Haza és Nemzetárulás

„Régen a magyarok karóba húzták a hazaárulókat.” Majd megkérdezte: „El tudjátok-e ezt képzelni Gyurcsány Ferenccel és társaival?” Meg is adta a választ: „Igen” – olvasható a Népszabadság hétfői számában.

Ez egy szakállas hír, még 2009-ben hangzott el egy rendezvényen, aminek rendőrségi vizsgálat lett a vége, hogy történt-e uszítás vagy sem. Nincsenek információim az ügy eredményéről, mindössze azt kérdezném meg, hogy ez elképzelhető-e a jelenlegi hazaárulókkal is, mert ha nem, akkor minket fognak karóba húzni.

„Július elejétől jutalomban részesül az a törleszteni nem tudó adós, aki nem nehezíti meg az árverezést.” – írja keddi számában a Magyar Nemzet.

„Egy hamarosan életbe lépő törvénymódosítás eredményeként azok az adósok, akik önként elhagyják a bedőlt hitelük után maradó ingatlant, visszakapják az eladott lakás vételárának egy részét – közölték a lappal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakemberei.

A július 1-jén életbe lépő változás szerint abban az esetben, ha az adós az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt időben átadja az árverési vevőnek, kiköltözés után legkésőbb nyolc nappal megkaphatja a lakás árának egy részét.

A visszakapható összeg nagysága az átadott ingatlan értékétől függ: ötmillió forint alatt az adós a vételár egy százalékára jogosult, öt- és tízmillió forint között 50 ezer forintra és az ötmillió forint feletti rész fél százalékára, tízmillió forint felett pedig 75 ezer forintra és a tízmillió forint feletti rész negyed százalékára.”

Alig néhány napja járta be az országos sajtót, hogy jogerősen is megállapította a bíróság, a hitelező bank (amely általános hitelezési eljárás volt) jogtalan és törvénytelen pénzeket szedett be.

A kormány és illetékes hatóságok eddig csendben sunyítottak a fűben, miközben az emberek várták, hogy megszólalnak az üggyel kapcsolatban és kötelezni fogják a bankokat az okozott károk megtérítésére.

Ma megszólaltak! Fentebb olvasható az eredmény. A jogtalan többletadósságok következtében fizetésképtelenné váló adósokat pénzjutalomban részesítenék, ha betartják a törvénytelen törvényeket. Egy jogállamban ez nem férhet bele. EMBEREK EZ EGY JOGÁLLAM KERETEI KÖZÉ NEM FÉR BELE!

Itt arról van szó, hogy a pénzügyi maffia pórázon tartja a politikai maffiát, és itt nem lesz megállás, mindenkit utol fog érni a gazemberség, ha nem vetünk ennek véget.

Meg kell szervezni az országot! Ha kell faluról-falura, városról-városra megyünk, és felrázzuk a gondolkodni képes embereket, egységbe tömörítve.

Kiknek kellenek a jogtalanul kiürített ingatlanok?! Hiszen már így is több az üres ingatlan, mint ami belföldön eladható. A nemzet vagyonát elrablók 10% adó befizetése (tisztára mosása) mellett hazahozhatták több alkalommal is a zsákmányt, ebből a milliárdokból szeretnének ingatlan bárókká avanzsálódni, vagy az újmagyaroknak van erre szükségük?

Tisztelt Kormány! Ezt a „jutalmat” kötélre szánták? Mert ha igen, ahhoz túl sok, ennyire nagyvonalúnak nem kell lenni.

Kürtöket megfújni, karókat kihegyezni, itt már az élet a tét!

Kásler Árpád

Kelt, Gyulán, 2012.05.08.-án

The post Haza és Nemzetárulás – Kásler Árpád nyílt levele appeared first on Hunita.

  A felperesek egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét.
A táblabíróság jogerős döntése az első kifogás kapcsán az elsőfokú bíróság semmisséget kimondó ítéletét mellőzte, míg a második esetében azt helyben hagyta. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.     Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke és felesége az OTP-vel szemben indított perükben a 2008. május 29-én létrejött deviza alapú kölcsönszerződésük két kikötését támadták meg.     A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.     Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak.
A deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna.     A felperesek ezzel szemben az első fokú ítéletnek megfelelően kiemelték: a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.     A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. A kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható.     A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla. Eszerint ugyanis csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. Ezért ezt a kikötést a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte meg.     Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú bíróság is kimondott.     A döntés jogerős.

Ez az ítélet nem csak a felperesek számára , hanem adósok tíz- és százezrei számára is fontos döntés.  Lavinaszerű eljárássorozatot indíthat el, azaz három-négy évre visszamenőleg elszámolási pereket indíthatnak az adósok a hitelfolyósító pénzintézetek ellen.

(MTI nyomán)

The post Próbapert nyert egy devizahiteles az OTP ellen-Jogerős ítélet a Szegedi Ítélőtáblán appeared first on Hunita.