Helyesebben: kerékpáros-gyalogos híd.

Miért a kerékpáros híd?!

– Azért, mert dél felé haladva az öreghídtól ez a következő.

– Azért, mert ez a híd legalább egy nagyságrenddel olcsóbb, mint a körutat körré záró közúti híd.

– Azért, mert a környezettudatos Város kialakításának ez a híd az alapföltétele.

Az Öreghídon az állandósuló gyalogos-kerékpáros káosz helyett pedig végre megérdemelne Szeged népe egy külső konzolos kerékpáros toldalékot! Ahogyan már másfél évtizede is indítványoztam azt képviselőként… Akkor persze a balvezetés ezt a megoldás drágállotta.
Bizonyára ehelyett nem építette föl a 17 éve ígérgetett „harmadik hidat” is…

Szegedi vasúti hidunk elpusztításának 75. évfordulóján megígérem Szegednek az 5. hidat is !
Az az 5. pedig a vasúti híd lesz, amelyet 75 éve pusztítottak el az ellenségeink.

Annyian megígérték már a harmadikat… mégse tettek semmit ! Hát én most a negyediket, meg az ötödiket is megígérem ! A jelen balvezetés 17 év alatt a megígért harmadikat sem építette meg.
A most következő 17 év alatt három hidat építek…
Meg is valósítom, ha támogatnak a bizalmukkal, és ez alkalommal a szegediek üres ígérgetők helyett végre a tősgyökös szögedire szavaznak. Három új hídat építünk mindannyiunk örömére Szegeden… 

A hidunkat elpusztíttató Roosevelt nevével máig csúfolt Hal térről, az Öreghíd lábától vasúti hidunk pusztulásának 75. évfordulóján megígértem Szegednek és a szögedieknek az ötödik hidat is!

Szánalmas ígérgetőkkel szemben valódit ígérek !

Három új hidat Szegednek!

Kerékpáros, közúti és vasúti hidat.
Ahogy az egy megyeszékhelyhez illik és már régóta illene…

Dr. Szabó László
Szeged polgármesterjelöltje

Ajánlott olvasmány:

Vasúti hidunk elpusztulásának évfordulója
(a szegedi Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet fölhívása)

The post A harmadik híd a kerékpáros híd! appeared first on Hunita.

Annyian megígérték már a harmadikat… mégse tettek semmit! Hát én most az ötödiket ígérem meg!
Meg is valósítom, ha támogatnak a bizalmukkal, és ez alkalommal a szegediek üres ígérgetők helyett a tősgyökös szögedire szavaznak.

Ludwig Rohbock : Szegedi Vasúti híd (Ganz-MÁVAG irattár)

1944. szeptember 3.-án amerikai Liberátor gépek bombázták a Tiszába akkor már csaknem 100 esztendeje álló szép vasúti hidunkat…

59 Mustang kíséretében repült az ország légterébe  a 304. Wing négy köteléke. Ebből két kötelék 10 óra 50 perckor a szegedi Tisza-hidat bombázta.  A 42 gép, 130 rombolóbombát dobott le.  A vasúti híd nyolc bombatalálatot kapott, aminek következtében a 2.–3. pillér közötti része a Tiszába omlott…

Eléggé szánalmas, de azóta sem sikerült újjáépítenie Szegednek ezt a több, mint 160 éve épült hidunkat.

A hidat elpusztíttató Roosevelt nevével máig csúfolt Hal térről, az Öreghíd lábától most vasúti hidunk pusztulásának 75. évfordulóján megígérem Szegednek és a szögedieknek az ötödik hidat!

Ez nem tréfadolog!

Három új hidat ígérek Szegednek:

A harmadik híd természetesen a kerékpáros híd, ahogyan már másfél évtizede is indítványoztam képviselőként… ( Föld napja 2007. Képviselői indítvány )

Átfogó, kerékpárbarát – és az európai fejlődés irányainak is (pl. P+R) megfelelő – hosszú távú közlekedésfejlesztési terv kidolgozására tett indítvány

Azért a kerékpároshíd a következő, mert költségvetésében is jóval könnyebben betervezhető, és azért is, mert Szeged környezeti nevelésében, környezettudatos közlekedésének kialakításában is alapvető !

