztaságban gyönyörködő Isten,
Tü Kegyelmetek minden bűnből szépen
Mossa s tisztítsa ki, hogy így jövendőben
Istennél lehessen Kegyelmetek mennyben.

Miképpen testedet im e testi vízzel
Megmosod, Úristen amaz lelki vízzel.
Mosson meg tégedet ő szent igéjivel,
Ruházzon fel téged az ő szent lelkivel.

Ez aranyvíz, aranyosvíz, életvíz, élet vize, szerencsevíz, szentvíz hagyományainkban nem más, mint karácsony (ritkábban Szilveszter, újév, vízkereszt) estéjén, éjszakáján, hajnalán kútból, folyóból, esetleg forrásból frissiben merített víz. Az édeni forrást a megszületett Jézus megnyitotta az ember számára, aki ilyenkor megmerül, újjászületik benne.

Kissárréten azt tartják, hogy éjjel tizenegy órától éjfél után egy óráig aranyos víz folyik a Kőrösön. Ha az ember ebből itatja meg a jószágait, nem áll beléjük a nyavalya.

A téli napforduló örömünnepére, a föld jövőévi áldásának, a család és jószág gyarapodásának kiérdemlésére, a szellemvilág megvendégelésére az európai pogány népek nagy áldomásokkal éltek. A hajdani áldozati lakomákra nálunk már alighanem csak a decemberi disznótorok emlékeztetnek.

A keresztény ember a nagy ünnepekre böjttel, megtartóztatással, testi-lelki tisztálkodással készül, hogy így érdemelje ki a karácsony, illetőleg új esztendő áldásait.
Karácsony Böjtje népünknél a legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap volt.
Szögedi öregök valamikor egész nap nem szoktak mást enni, csak kenyeret és nyers, olajba áztatott savanyúkáposztát.
Mások són, kenyéren, vízen böjtölnek.
Csépa hagyománya ennél sokkal szigorúbb. A csépaiak szerint egész nyáron szomjas lesz, aki karácsony böjtjén akárcsak vizet is iszik. Aki e napon húst öszik, azt Kömpöc szögedi (eredetű) népe szerint elviszi az ördög.

A karácsonyi asztal, a karácsonyesti étrend hagyományvilága még fél évszázada is igen elevenen élt. Az egyház-adta újabb böjti fölmentésekkel csak a városi, műveltebb körök éltek, parasztok és öregek kitartottanak a növényi eredetű eledelek mellett. Még halat is ritkán ettek.

A böjt miatt éhes gyermekeket az újkígyósiak azzal szokták biztatni, hogy jutalmul majd meglátják az arany szekeret a mennyezeten.
Ezüst Csikó – Fehérló(fia) – Balástyán ezüst csikókkal vigasztalják őket, amelyek a ház tetején nyargalnak. Ez bizonyára a Fehérló és Fehérlófia(k) hagyományának túlélése lehet… Ki is szokták küldeni őket, nézzék meg, vajon látják-e már a csikókat ott szaladozni. (Érdemes lenne ezt a kedves hagyományt föleleveníteni ma a Jézuska-hozta ajándékvárás izgatott perceire…)

Aranymadár – Régi szőregi hiedelem szerint meglátja az aranymadarat aki a karácsony böjtjét megtartja: a madár beszáll a szobába és végigsétál a mestergerendán.
Mi másra utalhat ez az Aranymadár, mint a magyarok szent madarára, a TURULMADÁRra ?!

Ennek legújabbkori fölelevenítése a székelyeknél fönnmaradt sólyomröptetés, azazhogy kerecsenröptetés. Karácsony – kerecsen(y) szavaink hasonlatossága is igen ősi titkok hordozója.

