Húsvétkor Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a hamisságok gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern utódaitól meg azok minden szellemi termékétől.

Az ördög gyártotta vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt.  Az azóta ránkzúdított többi világ-hazugság is mind az. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni… Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló mammóni hatalmat támogatnak a Kárpátalaja Szabadsága ellenében is, folyvást a gonosz, Mammón érdekében… (Etelközi földrablók és más ördögi bűnözők)

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt…
Miért is hagynánk másnak ? Épp a korszerűen fasiszt-ukrán rohadásnak ?!

Hiszek Egy Istenben, Hiszek Egy Hazában,
Hiszek Egy Isteni Örök Igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában !

Szeleczky Zita, Magyar Színésznőnk, a Vörös Terror üldözöttjének szavalatában :

Ha az antikrisztus vadul kapar is a Magyar Földekért… Mégis… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás,
de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás !

Ezen a napon feszítette meg a Gonosz népe a Bűntelent !

A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból.
E húsvéti hagyománycsokorból kínálok most kóstolót :

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Kathólikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg, (szombatra virradólag). Kálvini fölfogás szerint viszont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják : Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. – Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zala-Szent-Balázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta. – Ezt is szép lenne – a kommunizmus tűntén – megújítani végre Vasváron !

Nagypéntökön a Szögedi Tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (még csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban sem fogta a fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.

Az Ipoly-menti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját : Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre, ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió megtekintésével családi körben…
Ez a Nagypéntek filmje :

E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét, mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait: 
„A vére rajtunk és fiainkon”…
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították :
Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából…
Ellenben… Minden Igaz Keresztény, így Minden Magyar követeli az eredeti, Hiteles Változatot !

De vissza a régi magyar tudáshoz…
Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták :
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo Cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Húsvétot !

Boldog Magyar Föltámadást !

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Alapító

I.sz. 2021. Szelek (április) hava 2.-án, Nagypéntökön.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

Olvasói Válasz :

TRIA
TRIA non
TRIA non, TRIA non
TRIA non, TRIA non, TRIA non
NON!
UNI on, UNI on, UNI on
UNI on, UNI on
EURÓPÁBAN?
Vajon?
ON!

Szabó T. Attila

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2026 appeared first on Hunita.

Megsemmisült az ókori világ egyik legértékesebb öröksége, Inanna városa, Ninuwa,
közismertebben Ninive !

Sir Austen Henry Layard (rekonstrukciós) látványrajza 1853-ból

Akkád nevén Ninua ha hanyatlott is, de a középkorban is még lakott volt, majd csak a 13. században néptelenedett el… 

Az assúr vagy asszír főváros neve nini, bizony Ninive-’nek vétkesen téves. Magyarul tán Ninivének nincs is  neve? Az antik örökségben böngészve leginkább Níneve vagy Ninuwa, de az eredetének ismeretében talán még inkább Ninawa. Értelmének ismeretében magyarra váltva meg Inannavár(os)a.
De már szinte mindeggy is, hogyan nevezzük, hiszen a fasiszlám a földig rombolta…

2015-ben e napon (január 27.-én) a fasiszlám férgei fölrobbantották Ninive 4000 éves falait !!!

Azazhogy akkor kezdték… és még egy évtizeden át nyomorgatták… Pusztították… Rombolták…
Egy történelemhamisító vallás vadhajtása nevében Őseink emlékezetét tüntették el…

A négyezer éves Várost Mohamed népe másfél évezreden át megkímélte, majd ez az őrjöngő csürhe Muhammed nevében szétverte… Máig bűntetlenül !!!

Ezek a tetvek ma „menekültek”-ként élnek ingyen az európaiak keresetén a halálunkat lesve…

Itt az antiKrisztus !!! És mi torlatlan tűrjük !!! A sémmi Gonosz munkállását…

Ninuwa, a Maski-kapu, ahogy azt Szaddám szapult rendszere helyreállította és még büszkén mutogatta…
Ezt a Szaddámot gyalázta amerika, majd megölette és helyette a fasiszlámot teremtette…
Ennek a „fölszabadító” amerikai közbeavatkozásnak meg ez lett az eredménye :

A Maski-kapu lerombolva… Forrás: Romey, Kristin (19 April 2016), „Exclusive Photos Show Destruction of Nineveh Gates by ISIS”, National Geographic, The National Geographical Society

Ezek a gonoszok ma „menekültek”-ként élnek ingyen az európaiak keresetén a halálunkat lesve…

Itt az antiKrisztus !!! És mi torlatlan tűrjük !!! A sémmi Gonosz munkállását…

A vályogtéglából épült falakat kívülről faragott kőborítás és négyszögletes tornyok erősítették, és pártázatos kialakítású falpárkánya volt…

Az Adad-kapu vagy Haddad-kapu 2016 áprilisában, a lerombolása előtt…

A módszeres műemlékrombolás és történelemhamisítás ma is folyik…
Mi pedig a háborús bűnös férgeket hízlaljuk „menekültek”-ként Európában…

Egy valódi (europer) Európában nemzetközi összefogás keretében a legszélesebb körű nyomozás folyna… Akiket bármi gyanú e romboláshoz kötne, az… nem hogy Európába, rajtunk élősködni nem jöhetne…
Ha lenne még Európának józan gondolkodásnyi ereje… az Amerikában oly természetes halálbűntetés az Emberiség ellenségeit már rég utólérte volna…

Ehelyett a gonosz az fasiszlám kalifátust építi Európában, hogy a többi kincsünket és örökségünket is megsemmisítse…

Muhammed és együttélésre képes iszlám híveinek legfőbb árulói ezek a fasiszlamisták ! E senkiházi gyávák, az alattomosak, akik vélt, vagy valós ellenségeik helyett, vállalt harc helyett sokezer éves csodákat, az Emberiség Kultúrörökségét pusztítják.
Ez a csőcselék tombol ma Muhammed nevében…
Szalahaddin is forog a sírjában !

A SEM-SEM (hülyéül az ISIS) ördögfattyai – kár oly kedvesen terroristázni őket – bulldózerekkel döntötték romba e Várost is. Illendőbb (lenne) SEMSEM-nek nevezni e semmi népeket, e szellemi nullákat, az erkölcsi hullákat… Ahogyan őseink is semmi népeknek nevezték e barbárok kecsketoszó őseit…

Háborús bűn !

