Vajon milyen nyelvű (volt) az Újszövetség eredetileg?

A Nesztori(ánus) Egyház hagyományos hite szerint az arámi nyelvű pesitta szöveg az eredeti, és ebből készült a görög fordítás, nem pedig a görögből az arámi. Az arámi nyelvet még az Asszír és a Perzsa Birodalom hagyományozta a térségre, visszaszorítva ezzel számos törzsi nyelvet.

Minthogy Jézus anyanyelve az arámi (ܐܪܡܝܐ ארמיא arámájá) volt, így egészen kézenfekvő, hogy inkább anyanyelvén, mintsem görögül prédikált arámiul (is) értő – többnyire arámi anyanyelvű – híveinek…

Érdemes az arámi anyanyelvű nesztori(ánus) George Lamsa [ejt: Lamsza] által a Pesitta Bibliából idézett Arámi Újszövetség talán hitelesebb szövegét is végiggondolni Nagypénteken…

Amit Urunk a keresztről látott… (Crucifixion, seen from the Cross by James Tissot, c. 1890)

Jézus utolsó szavai arámiul is fönnmaradtak ! Érdemes hát Őt az anyanyelvén idézni.

Máté evangéliumában ( 27:46 ) :

Eli, Eli, lama szabakhthani? – Istenem, Istenem, mért hagytál el engem?

De ez az Arámi Bibliában – a Jézus nyelvét beszélők bibliájában :

Éli, Éli, lemána sabaqthán(i)! – Istenem, Istenem, hát erre tartogattál…

Elhagyatásról az arámi ősiratokban bizony szó nincs… – ܐܝܠ ܐܝܠ – Éli, Éli ! Istenem, Istenem !

Így a legutolsó szó is következetes(ebb)en ért(elmez)hető : „Beteljesedett!”

Az arámi Lamsza Bibliáról olvashatnak itt : The Holy Bible from Ancient Eastern Manuscripts

Ha pedig nehezen menne elszakadni a varázsdoboztól a Sanyarúhétön is, hát ajánlom Mel Gibson Passióját újraélni Nagypéntökön, vagy talán Nagyszombaton vagy Húsvétvasárnapon… a Föltámadásig !

Jézus itt végre (csaknem hitelesen) az anyanyelvén beszél: arámiul! Élit szólítja, az Élő Istent…

A Sanyarúhétalkalmából érdemes a Megváltó nyelvét (ill. az ahhoz legközelebb álló nyelvváltozatot) beszélő szíriai falvakra (Ma’loula, Bakh`a és Jubb`adin ) is gondolni egy keveset…

Málula (Ma’loula) szír lakossága nyugat-arámi maradék. Jellegzetes persze ma már a szír-arab önazonosság-tudat és a kétnyelvűség is. A többség keresztény (főleg antiokhiai orthodox meg melkita görög katholikus). Új-nyugat-arámi nyelvük fönnmaradásához békeidőben sem használ a rohamos népességfogyás és Damaszkusz közelsége miatt a nyaralóövezetté válás. Málulának alig fél évszázada még 15 ezres lakossága volt, mely mára kettőezerre fogyott. Ez a nyári hónapok nyaralóáradatával földuzzad a bő háromszorosára, hat-hétezerre is…

Ma’loula, north of Damascu, Syria (33°51’ N, 36°33’ E). (http://www.yannarthusbertrand2.org)

Málula (Ma’loula) városka őslakossága állítja magáról, hogy Jézus nyelvét beszéli.
Fél évszázada a csendes és elszigetelt szír városkában még ez volt az uralkodó nyelv. Mára azonban kiveszőben van…
Arab közoktatás, a főváros közelsége, és az arab nyelvű média által a globalizmusban fölmorzsolódó kisközösségek sorsa vár a helyiekre is.
A lakosság többségének első nyelve ma már az arab. Arabul is beszélnek, többnyire második (házi) nyelvként ha ismerik még az arámi nyelv helyi változatát. A fiatalok a divat és a média kilúgozó hatására már nem tanulják meg anyáik és atyáik nyelvét sem…
Az újarámi (nyugat-arámi) természetesen nem lehet azonos – kétezer év távlatából – Jézus nyelvével, de az ahhoz legközelebb álló arámi nyelvváltozat. Lehet persze hasonlítani helyzetét a latin nyelv és leszármazottai, az újlatin nyelvek kapcsolatához.
George Rizkallah, nyugdíjas helyi tanár úr küldetésének tekinti nyelve megmentését. Nyári táborokat szervez, dalokat ír, azok által oktat gyermekeket saját anyanyelvükre. Szorgos és kitartó munkája nyomán a szír kormány immár támogatja a helyi arámit oktatását. Arámi nyelvkönyvük kapható több európai nyelven is…

Szent Thakla / Thekla (Mar Takla) monostor Ma’loulában, Szíriában, a(z új)nyugat-arámi utolsó nyelvterületén.