A Magyar Karácsonyról…

A vacsorán ősi hit szerint az asztalnál megjelennek, ott vannak a halott ősök is. Hangonyi hiedelem szerint ilyenkor nem jó az asztal alá nézni, nyilván mert oda telepednek a lelkek. Terítenek a távollévő családtagnak is. Üresen hagyják a helyét. Ezért történik valami jelképes módon az elhunytakról is gondoskodás. Nagykanizsán még a közelmúltban elhalt családtag számára is terítettek. Ugyanitt a fogásokból a tűzbe is vetnek, a tisztítóhelyen szenvedők táplálására. A terített asztalt egész éjszakán át Hosszúhetényben úgy hagyják, hogy – másodlagos magyarázatként – a halottak helyébe lépő Szent Család is jóllakjék belőle. Nógrádságon a karácsonyi asztal alá kis teknőt tesznek. Ez a Mária teknője.
A vacsora fogásaiból mindenki rak bele. Másnap koldusok kapják. Hasonlóképpen Egerbaktán is: egy tányérba mindenki rak a maga ételéből, majd a jószágnak adják oda.

A szögedi tájon vacsora elején mindent az asztalra készítenek, hogy közben ne álljon föl senki.

A jómódú gazdák asztalukhoz régebben tizenkét szegényt is meghívtak, mintegy halottjaik helyett.
A karácsonyra sült kenyeret a gazda szegi meg (Pográny), máshol akkor, amikor az asztalnál már együtt ül a család (Vének). Az asztalra egész kenyér, a kis Jézus számára pedig cipó, koszorúba font kalács kerül (Csorna, Egyed, Sármellék). Ez utóbbit a szegényeknek adják, eredeti meggondolás szerint mint a család halottjait illető részt. A göcseji Vaspör hagyománya szerint a gazdasszony a karácsonyi kalácstésztából cipót is süt. Ebből minden jószág is kap egy-egy darabot. Rédics családjaiban a cipót a karácsonyi asztal sarkára teszik, majd vízkeresztkor a jószágnak adják.
Győrvárott a karácsonyra sütött kukoricakenyérnek pásztorkenyér a neve. Úgy véljük, hogy ez valamikor ősi, kultikus rendeltetésű, szaporaságot varázsló köleskásából készült. Eredetileg talán a köszöntő pásztorok ajándékozták a családnak.

A bukovinai Istensegíts székely népe a múlt században vacsorára még mézzel ízesített főtt búzát is evett.

Bátán a szépen hímzett, gondosan őrizgetett karácsonyi (asztal)terítőt a lakodalomban a menyasszonyra vetik, hogy a rontás ne fogjon rajta. A menyasszonyos házhoz látogatva reá is, a vőlegényre is ráterítik. Eredeti célzata szerint nyilván még az asszonyi termékenységet, a család boldogulását akarták előmozdítani.

A szegedi tájon a múlt században, itt-ott még manapság is a gyerekeknek ajándékul karácsonyi bárány, kisbárány, vagy játékbárány, tápaiassan sárbuba, maksus. A Jézuska báránya néven emlegetett bárányalakú játékszer készül szikföldből, esetleg sárból. Vékony fácskából, gyufaszálból van a lába, borsóból a szeme, báránygyapjút is ragasztanak rá.

A téli napfordulat, illetőleg a Megtestesülés ünnepe az esztendő középkori kezdete, készülete is. Az alvó természet, a téli álmába merült anyaföld ébresztése, termőre igézése jellemzi a karácsonyi asztal képzetkörét. Mint már előbb is láttuk, az óév fölterített termését az Egyház valamikor, egyes helyeken még manapság is meg szokta áldani, hogy ezzel az áldással elvetve új életre keljen, gazdagon gyümölcsözzék és legyen a család táplálására, oltalmára.

A karácsonyesti mákostészta, guba, kalácsfélék ősi termékenységi hiedelmei már alig élnek. A somlóvidéki Oroszi szarvas-alakú karácsonyi kalácsai a regölés hagyományait, a csodafiúszarvas, vagy Jézus Krisztus alakját is idézi.
A fényhozó Turulmadár – a Szentlélek – megidézése a Délfő székely faluban sütött galambas, Szeged vidékén pedig a pipícske, tubus, kisgalamb, Bátyán csak galamb. Törökkoppányban, Sióagárdon fánktésztából készített, Ádám-Éva néven emlegetett ember alakú sütemény került a karácsonyfára.

