Nekünk, csonkamagyaroknak csak ennyi maradt a kifosztott országunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk!
Aki nem emlékezik, az gyökértelen és elveszett…

Idén a betegesen gyönge tél még emlékeznünk is nehezen engedett azokra a kemény fagyos napokra…

A szovjet hadsereg hosszas előkészítés után 1943. január 12-én indította meg az Osztrogozsszk-Rosszos hadműveletet. A 40. szovjet hadsereg támadása az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből való kitöréssel kezdődött.

A túlerő mértéke élőerőben 2,7:1, tüzérségben 5:1, páncélosokban 1,3:1. A hadművelet célja az Osztrogozsszk-Rosszos-vasútvonal fennhatóságának megszerzése volt.

A -30°C fokos hidegben, (a hadtest naplója -42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén (az urivi hídfőből kitörve déli irányban).

Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett.

A keleti front 1942 novembere és 1943 márciusa között…

A Don-kanyarban a magyar ifjúság virága veszett el. Ez a Magyar Holokauszt része.

Létező nemzetek filmekben, és emléknapi rendezvényeken emlékeznek nemzeti gyászaikra méltó kegyelettel.

A fölmorzsolt magyar arculat (a magyar ifjúság színe-virágának) visszavonulását fedező 1. magyar páncéloshadosztálynak 10 nap után 500 katonája, 1 páncélosa és 1 rohamlövege maradt…
A repülőcsapatokat az ilovszkojei reptéren bekerítették, ezek eszközeik fölrobbantása után január 20.-án gyalogharcban, súlyos veszteségek árán törtek ki nyugat felé. Csukás Kálmán repülő őrnagy, a repülők parancsnoka hősi halált halt.
A kitörést helyettese, Heppes Aladár százados vezette. Visszavonulás közben ezer lemaradt sebesültet mentettek meg a fagyhaláltól…

Február 1.-jén gróf Stomm Marcel altábornagy hadtestparancsnok utasítást kapott, hogy a hadtest törjön ki északnyugati irányban, miközben a németek nyugat-délnyugat felé vonultak vissza. A III. hadtestnek ekkorra már nem volt élelmiszere, nehézfegyverzete, és puskánként alig 10 tölténye maradt.

Csukás Kálmán, Heppes Aladár, gróf Stomm Marcel… vagy akár egy „névtelen” közlegény, akinek a naplója fönnmaradt… Remek életrajzi jellegű kalandfilmek alaptörténetei lehetnek! Le kellene végre forgatni e veszteségeinkben is remek hősies történeteket! Hogy emlékezhessünk Rájuk becsülettel…

Szívesen látnám már első magyar Don-filmünket e napon hitelesen!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

The post A Doni Vész – 1943. Förgeteg (január) hava 12.-én appeared first on Hunita.

Az államtitkár arról beszélt: az ország erős és idegen hatalmak szorításában élt évszázadokon keresztül.
„Ideje, hogy megtanuljunk kíméletlen őszinteséggel szembenézni önmagunkkal, hibáinkkal és mulasztásainkkal. Ideje, hogy nemzeti tragédiánkból tanulva kezünkbe vegyük népünk és nemzetünk sorsának alakítását, és ideje megvalósítanunk a nemzeti önrendelkezés princípiumát” – fogalmazott.
A 71 évvel ezelőtt történt tragikus eseményre emlékezve újra és újra felmerül a kérdés: „miért?” – mondta az államtitkár, azzal folytatva: miért küldte a magyar kormány az egész honvéd haderő egyharmadát a harctérre? Kállay Miklós egykori miniszterelnök szavait idézve kiemelte: „az nem kétséges, hogy semmi keresnivalónk nem volt ebben a háborúban”.
Kifejtette: Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország német lerohanása után száguldva követték egymást az események, s már egyértelműen német katonai fölénnyel zajlott a második világháború. Magyarországon is megkezdődött a korosztályok tömeges bevonása, a hivatásos tiszti állomány bővítése, ugyanakkor az akkori Honvéd Vezérkar kimondta: kerülni kell a háborúba lépést.
Magyarországnak még nem volt ütőképes, fegyelmezett véderőt jelentő hadserege, amikor az ország hadiállapotba lépett a Szovjetunióval. 1943-ban a Don folyó kanyarulatnál magyar férfiak, katonák haltak hősi halált, estek hadifogságba, fagytak meg a rettenetes orosz télben.
Az államtitkár arról beszélt, az előzmények magyarázzák a közvetlen okokat: alkalmatlan ruházatban, sokszor nem működő fegyverekkel, lőszerek és élelem hiányában sok tízezer magyar ember esett áldozatul a Donnál, de – mint kiemelte – nemcsak idegen érdekekért, hanem a hazájuk védelmében harcoltak és haltak hősi halált magyar katonák a távoli orosz harcmezőkön.
.

