A magyar királyi honvédség zenekara : Erdély induló

Ezt ma minden magyar gyermeknek a szüleivel zengenie kell ! Vagy ne lennének már magyarok ?!

Az 1938 november 2.-án az Első Bécsi Döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is.

Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. Dél-Erdély viszont sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt. Ott a zsidókat is mind lemészárolták a mócok Antonescu módijára. Dél-Erdélyben nincsen ma még antiszemitizmus sem, hiszen a házukból a zsidókat kigyilkoló móc oláhok egy zsidót se hagytak. Ma oláh utódaik benne laknak a házaikban. Mi mentettük a maradékot, míg a németek meg nem szálltak… Na erről is hallgatnak a történelemkönyvek… 

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból kénytelen volt egyre szorosabban elköteleződni el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Hiszen az antant arcátlanságát, trianon terrorát és a kisantant fosztogató garázdálkodását csak az olasz-német tengely ellensúlyozta, így országunk csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

De lássuk a Hazatérést!

A második bécsi döntés nyomán létrejött területváltozás, sárgával jelölve a hazatérő magyar területeket.

A második bécsi döntés (augusztus 30.) értelmében a magyar haderő egységei Nagyszalonta térségében átlépik a 22 évig megszálló Oláh (Román) Királyság határát és megkezdik Észak-Erdély visszavételét…

Horthy Miklós Kormányzónk bevonulása a fölszabadító Magyar Seregünk élén Szatmárnémetibe 1940 szeptember 5.-én

A kirekesztők, az antimagyarok minden fronton támadnak…
A legjobb Erdély-induló filmjét is eltüntették az internáci öncsövezőről…

https://www.youtube.com/watch?v=Ns3eBnV2ouU

Erdély induló – A magyar királyi honvédség zenekara (EREDETI SZÖVEGGEL)

De itt eggy gyöngébb fölbontású változat helyett eggy összefoglaló :

Elhangzott a szó, zeng az induló!
Győztesek megint: régi zászlaink.
Nézd a gúnyhatár
Széttiporva már!
Várnak újra mind, ősi bérceink!

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg: a rohanó sereg.

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya förgeteg: a rohanó sereg.

Lépteink nyomán, fönn a Hargitán,
Völgyeinkben lent tornyok hangja zeng.
Már semerre sincs: az átkozott bilincs.
Énekeljetek, völgyek és hegyek:

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg: a rohanó sereg.

Édes Erdély itt vagyunk!
Érted élünk és halunk.
Győz a szittya fergeteg: a rohanó sereg.

És ahogyan erdélyi véreink megélték…

Teljességében…

Édes Erdély, itt voltunk…

… és itt leszünk !!!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

A felvidéki (1938), kárpátaljai (1939) és erdélyi (1940) visszacsatolások emlékére – Körkép.sk

Ajánlott olvasmány még:

ERDÉLYBEN – MEGSZÁLLÁSA 100. ÉVFORDULÓJÁN

ERDÉLYI IBOLYÁK – JUHÁSZ GYULA FÉL ÉVSZÁZADON ÁT ELHALLGATOTT KÖLTEMÉNYE

JUHÁSZ GYULA : ERDÉLY ÖZVEGYE

NEM AKAROK GYÁVA CSENDET !

Olvasói hozzászólás :

Nagyapám, Borsodi Mihály résztvett ebben a bevonulásban, mint kerékpáros határvadász.

Bátyja, Borsodi Ferenc, az I. vh.-ban esett el Temesvár közelében, tömegsírban nyugszik, emlékező sírköve a hódmezővásárhelyi Arany Temetőben található, míg Nagyapám a másik vásárhelyi temetőben, a Kincsesben nyugszik.

Áldás rájuk!

Sebesi Sándor

The post Észak-Erdély hazatér ! appeared first on Hunita.

A Székely Hadosztály, amely addig szilárdan tartotta Kolozsvárt, Erdély akkor még színmagyar fővárosát, készen állt az oláhok fogadására. A Székely Hadosztály, – amelynek katonái semmitől és senkitől nem tartottak, az önbizalmuk töretlen volt, – lindertől parancsot kapott Kolozsvárt föladására !!! 

Renunta – Föladás. Aki még nem tudta, most megtanulhatta oláhul, azaz rumunyul (történelemhamisítón románul) is…

A máig oláj (rumuny) megszállás alatt álló Erdély :
sárga színnel a történelmi Erdély, azaz Belső-Erdély
barnással pedig a Partium és a Temesköz (a Bánság keleti része)
…kékkel pedig Oláhország („Ó-Románia”), Moldva és Havasalföld uniója
a szintén oláh megszállás alatt álló bolgár-török-tatár Dobrudzsával…
Oláhország orzott-szerzett tengeri kapujával…

Ajánlott olvasmány : ERDÉLYBEN – E NAP VERSE – ERDÉLY MEGSZÁLLÁSA NAPJÁN

Ez az antimagyar féreg linder a Délvidék legsikeresebb hazaárulója !!! Ez az internáci linder minden tettében következetesen magyarellenes volt. Ezt a tőlünk hatalmas területeket elorozó Jugoszlávia meg is hálálta. Díszsírhellyel jutalmazta. Az egész életén át gerinctelen, sunyi, délszlávoknál sündörgő linder köztük is élte le „menekült”-ként toprongy életének maradékát…

Marad utána örök égő sebként fogalommá lett neve: „linderbéla„, és a nevéből antimagyarkodásával érlelten gennyedő fogalom, a „linderkedés„… – a kicsinyes hazaárulás váltóneve (szünonümája).