A vacsora kezdő fogása máig illően a méz, mézbe mártott fokhagyma, dió, mézzel ízesített ostya. A méz foganatosságát évkezdő vacsorán az ősi gonoszűző szerrel, a fokhagymával is fokozni vélik. Okát már nem tudják mindenütt magyarázni, de Szeged vidékén még lényegében a szentelményi erőt hangoztatják, ahogy a szatymazi öregek mondják: a kígyó ne marja meg, a kígyó képében rejtőző gonoszlélek ne kísértse meg.

A mézbe mártott fokhagyma nyeléséről máshol már csak annyit tudnak, hogy az ősök is így cselekedtek. Esetleg azt mondják, hogy az új esztendő „édes” legyen, vagyis gondtalan…

A vacsora hagyományőrző szegedi családokban mai napig mézbe mártott fokhagyma és dióbél nyelésével kezdődik. Régebben a gyerekeknek nyújtották először, hogy egészségesek legyenek.
A szegedi világhoz tartozó Szatymazon a megtört dió beléből először a gazdája eszik, de nyomban megkínálja a többieket is…
Legalább ezt a kedves szokást igazán megtarthatjuk:
A családfő osztotta mézes dióval kezdődjék a karácsonyi vacsora!

A Kálmány Lajostól leírt szögedi diószórás már a múlté: az éjféli misére igyekvők közé a legények diót dobáltak, majd – különösen a lányok – kedvteléssel kapkodták össze…

Szögedi rajzoló, Bozó Gyula képével…

Boldog Magyar Karácsonyt!

kíván

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség 
Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány bővebben itt: Bálint Sándor – Karácsony böjtje

Hóban, fényben a Csík zenekar…

The post KARÁCSONY BÖJTJÉN, ANNAK IS A VÉGÉN… appeared first on Hunita.

Miért is ? 
Először is, mert a kommunista párt tagságával is büszkélkedő József Attila e napon született 1905-ben.
Másodszor is, azért mert – vagy inkább az előző durva politikai(lag máig nem igazított) bakit helyesbítendően – e napon született 1900-ban a szász-magyar (hungarus) remekíró Márai Sándor is.
A fél évszázados Vörös Terror alatt Márai Sándort agyonhallgatták, míg József Attilát meg (a kommunista kötődése miatt) túlajnározták…
Az internáci Vörös Köd még mindig itt ül a magyarságon.

WEÖRES SÁNDOR 110. SZÜLINAPJÁT KÖVETŐEN… pedig érdemes lenne elgondolkodni,
hogy kihez is kötjük a Magyar Költészet Napját !

Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. 
Költőként, íróként, majd műfordítóként is megmutatta,
hogy Ő a modern Magyar Irodalom világirodalmi rangú alkotója.

A Magyar Költészet Napja‘t az Ő szülinapjához illik igazítanunk (a komcsi-proli fAtilla helyett) !!!

Magyar Emlékeinkben… Éljen hát Weöres Sándor meg vele a Magyar Költészet Napja !

A mindent elárasztó hazaárulásnak meg legyen végre vége !
A Magyar Költészet Napja‘t – ha valamihez, hát – az Ő szülinapjához illik igazítanunk !!!
… a komcsi-proli psziho- és szociopatha Jó zse fAtilla helyett … (Aki csak bele is olvasott József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben művébe, annak erről soha többé kétségei nem lehetnek…)

No itt van egy kis szerecsenmosdatás, de a 14. perc táján már süt a megtestesült rossz :

Ébresztő Magyarország !

De addig is hadd zengjen ! A nemzetellenes komcsi terrort máig majmolón :
WEÖRES SÁNDOR – MAJOMORSZÁG – Ébresztő Majomország ! Elég a honvesztő-hízlalásból !

A mai mammóni világ betegítő és kirekesztő, internáci közege ellen rengeteg természetes védekezési lehetőségünk van. Keresztény országban legelőször is itt van a HITünk !!! Az ima és minden jó táltulás (meditáció) természetesen erősíti az immunrendszert is.

A lelki védekezés, az immunizáló léleképítés csodás módja : a Költészet !
A verstanulás meg a szavalás…

Védekezzünk ma lélekben a Költészet Erejével !

A magyar költészet napját 1964 óta – a kommunizmus örökén – József Attila születésnapja alkalmából Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük.

