Markovics Zsolt főrabbi köszöntőjében hangsúlyozta: Szegeden létesült az első olyan holokauszt-emlékmű, amelyet nem kormány, nem város, nem önkormányzat, hanem a katolikus egyházmegye állíttatott.
Kiss-Rigó László, a Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke ünnepi beszédében elmondta: a katolikusok összetett érzésekkel emlékeznek a vészkorszak tragédiájára. Szomorúsággal, együttérzéssel, és arra is gondolnak, hogy a tragédia áldozataiért sokan és sokat tettek ugyan, de többet kellett volna. Bántja őket az is, hogy hiányoznak az elhunytak, hiszen – emlékeztetett a püspök – Szegeden hagyományosan jó a kapcsolat a katolikus egyház és a zsidó hitközség között.
A püspök azt mondta: az emlékmű ezeket az érzéseket jeleníti meg.

A vészkorszakban történtek 70. évfordulójára elkészített alkotás, Kovács Jenő szobrászművész munkája két embert ábrázol egy csónak formájú kő posztamensen. A kőről az egyik bronzfigura, amely a zsidóságot szimbolizálja, kibillenve már-már a habokba esik, a másik, a katolikus egyházat szimbolizáló, égre emelt tekintettel fohászkodik.
„Nagy kérdés volt, hogyan lehet olyan szerethető szobrot alkotni, amelyet mindenki elfogad” – mondta a szobrászművész.
Az emlékművet a Dóm melletti „Szolidaritás parkjában” helyezték el.

(MTI)

A magyar – mint a világ legbefogadóbb nemzete – példát adott most is a Világnak! Kegyeletünk és udvariasságunk is nehezen fölülmúlható. A magunk fájdalma helyett először a másokét, a befogadottakét siratjuk…

Magyar ember azonban nem lehet, aki másokért a sajátjait feledi!

A szegedi katholikusok megkönnyebbüléssel látnák, ha végre a szegedi katholikusok – a szögedi rajok – holokausztjának is emlékműve is elnyerné végre méltó helyét a Dóm emlékkertjében…

Ne feledjük hát:

A Délvidéki Magyar Holokauszt – a magyarok holokausztjának emlékműve máig sem áll!
Itt az idő! Törjük át a hallgatás falát!

Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok

Ajánlott olvasmány:

A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken…

Dr Sz L

The post Zsidó holokauszt-emlékművet avattak a Dóm gyepén appeared first on Hunita.

Az egyházmegye szegedi központjába érkező látogatóknak, turistáknak szóló kiállításokra és rendezvényekre is fordítanak a tájékoztatás szerint a támogatásból.
Mint írták, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Dóm Fejlesztő és Turisztikai Szolgáltató Szervezete megkötötte a kivitelezővel a szegedi székesegyház felújítására szóló vállalkozási szerződést, a felújítás 2015 május végére készül el.

The post Másfél milliárd forintot fordítanak a Dóm és környéke felújítására appeared first on Hunita.

Életműve, öröksége igencsak vegyes. Saját szavával „kotyvalék” (bár ezt ő éppen más mai építészekre használta).

Hitvallása így ragyog:

“A puszta építés olyan, mint a flaszter beszéde. Az építészet mint a szép és értelmes szó. … Az építőművészet pedig? Mint a költészet! … Az építőművészet a boldogságos ráadás. A kegyelem ritka konstellációja.”

Szép szavak! De lássuk a tetteket!

A szegedi belváros, a Palánk történelmi és irodalmi emlékhelyei, a Mikszáth, Tömörkény, Gárdonyi és Juhász Gyula látogatta ódon utcák magyar házai helyén ma koszlott szocreál szörnyek állanak…

Tény, hogy Borvendég Béla tervezte az utolsó Palánk-beli Vedres-ház, a Halászcsárda épületének a helyére azt a ma is álló otrombaságot, mely – Mocsár Gábor szóleleménye nyomán – “Égő Arany” néven ismeretes. A bolseviki gondolat – a múltat végképp eltörölni – bizony a hatvanas években megsemmisítette a Város öreg magját. A kor építészei pedig gerinctelenül ki is szolgálták ezt!

Ki takar(ít)ja el a Dóm tornyait?

Minden szögedi öreg emlékében ott él még a “Halászcsárda”. Az eredeti. Vedres István klasszikus oromzatával.

A Hal tér halászcsárdája azonban elpusztíttatott. Így “került” át utóbb a tér tiszai sarkára, a rektorok lakta bérpalota aljába, ahol korábban sohasem volt ilyes intézmény. (Bérpalotába csárda nem illik. Tudták ezt még a szebb időket látott öregek.) E fenti kép bal végében az apró öreg házak fölé magasodva látszik az “új halászcsárda” épülete is, mely akkoriban Szent-Györgyi Albert, rektor lakhelye volt.