A negyedik a körutat körré záró közúti híd. (Ez az, amit többen is ígértek, de még soha meg nem építettek.)

Az ötödik pedig a föntiektől délre futó vasúti híd! A híd, mellyel el lehet jutni újra Temesvárra (szögediül Tömösvárra), a röptérre, ahonnan elröppenhetnek nyaralni; vagy vonatozhatnak akár egészen a dobrudzsai tengerpartra, ahol a legkeletibb magyar falu, Ojtuz is áll (ma „Romániában”).
Ajánlott: Ojtuz – a legkeletibb magyar falu Konstanca mellett

Az Újszegedi állomásra pedig sugárút vezet majd, ahogyan azt Lechner Lajos is tervezte volna…
Szeged : Körutak meg sugárutak Városa !

Dr. Szabó László
Szeged polgármesterjelöltje

Ajánlott olvasmány: Vasúti hidunk elpusztulásának évfordulója
(a szegedi Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet fölhívása)

The post Három új hidat Szegednek! appeared first on Hunita.

Be kellene vezetni Szegeden a sziesztát !

Fölrémlett édesapám emlékezetéből a régi hagyomány, miszerint a kommunista csalás – a kékcédulás 1947-es meghamisított választás – előtt a hivatalokban az „ebédidő” déltől kettőig tartott. Nehéz elképzelni olyan embert, aki két óra hosszat ebédelt volna, így ennek egyszerűbb értelmezése az ebéd utáni csendes pihenő …

A spanyolkodó „szieszta” szónak van szép régi magyar megfelelője is: „delelés” ! 

Ez a szép szokás ma már csak bölcsődéinkben meg óvodáinkban maradt fönn Szegeden. Több helyütt vidéken, pl. a Jász-Kunságban azonban máig is élénken él e szép szokás. A jász faluban, ahol dolgoztam, csak természetességgel kérdezték tőlem az öregasszonyok, akik betegként házhoz hívtak: Delelés előtt jövök, vagy az után ?!

Viszonylag gyorsan megértettem: vidéken él még a régi magyar hagyomány: a DELELÉS szokása !
A delelés bizony szent idő ! Ennél illetlenebb, mint delelés alatt zavarni valakit nemigen lehet. De az is igaz, hogy az orvosnak is jár a delelés ! Így nem is igen tudnák elképzelni, hogy éppen delelés alatt érkeznék…

Tősgyökös szögedi Apám – mióta eszemet tudom – minden nap delelt. Ötven éven át. A délelőtti és a délutáni rendelés között ebédelt, majd egy jó félórát delelt. Jóízűen és mélyen aludt. Ahogyan Ő mondotta egy hosszú, nehéz napból csinált két szép rövidebbet. Minden túlzás nélkül mondhatom, egy jó tíz évvel hosszabbította meg a szép szokás az életét.

A mediterrán népek máig tartják a szieszta szent szokását. Egy görögöt például késő este zavarni sokkal kisebb gond, mint a szieszta szent ideje alatt – a spalettazárás órái alatt – fölverni…

Görögül persze nem is „szieszta”. Többféle képpen is mondják vidékenként: υπόλοιπο, ipólipo, vagy ξεκούραση, azaz kszekúraszi, hosszabban-hivatalosabban: μεσημεριανός ύπνος azaz meszimerianósz ípnosz, azaz „déli alvás”. Annyi bizonyos, hogy ezt ők egészen komolyan veszik. Ahogyan mi is vettük a kommunizmus előtt. Itt az ideje a magyar eszmélésnek, a delelésnek!

Az éghajlatváltozással, ezzel a hosszan tartó dögmeleggel valóban megfontolandó a delelés szokásának újraélesztése.

