Minden tisztes magyar asszonynak ajánlom megfontolni a példát! Kifogás és nyafogás nélkül!
Nejemnek is ezt javasoltam, aki (számomra) érthetetlen módon megtorpant a hatodiknál…

A Kárpát-medence azé, aki teleszüli – hirdette Ceauşescu.
E nemes eltökéltség jegyében nem csak a művi vetélés volt büntetendő, de a még fogamzásgátló tablettákat is betiltották a szocialista Olájországban (Rómániában). Az eredmény: az 1966-ban 19 milliós ország lakossága – az európai népesedéssel (fogyással) szemben – oly mértékben emelkedett, hogy 1989-re meghaladta a 23 milliót!

Nekünk is volt egy Ratkó Annánk, a Rákosi-korszak népjóléti és egészségügyi minisztere. De az Ő népesedési sikere elmaradt a szomszédos Olájországétól, meg az általuk megszállt területeink oláh nőnépétől…

Ha mi különbek és emelkedettebbek vagyunk eme letűnt, sötét koroknál, úgy törvény sem kell hozzá! Csak a bölcs elhatározás: Irány a bátrabb magyar gyermekvállalás!

Míg némelyek gazdasági körülményeken vinnyognak, vagy éppen a páratlan(?) alakjukat féltik, – amiért egyébként a ruhaválogatáson és a fedő cicomán túl, többnyire nem tesznek semmit – addig mások szülnek!

Oláj anyák szülési hajlandóságával, és az ezzel szemben álló magyar eggykézéssel vesztettük el Erdélyt, de a fasisztótok is hasonló módon szaporodták túl a Fölvidéket. Azok a fasisztótok, akik ma végleg eltakarítani akarnak onnan bennünket. Az őslakosokat. (Csak sértődékenyebb tót olvasóim kedvéért jegyzem meg: Magam igen éles különbséget teszek fasisztótok és derék „Tót atyafiak” között.)

Míg mások a harmadikon ijedeznek, addig a tizenötödik gyermekét hozta világra egy derék magyar asszony a debreceni szülészeti klinikán! „A szakirodalomban is példa nélküli módon minden kisbabája császármetszéssel született” – közölte a Debreceni Egyetem (DE) sajtóirodája csütörtökön.

A hat kisfiú mellé kilencedik kislányként érkezett a Frank családba március 31-én. A kis Rebeka 46 centiméterrel és 2680 gramm súllyal. A baba kicsit idő előtt – a 35. terhességi héten született, így jelenleg a „keltetőben” (inkubátorban) erősödik. A Berettyóújfaluban élő nagycsaládban minden gyerek császármetszésseljött világra, így esetük orvosi szempontból is rendkívül különleges – mondta el Dr. Póka Róbert egyetemi tanár, aki az asszony gyermekét világra segítette.
A harminc éve szülészkedő professzor sem találkozott még ilyen nagyszámú, szövődménymentes császármetszéssel pályája során. A szülészeti és nőgyógyászati klinika igazgatója szakmailag és emberileg is különleges teljesítménynek tartja az asszony példáját.

Vannak, akik még ma is kínlódva „terhesség”-nek nevezik az „áldott állapot”-ot. – Ez maga a terhesség! Sőt mi több lelkileg is sorvasztó betegség.
Míg asszonyok tömegei rettegnek a világ legtermészetesebb eseményétől,  – a szüléstől, – addig fényes példaként akad oly derék anya, aki még a sokadik császármetszés veszélyeit is boldogan – ezért sikerrel – vállalja a további gyermekáldás reményében…

A korábban angoltanárként dolgozó édesanya 28 évesen szülte meg első gyermekét, aztán minden évben újabb taggal gyarapodott a család, egy esztendőben pedig kétszer is részük volt gyermekáldásban. Katalin szerencsének érzi magát, mert ugyan nappal folyamatos, két embert igénylő műszakot jelent a tizenöt csemete ellátása, de az éjszakákat végigalusszák a gyerekek. Méhészként dolgozó férjére és gyermekei öreganyjára is mindenben számíthat. A remekül működő családban a nagyobb gyermekek is segítenek ellátni a kisebbeket.

A boldog anya eggykeként nőtt fel, így minden tiszteletet kiérdemlő, nagy elhatározás és vállalás eredménye, hogy ma ilyen nagy családja van…

Dr. Szabó László
www.makultur.hu

Ajánlott olvasmány még:

A legnépesebb angol család munkából él!