A Málulai kolostor névadója Szent Thekla, aki igen nagy népszerűségnek örvend erre felé. A Thekla (ógörögül: Θέκλα) név jelentése: Isten dicsősége. Szent Thekla Szeleukida királyi családból származott, majd kereszténységre tért és téríteni kezdett. Ebben oly sikeres volt, hogy Szent Theklát „női apostol”-ként is emlegetik. Szinte bizonyos, hogy Ő is arámi nyelven tanított, miként az apostolok is. Tisztelete különösen Seleucia, Iconium (a mai Konya), és Nicomedia vidékén virágzott.
Állítólag Pál apostol térítette meg, amikor már eljegyezte egy hozzá hasonlóan pogány kérő. Megtérésének története az apokrüph (rejtett) iratok közül került elő Oxürhünkhosz romváros papüruszai között (az arab szemétdombról). 
Amikor felvette a kereszténységet és bejelentette, hogy szűzi életét a hitének szenteli, a család fölháborodása határtalan volt.

Szent Thekla szobra Ma’loulában (Bernard Gagnon képe 2010-ben)

Máglyára ítélték, de vihar oltotta el a máglya tüzét. Később erőszakos kérő (nemesember) bántalmazásáért halálraítélték, de széttépésére rendelt vadállatok közt egy nőstényoroszlán védte életét a bőszült hímektől. (Ez különösen jelképes!) Végül egy szikláról akarták letaszítani, de megnyílt a szikla, és így el tudott menekülni. Élete végét remeteként élte egy barlangban. Barlangsírja mellett épült a mai Szent Thekla kolostor.

A megmentéséül egykoron megnyíló hegy ormán pedig ma a Megváltó szobra áll…

MAR TEGHLA (Mar Takla – Szent Thakla / Szent Thekla) fölött a Megváltó (Fénykép: Gh.H.)

Azóta jött az amerikai népirtás nyomán fakadt Fasiszlám Állam, amely halomra irtotta a keresztényeket… mi pedig nem is válaszoltunk rá… Sehol egy Keresztes Honvédő Háború…

Vajon túlélte-e az amerikaiak és internácik által provokált „polgárháborút” a Megváltó nyelve ?
Vagy legalábbis, ami még mára hi(he)tetlen elfeledve megmaradt belőle…

A mammóni globalizáció irtja ki a kereszténység nyelvi gyökérzetét. Arámi segélysikolyuk nem hallik el hozzánk. Nem is értenénk. A távolságon túl elnyomja ma azt a zavar zaja is…
De most, Húsvétkor minden keresztény szívén csöndesen, esdeklőn kopogtat…

Kopogtató – Ma’loula, Syria (Photograph: JRodrigues/flickr)

Marad-e még kapu a krisztusi nyelvhez?
Lesz-e még hol kopogtatni a Megváltó szavainak megértéséhez?
… vagy megelégszünk a többszörösen téveteg (tükör?)fordításokkal…

Sz L

Ajánlott írások még (angolul):

Sly, Liz (2003-03-12). „Language of Jesus clings to life”. Chicago Tribune.
Black, Ian (2009-04-14). „Endangered Aramaic language makes a comeback in Syria”. The Guardian (London).

The post Istenem, Istenem, hát erre tartogattál! appeared first on Hunita.

Az együttműködés értelmében az ELI (Extreme Light Infrastructure) kutatóközpont és az egyetem munkatársai a jövőben segítséget nyújtanak egymásnak a tudományos kutatásokban, továbbá képzések és képzési programok megszervezésében, valamint részt vesznek az egymás intézményeiben folyó képzéseken – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Szabó Gábor rektor hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás várhatóan számos kutatási és üzleti beruházást vonz a világ minden részéről Szeged térségébe. Hozzátette: az együttműködésre azért is nagy szükség van, mert ennek hiányában az SZTE fizikaoktatását „tökéletesen összeboríthatná az ELI”, hiszen egy világszínvonalú létesítmény, jó fizetéssel vonzaná a fiatal szakembereket, ha viszont együttműködnek, akkor ez „nem egy egyirányú utca”.     A megállapodást az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt első fázisának keretében írták alá. A központ első megvalósítási fázisa 36,9 milliárd forint támogatási összeggel bír, melynek 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.     Lehrner Lóránt a projektről szólva elmondta: az építkezés elindult, az eddigi előrehaladást látva határidőn belül be tudják fejezni a beruházást. Jelenleg a mélyalapozás folyik, ami augusztusig be is fejeződik. A tudományos oldalon a nagylézeres közbeszerzés most fejeződött be, eredményhirdetésre várnak, és ha minden jól megy, a szerződéskötés után a berendezések tervezése, kivitelezése is elindulhat idén.
Hozzáfűzte, hogy a kutatók felvétele tavaly szeptember óta folyamatos. Év végéig 170 szakemberrel kell feltölteni a kutatói bázist, jelenleg 105 főnél tartanak. „Minél többet szeretnénk Magyarországról felvenni (…), de nagyon sokan jönnek külföldről is, Dél-Koreából, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Angliából, Franciaországból, Svédországból, Indiából” – mondta.     Az ügyvezető kitért arra is, hogy az SZTE-vel kötötték az első megállapodást, de a későbbiekben még más magyarországi egyetemekkel is terveznek hasonlót, illetve folyamatban van 25 külföldi, nagyhírű kutatóintézettel a megállapodás aláírása.     Az ELI-ALPS projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik majd az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé.

