Jól tükrözi barátja, Ady Endre verse ezt a Dankói nemzetfelfogást.

„Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten,
Akinek lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!”

Nem csak Adynak és nemzedékének, hanem az egész országnak ad vissza „egy vesztett világot”. Dankó működése beleolvad annak az izzó nemzeti fellendülésnek az áramlatába, mely a kiegyezés után indul meg.

A Bach – korszak és a kiegyezés utáni viszonyokat látva, Dankó felismerte az anyanyelv háttérbe szorítását. Olyan nemzeti öntudatra ébredést idézett elő szomorkás, szerelmes és vidám dalaival, amit korábban senki nem látott! Dankó céltudatosan ment előre, s mutatta az utat a zenésztársaknak. Fellépésével bátorságra kapott az ország sok zenésze, s követték őt. Dankónak a zenei köznyelv kialakításában óriási érdeme volt!

Blaháné magyar pacsirta éneke zeng, virágát éli a népszínmű, benne számtalan Dankó-dallal. Cigányzenekarok alakulnak, s az ország lelkében ismét magyarrá válik*. Kodály és Bartók mutatnak rá Dankó Pistát követő nagy „népdalgyári portékakészítők” működése kapcsán a nép igazi énekeire, régi értékeire, és működésükkel kinyitják ezeknek a tiszta forrásoknak zsilipjeit. Ám, hogy ez bekövetkezhessék, szükség van egy jókor, jó időben érkező cigány poétára, aki képes felrázni a nemzet szunnyadó lelkét szépséges, kedves, rabul ejtő dalaival, szívet tépő melódiáival.

Dankó Pista születésének 155. évfordulója alkalmából június 15 -én fogadással egybekötött DANKÓ – EMLÉKEST lesz Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum vártermében.

  18,00  Az emlékest programja a szegedi Stefánián álló Dankó Pista-szobor megkoszorúzásával kezdődik. Margó Ede 1912-ben emelt alkotásánál a zenész alakját Keller Péter idézi fel, aki a több Dankó-nóta szövegét is jegyző Gárdonyi Géza dédunokája .

 18,30 Ezt követően néhány lépéssel arrébb a nótaszövegek egy másik írójáról, Pósa Lajosról is megemlékeznek, az ő emléktáblája a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokában található .

         19,00  A szegedi Vármúzeumban  dr Apró Ferenc művelődéstörténész beszél a mintegy négyszáz önálló nótát, emellett több népszínmű zenéjét szerző Dankó Pistáról, egykori támogatóira, barátaira – Zsótér Andorra, Gárdonyi Gézára, Pósa Lajosra – pedig utódaik emlékeznek.

Az emlékesten természetesen Dankó-nóták is felcsendülnek Kurina Irén, Kismárton Ilona, Gyimesi Kálmán, Bátki Fazekas Zoltán és Szegedi Papp Lajos tolmácsolásában, őket Báder Béla és cigányzenekara kíséri Kecskés Sándor prímás vezetésével. Az est fénypontját azonban minden bizonnyal azok a dalok jelentik, amelyeket Dankó Pista hegedűjével Lakatos György prímás kísér.
A különleges hegedű, amelyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is.
    A hangszer 1891-ben került Dankó Pistához, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja, restaurálására 2012-ben kerülhetett sor.

Dankó daltársulatával meghódította a Kárpátok ormait, Erdély bérceit, barátai lettek író- és költőfejedelmek. A fellépő művészek magyar ruhákban – nemzeti színű szalaggal átkötve, pántlikákkal, fokosokkal jelentek meg a színpadon, élen Blaha Lujzával. Egyedül Dankó az, ki fehér zakóban jár. Valóságos kultúrmissziót folytatott társulatával. Csakis magyar zeneszámokat játszottak. Dankó a magyar nóták szerzésére, s előadására buzdította társait, és sikeresen visszaszorították a német nyelvű zengerájokat, kuplékat.

Megérdemli Dankó Pista, a „cigány Petőfi”, hogy érdemének megfelelően emlékezzünk munkásságára és sok szép dalára.

Ez évben Juhász Gyula születésének 130., Gárdonyinak 150. és Dankónak a 155. születési évfordulója van, emlékezzünk rájuk!

Jegyekkel kapcsolatban érdeklődni Telekné Tóth Annánál a 70-930-9575-ös számon lehet!

(Kép forrása: retronom.hu  szobrász: Margó Ede 1912. )

Forrás: Telekné Tóth Anna
Dankó kulturális örökségének felkarolója

The post Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten ! appeared first on Hunita.

A különleges hegedű, melyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben.

Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is, melynek egy példányát őrzi a múzeum néprajzi gyűjteménye.

A hegedű 1891-ben került Dankóhoz, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, aki később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja.

Dankó Pista hegedűjét az elmúlt időkben évente egyszer szólaltatták meg: 2008-ban a Múzeumok Éjszakája csúcspontjaként például Frankie Látó világhírű szegedi dzsesszhegedűs játszott a hangszeren. A több mint 120 éves zeneszerszám azonban a hosszú évek megpróbáltatásai alatt megrepedt és felújításra szorult. A restaurálásra végül idén került sor: Semmelweis Tibor budapesti hangszer-restaurátor állította helyre, így ismét eredeti állapotában mutatkozik be Dankó Pista hegedűje a Móra-múzeum néprajzi látványtárában.
   A hangszer javításának költségeit Heumann Erzsébet, a Dankó Pistát elsőként felkaroló Zsótér Andor ükunokája fedezte.
 Telekné Tóth Anna, az egykori Dankó Pista Emlékéért Alapítvány titkára elmondta, jövőre ünnepeljük Dankó Pista halálának 110., születésének 145. évfordulóját. A jubileum kiváló alkalmat kínálna arra, hogy a nótaszerző művei – akár saját hegedűjén – felcsendüljenek a Szegedi Nemzeti Színházban, ahogy azt Juhász Gyula is javasolta egykor.

( Móra Ferenc Múzeum-MTI nyomán )

The post Restaurálták Dankó Pista hegedűjét appeared first on Hunita.