József Attila – született Budapesten, Ferencvárosban, 1905 Szelek (április) hava 11.-én

A rendszerváltozás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a továbbra is József Attila születésnapjával fémjelzett Magyar Költészet Napja rendezvényeihez.

Talán e napon legillendőbb éppen a Születésnapomra versével emlékeznünk a költőre. Már csak azért is mert mérhetetlen önzése és halálos nárcizmusa révén e versikéje indíthatta el a Költészet Napját…
A Csík Zenekar népszerűen, de szellemesen meg is zenésítette. Hallgassuk hát az Ő előadásukban :

A nagyon érdeklődők kedvéért pedig íme az eredeti, csaknem végső változat, mely fönnmaradt piszkozatában is:

A Magyar Költészet Napjának ünneplését pedig akár „családiasíthatjuk” e költemény gyermekeink körében való verselésével-éneklésével is…
József Attila sem kívánhatna szebbet a szülinapján!

Akinek az ízlését és kedélyét pedig zavarná József Attila bal(j)os búbaja (és anti-Horger-izmusa), annak figyelmébe ajánljuk, hogy Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük – már 5 évvel régebb óta – Márai Sándor szülinapját is !
A Vörös Terror által kirekesztett Márai Sándor pedig a szovjet megszállás alatt a kisemmizett magyar polgárság elhallgatott irodalmi eszménye volt.

Márai Sándor – született Kassán, 1900 Szelek (április) hava 11.-én
Tihanyi Lajos rajza 1924-ből

Máraitól pedig e napra talán legillendőbb az alábbi idézet:

Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? …
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt…

Márai szobra a szülővárosában, (a máig megszállás alatt álló) Kassán – Gáspár Péter alkotása.

Márai Sándortól ez ünnepre költeményeknél is ünnepélyesebb vallomása önmagáról: „Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”

Ünnepi Üdvözlettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány :

VÍRUSVINNYOGÁS HELYETT ITT A KÖLTÉSZET NAPJA !

Ma van a Költészet Napja ! Mivel immáron több, mint egy éve másról sem hallani, csak a vírussal kapcsolatos rémhírekről, itt az idő ebből ma (is) kitörni ! 

JÖJJ EL, SZABADSÁG ! – TE SZÜLJ NEKEM RENDET ! 2023

LEVEGŐT ! – Éppen Enyészet (november) hava 21.-én született e fohász…
Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! 

Olvasói hozzászólás :

A legnagyobb és egyetlen világhírű magyar költőnk, Petőfi Sándor föltárt földi maradványai máig nincsenek eltemetve, csontjai egy nyugati kolostorban egy bőröndben várják a végtisztesség megadását.

Petőfi születési helye máig tévesen szerepel, Petőfi valós apja eltagadva, Petőfi költészete megcsonkítva, 1849-es elhurcolása eltagadva, utóélete eltagadva, halálának helyszíne és időpontja eltagadva, barguzini sírja eltagadva, elhazudva, a burjátföldi Petőfi leszármazott rokonok eltagadva, megtagadva, Petőfi földi maradványai kényszerűségből titokban nyugatra menekítve, a költő burjátföldi orosz nyelvű versei eltagadva, a földi maradványai egy része  a Fiumei úti sírkertben elhantolva, melyről szinte senki nem tud, mert itthon eltagadták és/vagy nevetség tárgyává tették. 

Az MTA MINDENKORI VEZETÉSE több mint 170 éve  (el)hallgat/hamisít/ferdít/nevetség és gúny tárgyává tesz mindent, ami a hivatalos hazugságoknak ellent mer mondani.

MTA: Senkit nem deportáltak a cári Oroszországba, főleg nem Petőfit, a barguzini csontok egy ottani zsidónőé , nem Petőfié, minden további kutakodás berekesztve, ellehetetlenítve.

Uff! ÉN BESZÉLTEM, A MINDENHATÓ MTA! 

Katona Imre

The post A Magyar Költészet Napja – Kinek a napja ? appeared first on Hunita.

