A Pierre Gillet elnök és Tajnay Mária főtitkár által jegyzett nyilatkozat tanúsága szerint Szlovákia politikai rendszere évtizedek óta az ott élő magyarság hátrányos megkülönböztetésén alapszik, Szlovákia pedig úgy lett 2004-ben az EU tagja, hogy „bizonyára nem tett eleget” a koppenhágai kritériumoknak.
Az Eduard Benes csehszlovák elnök által a második világháborút követően hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. A belgiumi civilek ezért az elkobzott vagyon visszaszolgáltatását, vagyoni és erkölcsi kártérítést követelnek a szlovák államtól.
„Nem szabad elfogadni, hogy egy letűnt, gyalázatos korszak törvényei tovább éljenek Európa szívében” – szögezi le kommünikéjében a szervezet.
A közigazgatási rendszer átalakítását azért tartja szükségesnek a civil szervezet, mert úgy ítéli meg, hogy Szlovákia jelenlegi adminisztratív felosztása „kizárólag a magyar közösség ellen jött létre”, az észak-déli irányú felosztás ugyanis ahhoz vezetett, hogy a magyarság a legtöbb helyen statisztikailag kisebbségbe került. A bizottság szerint emiatt visszaszorul a magyar nyelvhasználat lehetősége, és ez módot teremt magyar iskolák bezárására is.
Külön kitér közleményében a civil szervezet arra is, hogy a szlovákiai nyelvtörvényt is sérelmezi, mert úgy véli: „ez a törvény mindenek felett sérti a Szlovákiában élő magyarok emberi jogait, célja nem más, mint az ottani magyarság további asszimilációja”.

The post A szlovákiai diszkrimináció megszüntetését követeli az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága appeared first on Hunita.

A Jobbik több szempontból is aggályosnak tartja az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága által hozott döntést, amelynek értelmében Sólyom László akkori köztársasági elnököt a szlovák kormány az uniós jognak megfelelően akadályozta meg abban, hogy 2009. augusztus 21-én Révkomáromba utazzon a felvidéki magyarság államalapításra emlékező ünnepségére.   A döntés jól mutatja, hogy a napokban Nobel-díjjal kitüntetett Európai Unió saját elveit, hangoztatott értékeit sem tiszteli, az emberek szabad mozgására vonatkozó alapvető emberi jogot sem képes – még a szabad mozgás céljával létrejött schengeni övezeten belül sem – a kettős mérce alkalmazása nélkül érvényre juttatni.   A luxemburgi bíróság döntése, valamint az a tény, hogy az Európai Bizottság Szlovákia támogatása érdekében beavatkozott a magyar kormány által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásba, egy újabb magyar külpolitikai kudarc. Az ügy negatív kimenetele korántsem meglepő, újfent a magyar diplomácia érdekérvényesítési képességének teljes hiányáról árulkodik, amit sajnos a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelő korábbi ügyek kapcsán – lásd Malina Hedvig-ügy, a dunaszerdahelyi futballszurkolók elleni rendőri fellépés ügye, a Beneš-dekrétumok és a szlovák nyelvtörvény ügye – már megszokhattunk.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese
Kiadó: Jobbik parlamenti frakciója

forrás:
http://os.mti.hu/hirek/78673/a_jobbik_parlamenti_frakcioja_kozlemenye

The post Jobbik – Az alapvető emberi jogokról appeared first on Hunita.