Egy sikeres hazaáruló – a Délvidék hazaárulójának története röviden:

Az őszirózs(d)ás forradalom idején linder béla politikai karrierje személyes kapcsolatainak köszönhetően váratlanul felívelt : vezérkari ezredesből hirtelen hadügyminiszter lett 1918. október 31.-én, és két nap múlva esküt tett a „népkormány”-ra.

Ekkor (november 2.-án) hangzottak el a vörös nyakkendőt viselő, ittas linder hírhedt mondatai:
„Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni…” és …
„Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!”

1918 végén a fölforgató nemzetiségeink élén linder béla romba döntötte az ezeréves magyar hagyományt, hogy megteremtse a proletariátus zsarnokságát és Magyarország területe 3/4-ének idegen megszállását.

Nem minden népnek akad ilyen hazaárulója ! A nem(telenség)ében egyedülálló !!!
Rendkívüli képességű hazaárulónk alig 10 nap alatt veszejtette el Magyarországot …
Ő intézte Pécs három esztendeig tartó rác megszállását is ! De szerncsére Pécs fölszabadult !!!
Szabadka, Zombor, Újvidék nem volt ilyen szerencsés …

Ugyanilyen vészterhes időkben Törökországnak atyja lett Kemál pasa, aki éppen ellenkező fölhívással fegyverkezve visszahódította egész Kisázsiát, ahol a török (állam)határok ma is messze túlnyúlnak a török népességi határokon! Nekünk meg linderbélák jutottak, akik az Ezeréves határainkat is elkótyavetyélték… elkártyolták…

Dilettantizmusa miatt november 9.-én a hadügyminiszterségről kénytelen volt lemondani, de tagja maradt a kormánynak mint a béketárgyalások előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter. E minőségében Nándorfehérvárott (óbolgárkodón Belgrádban) a fegyverszüneti megállapodást a Kár(ty)olyi Mihály-kormány nevében linder béla írta alá november 13.-án Živojin Mišić vajda, a rác (szerb) hadsereg főparancsnoka mellett.

Kár(ty)olyi, a sanda hazaáruló bugris bajtársai között (éppen) a Hazánkat árulja…

Tehát a teljes Délvidéket a megszálló rácoknak linder adta át 1918 végén (a grófi hazaáruló jóváhagyásával). Addig idegen katona a lábát nem tette a magyar Délvidékre!

A Vörös Terror (Tanácsköztársaság) idején linder a hadügyi népbiztosság bécsi katonai megbízottja.

A Vörös Terror (Tanácsköztársaság) bukása után linder a Pécsi Szocialista Párt tagjaként 1920. szeptember 23.-án a rácok által megszállt Pécs polgármestere lett. A választásokról a magyar keresztény pártok távol maradtak, így egyedül a szocialisták szavazták meg őt vezetővé.

Azután e linder-féreg az 1921 augusztus 14.-én megalakult és 8 napot megért Baranya–Bajai Szerb–Magyar Köztársaság egyik vezetője lett, de a „kikiáltás”-kor már Belgrádban tartózkodott, a rác (szerb) kormány beavatkozása érdekében, hogy az újonnan kikiáltott köztársaság (a szénbányákkal és a DGT vasútvonalaival együtt) a szerbekhez legyen csatolva!!! A menekülő bolsevisták a délszláv csapatokkal 1921. augusztus 19.-én hagyták el három vonattal a fölszabadított Pécset az újonnan megalakult Jugoszláviába.

Pécs rác megszállásának története korabeli filmfölvételeken

A hazaárulás váltónevét kiérdemlő linder Jugoszláviában maradt élete végéig. Úgy a királyi Jugoszlávia, mint a titói Jugoszlávia megbecsülte őt, halálakor a hatóságoktól díszsírhelyet kapott.
A magyar hazaárulónak díszsírhely jár idegenben!
A Magyar Nemzettestről leszakított országrészben…
Az általa leszakított országrészben…

A Délvidékre látogató kirándulóknak érdemes beiktatni a Délvidék elveszejtőjének sírjánál egy rövid megemlékezést… Hőseinkre dicsőséggel emlékezünk, de árulóinkat sem feledhetjük egy percre sem!

Minden magyar pisszoárba linder feje való !!!
Na jó, persze, nem mindbe ! Hiszen akad elég hazaáruló !!!
Másnak is kell helyet szorítanunk… jusson neki is lehúznivaló…

De van ma is „modern” alternatíva :

Éljenek a hazárulók meg a magyar-népirtók !
Aki pedig ellenük szól, az kirekesztendő !!!

Nem hajtjuk végre a hazafiság minimumát sem ! Ma sem ! Tűrjük a férgeinket…
Ezért tart itt ez a rongyollott ország…  csonkán-bénán… a fekatenyésztő Európa sötétedő porondján… 

A linderkedés, avagy a végső hazaárulás eredményeként elöntötte az oláj horda egész Magyarországot…

Itt az idő az antimagyarkodás fölmorzsolására !