The post Tizenötször szült császármetszéssel egy magyar asszony appeared first on Hunita.

 A világon példa nélküli módon a szülés után a 31 éves agyhalott asszony öt szervét négy, szervátültetésre váró beteg kapta meg – tette hozzá az aneszteziológus professzor.
„Egy életből öt élet lett” – fogalmazott az egészségügyi államtitkár a sajtótájékoztatón. Szócska Miklós köszönetet mondott a rendhagyó folyamatban részt vevő orvosoknak és szakdolgozóknak, valamint az elhunyt édesanya családjának, akik együtt „az életet választották”, a gyermek megszületése és az ép szervek átültetése mellett döntöttek.
Molnár Csilla egyetemi docens, aneszteziológus-intenzívterápiás orvos, az idegsebészeti intenzív osztály vezetője felidézte, hogy a terhessége 15. hetében járó nőt agyvérzés miatt életveszélyes állapotban vitte mentőhelikopter áprilisban a DEOEC idegsebészeti klinikájára.
A fiatal nőt megműtötték, de két nappal később beállt nála az agyhalál, a magzat viszont nemcsak élt, hanem az ultrahangvizsgálat szerint élénken mozgott – tette hozzá.
A váratlanul drámai helyzetbe került élettárs-apa, az asszony szülei és orvosai is rendkívüli döntés elé kerültek: hagyják-e meghalni a 15 hetes magzatot vagy próbálják meg a szinte lehetetlent, fenntartani az agyhalott anya szervezetének működését, és felnevelni az anyaméhben a magzatot addig, amíg életképesen megszülethet a gyermek?
Végül az élet mellett döntöttek – mondta Molnár Csilla. A lelki megpróbáltatás és az orvosszakmai kihívás is óriási volt: egy halottnak tekinthető asszony szervtámogató kezelése zajlott, magzata védelme és későbbi világrajövetele érdekében – tette hozzá.
Fülesdi Béla megjegyezte: tizenegy orvosi szakma összefogásának és kilencven napig tartó küzdelmének eredményeként született meg császármetszéssel a terhesség 27. hetében az egészséges, 1420 grammos baba.
Balla György akadémikus, a DEOEC gyermekgyógyászati intézetének igazgatója felidézte újszülöttosztályuk mottóját, amely szerint mindenkinek esélyt kell adni. A céljuk az volt, hogy legalább a terhesség 24. hetéig az anyaméh táplálja a magzatot és utána egészségesen világra segítsék.
Megszámlálhatatlanul sok orvosi problémát leküzdve eredményesen növelték az agyhalott nő méhében a magzatot, egyfajta „jelzőrendszer” volt az anyaméhben, folyamatos információkkal szolgáltatva arról, hogy a méhlepény életképes – fűzte hozzá a professzor.
Kovács Tamás Szilveszter szülész-nőgyógyász egyetemi docens a sajtótájékoztatón felidézte: sokáig nem volt biztos abban, van-e joguk egy emberi lényt előre tervezetten arra ítélni, hogy anya nélkül jöjjön a világra, így élje le életét.
Végül a találkozások a családdal győzték meg arról, hogy a gyermek az elhunyt anya továbbélését jelentheti majd a gyászoló apának és a nagyszülőknek – tette hozzá.
A baba egyébként a terhesség 20. hetében – amikor kiderült a neme – az intenzív osztály dolgozóinak biztatására nevet kapott a családtól. A nővérek ezután nevén szólították, beszéltek hozzá, a kórteremben folyamatosan szólt a rádió, hogy a magzat mindig halljon emberi szót és zenét. A sajtótájékoztatón a család kérésére nem árulták el a gyerek nemét.
A császármetszés után az orvosok és a családtagok úgy döntöttek, hogy az agyhalott édesanya szerveivel másokon is segítenek: négyen különböző ember kapta meg az asszony szívét, máját, hasnyálmirigyét és két veséjét – közölte az MTI érdeklődésére Fülesdi Béla.
Elmondta: a nemzetközi szakirodalomban csak néhány olyan esetet ismernek, amikor a magzatok végül agyhalott anyától világra jöttek, de ők idősebb terhességi korban voltak.
Ez az első eset azonban, hogy az agyhalál bekövetkezte után 92 napon át transzplantálható állapotban tartották, majd átültették az agyhalott szerveit – mondta a professzor.

The post Gyermeket szült és életeket mentett egy agyhalott asszony Debrecenben appeared first on Hunita.