Hol fejedelmi terem fogadott fejedelmi lakókat,
S küzde nemes harcot Zrínyi leánya soká:
Bércedet, ó Munkács, keserű gond űli, lebegvén
Rémalakok szomorún a fogoly álma fölett.
Büszke tekintettel mit nézsz a síkra le bús lak?
Jőn az utas, lát s fut messzekerűlve tovább.

Cseke, 1831. december 30.

A Munkácsot (is) megszálló ukránság az EU-csatlakozásért izgul… Nekünk pedig vétó-jogunk van !!!

A Magyar Munkács már csakis Európára, vagyis Szebb Magyar Jövendőjére vár !!!

Az antimagyar kirekesztők meg a belső férgek ezt is eltüntették, hogy ne láthassa, ne hallhassa a Magyar ! De ajánlom az alábbit némi kárpótlásul a kifosztott, maradék Kárpátaljáról :

TV21 UNGVÁR – VERSEK KÉT PERCBEN. KÖLCSEY FERENC: MUNKÁCS, BÚSAN CSÖRÖG…

A minden nemzetisége ellen páratlan neonáci lendülettel tüzelő ukrán propaganda ősi magyar városunkat is célba vette… A szovjet betörés (1944) óta megszállás alatt álló Munkács várának Turulmadarát ledöntötte a neonáci ukrán terrorgépezet ! A kérdés csak, hogy meddig tűjük ?! NATO tagállamként a Magyar Kárpátalját legalább kimenthetnénk most a kis meg nagyorosz acsarkodásából !!! Európába ! De Kárpátalja az ukrán elmebajból kiválva, velünk azonnal csatlakozhat Európába !!!

Munkács több mint 1100 esztendeje vitathatatlanul magyar város !!!

Munkács várában védte Zrínyi Ilona a kis II. Rákóczi Ferencet, a későbbi szabadságharcos fejedelmet…

Ajánlott olvasmányul kínálom minden Magyar Testvéremnek :

De később is született róla olvasnivaló :

Akad itt még … talán a legveretesebb regény :

A férfiakat megszégyenítő bátorsággal harcoló Nagyasszony végül kénytelen föladni Munkács várát Caraffa császári generálisnak. A gyermekeitől elszakított, fogságba vetett Zrínyi Ilonát férje végül kiváltja, de már csak egy út van számukra : a száműzetés, Törökország. Zrínyi Ilona azonban még megérte fiának, II. Rákóczi Ferencnek dicsőséges zászlóbontását…

A Turulmadár pedig éppen oda állíttatott, ahol Zrínyi Ilona a várat és fiait védte a zsarnoktól…

A Turul-ellenes határozat nem csak a magyar diplomácia, de a Zrínyi-családon keresztül a teljes Horvátság önérzetét is mélyen sérti. A legnagyobb és legvitézebb horvát főnemesi család leghősiesebb asszonyának emlékét eltávolítani legalább olyan sértés a horvát szabadságra, miként a magyarra nézve !!!

A TURUL-SZOBROT, MINT A SZABADSÁG SZOBRÁT MINDEN TERROR EL AKARJA TÖRÖLNI !!! 1924 DECEMBER 17.-ÉN A CSEHSZLOVÁK MEGSZÁLLÓK ROMBOLTÁK LE A SZOBRUNKAT…

A Turul-szobrot, mint a Magyar Szabadság Szobrát minden terror el akarja törölni !!!
1924 december 17.-én a csehszlovák megszállók rombolták le Szent Madarunkat…

A Szabadság Madarát ma megint soviniszták gyalázzák… A kérdés csak az, hogy meddig tűrjük ?!

A mukachevo.net hírportál emlékeztetett arra, hogy a munkácsi vár vezetősége korábban már pályázatot hirdetett az Ukrajna állami jelképei közé tartozó címer kidolgozására és elkészítésére. A „trizub” – az ukrán háromágú szigony – az ukrán állam úgynevezett kiscímere, még a Kijevi Rusz idejéből származó jelkép. Hát igen ! Ez lehet. Csakhogy… Munkács soha az ukrán büdös életbe’ nem tartozott semmikor a Kijevi Ruszhoz !!! Tűzzék ki az ukrán kiscímert Washingtonban a Capitoliumra !!! Ott bizton elfér !

Szómagyarázat: epigramma jelentése ‘rávéset’, ‘fölirat’, eredetileg ‘sírvéset’, ‘(sír)fölirat’, ‘(emlékmű)fölirat’.
Műfaji alapvonása a tömörség, velősség, szellemesség. Az ókori költészetben az elhúnyt(ak)at jellemző velős mondásokból alakult ki a műfaj: ez vált kőbe vésve emlékművön, síremléken „vésetté”, „fölirattá”.
Az újkori költészetben az klasszikus hagyományokat ápoló költészet kedvelte: a humanizmus és a klasszicizmus. (Sz.)

Ajánlott olvasmány :

The post Kölcsey Ferenc – MUNKÁCS – 1831 appeared first on Hunita.

Hol fejedelmi terem fogadott fejedelmi lakókat,
S küzde nemes harcot Zrínyi leánya soká:
Bércedet, ó Munkács, keserű gond űli, lebegvén
Rémalakok szomorún a fogoly álma fölett.
Büszke tekintettel mit nézsz a síkra le bús lak?
Jőn az utas, lát s fut messzekerűlve tovább.

Cseke, 1831. december 30.

Szómagyarázat: epigramma jelentése ‘rávéset’, ‘fölirat’, eredetileg ‘sírvéset’, ‘(sír)fölirat’, ‘(emlékmű)fölirat’.
Műfaji alapvonása a tömörség, velősség, szellemesség. Az ókori költészetben az elhúnyt(ak)at jellemző velős mondásokból alakult ki a műfaj: ez vált kőbe vésve emlékművön, síremléken „vésetté”, „fölirattá”.
Az újkori költészetben az klasszikus hagyományokat ápoló költészet kedvelte: a humanizmus és a klasszicizmus. (Sz.)

The post Kölcsey Ferenc – MUNKÁCS appeared first on Hunita.

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Cseke, 1831. december 29.

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

„Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – „Kárpátalja„-‘nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérés után, az elkövető(k) jogutódjának költségén…

Legyen úgy, mint régen volt! Legyen szent a Béke!

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

www.makultur.hu

The post HUSZT – 2013 appeared first on Hunita.

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Cseke, 1831. december 29.

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Északkeleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet mióta Trianon elszakította Magyarországtól… „Kárpátalja„-‘nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Dr Sz L

The post HUSZT appeared first on Hunita.