Már akkor az UNESCO vezetője háborús bűnnek nevezte a fasiszlám városromboló tetteit.
A SEMSEM (ISIS) többek között ledarálta a kurd Moszul városának múzeumát is. 

Fotó: Heritage Images / Europress / Getty

Senkit nem vontak felelősségre azóta sem !
Ellenben e barbárok millióit hízlalja ma a bűnpártoló, perverz Európa !
Mi pedig, Európa hibbant hülyéi hagyjuk ezt… bűntetlenül… 

George C. Papagiannis, aki 2009 és 2011 közt az UNESCO világörökségi megbízottjaként dolgozott Irakban, a New York Times-nek úgy fogalmazott: „A terroristák azon dolgoznak, hogy teljesen fölszámolják a régió kulturális örökségét, és a saját brutális elképzelésük szerint formálják át a történelmet.”

A régió kulturális értékeire nem a SEMSEM (ISIS) tette az első csapást.
A műemlékek pusztulása már 2003-ban, az amerikai beavatkozással együtt megkezdődött.

Szaddam csapatai sem kímélték a műemlékeket, de jelentős károkat okoztak az amerikai légicsapások is. Ennél is súlyosabb hatása volt azonban a műkincsrablásoknak. Az őrizetlenül hagyott műemlékeket profi műkincsrablók (milyen érdekes?!), és a szegény helyi hülye falusiak egyaránt fosztogatták. A nemzetközi illegális műkincspiacok megteltek asszír, meszopotámiai szobrokkal és egyéb leletekkel. A fosztogatás azóta csak fokozódott, vagyis inkább általánosodott: sok esetben maguk a SEMSEM (ISIS) barbárai eladják a begyűjtött tárgyakat, hogy a harcukat ebből finanszírozhassák. ( És ez még a jobbik eset. A kapzsiságuk így még megőrizheti a történelmet ! A feketepiacon kallódó tárgyak még eljuthatnak az azt értékelő tudósokhoz meg a múzeumainkba…) No persze a végeredmény a térség máig hősiesen helytálló keresztényeinek kiirtása !!! Értük ki vinnyog ? Hol van egy hivatásos vinnyogó ?! Aki értük is vinnyogna ?

No ! Ezek azok a híres „menekültek”, akiket Európa árulói pátyolgatnak…

A háborús bűnösöket, a kultúra bölcsőjének nyomait meggyalázókat mentik immáron egy évtizede a „civil szervezetek” !!!

Ha Európa épp a Kába kövét darálná le, ők vajon mivel válaszolnának ?!
Pedig Kába köve a legnagyobb tisztelettel is kis semmi a fasisztáik által elpusztított értékekhez…

A fasiszlám már egy holokausztot végrehajtott Irakban… népen, emberen és történelmen végiggázoltak…

Kedves testvérek!

A műemlékek holokausztja nem elég ? A megtorlásukhoz mire várunk még ?!

AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS – VAGYIS BŰNÖZÉS – TÁMOGATÁSA BŰNPÁRTOLÁS !
ÉRDEMES VOLNA A BŰNPÁRTOLÓ EURÓPÁNAK VÉGRE A JOG TALAJÁRA LÉPNI !

Ajánlott olvasmány még :

MEGSEMMISÜLT NIMRUD VÁROSA

NIMRÓD A GOLÁN BAZALT FENNSÍKJÁN…

Olvasói levél:

Kedves László, éltem Irakban a ’80-as években, végigjártam a sumér világ ásatásait, meg a múzeumokat.
A „Sivatagi vihar” felvételeit látva – a Bagdad Múzeum kifosztását – az amy katonák hátat fordítottak, mikor az évezredes műkincseket a szervezett fosztogatók kocsiszámra hurcolták ki az épületből.
Ugyan kik?
Blair angol kormányfő titkosszolgálati adatokra hivatkozva – vegyi fegyvereket halmoztak föl Szaddámék, sőt atomkísérleteket végeznek – tízezreket gyilkoltak le és még több gyermekeket éheztettek halálra a demokráciaexport nevében.
Ezek művelt, keresztény hadak voltak. Blair később még áttért, katolizált is, hogy bizonyítsa európaiságát. Haláli, nem?
Kedves László, nagyszerű cikkeidet a legmagasabbra értékeljük és a Szerző megjelölésével szívesen lehozzuk „A CÉH” folyóiratunkban, ha beleegyezel.
Tisztelő híved:
Dr. Bándi Kund

Mozart szülinapján … Európai módon… ide illik a Requiem…

The post A fasiszlám örök bűne – Ninuwa városának megsemmisítése napján appeared first on Hunita.

Őszi chanson

Ősz húrja zsong,
Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón.

S én csüggeteg,
Halvány beteg,
Míg éjfél
Kong, csak sirok,
S elém a sok
Tűnt kéj kél.

Óh, múlni már,
Ősz! hullni már
Eresszél!
Mint holt avart,
Mit felkavart
A rossz szél…

Tóth Árpád műfordítása

Mensáros László szavalatában… 
majd…

Latinovits Zoltán szavalatában… Hajdan a Magyar Köz-TéVé fölvételén… mindannyiunk költségén…

A ma is tobzódó antimagyar rasszizmus ezt a közkincsünket is kirekesztette…

De van Tóth Árpád műfordításának egy kevésbé ismert változata is:

Ősz hegedűl
Szünetlenűl
A tájon
S ont monoton
Bút konokon
És fájón…

… és az eredeti:

Chanson d’automne 

Les sanglots longs
Des violons
De l’automne
Blessent mon coeur
D’une langueur
Monotone.

Tout suffocant
Et blême, quand
Sonne l’heure,
Je me souviens
Des jours anciens
Et je pleure

Et je m’en vais
Au vent mauvais
Qui m’emporte
Deçà, delà,
Pareil à la
Feuille morte.

Őszi chanson dalban… azazhogy chansonban :

Van persze másik műfordítása is, bizonyítván, hogy a műfordítás már önálló (életre kelt) mű…
Már a címe is más:

Őszi dal 

Ha az ősz fuvolál,
szomorú dala száll,
  néha lehullva.
Bágyadt hangjainál
a szivem sebe fáj;
  tépdesi újra.