A magam részéről megígérem, polgármesterségemmel bevezetem a delelést is, – legalább a fülleteg nyáridőben – úgy mint őseink idejében, hogy mi is oly nyugton és tovább és jobban is élhessünk…

Dr. Szabó László

Szeged polgármesterjelöltje

The post Szieszta vagy delelés?! appeared first on Hunita.

Így hát… Éppen a Laposról tértem vissza szokott „tiltott helyen” való fürdőzésemből kicsi lányommal… Ő is imád a Tiszában úszni, mint minden igazi szögedi, a forró napokon fölüdülni… Így szokás ez tősgyökös szögedi őseink körében… néhány ezer éve… midőn „pipacsot éget a kövér határra a lángoló magyar nyár tűzvarázsa”… Talán ezért telepedtek őseink a Tisza mellé…

A balvezetés 2005-ben szüntette be az utolsó működő tiszai porondot (szabad strandot), a Lapost. Mert „nem volt a Városnak pénze az üzemeltetésére”… (bólya meg vízőr biztosítására)
Azóta a balfogásos városvezetés kiérdemelt szégyenneve a „Lapos”.

Estelendvén hazaindultunk a SZIN első napnyugtáján…
Az elhanyagolt töltésen, a porban átlépdelve az öreghíd lábánál 8 méteren belül a kuszán zsibongó közönyös tömegben két merevrészeg kiskorú orvosi ellátásába csöppentem.
Az egyik legényke magányosan feküdt a hányadékában eszméletlen ernyedten, talán nem is csak szesztől részegen, fénymerev pupillákkal.

Szégyenletesen sehol egy cimbora, csak a katasztrófavédelmi őr ügyelt a biztonságára lelkiismeretesen… A nagy magyar találmányban, stabil oldalfekvésben vizsgáltam, tartottam-őriztem hogy ne fulladjon a saját hányadékába… Hamarosan a mentő vitte el… Alig bírtak átevickélni az érdektelenül lézengő tömegen. A mentősök a legdícséretesebb hivatástudattal látták el föladatukat. Szánalmas fizetésért, méltatlanul fokozódó elvárások között általános megbecsületlenségben, a segítés, a mentés hitéért-öröméért. Mint mindig… Tisztelet Nekik!

Alig(hogy elláttam az elsőt,) egy negyed órán belül a második ernyedt „avatár”, mindössze 8 méterre feküdt. Egy kedves lány… akit legalább nem hagytak cserben a pajtásai… Őt is sikerült biztonságban tartanom, míg – az igencsak túlterhelt mentőszolgálatot is kímélve és a tartható diszkréció kereteinek is megfelelve – az édesanyját hívtam érte, aki jött is rögvest aggódó-szerető szívvel, a saját régóta tervezett hangversenyét is hátrahagyva…
Közben (egy szűk óra leforgása alatt) a mentőket már a harmadik ilyen esethez riasztották…

Gyermekek életveszélyben szeszmérgezéssel… Számtalan eset…

Ki a felelős? A gyerekek? A szüleik? Nem!!! Dehogy!
Mi vagyunk a felelősek! Akik hagytuk tizenhét esztendeig ezt a romboló rezsimet hatalmon Szegeden! Ez a züllesztés az önkormányzat bűne, amely ifjúsági klubok helyett felelőtlenül az utcára toloncolja gyermekeinket… a közterekre, a parkokba, a rakparti lépcsőkre…

A rendszerváltás elhazudásának több évtizedes rémálma után itt az ideje ébredni: Többet érdemlünk! Szeged többet érdemel!