A doni áttörés 71. évfordulója alkalmából délután a Mátyás-templomban szentmisét mutatott be Bíró László katolikus tábori püspök, majd a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarában folytatódott a megemlékezés. Koszorúzást tartottak a doni hősök emléktáblájánál, Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök pedig átadta a doni hősök emléktúrájának útba indításáról szóló díszparancsot.
A megemlékezésen többek között részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, valamint a köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, főhadsegéd.
1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, és napok alatt szinte teljesen megsemmisült a kétszázezres 2. magyar hadsereg. Pontos adatok ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert vesztett el, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát nem lehet megállapítani.

(MTI)

The post Megemlékezés a doni áttörés évfordulója alkalmából Budapesten appeared first on Hunita.

Nekünk, csonkamagyaroknak csak ennyi maradt a kifosztott országunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk!
Aki nem emlékezik, az gyökértelen és elveszett…

A szovjet hadsereg hosszas előkészítés után 1943. január 12-én indította meg az Osztrogozsszk-Rosszos hadműveletet. A 40. szovjet hadsereg támadása az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből való kitöréssel kezdődött.

A túlerő mértéke élőerőben 2,7:1, tüzérségben 5:1, páncélosokban 1,3:1. A hadművelet célja az Osztrogozsszk-Rosszos-vasútvonal fennhatóságának megszerzése volt.

A -30°C fokos hidegben, (a hadtest naplója -42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén (az urivi hídfőből kitörve déli irányban).

Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett.

A keleti front 1942 novembere és 1943 márciusa között…

A Don-kanyarban a magyar ifjúság virága veszett el. Ez a Magyar Holokauszt része.

Létező nemzetek filmekben, és emléknapi rendezvényeken emlékeznek nemzeti gyászaikra méltó kegyelettel.

Szívesen látnám már első magyar Don-filmünket e napon hitelesen!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

A fölmorzsolt magyar arculat (a magyar ifjúság színe-virágának) visszavonulását fedező 1. magyar páncéloshadosztálynak 10 nap után 500 katonája, 1 páncélosa és 1 rohamlövege maradt…
A repülőcsapatokat az ilovszkojei reptéren bekerítették, ezek eszközeik fölrobbantása után január 20-án gyalogharcban, súlyos veszteségek árán törtek ki nyugat felé. Csukás Kálmán repülő őrnagy, a repülők parancsnoka hősi halált halt.
A kitörést helyettese, Heppes Aladár százados vezette. Visszavonulás közben ezer lemaradt sebesültet mentettek meg a fagyhaláltól…

The post A Doni Vész – 1943. Förgeteg (január) hava 12.-én appeared first on Hunita.

The post Megemlékezéssorozat a doni katasztrófa évfordulóján appeared first on Hunita.

A világtörténelem hazánk számára egyik legszomorúbb eseménye zajlott le 70 évvel ezelőtt. A doni áttörés a második világháború egyik legtöbb magyar áldozatot követelő csatája volt, amelynek emlékére 2009 októberében avatták fel a szegedi Megyeháza előtt, a Rákóczi téren a szabad emlékezés szobrát, Kligl Sándor szobrászművész Háború című alkotását. Azóta immár hagyomány, hogy a megemlékezők minden év januárjában fejet hajtanak itt a doni hősök emléke előtt.

Csongrád Megye Önkormányzata az idei évben január 11-én, pénteken 14 órától tartja megemlékező rendezvényét a Megyeháza előtti téren, ahol Orbán Imre történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés képviselője mond beszédet, és Kovács Dániel, a Dugonics András Piarista Gimnázium diákja segítségével egy alkalomhoz illő verssel adóznak a doni hősök emlékének.

Az eseményt a hagyományokhoz illően ebben az évben is koszorúzás zárja.

A rendezvényre szeretettel várnak minden magyart.

Gyökjegyzet
Gyakran hangzik ma magyartalanul a Doni Vész helyett „doni katasztrófa”, aminek ugyan semmi értelme. Ahogyan a „Mohácsi Vész”,  is vész és nem „katasztrófa”, úgy természetesen „Doni Vész” az illő magyar kifejezés a második világháború gyászos magyar hadi eseményére.

The post Doni megemlékezés a Megyeházánál pénteken appeared first on Hunita.