Hogy fullaszt a magány!
Szinem oly halovány
   s nincs bizony írja.
Csak idézem a mult
puha ködbe borult
   árnyait, sírva.

Már mindjárt ideér,
fölkap s visz-visz a szél
   messze magával –
hisz a fák terüjén
csak avar vagyok én,
   mely tovaszárnyal.

Végh György műfordítása

Ez utóbbi tán magyarabbul szól, a mi nyelvünkön dalol, de Tóth Árpád inkább az eredeti hangulatán túl a hangzását is igyekezett tükrözni a magyarba…

Mindkettőt érdemes családunk körében közösen szavalni…
Az ősz egy-egy zsongító napján megtanulni… szeretteink körében újra meg újra átélni…

A költészet lelki (ön)védelem ! (Sz.)
A világ és a sötét terrorával szemben…
Védekezzünk hát naponta versben is ! Szeliden…
De ne feledjük : „A csüggedőket elnyeli a történelem” …

Sz.

Ajánlott olvasmány :

HISZEK HITETLENÜL ISTENBEN
1910november 30.-án…

Majd kerek 10 esztendőre rá jelent meg :

JUHÁSZ GYULA – NOVEMBER

The post Paul Verlain : Őszi chanson – Őszi dal  appeared first on Hunita.

Húsvétkor Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a vírusgyártók gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern termékeitől. A vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt.  Az azóta ránkzúdított többi világ-hazugság is. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni… Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló mammóni hatalmat támogatnak a Kárpátalaja Szabadsága ellenében, folyvást a gonosz, Mammón érdekében… (Etelközi földrablók és más ördögi bűnözők)

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt…
Miért is hagynánk másnak ? Épp a korszerűen fasiszt-ukrán rohadásnak ?!

Ha az antikrisztus vadul kapar is a magyar földekért… Mégis… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás,
de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás !

A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból.
E húsvéti hagyománycsokorból kínálok most kóstolót :

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Katholikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg, (szombatra virradólag). Kálvini fölfogás szerint visziont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják : Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. – Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zala-Szent-Balázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta. – Ezt is szép lenne – a kommunizmus tűntén – megújítani végre Vasváron !

Nagypéntökön a Szögedi Tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (még csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.
Az Ipoly-menti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre, ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió megtekintésével családi körben…
Ez a Nagypéntek filmje :

E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét, mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait: 
„A vére rajtunk és fiainkon”…
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították : Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából…
Ellenben… Minden igaz keresztény követeli az eredeti, hiteles változatot !

De vissza a régi magyar tudáshoz…
Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták :
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo Cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Húsvétot !

Boldog Magyar Föltámadást !

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Alapító

I.sz. 2021. Szelek (április) hava 2.-án, Nagypéntökön.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2025 appeared first on Hunita.

Jézus születése napján (ill. annak közeledtén) közeledtén elgondolkodtató:

Vajon mely nyelv lehetett a kis Jézus anyanyelve?
Az eggyetlen helyes válasz erre: Nem tudjuk!
(Mária északról jött, az „idegenek földjéről”…)

Azt viszont már tudjuk, hogy mely nyelven prédikált.
Leginkább arámiul.
Jézüs szavai és mondásai vajon milyen nyelven lettek először lejegyezve? Vajon milyen nyelvű (volt) az Újszövetség eredetileg? A nesztori(ánus) egyház hagyományos hite szerint az arámi nyelvű pesitta szöveg az eredeti, és ebből készült a görög fordítás, nem pedig a görögből az arámi. Az arámi nyelvet még az Asszír és a Perzsa Birodalomhagyományozta a térségre, visszaszorítva ezzel számos törzsi (semmi/sémmi) nyelvet. Minthogy Jézüs föltehető anyanyelve az arámi volt, így egészen kézenfekvő, hogy inkább anyanyelvén, vagy a térségben bevett nyelven, mintsem görögül prédikált arámiul értő – többnyire arámi anyanyelvű – híveinek…Az utolsó arámi nyelvű – többnyire keresztény – közösségeket most irtja ki az ördögfattyak viadala, az istentelen muzulmán polgárháború… Jézüs nyelvének őrzői, az utolsó arámi keresztények megkínzói és mészárosai pedig a pokoli öldöklésben szétvert otthonaikból hozzánk menekülnek. Európa pedig a vak elmebeteg módszertanával azokat rekesztené ki, akik kétségeiket fejezik ki e „menekültek” ártatlanságával szemben…Az utolsó Jézüs-nyelvű keresztények gyilkosai hozzánk „menekültek”-ként érkeznek…
Ha nem kapnak meg mindent a magunkéból, hát őrjöngve tombolnak…
(Mielőtt erőt gyűlytenek, hogy a mi életünkre törjenek… )

Érdemes az arámi anyanyelvű nesztori(ánus) George Lamsa által a Pesitta Bibliából idézett Arámi Újszövetség talán hitelesebb szövegét is végiggondolni Karácsonykor…

Jézüs első szavai ugyan nem, de az utolsó szavai bizony arámiul is fönnmaradtak!
Érdemes hát Őt az anyanyelvén idézni:

A közismert Máté evangéliumában ( 27:46 ):

Eli, Eli, lama szabakhthani ? – Istenem, Istenem, mért hagytál el engem ?

De ez az arámi bibliában – a Jézus nyelvét beszélők bibliájában:

Éli, Éli, lemána sabaqthán(i) ! – Istenem, Istenem, hát erre tartogattál…

Elhagyatásról az arámi ősiratokban bizony szó nincs… – ܐܝܠ ܐܝܠ – Éli, Éli ! Istenem, Istenem !
Hiszen az Élő Istenhez kiált a haldokló…

A Megváltó Atyja nem hagyta Őt el, hanem kínokon át is segítette beteljesíteni akaratát.

Így a legutolsó szó is következetesen ért(elmez)hető: “Beteljesedett!”