A SZINen méregdrágán mérik az italokat. Ezért a fiatalok „előisznak”, azaz már jó előre isznak. Még a fesztigyál előtt alapoznak… Azért isznak be előtte olcsó itallal, hogy ne kelljen bent három-négy-ötszörös áron költekezniük…

Az eredmény, hogy a „hangulat” kitartson, már alapos részegen tántorognak be a fesztigyálra…
A SZIN vérszívói és pénzéhes hiénái – végső soron a toronyaljasok – a bűnösök a fiatalok szeszmérgezéseiért…

Mit is kellene tennünk az ilyen sajnálatos esetek ellen? Megteremteni a régen oly jól ismert kultúráját az ivászatnak, a magyar mulatságnak. Már Tömörkény István is (tanítón) ír a hangulat őrzéséről, melyet a házigazda rendszerint a szikvíz illő adagolásával biztosít… „Tömérdek szódavizet belekevernek előzőleg a borba, hogy idő előtt be ne rúgjon a vendégkoszorú. […]” (János visszapótol, 1910.)

Aki „kiüti magát” az erkölcsileg is kiüti magát. Régen ez volt a mérce. Legyen úgy, mint régen volt! Legyen mérce a jókedv, és legyen nevelő, aki vigyáz…

Nem kell, több, csak egy kicsit odafigyelni… fiainkra meg lányaikra…

Ha az italárak méltányosabbak lennének, ellenőrzött körülmények között mulathatnának a Város ifjai!Nem a kocsmáros, nem a csapos a felelős! Hanem a sápszedő!

Megígérem, ha Szeged népe szegedit választ, vagyis engem, – mert magam vagyok az egyetlen szegedi jelölt Szegeden – úgy kialakítom az ifjúsági klubok rendszerét is.

Az ifjúsági klubokban felügyelet mellett mulathatnak majd az ifjak, bolti italárakon…

Az italárakat önkormányzati szinten méltányosan szabályozzuk majd a SZINen is…

A SZINtelen napokon pedig ott lesznek az ifjúsági klubok és vigyáznak majd a gyermekeinkre…

Dr. Szabó László
szögedi polgármesteri jelölt
2019 augusztus 28.-án éjjel

The post A SZINes előivás veszedelmei… appeared first on Hunita.

Belföld, 2019.08.19

Dr. Szabó László Szeged város negyedik polgármester jelöltjeként szerdán mutatkozott be a sajtó képviselőinek, stílusosan a Dóm téri Árkádok alatt, a Panteonban.
A Szögedi Városvédő Egylet alapítója és elnöke szívesen állt kameránk elé később, hogy terveiről, illetve a jelenlegi városvezetés elszalasztott lehetőségeiről beszéljen.

A családorvos szerint ipart kell Szegedre hozni, hiszen mind a mezőgazdaságot, mind a konzervipart elsorvasztották Szegeden. Dr. Szabó ugyanakkor elszalasztott lehetőségről is szót ejtett, hiszen mint elmondta, a Mercedes szívesen jött volna Szegedre, ugyanakkor végül Kecskemétet választotta a német autógyár, amely a Bács-Kiskun megyei megyeszékhely robbanásszerű fejlődését hozta el.
A szegedi független polgármester jelölt véleménye szerint egészségügyi és ökoturizmust kellene fejleszteni Szegeden, valamint a Tiszában rejlő lehetőségeket is jobban kiaknázná a korábban már önkormányzati képviselőként is dolgozó háziorvos. Azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy elektromos autókat gyártó cég érkezzen a megyeszékhelyre.

Dr. Szabó programjában az is szerepel, hogy minden szegedi polgár, fiataltól az idősig ingyen tanulhasson meg úszni, adott esetben kenuzni, kajakozni és evezni. Sőt, egy régen elfeledett játékot, a város saját sportját, a Turult is újra felfedeztetné a szegediekkel, főleg a fiatalokkal. Véleménye szerint ugyanakkor sajnos „szétverték” Szeged történelmi belvárosát, amelyért oly sokat harcolt, valamint az állandó fesztiválozást is bírálta. Véleménye szerint ez a valódi koncepció és érdemi munka hiányát fedi el ma Szegeden. Szabó László ugyanakkor néhol kemény szavakkal illette a jelenlegi városvezetést is, amennyiben lehetősége nyílna rá, bevezetné a Szakértői Önkormányzati Modellt (SZÖM), amely hathatós szakértői városvezetést jelent. Szívesen működne együtt bárkivel, aki Szeged fejlődését tartja szem előtt, ugyanakkor elsősorban a szegedi polgárok érdekeit képviselné.