A szögedi Bozó Gyula képöslapjával köszöntjük olvasóinkat-hallgatóinkat…

Húsvét nem ért véget a locsolkodás hétfői napjával, hanem még folytatódott néhány napig.
Dr. Szabó László, családorvos ezekről a hajdani szokásokról beszélt Tráser Lászlónak a Kossuth Rádióban (még 2017-ben) :

A Húsvét után következő szerdának a szögedi tájon „Forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Tulajdonképpen ez a régi magyar „Nők Napja”.

Nem az ízetlen, kommersz „Nemzetközi Nőnap” internáci hangulatával, hanem bizony valóban a „Magyar Asszonyok Napja”. Valóban Asszonyünnep az, amikor a férjek meg gyermekek úgy ünneplik, hogy kikímélik, dolgozni nem hagyják asszonyaikat…

1857 kikelet (március) hava 8.-án New Yorkban 40 ezer szövőnő és varrónő (textil- és konfekcióipari munkásnő) lépett sztrájkba a béregyenlőséget és munkaidő csökkentését követelve. Ennek emlékére tartjuk – nemzetvesztő, bolsevista nyomásra – ma is a Nemzetközi Nőnapot. Gyönyörű !!!

1932-es szovjet poszter a nemzetközi nőnapra – azaz hogy illendőbben, szovjet nevén: Mezsdunaródnij Zsenszkij Gyenyre… 

Húsvét után következik rendesen a „Magyar Asszonyok Napja”.

Lányoknak, hajadonoknak persze nem szégyen a munka !
Ezen a napon se…
Ezzel is ünnepelhetik édösanyjukat mög öreganyjukat… pl. kütyübizgetés helyett !!!

Forgószerda – Szárazszerda
Mitől száraz a Szárazszerda? – A hagyományőrzéséről is nevezetes Apátfalván a Húsvét után való szerdán, mint ők mondják: „száraz szerdán” nem dolgoznak semmit. Ott a férfiak sem. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. Szép szokás…

A Húsvét utáni hét egyébként a Fehérhét. Somogyban meg Komázóhét a neve.
Görögkatolikusaink ajkán mög Fényeshét, fehérben jártak. 

Görögkatolikusainknál ez másnéven a Csonkahét… 

A Húsvét után következő szerdának – vagyis tehát a mának – a szögedi tájon Forgószerda a neve, amely Őseink röndölése szerint asszonyi dologtiltó nap.

Talán ezt az asszonyi szabadságot a parlamenten is érdemes lenne átverni !
Úgy végre valóban magyarul élhetnénk !!!

A mai Asszonyoknak kellene talán leginkább kardoskodni a Száraz Szerda szabadságáért… 
Csak a mai asszonyok mintha ezt nemigen akarnák…
Viszi őket a lendület…
Valami internáci feminofasizmus felé hajszolódik a világ…
Pedig mennyivel szebb is volt az Igazi ! A Magyar Világ !

Komenista Nemzetközi Nőnap
helyött…

Förgetegös Forgószerdát !
Magyar Nők Napját!

Kíván mindön nőnek mög asszonynak,

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Tisztelettel:
Dr Szabó László

 Olvasói át-élmény :

Teljesen tudattalan, ám tudat alatt betartottam ma!  De jól megjegyzem eztàn a Forgószerdát!  Daróczi Margit 

The post A Magyar Húsvét után jön az Asszonyok Napja ! appeared first on Hunita.

Húsvétkor Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a vírusgyártók gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern termékeitől. A vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni… Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló mammóni hatalmat támogatnak a Kárpátalaja szabadsága ellenében, folyvást a gonosz, Mammón érdekében…

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt…
Miért is hagynánk másnak ? Épp a korszerűen fasiszt-ukrán rohadásnak ?!

Ha az antikrisztus vadul kapar is a magyar földekért… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás, de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás.

A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból:

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Katholikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Kálvini fölfogás szerint visziont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypéntökön a szögedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.
Az ipolymenti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre, ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió családi megtekintésével…
Ez a Nagypéntek filmje :

E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét, mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait: „A vére rajtunk és fiainkon”…
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították: Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából…

De vissza a régi magyar tudáshoz…
Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták :
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo Cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Húsvétot !

Boldog Magyar Föltámadást !