A kommunizmus nem szívesen látja (másban) hívő korok katedrálisait. és különösen nem azok magasba szökő tornyait. Szétverni a Dómot túl nagy fölháborodást okozott volna, maradt hát egy gyávább megoldás: Ha nem lehet eltakarítani, el kell hát takarni a Dóm tornyait!

Ilyen volt amíg látszott a Dóm a térről, a híd lábáról a történelmi Városmaggal, a Palánk szerénységében szép és kedves házaival. Balról a még Vedres István tervezte halászcsárda-épület, a sarokház mögött pedig még látszik Szeged akkor legöregebb lakóépülete a török pasa háza…

Borvendég Béla visszaemlékezése szerint a párt 15 emelet magas toronyházat rendelt.

Az „Égő Arany”-ház 15 emeletes változata

Ő azonban ezt visszautasítva legfeljebb 10 (11) emeleteset volt hajlandó tervezni. A hősies városvédelmet továbbdomborítandó semmiképpen sem vasbetonból, csakis alföldi, téglás hangulatban. – Ki látott már bepucolatlan (vakolatlan) téglaházat addig a belvárosban?

Borvendég Béla építész a tervezőasztalnál. (Fénykép: Somogyi Károlyné)

Íme az eredmény:

Az első díjas pályázati terv alapján az utca beépítése az egykori Török-házat mintegy kiemelve, a megtartandó 16. sz. épülettől házanként visszalépcsőzve épült volna be. Az egyeztetések során azonban a lépcsőzést meg kellett szüntetni, mert a “párt bölcsei” szerint azt béke időben ugyan nyilvános WC lehet (?!), háborúban azonban leshelynek is használhatnák… – Igen, hát így gondolkodtak ők!
Nem Lázár Györgyök! Nem Pálfy Ferencek! Nem Somogyi Szilveszterek!

Fölvonulási területként végül eldózerolták a szögedi pasa addig túlélő lakóházát, a „Török-ház”-at is. Így a mai legöregebb lakóépülete Szegednek már csak a pasáéval (hajdan) szemben álló Hárem háza (lett).

Ha városvesztő építészeinkről ez el nem is mondható, de a pasa bizony bölcs volt!
Feleségei háza szemben állt az övével! – Az utca túloldalán…

A városvesztő otrombításokhoz további ajánlott olvasmány: VÁROSKÉP, ÉPÍTÉSZET

Egy ellentmondásos életút derekán túl Borvendég Béla Szeged valódi értékei felé fordult írásaiban és megszólalásaiban egyaránt. Sajnos bölcsessége beértére megcsöndesült, és el is költözött a Városból. Egyenesen a bűnös városba, Budapestre távozott.
Menekült-e a saját rémeitől, emlékeitől, vagy inkább a – módszer- és gengszterváltás talaján fölburjánzó – tervtelen barbarizmustól? Vagy éppen a toronyaljasok bűnszövetkezeti polipjától? Ezt nehéz ma megítélni. Ő pedig már nem nyilatkozik. Annyi azonban bizonyos, hogy része volt a történelmi Szeged belvárosának, a Palánknak elpusztításában. A Dóm eltakarását is vállalta a városvesztő párt szolgálatában.

Élete alkonyán terrorpárt jogutódja és annak ifjú, gyökértelen mutyimesterei ellen fordult ugyan, de korábbi rombolását ez sajnos nem mentheti.

Ajánlott olvasmány még: Borvendég Béla és a Heavy stex

Szeged Városa többet érdemel!

Szeged belvárosa – (még így is) világörökség! < Katt ide!

Szöbb Szögedi Jövendőt!
kíván

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Szegedi Városvédő Egyesület
alapító-elnök

The post Ki takar(ít)ja el a Dóm tornyait? appeared first on Hunita.

A szegedi Dóm turisztikai vonzerővé fejlesztése elnevezésű projekt keretében fel kell újítani – bár csak részlegesen – a Dóm homlokzatát. Emellett szerepel a munkák között az altemplomi lejárat és a nyugati oldalbejáró körül kialakított rámparendszer lebontása, az előlépcső átalakítása, valamint a Dóm kiemelt előterének a felújítása is. Végül pedig a Püspöki Székház, a Gál Ferenc Főiskola és a Szent Gellért Szeminárium közös udvarának a zarándokok és látogatók fogadására alkalmas térré fejlesztése a cél.
Az ajánlattevőnek – referenciaként – be kell mutatnia az elmúlt 5 évből egy legalább nettó 500 millió forintos műemlék-felújítást, és egy legalább nettó 1 milliárdos nem lakó- vagy ipari épület felújítását.
Az ajánlattételi határidő február 7.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy a kivitelezés ára 93, míg az előteljesítés 7 súlyszámmal szerepel az értékelésben.
A rekonstrukció érinti a Szegedi Szabadtéri Játékokat is. Mint azt Herczeg Tamás, a fesztivál igazgatója tavaly októberben elmondta, az idei fesztiválra megfordul a nézőtér, a színpadot pedig a Dóm tér órateraszán állítják föl.

The post Uniós pénzből újul meg a szegedi Dóm appeared first on Hunita.