Tekintse meg a polgármester jelölttel készített teljes interjúnkat is!

The post Dr. Szabó László: „Fesztigyál” helyett … appeared first on Hunita.

Edzett Városért – Edzett Szegedért

programot…

Elöljáróban: az Edzett Városért – Edzett Szegedért program része minden minőségi testmozgás önkormányzati támogatása. Kiterjed ez az általános úszásoktatástól, a kajak, a kenu, az evezés és Szeged saját labdajátékának, a Turulnak általános oktatására és készségfejlesztésére is.

No de mi is ez a TURUL ?

A Kárpát-medencében – azaz Magyarországon – egyetlen Város van, melynek saját sportja is van.
Ez pedig Szeged. A sport pedig az évszázados labdajáték, a TURUL.

Ajánlom figyelmükbe a TURUL 100. szülinapján napirendről is levetetett indítványomat :

A turul, a 100 éves szegedi labdajáték megőrzése és méltó megünneplése – Egyéni képviselői indítvány – 2003. 08. 15.

Hajdan 22 pályán folyt a bajnokság selejtezője, több mint ezer versenyzővel. Bajnoka volt Harsányi Géza, Thékes László, Matusovits László, de saját édesapám (idősb. Dr.) Szabó László is…

Labdajátékunk bár megfogyott nemzetellenes évtizedeinkben, de nem halt ki egészen.
Egy lelkes kis csapat kezei és ütői közt mégmáig él!

Mai legcímzetesebb bajnokunk: Berecz Árpád, a „Berci Kondi” alapítója.

Megújuló hagyományként SZEGEDI TURUL VERSENY lesz holnap.

E rendezvényre szeretettel várunk mindenkit, a sajtó képviselőit is.
A 11. Harsányi Géza Emlékverseny a LIGETBEN lesz.

2019. augusztus 18-án 15.00-19.00 között.
Pályaállítás: 14.00-tól.
Helyszín: a Szabadtéri szinpad utáni zöld területen az árnyasban.
A szervező : Császárné, Joó Gyöngyi, a TURUL őrangyala, aki könyvet is írt másfél évtizede (2004-ben).

www.turuljatek.hu 
( joogy58@gmail.com )

Érdeklődőknek… Ütővásárlás is lehetséges helyben !!!

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a helyszínen, 14 órától.

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
polgármesterjelölt

TURUL – www.ujszeged.hu < Kattintson ide !!!

The post Turul Bajnokság – az Edzett Városért appeared first on Hunita.

„Újabb polgármesterjelölt mutatkozott be Szegeden”

Szeged TV – Hírek

Igazításként: Nyolc évig voltam képviselő 2002-2010 között, két cikluson át, Újszeged (7-es) körzetében saját személyemben megválasztva, végig egyetlen pártonkívüliként a 43 képviselő között, az MDF majd a Fidesz munkacsoportban (frakcióban), melyet ellenfeleim mindenkoron megpróbáltak összemosni a föntemlített pártokkal… (Dr. Sz. L.)
Ajánlott olvasmány képviselői honlapom, mely első volt ilyen minőségben Dél-Kelet-Magyarországon: www.ujszeged.hu

… valamint a Rádió 88-ban:

Újabb polgármesterjelölt mutatkozott be Szegeden. Szabó László, a Szögedi Városvédő Egylet alapítója és elnöke a Rádió 88-nak elmondta, az elmúlt évtizedekben a város hanyatlásnak indult, ezt szeretné megállítani a polgármesteri cím kivívásával. Hozzátette, civil jelöltként az egyik legfontosabb programja a SZÖM, azaz Szegedi Önkormányzati Modell kialakítása, amely egy szakértői önkormányzaton keresztül mutathat példát minden magyar, illetve több európai városnak is.