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Alapító

I.sz. 2021. Szelek (április) hava 2.-án, Nagypéntökön.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2024 appeared first on Hunita.

Csűry Bálint Szamosháti szótárában (1935-36) szerepel az 59. oldalon, hogy Bálin’ napja ‘február 14’.-én. A néphit szerint a madarak e napon választanak párt magoknak .

Fájdalmas és fojtogató ma ez az internáci valentínkodás !
Bizony nem illik ez a nemzetközi habverés a magyarokhoz, a Bálintokhoz !

Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ? Bálintkodjunk magyarul !

Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre magyarul szólnunk.

Régi magyar ünnepünk a Bálint Napja !
Arra meg rögtön jön a Februa … A Szerelem, a Szerelmi Láz Napja – a termékenység lázas ünnepe az ősi megtisztulással…
Honnan is ered ez a szerelmetes kavarodás ?

Igazán nem kenyerem a valentínkodás – különösen Bálint napja táján nem – de kénytelen leszek arról is szót ejteni…

Bálint (Valentin) napi üdvözlőlap az 1900-as évek elejéről  

Bálint és Februa…

Február dereka a szerelem meg a nemiség örömünnepe Európában már pár évezrede. Ekkörül zsong sokak esze már jóideje…
Február a (szerelmi) láz hava…

Jégbontó hava, azaz február 14.-e Bálint Napja, a rákövetkező nap, február dereka pedig már maga Februa.

Ma már sajnálatosan kevesen tudják, hogy maga a február hónap neve is a Februárius idusán, vagy magyarabbul éppen a derekán, pajzánabbul meg éppen a lágyékán – a „Bálint nap” utáni napon -, azaz 15.-én tisztogató, lázasan sajgó ünnep nevéből lett – „Februá”-ból a Február ! Bizony! Itt rejtezik az etruszk-latin „febris”, azaz ‘láz’ is ! Angol korcsulata a „fever” – ma is ‘láz’. Már annak, aki még ért igazán angolul… (Óangol ‘fefer’ < latin febr- (a ‘febris’ gyöke) ; majd az anglo-franci ‘fevre’ az ófanci(a) ‘fievre’-ből ugyancsak latin gyökérzetű)

A latin-római Februarius hónap a derekán zajló régi római Februa ünnepkörről nyerte nevét. Az etruszk eredetű később római Februus Istenség is ennek a Megtisztulási Ünnepkörnek megszemélyesült alakja Februarius hónap. A termékenység hónapja, a megtisztulás hava.

Félmeztelen ifjú februával a jobbjában egy antik domborművön.

A Februa – minden valószínűség szerint vélhetően etruszk-szabin eredetű – engesztelő ünnep volt, melynek alkalmából a római papok a februának is nevezett kecskebőrszíjakkal ostorozták a fiatalokat, de főleg a lányokat és ifjú asszonyokat a megtisztulás és a termékenység jegyében…

A tavaszi testi-lelki tisztálkodás-megtisztulás bizonyára összefügg a hónap Latiumban bőséges esőivel is.
Az ókori Februa, illetve Februātiō, illetve azt beágyazó, már anyafarkasosan latin Lupercālia ünnepek és a mai Valentin-napok lázas szerelemmel, nemiséggel terhes légkörében nem nehéz  fölfedezni a hasonlóságot…

„Februa” Györkösy Alajos remek latin szótára szerint is „engesztelő ünnep (februárban)”, inkább megtisztulás, mint vigasság.

A latin „Februarius mensis” jelentése ’Februa hónapja’
A latin „dies februatus” jelentése ’(a) megtisztulás napja’

Némely forrás egyenesen a latin „febris” (láz) szóval hozza kapcsolatba, illetve abból eredezteti magát Februát. A láz, mint a megtisztulás, vagy a tisztító tűz, a bajok kiizzadása gyakran szerepel egymással szinte váltófogalomként, szoros kapcsolatban. FEBRUA ekként az etruszk eredetű szabin-latin LÁZÜNNEP, LÁZ(ID)NAP. Ovidius szerint a „Februare” latin szó a (víz általi) megtisztulást jelenti, mely egy korábbi „megtisztulás” jelentésű etruszk szóból eredeztethető. Etruszkok – egy (nálunk módszeresen  elhallgatott) olasz nyelvész-professzor, – Mario Alinei szerint nem is olyan távoli rokonaink… Sőt, egyenes őseink…
Sőt! A régész Mario Alinei egyenesen azt állítja, hogy a magyarok az etruszkok legközelebbi élő rokonai!