A megmentendő Nép a Magyar !
Meg is menekül… ha…
Minden magyar egyet akar !

Olvasói őszinte hozzászólás :

Ki kellene  forgatni sírjából és megsemmisíteni a maradványait.
A frontról haza özönlő katonák is hibásak.
Miért nem lőtték agyon a férget?

Magyarody Szabolcs

The post linder béla szülinapján appeared first on Hunita.

A magyar királyi honvédség zenekara : Erdély induló

Ezt ma minden magyar gyermeknek a szüleivel zengenie kell ! Vagy ne lennének már magyarok ?!

Az 1938 november 2.-ai első bécsi döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is.

Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. Dél-Erdély viszont sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt. Ott a zsidókat is mind lemészárolták a mócok Antonescu módijára. Dél-Erdélyben nincsen ma még antiszemitizmus sem, hiszen a házukból a zsidókat kigyilkoló móc oláhok egy zsidót se hagytak. Ma oláh utódaik benne laknak a házaikban. Mi mentettük a maradékot, míg a németek meg nem szálltak… Na erről is hallgatnak a történelemkönyvek… 

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból kénytelen volt egyre szorosabban elköteleződni el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Hiszen az antant arcátlanságát, trianon terrorát és a kisantant fosztogató garázdálkodását csak az olasz-német tengely ellensúlyozta, így országunk csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

De lássuk a Hazatérést!

A második bécsi döntés nyomán létrejött területváltozás, sárgával jelölve a hazatérő magyar területeket.

A második bécsi döntés (augusztus 30.) értelmében a magyar haderő egységei Nagyszalonta térségében átlépik a 22 évig megszálló Oláh (Román) Királyság határát és megkezdik Észak-Erdély visszavételét…

Horthy Miklós Kormányzónk bevonulása a fölszabadító Magyar Seregünk élén Szatmárnémetibe 1940 szeptember 5.-én

https://www.youtube.com/watch?v=Ns3eBnV2ouU

Erdély induló – A magyar királyi honvédség zenekara (EREDETI SZÖVEGGEL)

És ahogyan erdélyi véreink megélték…

Teljességében…

Édes Erdély, itt voltunk…

… és itt leszünk !!!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány még:

ERDÉLYBEN – MEGSZÁLLÁSA 100. ÉVFORDULÓJÁN

ERDÉLYI IBOLYÁK – JUHÁSZ GYULA FÉL ÉVSZÁZADON ÁT ELHALLGATOTT KÖLTEMÉNYE

JUHÁSZ GYULA : ERDÉLY ÖZVEGYE

The post Ma 82 éve hazatért Erdély! appeared first on Hunita.

Dél Felé! 1941 – A Délvidék visszafoglalása

Az 1938 november 2.-ai Első Bécsi Döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is. Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett Második Bécsi Döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. (Dél-Erdély sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt.)

Fontos és kevéssé ismert előzmény : 1918 november 25.-én Újvidéken a megszálló szerb és francia csapatok szuronyainak védelme alatt a radikális párti, magyar- és zsidógyűlölő, egyébként elítélt gyilkos Jaša Tomić „nemzetgyűlése“ a Délvidék lakosságának 55,34 százalékát kitevő magyar és német többségnek, valamint a lakosság 6 százalékát tevő románoknak a teljes kikapcsolásával „kimondta” Bácska, Bánát és Baranya csatlakozását a Szerb Királysághoz.

Alig több mint 20 esztendő magyarellenesség múltán…
A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból egyre szorosabban köteleződött el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Növelni kellett a Németországba irányuló szállításokat, az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

Tanulságul ajánlott : A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA

Az egyensúlyt kereső Teleki Pál – föltehetően a német nyomás ellensúlyozására – rendezni kívánta a viszonyt Jugoszláviával. Ebben Hitler hallgatólagosan támogatta, hiszen úgy vélte, így biztosíthatja a Balkán stabilitását, míg háborúba bocsájtkozik Keleten. A mindössze három pontból álló jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést 1940 december 12.-én Nándorfehérváron (bevett óbolgár nevén „Belgrád”-ban) írták alá. A délszláv állam 1941 március 24.-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, három nappal később azonban katonai puccs buktatta meg a németbarát kormányt. Mindez veszélyeztette Hitler terveit, aki a katonai beavatkozás mellett döntött.

A Führer Horthy Miklós kormányzótól nemcsak átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára – amit március 28.-án meg is kapott –, hanem a hadműveletekben való magyar részvételt is, kilátásba helyezve a Délvidék visszacsatolását. Teleki föloldhatatlan dilemma elé került, hiszen a visszautasítással a revíziós eredményeket tette volna kockára, a hadba lépéssel viszont a semlegességet, tudniillik Nagy-Britannia közölte: Ezt háborús oknak tekintené! Horthy és Teleki az időhúzást választva a katonai részvétel kérdését minisztertanácsi döntéshez kötötte. A március 28.-ai ülésen a föltételeket így határozták meg: ha Horvátország kikiáltja függetlenségét, azzal Jugoszlávia mint államalakulat fölbomlik; ha a Délvidéken a jugoszláv (rác) atrocitások miatt a magyarság helyzete tarthatatlanná válik; ha politikai vákuum keletkezik a térségben. A végső döntést április elsején a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén a kormányzó hozta meg, aki a hadba lépés mellett foglalt állást.