Balázs István
Rádió 88

The post Új polgármesterjelölt mutatkozott be Szegeden appeared first on Hunita.

A „legszögedibb szögedi”, Bálint Sándor 115. szülinapján hirdetjük meg a Szöbb Jövőt !
Életében (legalább) 53 áruló ügynök leste Őt, majd a 100. szülinapján ünnepségek közepette verték szét a szülőházát Szegeden… Mi most a méltán a Legszögedibb Szögedi szobránál tisztelegve indítjuk útjára városvédő kampányunkat…

E gyökereit vesztett, elárvult ballangóként sodródó, hajdan magyar városban tudjuk, hogy egészen szokatlan, de mi a szögedi hagyományokból, a szögedi alapokból kívánunk építkezni!

Akinek múltja nincs, annak jövője sincs. Mi tiszta és erős szögedi gyökereinkből táplálkozunk, így szögedi hittel a jövőnk is gyümölcsözőbb, mint a szélhordta ördögszekereké…

Szögedi alapokon tervezünk és építünk ma szögedi jövőt. Hagyományos értékeinken teremtünk korszerű, biztos jövőt, helyi megélhetést, jólétet és boldogságot Szöged népének.

Szeged ma leszakadóban van! – Ez tagadhatatlan. Mind a jelenlegi államhatárainkon belül, mind azon kívül elhúznak mellettünk a kisebb-nagyobb megyeszékhelyek, mint Kecskemét, vagy a fél évszázadon át szegényebb városok, mint pl. Temesvár… (a térség legfejlődőképesebb repterével!)

Mi Szegeden, e hídhiányos városban az új hidakon(!) túl azt is fölépítjük, amire mások nem voltak és nem lesznek képesek. Várat és gyárat , röpteret; hitet, szeretet, tudást, erőt és végre szögedi önbecsülést.

Ebből a Városból indult Hunyadi és Kapisztrán János is a Diadalba. Szegedről a Nándorfehérvári Diadalba. Hunyadi talpig páncélban vitézként, Kapisztrán mezítláb népfölkelőként, egy szál kereszttel a kezében a hit hőseként. İnnen indulunk most mi is, az Árkádok alól, Hunyadi, Kapisztrán emlékalakjától a diadalba, hogy helyre állítsuk végre e magyar Város megtépázott Méltóságát.

Kampányindító sétánkon tiszteletünket tettük a ma 170 éve (1849 aug. 5.-én) zajlott Szőregi csatára emlékező Turulmadár előtt is. Sok más eltiport hagyományunk között a Szőregi csata méltatlanul megszüntetett huszáros emlékjátékait is helyre kell állítanunk!

Az oszlop tetején szárnyait kitáró Turul emlékeztet arra is, hogy Szeged az egyetlen magyar város, melynek saját sportja is van. A strandröplabdánál csaknem egy századdal öregebb Turul játékunk születésének 100. évfordulóján már indítványoztam Városunk arculati elemeként a szegedi közoktatásban való fölkarolását… E hajdan rajongott szögedi labdajátékot, a porondok, a homokpadok sportját a Tisza partján játszották… Ez a szögedi szépidő, a napsütés, a nyár, a nyaralás, a szabad levegő, az egészség és a szabadság játéka…

A Tisza újra a Szegedieké lesz. A Tisza és a partja újra a Város főutcája lesz. Társadalmi érintkezési hely, mint a szegedi Nobel-díj, – az egyetlen magyar magyar Nobel-díj – Szent-Györgyi Albert korában. Lesznek a parton fürdőhelyek és hajóhelyek. Városi támogatással megtanítunk minden szögedi gyermeket úszni, kajakozni, kenuzni meg evezni is (ahogyan már 15 éve ezt ellenzékben indítványoztam is). A szőke vízen evezve egymásra lelhetnek és egymással újra beszélhetnek régi ösmerősök. Nem csak egészségesebb nemzedékeket, de egészségesebb társadalmat is építünk a Város életének, a polgárok társadalmi kapcsolatainak helyreállításával …

Mindez persze csak ízelítője programunknak. Szögedi gyökerekből szárba szökkenő szögedi jövőnk bővebb foglalatát megismerhetik majd a most következő két hónapban, támogatásu(n)kkal pedig beteljesedését és virágzását is megláthatják majd a követő évtizedekben.