A latin meg újabb keletű angolszász ünnepeknél bizonyosan illőbb hozzánk az etruszk gyökerek keresése.
Ilyen megtisztulás volt a magyar hiedelemkörben a kiszehajtás,  de ilyen a villőzés is, míg a luperkáliás farsang nálunk már vigassággá lett… Jobban  illene a magyarhoz idegen valentinkodás helyett a kiszehajtás, meg a villőzés saját ünnepköre ma is…

No aztán a farsang után jön a húsvéti locsolkodás… (Hidegebb éghajlaton egy kicsit később.) Termékenység-jelképekkel locsolkodó megtisztulás ! Érdekes összefüggések…
Bizonyára nem véletlen az sem, hogy a magyar farsangolás, a téli henye vigasságok sora is erre az időszakra, Februa idejére esik. A farsang a népi magyar kalendáriomban a lakodalmak és más vigalmak időszaka.

Szent Valentinus Rózsafüzért kap Szűz Máriától – III. David Teniers festménye

Az irányítottan „szabados” bulvárszenny tajtékjain persze a mi Bálintunk, meg a farsangunk az idegen jövevény „Valentine-nap” képére torzult. A kommunista terror, majd a vadliberál agymosás által eltüntetett magyar Bálint-hagyomány már nem a magyar farsanggal, nem is a klasszikus rokoni, antik Februával, hanem csakis a végtelenül elüzletiesedett Valentinnal tolakodik. Az alaposan agymosott zacc-magyar ma már jobban ismeri  „Valentin”-t, mint a magyar „Bálint”-ot! Etruszk rokonaink Februájáról pedig már fogalma sincs, pedig annak hónapja nevét – értelem nélkül is – naponta szájára veszi…

Bálint napja

A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek is. (Talán azért olyan szaporák!) Voltak olyan magyar vidékek, ahol éppen e napon szokás volt a fagyoskodó madarakat etetni.

Lássuk hogyan is ír a legszögedibb szögedi e napról ünnepi naptárában:

Bálint Sándor : Ünnepi Kalendárium I.
Bálint nap (február 14.)
Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hinni fog, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.

Bálint és a szerelem…

Ha pedig nem bírnánk szabadulni a Bálint Nap szereletemes jellegétől, ha mindenképpen a szerelmesek, meg a bujaság napját akarjuk látni benne, hát legyen!
Van nekünk saját Bálintunk. A legnagyobb hősszerelmesünk, Balassi Bálint. Hős is, meg szerelmes is!

Balassi Bálint emléktáblája Krakkóban (Iwona Grabska fényképe)

Nem csak élete, de még a halála is jelképes: A Szerelem Költőjét ágyéklövés érte, annak sebláza végzett vele… Az ágyéki láz ! A hőn szeretett Haza védelmében…
Kötődhet-e bárkinek is a szerelem-kultusza jobban e naphoz, mint a mi Bálintunké ?!

Emléktábla Balassi sebesülésének helyén, Esztergom vára alatt a Kis-Duna sétányon (kép: Villy)

Ha már Bálint, legyen hát e szerelmes nap nekünk a szerelmetes magyar költő, Balassi Bálint Napja ! Ünnepeljünk a dalaival, lázas hazafisággal, asszonyrajongással… Talán végre Balassi szerelmetes filmjével is magyarul !

Érdekes és izgalmas lehet a Valentin Nap minden alkalommal, amikor angolszász országba látogatunk. Hiszen ez az Ő hagyományuk. Őrizzük hát Valentin izgalmát és nyalánkságait az ilyen ritka alkalmakra.
A magunk hagyományait ápolni meg más ugyan nem fogja helyettünk. Ha elfarsangoljuk a saját ünnepeinket, azt vissza senki nem adja majd nekünk…

A Valentin Nap régi birodalmi hagyomány az angoloknál…

Viktoriánus korabeli Valentin Napi üdvözlőlap a szivecskés kherubokkal…

Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje” – Parlement of Foules – költeményétől adatolható. A költemény 1383-ban feltehetően II. Richard király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült.