Salvador Dalí – Krisztus a kereszten

Az arámi Lamsza Bibliáról olvashatunk itt: The Holy Bible from Ancient Eastern Manuscripts

Ha pedig nehezen menne elszakadni a varázsdoboztól a karácsonyi vigaszságban, és némi horrorra vágynának már neveletlenebb gyerekek, hát ajánlom Mel Gibson Passióját újraélni… a Föltámadásig!

Jézus itt végre (csaknem hitelesen) a saját nyelvén beszél: arámiul! Élit szólítja, az Élő Istent…

Karácsony alkalmából érdemes a Megváltó nyelvét (az ahhoz legközelebb álló nyelvváltozatot) máig beszélő szíriai falvakra (Málúla, Bakh`a és Dzsubb`adin ) is gondolni egy keveset…

Málula (Ma’loula) szír lakossága nyugat-arámi maradék (volt). Jellegzetes persze ma már a szír-arab önazonosság-tudat és a kétnyelvűség is. A többség keresztény (főleg antiokhiai orthodox meg melkita görög katholikus). Új-nyugat-arámi nyelvük fönnmaradásához békeidőben sem használt a rohamos népességfogyás és Damaszkusz közelsége miatt a nyaralóövezetté válás. Málulának alig fél évszázada még 15 ezres lakossága volt, mely mára kettőezerre fogyott. Ez a nyári hónapok nyaralóáradatával földuzzadt a bő háromszorosára, hat-hétezerre is…

Most pedig ezen a vidéken tombol már megint a fasiszlám Sem-sem ördögfajzatjainak háborúja…

Ma’loula, north of Damascu, Syria (33°51’ N, 36°33’ E). (http://www.yannarthusbertrand2.org)

Málula (Ma’loula) városka maradék őslakossága állítja magáról, hogy Jézüs nyelvét beszéli. Ha még eggyáltalán van, aki állítsa… Ha még él eggyetlen arámi is Krisztus nyelvéből… A sok torz álhír, meg a bűnvándorlók áradatában az ő hírük nem hír a mai Európának…
Fél évszázada a csendes és elszigetelt szír városkában még ez volt az uralkodó nyelv. Mára azonban kiveszőben van… No ezen a lelki-nyelvi nyomorúságon segíthetne Európa ! Ez lenne a dolga !
Arab közoktatás, a főváros közelsége, és az arab nyelvű média által a globalizmusban fölmorzsolódó kisközösségek sorsa várt a helyiekre is. Helyette azonban megérkezett a népirtó csótányhad.
A lakosság többségének első nyelve már az arab volt a háborúság előtt is. Arabul is beszéltek, többnyire második (házi) nyelvként ha ismerték még az arámi nyelv helyi változatát. A fiatalok a divat és a média kilúgozó hatására már nem tanulták meg anyáik és atyáik nyelvét sem…
A végveszélybe került újarámi (nyugat-arámi) természetesen nem lehet azonos – kétezer év távlatából – Jézüs nyelvével, de bizonyosan az ahhoz legközelebb álló élő arámi nyelvváltozat. Lehet persze hasonlítani helyzetét a latin nyelv és leszármazottai, az újlatin (olasz, spanyol) nyelvek kapcsolatához.
George Rizkallah, nyugdíjas helyi tanár úr küldetésének tekintette nyelve megmentését. Nyári táborokat szervezett, dalokat írt, azok által oktatott gyermekeket saját anyanyelvükre. Szorgos és kitartó munkája nyomán a Nyugat által folyton ócsárolt szír kormány (a harcok előtt) már támogatta a helyi arámi oktatását. Arámi nyelvkönyvük is kapható volt több európai nyelven is…

Ma már az sem bizonyos, hogy eggy is életben van még közülük!
Hol vannak a Krisztus nyelvén beszélők?

A fasiszlám újra tombol ! És ma már Asszád sem állja útjukat…
A jelszavuk akár – a világ legnagyobb népirtásáé – a kommunizmusé : „A múltat végképp eltörölni !”

…És Európa nem ezt a kérdést teszi föl: Hol vannak a keresztény menekültek?
Európa balvezetői azokat is kirekeszti, akik ezt a kérdést föltennék…
Egyáltalán : A keresztények miért is menekülnének ? Miért nem tartjuk meg Őket ott ?!

Az ál-iszlám idiótái közben legalább fél Európára kiterjedőleg újjá alakítani tervezik birodalmukat, – a kalifátust – ami már eggyszer az övék volt valaha, oda vissza is jönnének!

És Európának erre sincsen válasza…

Még a „menekültek”-et sem kérdezzük az áldozataikról…

Az iraki katolikus pátriárka igen udvariasan mondotta: az európaiak túl jóhiszeműek…

Szent Thakla / Thekla (Mar Takla) monostor Málúlában, Szíriában, a(z új)nyugat-arámi utolsó nyelvterületén. (Még a békebeli képeken)

A Málulai kolostor névadója Szent Thekla, aki igen nagy népszerűségnek örvend erre felé. A Thekla (ógörögül: Θέκλα) név jelentése: Isten dicsősége. Szent Thekla Szeleukida királyi családból származott, majd kereszténységre tért és téríteni kezdett. Ebben oly sikeres volt, hogy Szent Theklát “női apostol”-ként is emlegetik. Szinte bizonyos, hogy Ő is arámi nyelven tanított (miként az apostolok is). Tisztelete különösen Seleukia, Iconium (a mai Konya), és Nikomedia vidékén virágzott.
Állítólag Pál apostol térítette meg, amikor már eljegyezte egy hozzá hasonlóan pogány kérő. Megtérésének története az apokrüph (rejtett) iratok közül került elő Oxyrhynchus romváros papüruszai között (az arab szemétdombról). (Lásd: Acts of Paul and Thecla)
Amikor felvette a kereszténységet és bejelentette, hogy szűzi életét a hitének szenteli, családjának fölháborodása határtalan volt.

Szent Thekla szobra Málúlában (Bernard Gagnon képe 2010-ben) – Még áll az Arab Katyvasz előtti békeidőkben…

Máglyára ítélték. De vihar oltotta el a máglya tüzét. Később a ráerőszakolt kérő (nemesember) bántalmazásáért halálraítélték. De széttépésére rendelt vadállatok közt egy nőstényoroszlán védte életét a bőszült hímektől. (Ez különösen jelképes!) Végül egy szikláról akarták letaszítani, de megnyílt a szikla, és így el tudott menekülni. Élete végét remeteként élte egy barlangban. Barlangsírja mellett épült a mai Szent Thekla kolostor.