Szülővárosom múltja előtt tisztelegve és szebb jövőjében bízva,

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szöged szülötte,
A Szögedi Városvédő Egylet
alapító-elnöke

Ajánlott olvasmány:

Szeged belvárosa – világörökség!

A hazafiaság minimuma az épített magyar örökségünk védelme !

Ha ezt megvalósítjuk, úgy az idegenforgalmunk föllendülése által anyagi-szellemi-lelki jólét lehet Városunk lakóinak osztályrésze is…

Szeged Városa többet érdemel! – Városvezetést!

Lechner Lajos szülinapján

Szeged belvárosa a világörökség része, meg kell őriznünk!
Ajánlott olvasmányok még a “modern” Város-veszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

A körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

The post Vezetőt a Városnak! appeared first on Hunita.

Így hát fölhagyunk eddigi passzív ellenállásunkkal.
Áttörjük végre a hallgatás falát! Leszámolunk a Város ellenségeivel.
A Város védelmében annak vezetéséért indulunk most a teljes győzelem hitében.
Szegedről Indult a Diadalba Kapisztrán János is, mezítláb, de rendíthetetlen hittel…

Ajánlott olvasmány: Nándorfehérvár Diadala – Nemzeti Ünnepnapunk !

Keresztes hadjáratunkban eltakarítjuk a Város pusztításában bármi aljas megalkuvásra hajlamos vörös hordalékot Szegedről!

Tudjuk, ha győzünk, akkor Szeged győz velünk!

Bálint Sándor, a legszögedibb szögedi születése napján, egészen pontosan …
Bálint Sándor 115. szülinapján hirdetjük meg szent hadjáratunkat a Város visszavételére, visszahódítására… Vissza kell hódítanunk a Várost a szögedieknek, a józan észnek. A pénzpörgetőktől, az ügyeskedőktől, a Város pusztítóitól, fosztogatóitól…

Bálint Sándor szülőházát a ma is bitorló balvezetés verette szét éppen a 100. szülinapján…
Minden tiltakozásom és indítványom ellenére bontást hirdettek … Azóta is csak bontanak…
Komcsi ügynökök hada leste a legszögedibb szögedit, akinek jámbor hitétől rettegtek akkor,
a 100. szülinapján pedig a vörös terror leszármazottjai verették szét a szülőházát…

A 115. szülinapon a legszögedibb szögedi hitében hirdetjük meg a Város visszavételét.

Ha a Város népe megérti végre, hogy elég a károkozó köpönyegforgatókból, akkor bennünket választ: Mi nyerünk, mert velünk a Város nyer!

Velünk a Város nyer!

Több, mint elég már a Város pusztításából !!!

Szeged Belvárosa világörökség ! – Ez az alap egyedülálló szögedi értékeink mögőrzésére.

Városunk balvezetése – ahelyett, hogy fölnőne a Lechner-i örökséghez – a körutat is szögletesíti. A külföldi kifektető (befektető?) üres telkének – Újszeged legnagyobb belterületi „bioszféra-rezervátumának” – körbekerülését támogatja. Ezzel végre is szögletessé válhat a körút!
Éppen ott, ahol azt immár több, mint egy évtizede semmi építmény nem akadályozná, hogy – Lechner tervei szerint – az végre körré záródjon…

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott… Hasonló szabályos városszerkezet nyugati irányban Bécs, keletre Ogyessza városában található.