A bevett hiedelem szerint Teleki a felelősség súlya elől április 3.-án az öngyilkosságba menekült. A jól megkomponált „gyávaság” persze aljas politikai gyilkosságot is palástolhat… (Nekem ez megingathatatlan meggyőződésem.)

Teleki helyére Horthy a németbarát Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére, aki elrendelte a részleges mozgósítást. A németek április 6.-án indították meg támadásukat Jugoszlávia ellen, másnap Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel, de – a magyar vezetés megkönnyebbülésére – nem üzent hadat.

Azután a következő napon megkezdődött Szeged jugoszláv légitámadása.

Meg más déli városainkban is (Pécsett, Siklóson)…
A délszlávok ezzel durván megszegték a Jugoszláv-Magyar Örök Barátsági Szerződést !

1941 április 10.-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét.
A magyar csapatok pedig csak ezt követően kapcsolódtak be a harcokba, mire Jugoszlávia már felbomlott, bennünket bombázott, így az örök barátsági szerződést sem mi sértettük meg. A vezetés attól is tartott, hogy – mivel a németek már Nándorfehérvár (máig bevett óbolgár nevén „Belgrád”) környékén jártak – a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér, és meghiúsulnak a revíziós remények…

A magyar királyi 3. honvéd hadsereg a trianoni gúnyhatárt átlépve, többszörös túlerőben indult meg a fölbomlóban és visszavonulóban lévő jugoszláv haderő ellen, ellenállást lényegében csak a partizánok, a csetnik (rác fasiszta) milícia és polgárőrség tanúsított.

1941 április 11.-én vette kezdetét a még 1918 november elején megszállt, majd a Trianoni terror-diktátum által elcsatolt Bácska, Drávaszög, valamint a Muraköz és Muramellék fölszabadítása, a Magyar Anyaföldhöz való visszacsatolása….

1941 áprilisában a népeinek akarata ellenére összetákolt, majd monarchofasiszta diktatúrával fönntartott Jugoszlávia megszűnt és alkotó elemeire bomlott. Jugoszlávia fölbomlásával a történelmi Dél-Magyarország területe a német katonai közigazgatás alá rendelt Bánság (Bánát) kivételével hazatért Magyarországhoz.

A magyar alakulatok négy nap alatt érték el a Duna vonalát, a sereg- és csapattestműveletek április 23.-ára fejeződtek be, a honvédség embervesztesége 467 fő volt halottakban és sebesültekben.

Még ennél is sokkal fényesebb lehetőség lett volna – ugyanilyen föltételekkel – a Délvidék végleges visszatérésére az USA 1991-ben Jugoszlávia ellen indított hadjáratában, de a pipogya ál-magyar vezetés a történelmi lehetőséget gyáván elszalasztotta. Máig sem vonta felelősségre a Haza szégyenét a Magyarság.

Hazatért 1941 április 11.-én 11 417 négyzetkilométernyi délvidéki terület…

Ezzel az ősrégi magyar területtel a szerb-magyar barátságot is könnyebb lenne ápolni…

Magyarország Trianonban megállapított csonka területe ezzel 1941-re csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság több mint négymillióval gyarapodott és a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része végre újra a határaink közé került.

A második világháborús vereség és a máig elszámoltatatlan Délvidéki népirtások után az 1947 február 10.-ei Párizsi Béke visszaállította Magyarország 1938 előtti gúnyhatárait. Semmisnek mondta ki az Első és a Második Bécsi Döntést. Sőt Csehszlovákia (a hitlerista Szlovákia népirtó „érdemeit” feledve) megkapott még három Pozsony környéki magyar falut is a Duna jobb partján.
A Párizsi Béke kirekesztő, rasszista döntései nyomán így elveszett a magyar Délvidék megint…

A közben – a háború végnapjaiban és azt követően – lezajlott Délvidéki Holokauszt százezernyi magyar áldozatának hozzátartozói pedig sohasem kaptak semmiféle kárpótlást, míg más népek fiai, meg unokái, dédunokái jóval kisebb sérelmekért is máig pancsolnak a hasonló okokból kialkudott vagyonokban…

De lássuk a Hazatérést!

Délvidék-induló – Ferenc József-csatorna
A Délvidék visszatérése – 1941

Ma minden magyar eggyütt énekli a Délvidék Indulót…

Bácska, Bánát akarja,
Vissza legyen csatolva,
Visszatér még a Délvidék!

Zombor, Zenta, Szabadka
Hazavágyó magyarja
Ezt akarja megélni még!

Piros-fehér-zöldben
Ragyog majd már
Duna Tisza közt a / Újvidék után a 
Magyar határ!

Bácska, Bánát akarja,
Vissza lessz az csatolva,
Visszatér még a Délvidék!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány még: Szeged jugoszláv légitámadása

És végül… Aki Magyar, emlékezik :

A DÉLVIDÉKI MAGYAR HOLOKAUSZT KÉPEKEN…

DÉLVIDÉKI HOLOKAUSZT – 70 ÉVE!