A megmentéséül egykoron megnyíló hegy ormán pedig ma a Megváltó szobra áll…

MAR TEGHLA (Mar Takla – Szent Thakla / Szent Thekla) fölött a Megváltó (Fénykép: Gh.H.)
Még áll az Arab Katyvasz előtti békeidőkben…

Vajon túléli-e a polgárháborút a Megváltó nyelve?
Vagy legalábbis, ami még mára hi(he)tetlen elfeledve megmaradt belőle…

Ami el nem enyészett a hitetlenségben, azt most fölemészti a háború és a tűz…

Joseph III. Younan szír katholikus pátriárka úgy fogalmazott: „Mi, keresztények jelen vagyunk Irakban, Szíriában és Libanonban. Nem importáltak bennünket, hanem már évezredek óta itt élünk…
(Nagyon szerényen fogalmaz: Bő félezer évvel régebben élnek ott, mint a muzulmánok… Sz.)
Vallásuk nevében üldöznek minket…  gyújtogatnak és öldökölnek”.

Hinné-e ma valaki, hogy az iszlám alapjelentése: BÉKE, megbékélés !?

A bagdadi káld segédpüspök azt kérdezi a Nyugattól :
„Miért hallgattok ? Miért nem beszéltek ? Hol van Európa ? Hol van Amerika ?”

Azt is említik: Európából csak muzulmán gyilkosok érkeznek !
Hogy még több keresztényt öljenek…

A mammoni globalizáció torz góleme a fasiszlám Sem-sem terrorállam patkányinváziója most irtja ki a kereszténység nyelvi gyökérzetét.
Arámi segélysikolyuk nem hallik el hozzánk. Nem is értenénk.
A távolságon túl elnyomja ma azt a polgárháború zaja is…
De most, Karácsonykor – a Megváltó születése napján – minden keresztény szívén csöndesen, esdeklőn kopogtat…

Kopogtató – Ma’loula, Syria (Photograph: JRodrigues/flickr)

Marad-e még kapu a krisztusi nyelvhez?
Lesz-e még hol kopogtatni a Megváltó szavainak megértéséhez?
… vagy megelégszünk a többszörösen téveteg (tükör?)fordításokkal…
Míg végül mindannyiunkat halálra kínoznak, vagy keresztre feszítenek…

Dr. Sz. L.

Ajánlott írások még (angolul):

Sly, Liz (2003-03-12). “Language of Jesus clings to life”. Chicago Tribune.
Black, Ian (2009-04-14). “Endangered Aramaic language makes a comeback in Syria”. The Guardian (London).

The post Jézus születése napján az anyanyelve végveszélyben… appeared first on Hunita.

Húsvétkor Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a vírusgyártók gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern termékeitől. A vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni… Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló mammóni hatalmat támogatnak a Kárpátalaja szabadsága ellenében, folyvást a gonosz, Mammón érdekében…

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt…
Miért is hagynánk másnak ? Épp a korszerűen fasiszt-ukrán rohadásnak ?!

Ha az antikrisztus vadul kapar is a magyar földekért… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás, de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás.

A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból:

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Katholikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Kálvini fölfogás szerint visziont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypéntökön a szögedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.
Az ipolymenti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre, ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió családi megtekintésével…
Ez a Nagypéntek filmje :

E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét, mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait: „A vére rajtunk és fiainkon”…
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították: Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából…

De vissza a régi magyar tudáshoz…
Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták :
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo Cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Húsvétot !

Boldog Magyar Föltámadást !

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Alapító

I.sz. 2021. Szelek (április) hava 2.-án, Nagypéntökön.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2024 appeared first on Hunita.

Megsemmisült az ókori világ egyik legértékesebb városa, Ninive !

Sir Austen Henry Layard (rekonstrukciós) látványrajza 1853-ból

Akkád nevén Ninua ha hanyatlott is, de a középkorban is még lakott volt, majd csak a 13. században néptelenedett el… 

Az assúr vagy asszír főváros neve nini, bizony Ninive-’nek vétkesen téves. Magyarul tán Ninivének nincs is  neve? Az antik örökségben böngészve leginkább Níneve vagy Ninuwa, de az eredetének ismeretében talán még inkább Ninawa. Értelmének ismeretében magyarra váltva meg Inannavár(os)a.
De már szinte mindeggy is, hogyan nevezzük, hiszen a fasiszlám a földig rombolja…

2015-ben e napon (január 27.-én) a fasiszlám férgei fölrobbantották Ninive 4000 éves falait !!!

Azazhogy akkor kezdték… és még egy évtizeden át tizedelték… Pusztították… Rombolták…
Egy történelemhamisító vallás vadhajtása nevében Őseink emlékezetét tüntették el…

A négyezer éves Várost Mohamed népe másfél évezreden át megkímélte, majd ez az őrjöngő csürhe Mohamed nevében szétverte… Máig bűntetlenül !!!

Ezek a tetvek ma „menekültek”-ként élnek ingyen az európaiak keresetén a halálunkat lesve…

Itt az antiKrisztus !!! És mi torlatlan tűrjük !!! A sémmi Gonosz munkállását…

Ninive, a Maski-kapu, ahogy azt Szaddám rendszere helyreállította és még büszkén mutogatta…
Ezt a Szaddámot gyalázta amerika, majd megölette és helyette a fasiszlámot teremtette…
Ennek az amerikai közbeavatkozásnak meg ez lett az eredménye :

A Maski-kapu lerombolva… Forrás: Romey, Kristin (19 April 2016), „Exclusive Photos Show Destruction of Nineveh Gates by ISIS”, National Geographic, The National Geographical Society

Ezek a gonoszok ma „menekültek”-ként élnek ingyen az európaiak keresetén a halálunkat lesve…

Itt az antiKrisztus !!! És mi torlatlan tűrjük !!! A sémmi Gonosz munkállását…

A vályogtéglából épült falakat kívülről faragott kőborítás és négyszögletes tornyok erősítették, és pártázatos kialakítású falpárkánya volt…