Minden szépsége ellenére balvezetők kezén lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek elpusztításával.
Ezek többségét semmi sem védi… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.
Lásd:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Szeged többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lesz!

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)

Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak…

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott „hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

Elóterjesztésem eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a „napsugaras ház” fogalmát sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

A hazafiaság minimuma az épített magyar örökségünk védelme !

Ha ezt megvalósítjuk, úgy az idegenforgalmunk föllendülése által anyagi-szellemi-lelki jólét lehet Városunk lakóinak osztályrésze is…

A Városvédők képviseletében

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Szeged Városa többet érdemel! – Városvezetést! appeared first on Hunita.

Annak is 63 éve, hogy a Délmagyarország 1954. június 16-i számában Ertsey Péterrel, akkor már a Somogyi-könyvtár igazgató-helyettesével, a Város kivételesen gazdag irodalmi hagyományaira hivatkozva kezdeményeztük Szegedi Irodalmi Múzeum létesítését. Eredménnyel, mert Ortutay Gyula (1910–1978), a hajdani szegedi diák, éppen akkor lett vallás- és közoktatásügyi miniszter, támogatta az ügyet. Bálint Alajos (1902–1985) múzeumigazgató a barátját, Madácsy László (1907–1983) főiskolai, később egyetemi tanárt bízta meg az irodalmi osztály vezetésével.

Madácsy László sikerrel rendezte meg a Közművelődési palota nagytermében a szegedi irodalmi életet bemutató nagyszabású kiállítást, amely évtizedeken át látnivalóval szolgált mind a Város lakóinak, mind vendégeinek a Tisza-parti metropolisz gazdag irodalmi örökségéről. A kiállítás azonban évtizedek alatt elöregedett, elavult, elszürkült. Amitől tartottunk, bekövetkezett, lebontották. Halvány visszfénye látható ma a palotában.

Most Szabó László dr. – a lelkes irodalompártoló és kultúraszervező orvos –, mit sem tudva az előzményekről, s nyomát sem észlelve a gazdag irodalmi múltú Szeged látható örökségének – kezdeményezte a szegedi irodalmi múlt méltó bemutatását a feledékeny utókor számára.

Kezdeményezését támogatom, s az eddigiek tanulságának levonását javaslom. Azt, hogy a létesítendő irodalmi múzeum ne a Közművelődési palotában kapjon helyet, mert ott újra elsikkad, jelentéktelenné válik, hanem a belvárosban, könnyen hozzáférhető, műemléki jelentőségű épületben, és mind igazgatási, mind szakmai szempontból a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozzék. Szabó László arról számolt be, hogy a múzeum mai vezetésének ez ellen nincs kifogása, sőt készségüket nyilvánították, hogy technikai segítségükre ezután is számíthatnak. Ez rendkívül örvendetes és dicséretes. Szabó László aláírásgyűjtést indított a fölújított kezdeményezés támogatására.

Kilencvenkettedik évemben vagyok. Szeretném megérni az új szegedi irodalmi múzeum kiállításának megnyitását.

Péter László

professor emeritus

Szeged, 2017. április 12.

Szegedi Irodalmi Múzeum – aláírásgyűjtés <Katt ide!

Ajánlott olvasmány még:

Szegedi Irodalmi Múzeum

Ertsey Péter és Péter László terve 1954-ből:

Juhász Gyula emlékház – Szeged

Iro-Dalom Palota

Nincs emlékháza a „szögedi költőnek”

Emlékházat szögedi költőnknek, Juhász Gyulának! – halála 75. évfordulóján

Emlékházat Juhász Gyulának! – Halála 80. évfordulóján

Legkedvesebb verseink – Juhász Gyula születésnapján.

Olvassunk Juhász Gyulát! – közhely, de a legjobb fajtából

Versös Város – Versös Szöged

The post Péter László – Irodalmi múzeum Szegeden appeared first on Hunita.