A Délvidéki Holokauszt 70 éve történt ! Iskoláinkban ma sem oktatják tananyagként ! Mások holokausztját igen, de a magunkét nem ! Egészen különös ez az önmegtartóztatás…

The post A Délvidék Hazatérésének Napján… appeared first on Hunita.

A magyar királyi honvédség zenekara : Erdély induló

Ezt ma minden magyar gyermeknek a szüleivel zengenie kell ! Vagy ne lennének már magyarok ?!

Az 1938. november 2.-ai első bécsi döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is.

Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. Dél-Erdély viszont sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt. (Ott a zsidókat is mind lemészárolták a mócok Antonescu módijára. Dél-Erdélyben nincsen ma még antiszemitizmus sem, hiszen a házukból a zsidókat kigyilkoló móc oláhok egy zsidót se hagytak. Ma oláh utódaik benne laknak a házaikban. Mi mentettük a maradékot, míg a németek meg nem szálltak… Na erről is hallgatnak a történelemkönyvek… )

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból kénytelen volt egyre szorosabban elköteleződni el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Hiszen az antant arcátlanságát, trianon terrorát és a kisantant fosztogató garázdálkodását csak az olasz-német tengely ellensúlyozta, így országunk csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

De lássuk a Hazatérést!

A második bécsi döntés nyomán létrejött területváltozás, sárgával jelölve a hazatérő magyar területeket.

A második bécsi döntés (augusztus 30.) értelmében a magyar haderő egységei Nagyszalonta térségében átlépik a 22 évig megszálló Oláh (Román) Királyság határát és megkezdik Észak-Erdély visszavételét…

Horthy Miklós Kormányzó bevonulása a fölszabadító Magyar Sereg élén Szatmárnémetibe 1940 szeptember 5.-én

https://www.youtube.com/watch?v=Ns3eBnV2ouU

Erdély induló – A magyar királyi honvédség zenekara (EREDETI SZÖVEGGEL)

És ahogyan erdélyi véreink megélték…

Teljességében…

Édes Erdély, itt voltunk…

… és itt leszünk !!!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány még:

ERDÉLYBEN – MEGSZÁLLÁSA 100. ÉVFORDULÓJÁN

ERDÉLYI IBOLYÁK – JUHÁSZ GYULA FÉL ÉVSZÁZADON ÁT ELHALLGATOTT KÖLTEMÉNYE

JUHÁSZ GYULA : ERDÉLY ÖZVEGYE

The post Ma 81 éve hazatért Erdély! appeared first on Hunita.

Dél Felé! 1941 – A Délvidék visszafoglalása

Az 1938. november 2.-ai első bécsi döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is. Az 1940. augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. (Dél-Erdély sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt.)

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból egyre szorosabban köteleződött el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Növelni kellett a Németországba irányuló szállításokat, az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

Az egyensúlyt kereső Teleki Pál – föltehetően a német nyomás ellensúlyozására – rendezni kívánta a viszonyt Jugoszláviával. Ebben Hitler hallgatólagosan támogatta, hiszen úgy vélte, így biztosíthatja a Balkán stabilitását, míg háborúba bocsájtkozik Keleten. A mindössze három pontból álló jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést 1940. december 12.-én Nándorfehérváron (bevett óbolgár nevén „Belgrád”-ban) írták alá. A délszláv állam 1941. március 24.-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, három nappal később azonban katonai puccs buktatta meg a németbarát kormányt. Mindez veszélyeztette Hitler terveit, aki a katonai beavatkozás mellett döntött.

A Führer Horthy Miklós kormányzótól nemcsak átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára – amit március 28-án meg is kapott –, hanem a hadműveletekben való magyar részvételt is, kilátásba helyezve a Délvidék visszacsatolását. Teleki föloldhatatlan dilemma elé került, hiszen a visszautasítással a revíziós eredményeket tette volna kockára, a hadba lépéssel viszont a semlegességet, tudniillik Nagy-Britannia közölte: Ezt háborús oknak tekintené! Horthy és Teleki az időhúzást választva a katonai részvétel kérdését minisztertanácsi döntéshez kötötte. A március 28.-ai ülésen a föltételeket így határozták meg: ha Horvátország kikiáltja függetlenségét, azzal Jugoszlávia mint államalakulat fölbomlik; ha a Délvidéken a jugoszláv (rác) atrocitások miatt a magyarság helyzete tarthatatlanná válik; ha politikai vákuum keletkezik a térségben. A végső döntést április elsején a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén a kormányzó hozta meg, aki a hadba lépés mellett foglalt állást.

A bevett hiedelem szerint Teleki a felelősség súlya elől április 3.-án az öngyilkosságba menekült. A jól megkomponált „gyávaság” persze aljas politikai gyilkosságot is palástolhat…

Teleki helyére Horthy a németbarát Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére, aki elrendelte a részleges mozgósítást. A németek április 6.-án indították meg támadásukat Jugoszlávia ellen, másnap Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel, de – a magyar vezetés legnagyobb megkönnyebbülésére – nem üzent hadat.

Azután a következő napon megkezdődött Szeged jugoszláv légitámadása.

Meg más déli városainkban is (Pécsett, Siklóson)…
A délszlávok ezzel durván megszegték a Jugoszláv-Magyar Örök Barátsági Szerződést !