Az Adad-kapu vagy Haddad-kapu 2016 áprilisában, a lerombolása előtt…
A módszeres műemlékrombolás és történelemhamisítás ma is folyik…
Mi pedig a háborús bűnös férgeket hízlaljuk „menekültek”-ként Európában…

Egy valódi (europer) Európában nemzetközi összefogás keretében a legszélesebb körű nyomozás folyna… Akiket bármi gyanú e romboláshoz kötne, az… nem hogy Európába, rajtunk élősködni jöhetne…
Ha lenne még Európának józan gondolkodásnyi ereje… Ehelyett a gonosz az fasiszlám kalifátust építi Európában, hogy a többi kincsünket és örökségünket is eltörölje…

Mohamed és együttélésre képes iszlám híveinek legfőbb árulói ezek a fasiszlamisták ! E senkiházi gyávák, az alattomosak, akik vélt, vagy valós ellenségeik helyett, vállalt harc helyett sokezer éves csodákat, az emberiség kultúrörökségét pusztítják.
Ez a csőcselék tombol Mohamed nevében…
Szalahaddin is forog a sírjában !

A SEM-SEM (hülyéül az ISIS) ördögfattyai – kár oly kedvesen terroristázni őket – bulldózerekkel döntötték romba e Várost is. Illendőbb (lenne) SEMSEM-nek nevezni e semmi népeket, e szellemi nullákat, az erkölcsi hullákat… Ahogyan őseink is semmi népeknek nevezték e barbárok kecsketoszó őseit…

Háborús bűn !

Már akkor az UNESCO vezetője háborús bűnnek nevezte a fasiszlám városromboló tetteit.
A SEMSEM (ISIS) többek között ledarálta a kurd Moszul városának múzeumát is. 

Fotó: Heritage Images / Europress / Getty

Senkit nem vontak felelősségre azóta sem !
Ellenben e barbárok millióit hízlalja ma a bűnpártoló, perverz Nyugat !
Mi pedig, Európa hibbant hülyéji hagyjuk ezt… bűntetlenül… 

George C. Papagiannis, aki 2009 és 2011 közt az UNESCO világörökségi megbízottjaként dolgozott Irakban, a New York Times-nek úgy fogalmazott: „A terroristák azon dolgoznak, hogy teljesen fölszámolják a régió kulturális örökségét, és a saját brutális elképzelésük szerint formálják át a történelmet.”

A régió kulturális értékeire nem a SEMSEM (ISIS) tette az első csapást.
A műemlékek pusztulása már 2003-ban, az amerikai offenzívával együtt megkezdődött.

Szaddam csapatai sem kímélték a műemlékeket, de jelentős károkat okoztak az amerikai légicsapások is. Ennél is súlyosabb hatása volt azonban a műkincsrablásoknak. Az őrizetlenül hagyott műemlékeket profi műkincsrablók (milyen érdekes?!), és a szegény helyi hülye falusiak egyaránt fosztogatták. A nemzetközi illegális műkincspiacok megteltek asszír, mezopotámiai szobrokkal és egyéb leletekkel. A fosztogatás azóta csak fokozódott, vagyis inkább általánosodott: sok esetben maguk a SEMSEM (ISIS) barbárai eladják a begyűjtött tárgyakat, hogy a harcukat ebből finanszírozhassák. ( És ez még a jobbik eset. A kapzsiságuk így megőrizheti a történelmet ! A feketepiacon kallódó tárgyak még eljuthatnak az azt értékelő tudósokhoz meg a múzeumainkba…) No persze a végeredmény a térség máig hősiesen helytálló keresztényeinek kiirtása !!! Értük ki vinnyog ? HOl van egy hivatásos vinnyogó ?! Aki értük is vinnyogna ?

No ! Ezek azok a híres „menekültek”, akiket Európa árulói pátyolgatnak…

A háborús bűnösöket, a kultúra bölcsőjének nyomait meggyalázókat mentik ma a „civil szervezetek” !!!

Ha Európa épp a Kába kövét darálná, ők vajon mivel válaszolnának ?!
Pedig Kába köve a legnagyobb tisztelettel is kis semmi az általuk elpusztított értékekhez…

A fasiszlám már egy holokausztot végrehajtott Irakban… népen, emberen és történelmen végiggázoltak…

Kedves testvérek!

A műemlékek holokausztja nem elég ? A megtorlásukhoz mire várunk még ?!

AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS – VAGYIS BŰNÖZÉS – TÁMOGATÁSA BŰNPÁRTOLÁS !
ÉRDEMES VOLNA A BŰNPÁRTOLÓ EURÓPÁNAK VÉGRE A JOG TALAJÁRA LÉPNI !

Ajánlott olvasmány még :

MEGSEMMISÜLT NIMRUD VÁROSA

NIMRÓD A GOLÁN BAZALT FENNSÍKJÁN…

Olvasói levél:

Kedves László, éltem Irakban a ’80-as években, végigjártam a sumér világ ásatásait, meg a múzeumokat.
A „Sivatagi vihar” felvételeit látva – a Bagdad Múzeum kifosztását – az amy katonák hátat fordítottak, mikor az évezredes műkincseket a szervezett fosztogatók kocsiszámra hurcolták ki az épületből.
Ugyan kik?
Blair angol kormányfő titkosszolgálati adatokra hivatkozva – vegyi fegyvereket halmoztak föl Szaddámék, sőt atomkísérleteket végeznek – tízezreket gyilkoltak le és még több gyermekeket éheztettek halálra a demokráciaexport nevében.
Ezek művelt, keresztény hadak voltak. Blair később még áttért, katolizált is, hogy bizonyítsa európaiságát. Haláli, nem?
Kedves László, nagyszerű cikkeidet a legmagasabbra értékeljük és a Szerző megjelölésével szívesen lehozzuk „A CÉH” folyóiratunkban, ha beleegyezel.
Tisztelő híved:
Dr. Bándi Kund

Mozart szülinapján … ide illik a Requiem…

The post A fasiszlám örök bűne – Ninive városának megsemmisítése napján appeared first on Hunita.