A madarak ezen az ünnepnapon (Triász, a természet istennője köré) gyülekeznek, hogy mindegyikük társra találjon…

„For this was on seynt Volantynys day
Whan euery bryd comyth there to chese his make.”

A téma: „Minden madár társa-at vá-álaszt, Virá-ágom, Virágom.” – ismerősebb, így magyarul…

De „Valentine”napját William Shakespeare is említi Ophelia szavaival a Hamletben (1600-1601):

„To-morrow is Saint Valentine`s day,
All in the morning betime,
And I a maid at your window,
To be your Valentine.”

A Valentin-nap hagyománya a Brit Birodalommal körbeért a földön és nyomokat hagyott mindenütt:

Valentine’s Day – Még Tajwan szigetén, a főváros, Tajpej legmagasabb épületén is… (Kép: Jnlin)

Szép hagyomány. Csaknem 700 éves az angol és a francia kultúrkörben.
Tiszteletben tartva hagyjuk hát meg a Valentin Napot az angolszász országok hagyományának.
Nekünk pedig megvan a saját kultúrkörünk. Szorgoskodjunk hát magyar módon a saját Bálint-napunkon, meg a magyaros farsangon, villőzésen és kiszehajtáson!

Bizony akad még mit fölfedeznünk bőséggel a magunk szerelmetes és pajzán magyar népi irodalmában is !
Az alig egy évtizede elhunyt délvidéki magyar közegészségtan-professzorunk, Búrány Béla gyűjtötte össze a Délvidék buja nemiséggel átszőtt, szabadszájú magyar meséit. Meg is jelent a teljes gyűjtemény, több mint ezer népmesével. E gyakran meghökkentően szókimondó, buja, sőt olykor trágár mesék a népi világ nemi fölvilágosítását voltak hivatottak tréfálkozó formában ellátni egykoron.

Bálint Napja alkalmából szeretettel ajánlom figyelmükbe Búrány Béla gyűjteményét.
(Ő maga a nevét mindíg ízessen, így, hosszú „ú”-val ejtette. Miért is ejteném-írnám én akár holmi aszfaltbetyár akadémiák kedvéért is másképpen ?)
Hiszem, hogy e buja mesékkel a szabadszájú Délvidék is hazatér !
Ha már szerelem, kacérkodás, bujaság, és láz, hát lássuk hogyan szól mindez szabadszájún, de délvidékien magyarul:

Mé` piros a gólya csőre
Délvidéki dévaj népmesék

A könyv ismertetőjéhez kattintson a képre

Ünnepi láz-adással zárom valentínkodó soraimat
ősi magyar kiszehajtásunkra készülődve …

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
(Igen ! Magyarossan, hosszú „ú”-val.)

Olvasói szólás :

Valentin nap? Nekünk?

Joe Solyom

Laár András véleménye a valentínkodásokról :

Laár András

VALENTIN NAP

Én nem gondolom, hogy jól áll nekünk, hogy a Valentin napot ünnepeljük, mert nekünk magyaroknak, ez egy gyökértelen ünnep… amerikai, nyugati találmány.

Nincs is olyan dolog magyarul, hogy „valentin”. Van olyan, hogy Bálint nap, de az ugye, egy kereszténység előtti ősi néphagyományhoz tartozott, erős spirituális jelentőséggel, ami a termékenységgel, és a termésjóslással függött össze, és nem is 14-én, hanem 15-én ünnepelték – nyilvánvalóan asztrológiai okokból – és amely ünnepet Gelasius pápa parancsára mozdították át 14-ére, iu. 496-ban, jó keresztény elgondolás szerint, mint ahogy a Karácsony ünnepét is elmozdították a valódi helyéről, 21-éről amikor is a Téli Napforduló ünnepe van.

Stpoeonsrdr1ifg121ch:M5gamaF0gP75uteua3l0 f9rbfgf511630  6ga y5  · 

The post Bálint napján magyarmód ! appeared first on Hunita.