Április 10.-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét.
A magyar csapatok pedig csak ezt követően kapcsolódtak be a harcokba, mire Jugoszlávia már felbomlott, bennünket bombázott, így az örök barátsági szerződést nem mi sértettük meg. A vezetés attól is tartott hogy – mivel a németek már Nándorfehérvár (bevett óbolgár nevén „Belgrád”) környékén jártak – a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér, és meghiúsulnak a revíziós remények.

A magyar királyi 3. honvéd hadsereg a trianoni gúnyhatárt átlépve, többszörös túlerőben indult meg a fölbomlóban és visszavonulóban lévő jugoszláv haderő ellen, ellenállást lényegében csak a partizánok, a csetnik (rác fasiszta) milícia és polgárőrség tanúsított. A magyar alakulatok négy nap alatt érték el a Duna vonalát, a sereg- és csapattestműveletek április 23.-ára fejeződtek be, a honvédség embervesztesége 467 fő volt halottakban és sebesültekben.
(Még sokkal fényesebb lehetőség lett volna – ugyanilyen föltételekkel – a Délvidék visszatérésére az USA 1991-ben Jugoszlávia ellen indított hadjáratában, de a pipogya magyar vezetés a lehetőséget gyáván elszalasztotta.)

1941 április 11.-én Hazatért 11 417 négyzetkilométernyi délvidéki terület.

Magyarország Trianonban megállapított csonka területe ezzel 1941-re csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság több mint négymillióval gyarapodott és a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része végre újra a határaink közé került.

A második világháborús vereség és a máig elszámoltatatlan Délvidéki népirtások után az 1947. február 10.-ei Párizsi Béke visszaállította Magyarország 1938 előtti gúnyhatárait. Semmisnek mondta ki az Első és a Második Bécsi Döntést. Sőt Csehszlovákia (a hitlerista Szlovákia népirtó „érdemeit” feledve) megkapott még három Pozsony környéki magyar falut is a Duna jobb partján.
A Párizsi Béke kirekesztő, rasszista döntései nyomán így elveszett a magyar Délvidék megint…

A közben – a háború végnapjaiban és azt követően – lezajlott Délvidéki Holokauszt százezernyi magyar áldozatának hozzátartozói pedig sohasem kaptak semmiféle kárpótlást, míg más népek fiai, meg unokái, dédunokái jóval kisebb sérelmekért is máig pancsolnak a hasonló okokból kialkudott vagyonokban…

De lássuk a Hazatérést!

Délvidék-induló – Ferenc József-csatorna
A Délvidék visszatérése – 1941

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány még: Szeged jugoszláv légitámadása

The post Ma 75 éve hazatért a Délvidék! appeared first on Hunita.

DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45

Vándorkiállítás

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vándorkiállítása az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás 70-ik évfordulója alkalmából, az áldozatok tiszteletére készült.

A kiállítás huszonegy tablón mutatja be a délvidéki magyarokat ért népírtás történetét. A rendkívül látványos és olvasmányos, rövid és tartalmas mondatokba összefoglalt szöveganyagot gazdag képanyag egészíti ki. A kiállítás vázát alkotó visszaemlékezések közé beszúrt és kiemelt történelmi tények segítségével mutatják be az 1944-45 évek fordulóján történt tragikus eseményeket.

A kiállítás „Hideg napok” című tablója bemutatja az 1942-ben, háborús körülmények között lezajlott tragikus újvidéki csendőr razzia előzményeit és valós körülményeit, ezzel a kiállítás létrehozói emléket állítanak a háborús körülmények között lezajlott razzia áldozatainak és bemutatják a katonai túlkapás valós körülményeit is. Az elhallgatott razzia című tabló pedig az 1944-es újvidéki megtorlás napjai több száz áldozatának és az ott zajlott koncepciós perek mártírjainak is emléket állít.

Külön tablókat szenteltek a német áldozatok sorsának és az egyházi személyek tragédiájának. A koncentrációs táborokba zsúfolt tömegek és az ott elpusztított gyermek áldozatok sorsát megrázó képekkel illusztrálják. Az 1944-45-ös délvidéki események következtében földönfutókká, hontalanná vált százezrek kálváriájának is helyett ad a kiállítás, ahogy nem feledkezik meg az özvegyek és árvák nehéz életének bemutatásáról sem.

Az egységes grafikával rendelkező kiállítás létrehozói a tablók címeivel is az 1944-45-ös délvidéki események lényegi történéseire utalnak. A vörös színnel kiemelt, tömör mondatokká fogalmazott történelmi tények és megállapítások szakszerűen vezetik végig az áldozatokkal és a megrázó kegyetlenséggel elkövetett népirtással szembenézni merő látogatót.

A könnyen szállítható és gyorsan felállítható roll-up rendszerű vándorkiállítás tablóinak alsó részére került, jól megválogatott idézetek fokozzák a kiállítás drámaiságát.

2014. március 1-én az Országházban megtartott megnyitót követően 2015. év végéig a kiállítás negyven helyszínen fordult meg. Nyíregyházától Pápáig, Mórahalomtól Szedresen és Mártélyon keresztül eljutott Győrbe, Szegedre, Pécsre és a hódmezővásárhelyi Emlékpontba is. 2015. május 23-án a témában tartott temerini tanácskozás résztvevői is megtekinthették az összeállítást, amelyet novemberben a bécsi magyarok hívtak meg a nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésükre.