1950-ben – e napon – Kína megkezdte Tibet megszállását… a lakosság mészárlását… a lélegzetelállítóan szép kolostoraik lerombolását…

Tibet közel ötezer méteres átlagos magasságával a Föld legmagasabban fekvő országa.
A Béke Hona volt… A Világháborúban is…

A kínaiak a Budda-hitű kolostorok 99%-át lerombolták Tibetben.
Elloptak, összetörtek, megsemmisítettek pótolhatatlan kincseket, kegytárgyakat, thankát, szobrot…
Ez az a Kína, amely ma is lenézi a „műveletlen európaiak”-at…
Elgondolkodtató, hogy kit is lehet ma „náci”-zni, meg a „fasiszta”-‘zni e beteg torz világban…

Ma mind a Dalai láma, mind a Tibeti Kormány száműzetésben él.

Miniszterelnökük, Loszang Szenge a legfontosabb föladatának Tibeti ügyének békés rendezését tekinti. Támogatja a dalai láma által meghirdetett középút politikáját, amely valódi önrendelkezést (autonomiát) biztosítana Tibet számára a kínai alkotmányban.

Hazánk fia Kőrösi Csoma Sándor volt az első tibeti szótár megalkotója.
Sajnálatos módon nem szép magyar anyanyelvén, hanem angol nyelven (kora legnagyobb fasisztáinak, gyarmat- és szolgatartóinak, máig rasszista kirekesztőinknek a nyelvén) követte ezt el.

ÉNEK KŐRÖSI CSOMÁRÓL

E zűrzajos magyartalan napon érdemes idézni Gyalunk
100 esztendős költeményét :

Székely hegyekből messze Ázsiába,
Az ős hazába vándorolt ki ő,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az Idő.

1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi föliratot vésette bele:

„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

Szótárat is magyar adott Tibetnek e Földön.
Kőrösi Csoma Sándorunk fáradozott rajta, nem a világ valamely nagy hatalma…
Többet is tehetnénk ma Tibetért ! Ha megértjük a tibetiek gondjait, talán a magunkéval is könnyebben megbirkózunk majd. Szövetségesekre pedig bizony nagy szükségünk van !
A Föld elnyomott népeivel összefogva magunk is többre vihetnénk…

Ajánlott e napon – Tibet gyásznapján – a Kundun film megtekintése, amely Martin Scorsese rendezésében mutatja be a 14. Dalai Láma ifjú korát és Tibet megszállását…

Európai szemmel, magyar nézőpontból talán még ennél is lebilincselőbb film ma estére,
Heinrich Harrer, osztrák hegymászó önéletrajzi írása alapján : HÉT ÉV TIBETBEN

És a történetéből készült film:

De még olvasni hajlandóknak itt a könyv is :

Majd itt a szomorú folytatása is…

A száműzöttként élő Dalai Lámával emlékeznek a hajdan Fenséges Tibetre…

Ím ma estére itt a film ! Amiért Brad Pitt nem mehet vissza soha többé Tibetbe…

The post Tibet megszállása napján… appeared first on Hunita.

Beköszöntött az ősz Hunzaföldön is… De vajon hoz-e hunza szabadságot ?

Elveszett karakorumi rokonaink szabad országa.

1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűntének napja.

Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a Hunzák Hegyi Tündérországát az alig több, mint negyedszázados, őrjöngő muzulmán kamasz Pakisztán lerohanta. A világ pedig tűrte…

A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte az Ujgúrfölddel határos hófödte csúcsok között búvó Nagar és Hunza hercegségeket. (Talán ezzel érdemelte ki méltán a gyilkos merényletet is.)
A nemzetközi fölháborodás pedig teljességgel elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is váratott magára ! Egészen máig várat…

No de lássunk egy hunza várat !

A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben

A Hunzahont megszálló pakik gyarmatosítják ma Britanniát és adják már London polgármesterét is!
Ládd : Hogyan lett Londonnak paki polgármestere ?
Ugyanezen népség sanyargatja ma „jogvédőként” a rasszista Nyugatra vándorolt magyarjainkat…
Míg ők milliószám élnek az európaiak adójából ingyen, addig rasszista csak az lehet, aki ezért szólni mer !
Ha vérünket szívják is hivatásként, a rasszisták európai fehérekként csakis mi lehetünk !!!

De halljunk hát a hunzákról !

A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, a fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy a nyugati pastu-iráni arcok vonásaitól. Mongolidnak, kínainak meg igen nehezen mondhatóak. Végtére is „europid”-nak írták le a kínaiak a hunokat is…

Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…

Valóban ? Rokonaink ?! – Délibáboskodás ? – Hol az igazság ?

Amíg történelemhamisító „finnugor” néven emlegeti bárki „rokon”-ként „tudományos” fölhanggal is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a helyesen hungrofinn(!) – mert nem „finn-ugor” – nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül „rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba sem jöhet a hunza-rokonság hallatán.

Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság ? – Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet akár hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is…
Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink pedig a hungrofinnek és még sokan mások…
A lengyelek – bár szláv nép, mégis – „testvérkék”-ként („bratánki” gyanánt) emlegetnek bennünket, magyarokat. Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar iker(test)vérsége révén igen régről rokonok.
A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…

A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és örökifjúságukról, másképp szólva rendkívül hosszú életükről híresek. Fene rákot nem ismertek a paki megszállásig…

A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km²) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni-orosz-kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter.

Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Ha a hunza függetlenség helyre nem áll, úgy a paki atomhatalom autópályát épít rajtuk át Kínába, így a világ egyik legtisztább völgyéből sikerül majd a legmocskosabbat „kifejleszteni”…

A hunzák teljesen egyedülálló, rokontalan nyelve, a burusaszki nyelv jószerivel máig kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának föltárására, kutatására, meg oktatására …

A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Míg a műveletlen pakik többsége írástudatlan (analfabéta), addig a hunzák csaknem 100 százaléka írástudó. De mi láttunk már ilyet a Kárpát-medencében…

Hunniában és Hunziában…
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül „hun”-„za”, vagyis „a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) „húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így „Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok/íjászok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki nyelven: ہنزہ .

Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, b(u)rusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…

A pakik által megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű vagyis a világ eggyik legnagyobb nyelvi gazdagságú térségének – nyelvterképe:

Ehhez a nyelvsűrűséghez – azaz nyelvszínességhez – ma csak a Kaukázus hasonlítható… Pazar !!!