A kiállítás szervezői gondot fordítanak arra, hogy a kiállítás megnyitók ünnepi alkalmából a téma ismert szakérőinek bevonásával ismereterjesztő előadásokat is tartsanak, hiszen a kiállítás Vendégkönyveinek beírásai is bizonyítják a hatalmas érdeklődést történelmünk e rövid, de tragikus fejezetének megismerésére.

A máig háborús bűnösként, jelöletlen tömegsírban nyugvó több tízezer halálos áldozatnak, az árváknak és özvegyeknek, a földönfutóvá,hontalanná vált túlélőknek emléket állító kiállítást dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja jegyzi. A szerkesztés és a grafika Cseresnyésné Kiss Magdolna és Papp Zoltán munkája. A Bethlen Alap támogatásával megvalósult kiállítás impresszum részében felsorolásra kerültek a forrásként használt irodalom szerzői is.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kiadványaként 2015-ben megjelent, dr. Botlik József történelmi áttekintésével (895-1945) kiegészített magyar, angol és szerb nyelvű kiállítási katalógusok teszik teljessé a vándorkiállítás ismeretterjesztő küldetését.

[See image gallery at www.hunita.hu]

The post DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45 appeared first on Hunita.

Szomorú, hogy egy 8 éves gyermeknek ezzel kell foglalkoznia, de ő örömmel teszi.
Így segít a családján.

Zolika 8 éves, Horgoson él.
Iskola után az öreganyjával szedi össze a bevándorlók által a sínek mentén eldobált ruhákat és élelmet. Neki nem gyűjt a Migration Aid, miatta nem aggódnak a nemzetközi emberi jogi szervezetek.

Zolika egy délvidéki magyar kisfiú. A mindig is magyar többségű Horgoson él, a 95 éve megszállt faluban, a Délvidéken…

Horgos – antant által támogatott – délszláv megszállásakor 6000 magyar és 9 rác lakosa volt!
Nekik – Horgos magyar népének – Európa máig nem ért rá igazságot szolgáltatni !!!

Ömlik azonban rajtuk keresztül a bűnvándorló horda napi ezresével… Bizony rájuk nagyobb szüksége van Európának

Ételadományokon taposnak a bűnvándorlók, míg a „segélyszervezet” jelmezébe bújt – magyarul beszélő – hazaárulók cserbenhagyják saját magyar honfitársaikat… már amennyiben az ilyen gerinctelen élősdiek eggyáltalán még „magyar”-nak nevezhetőek…

(fotók: Havasi Dániel/ MNO)

Forrás: Világom.hu –  A menekültek hátrahagyott dolgait gyűjti a kisfiú! – Takács Krisztián.

The post A „menekültek” szétdobált dolgait gyűjti a délvidéki magyar kisfiú! appeared first on Hunita.

70. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTOTT MEGEMLÉKEZÉSEKRE

„DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45”

KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

Előadást tart

Csorba Béla író, tanár, a téma kutatója

Matuska Márton újságíró, a téma kutatója

Botlik József történész

A kiállítást megnyitja Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára

Időpont: 2014. november 28. 15 óra
Helyszín: Magyarság Háza (I. Szentháromság tér 6.)

Látogatható: 2014. december 20-ig, 9-17 óráig

„Akikért nem szólt a harang”

SZENTMISE

Időpont: 2014. november 30. 13 óra 15 perc
Helyszín: Szent István Bazilika
(Budapest, V. Szent István tér)

2014. november 30-án a Bazilikában és szerte a világon, ahol magyarok élnek, imádkozzunk együtt az ártatlanul elpusztítottakért, emlékezzünk meg a második világháború minden délvidéki áldozatáról és gondoljunk hálás szívvel azokra, akik a kisebbségi lét nehézségeit vállalva őrzik halottaink emlékét.

xxx

Gulyás Gergely az Országgyűlés alelnöke az Országházban
fogadja a megemlékezésre érkező délvidéki zarándok csoportokat

xxx

A zarándokokat szerény ebéden látjuk vendégül az Alma Máter étterem
támogatásának köszönhetően.

„Szólni kell arról, mi történt, hogy ne véres bosszút hozzon többé a holnap erre a tájra,
hanem megértést és megbocsájtást.”
Illés Sándor

EMLÉKMŰSOR AZ ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE ÉS
A DÉLVIDÉKI ZARÁNDOKOK TISZTELETÉRE

Köszöntő
Csibi Krisztina
Magyarság Háza igazgatója

Közreműködnek
Kubik Anna
Cikói Székely-Német Hagyományőrző Egyesület
Csizmadia Anna
Fokos együttes
Szabó Annamária
Pál Péter 

Védnök
Schmittné Makray Katalin

Időpont: 2014. november 30. 15 óra

Helyszín: Magyarság Háza (Budai Vár, Szentháromság tér 6.)

(Az Emlékműsoron való részvételhez előzetes regisztráció szükséges a keskenyut@magecon címen)
„A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt.
Ennek megállapításához és kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs. Nem szükséges, hogy a magyar és a szerb utókor, politikusok és történészek számháborút folytassanak egymással, nem szükséges áldozati véralgebrát folytatni, nem szükséges kölcsönös szenvedéstörténeti versengésbe fogni, és nem szükséges bármikor visszájára fordítható
történelmi ok-okozati összefüggésekbe bonyolódni.

Mindez nem szükséges ahhoz, hogy józan eszünk és keresztény erkölcsünk alapján megállapíthassuk: ami 1944–45 fordulóján a délvidéki magyarsággal történt,
az Isten és ember előtt is bűn volt.”

Kövér László házelnök, a megemlékezés fővédnöke

Cseresnyésné Kiss Magdolna

kuratóriumi elnök

Keskenyúton Alapítvány

www.keskenyut.hu

36/303580901

The post NOV 28-30! DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA appeared first on Hunita.

Rögtönzött tárlat rendezhető bármely iskolában, vagy akár munkahelyen is!

A Keskenyúton Alapítvány „Délvidéki Tragédiánk 1944-45” vándorkiállítása bárhol, osztályteremben, de akár még az utcán is fölállítható. A mozgótárlat 3 perc alatt állítható és bontható.

A csaknem 70 éven át elhallgatott Délvidéki Magyar Holokauszt végre megismerhető, és megismertethető a magyar testvéreinkkel.
Más népek szenvedéseit mi magyarok le nem becsüljük. A szenvedőkkel mi mélyen együttérzünk.
De legjobban mindenkinek a saját szenvedése fáj!
Itt az idő megismerni végre a magunk elhallgatott megkínzatását, a Délvidéki Magyar Holokausztot!

Holokauszt-kirándulásokra már pénzt is ad a magyar állam!
Javaslatom, délvidéki kirándulás pestieknek:
„A Hősök terétől a Csúrogi Dögkútig!”

Nagyon tanulságos lesz a bűnös város gyermekeinek az elhallgatott történelem!
Végre megismerkedhetnek a magyar holokauszt torokszorító döbbenetével…
Például Csúroggal, ahol aggastyántól a csecsemőig minden magyart kiirtottak. A dögkútba hányták őket, és azóta büntetlen a házaikban laknak… A maroknyi holokauszt-túlélő által a dögkút mellett emelt kereszteket pedig élvezettel gyalázzák meg évről-évre…

Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007. Teleki Júlia könyve az 1944-45-ös Délvidéki Magyar Holokausztról, annak egy véres fejezetéről szól. Az írónő maga is áldozata volt a magyarok ellen elkövetett kegyetlenkedéseknek. Csúrogi magyar holokauszt-túlélőként kutatja a vadállatias vérengzés körülményeit. Éveken keresztül azon kevesek egyike volt, aki felemelte hangját és kutatni merte a délvidéki magyarság egyik legszomorúbb történelmi korszakát. Elhallgatták Őt mindeddig a megroppantott gerincű anyaországban is. Egy tisztes Hazában könyve kötelező olvasmányként állna minden magyar polcán, a főhelyen. A gimnázium negyedik osztályát elvégezni pedig diák nem tudná, érettségit nem tehetne Magyarországon, hiszen a lelkiismerete sem engedné, hogy magyar testvérei kínszenvedésének történetét meg ne ismerje… Ezt a kötelező olvasmányt magyar állami támogatás kell, hogy eljuttassa minden középiskolába, minden magyar diákhoz a Kárpát-medencében!

Minden (középiskolás) pesti diák megérdemli, hogy lássa végre a szörnyűségek helyszíneit, és a helyeiken évről-évre meggyalázott és lerombolt „emlékműveket”.

A kirándulásokat rendszeressé és minden iskola számára elérhetővé kell tenni!
A Külügyi Intézet pályázat-támogatásával…

Illendő lenne persze, ha a kommunista rác tömeggyilkosok – a partizánok – (jog)utódjai is megtámogatnák e holokauszt-kirándulásokat, és fölállítanák végre a hiányzó magyar szobrokat és holokauszt-emlékmúzeumokat.
EU-csatlakozásuk alapföltételeihez a Délvidék hazatérése előtt a kiirtottak hozzátartozóinak, a Magyar Holokauszt túlélőinek teljeskörű kárpótlása is hozzátartozik, természetesen.

Éppen 70 éve késik a magyar holokauszt-túlélők, valamint a magyar áldozatok hozzátartozóinak minden-ízigleni kárpótlása…
A működő minta pedig adott: Ahogyan és amennyit Németország fizet a zsidóságnak. Mi magyarok nem kérünk többet! (Még visszamenőleges kamatos kamatokat sem a hosszú sumákolásért, maszatolásért és halogatásért.)
Nem várunk mást, csak egyenlő elbánást!

Magyarországon többé nem nőhet úgy föl ember, hogy meg ne ismerje a magyar Délvidékről hiányzó százezernyi magyar szenvedéstörténetét.

Ajánlott olvasmányok: A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma

Tisztelettel:
Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Kelt: Ígéret (május) hava 7.-én, Josip Broz Tito, a kommunista népirtó születésnapján.
(A Magyar Holokauszt főbűnösét, a Délvidéken kiirtott százezer magyar haláláért életében még csak kérdőre sem vonták.)

Ajánlott hálló-oldal: Keskenyút – kiadványok

HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok…

The post A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken… appeared first on Hunita.