A b(u)rusók ma túlnyomórészt iszmá’íli muzulmánok eltérően a megszálló paki tömb hanafí szunni (iszlám) vallásától. Ez az – innen nézve – apró különbség eggyáltalán nem mellékes körülmény egy olyan világban, ahol ma is őrjöngő ördögi mészárlás folyik a szunni fasiszlám „állam” felől a kisebbségi sí’ák no meg persze a keresztények ellen…

Egyes föltételezések szerint a hunzák a fehér hunok, Attila népéből kivált népcsoport leszármazottai, akik ekként az ősmagyarokkal, így velünk is rokonságban állnak. Az alábbi terképen a fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. (Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.)

Az elfeledett – oktatásunkból is kirekesztett – Fehér Hun Birodalom kellős közepén élnek ma a hunzák. Bár saját szájhagyományaik szerint már Megalexandrosz (Nagy Sándor) korában is ott éltek… Nem több, mint 2500 éve…

A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik „Insáan“, a Lelkek Ura, és az ő „hímzése” a Tejút, amely nálunk a Hadak útja. A tündérek a miénkhez legközelibb, határos világ lakói, így ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás.
Igaz, ami igaz… Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, az mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.

A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a „Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.

A hunza függetlenség letiprásakor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott. Nem emelte föl a szavát szokott módon sem a „népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a „modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország pedig, amelynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. (Ládd: A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA)
Talán ez is közös vonás : a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek. Mi ellenben saját kishitűségünknek a gyötrelmes rabjai vagyunk! …Bár talán végre lassan alakul már a független MAGYAR külpolitikánk…

A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…
Pedig ugyan mi veszedelem származna abból, ha végre magyarul kezdenénk gondolkozni, magyarul kezdenénk mozogni a világban ?!
Csak a megbecsülésünk növekedne más népek szemében, ha legalább olykor saját véleményünk lenne! Szánalmas volt az évszázados vélemény-szolgaiságunk. Itt az idő szakítani e szánalmassággal örökre! Magyarok vagyunk!
Ha néha meg-megdöbbentjük végre a nemzetközi közvéleményt szokatlan állásfoglalásainkkal, talán azt is észreveszik, hogy létezünk !
Talán a térképen sem kell majd tévedezve keresgélniük Magyarországot !
Hanem amíg jászokat (oszétokat), hunzákat, ujgurokat, jugurokat és magarokat is semmibe vesszük, és semmibe hagyjuk, addíg szép lassan – társtalanul – mi magunk is csak fogyatkozunk, elveszünk…
E szétmorzsolódó népek lehetnének leghűségesebb – mert természetes – szövetségeseink.

Nem létezik ma a Kárpát-medence egyetemein eggyetlen Hunza, vagy éppen Fehér Hun (Heftalita) tanszék sem ! De a Jász, Jugur, vagy Ujgúr tanszék sem tobzódik…
Mi több, egy elfogulatlan „Rokonságkutató Intézetünk” sem létezik !
Pedig ugyan mibe kerülne ? Semmibe… Egy népnek, mely eggymillió háromszázezer álsvájcifrankos banki csalást hízlalni is elég vagyonos! Rokoni hídépítésünkhöz Rokonságkutató Intézet, vagy tanszék első pilléreknek remekül megfelelne !

Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt (államiságú) rokonaikra, a hungárokra sem ?!

Gyümölcsözőbb Jövőt kívánunk a hunza őszben !

A sokszínű a hunza szöllőhöz hasonlatos sokszínű hun(za)-magyar együttműködést …

Talán volna mit tanulnunk egymástól !
Érdemes lenne legalább tudomásul venni, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi álhír haszontalansága helyett) őket, még többnyire romlatlan, tiszta életüket…

Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének és messzeszakadt magvainak, rokonságának ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…

Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok:

1. Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
2. Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
3. A hunzák 100 évig élnek
4. John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)
5. Dr. Allen E. Banik : A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960)
6. Ralph Bircher: Hunsa

Hunza: A Paradise Of High Literacy, Longevity and Gender Equality in a Remote Corner Of…

  

 

 

Hunza Valley

Olvasói vélemény :

„Kik azok a hunzák?

A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni.” https://magyarno.com/attila-nepebol-kivalt-testvereink-a…/

Szabó Béla

The post Hunzahon szabadsága várat magára… appeared first on Hunita.

Húsvétkor háromszor tagadja meg a Magyar a Gonoszt : Tria Non !!!

A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon ma mindenki a vírusgyártók gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern termékeitől. A vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat. Ördögi mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik ! Itt az idő a Megváltásban föloldódni ! A tömeggyilkos rettegéstől szabadulni… Szabaduljunk a háborús uszítóktól is ! Akik egy elvetemült megszálló hatalmat támogatnak a Kárpátalaja szabadsága ellenében, Mammón érdekében…

Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
Csak hinnünk kell, és Kárpátalja hazatér ! Mert a miénk ! Mindig is a miénk volt…

Ha az antikrisztus vadul kapar is a magyar földekért… Magyarország a Magyaroké !!!

Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !

Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás, de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás.

A „legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból:

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Katholikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Kálvini fölfogás szerint visziont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypéntökön a szögedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.
Az ipolymenti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh, Uram Jézus Krisztus! Ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Nagypénteken ezt az embertelen kínzást, amit a kirekesztők mértek a Bűntelenre, ezt a gyötrelmet sejthetjük meg a Passió családi megtekintésével…
Ez a Nagypéntek filmje :

E filmet sokféle váddal illették, amerikai zsidó szervezetek antiszemitizmussal vádolták Mel Gibsont, a film készítőjét, mert idézi a zsidó Máté / Mattitjahu (Lévi ben Halfai) evangéliumának következő sorait: „A vére rajtunk és fiainkon”…
Nem is nyugodtak, míg a Megváltó utolsó napját meg nem hamisították: Az említett jelenetet végül kivágatták a film végső változatából…

De vissza a régi magyar tudáshoz…
Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták :
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo Cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Húsvétot !

Boldog Magyar Föltámadást !

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Alapító

I.sz. 2021. Szelek (április) hava 2.-án, Nagypéntökön.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2023 appeared first on Hunita.