The post Együttműködési megállapodást kötött az ELI és az SZTE appeared first on Hunita.

Az Európai Bizottság közlése szerint a tudományos létesítmény megépítéséhez 111 millió euróval járul hozzá az Európai Unió regionális fejlesztési alapja. Ez az ELI harmadik pillére az Európai Unióban. Az első Csehországban épült meg 236 millió euró uniós támogatással, a második pedig Romániában, és 180 milliót kapott az uniós büdzséből. Lesz negyedik létesítmény is, ám annak helyszínét még nem választották ki.
A brüsszeli testület szerint a projekt megvalósulása nagyban növeli majd Európa tudományos kutatási képességét, és több száz kutatót csábíthat Magyarországra. A bizottság úgy véli, hogy a „szuperlézer” megépülése Magyarország versenyképességét is javítja és ahhoz is hozzájárul, hogy teljesíteni tudja az Európa 2020 stratégia keretében vállalt kutatási és tudományos célkitűzést. 2010-ben a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy az évized végére teljes gazdasági teljesítményük 3 százalékát fordítják majd kutatás-fejlesztésre, Magyarország 1,8 százalékot vállalt, jelenleg pedig a GDP 1,3 százalékát fordítja erre a célra.
A brüsszeli testület közleményéből az is kiderül, hogy a „szuperlézer” hatalmas hatással lehet a biológiai, vegyipari, energiaipari és orvosi kutatásokra is.
A támogatási döntést jóváhagyó, regionális politikáért felelős uniós biztos szerint a csudalézer megépülése tökéletesen összhangban van a regionális fejlesztési politikának azzal a céljával, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező szektorokat kell támogatni.
„Ezzel Magyarország Romániához és Csehországhoz hasonlóan lehetőséget kap, hogy határozottan felkerülhessen Európa kutatási térképére, megtartsa magasan képzett munkavállalóit, megfordítva ezzel az agyelszívást, új vállalatokat csábíthat a térségbe, új és izgalmas lehetőségeket teremthet az ifjú és a kiforrott magyar tudósoknak egyaránt” – idézi a közlemény Johannes Hahnt.
A sajtóban csak szuperlézerként emlegetett attoszekundumos fényimpulzus forrás valójában arra lesz képes, hogy rendkívül gyorsan ismétlődő nagyon rövid lézerfény-impulzusukat hozzon létre. Az attoszekundum szinte felfoghatatlanul rövid időegység, a másodperc milliárdod részének a milliárdod része. A valaha sikeresen mért időtartam 12 attoszekundum, az eddig valaha előállított legrövidebb ideig tartó lézerimpulzus pedig 67 attoszekundum hosszúságú volt.

(MTI)

The post Brüsszel jóváhagyta a szegedi csudalézer támogatását appeared first on Hunita.

Vajon milyen nyelvű (volt) az Újszövetség eredetileg?

A nesztori(ánus) egyház hagyományos hite szerint az arámi nyelvű pesitta szöveg az eredeti, és ebből készült a görög fordítás, nem pedig a görögből az arámi. Az arámi nyelvet még az Asszír és a Perzsa Birodalom hagyományozta a térségre, visszaszorítva ezzel számos törzsi nyelvet.

Minthogy Jézus anyanyelve az arámi volt, így egészen kézenfekvő, hogy inkább anyanyelvén, mintsem görögül prédikált arámiul (is) értő – többnyire arámi anyanyelvű – híveinek…

Érdemes az arámi anyanyelvű nesztori(ánus) George Lamsa által a Pesitta Bibliából idézett Arámi Újszövetség talán hitelesebb szövegét is végiggondolni Nagypénteken…

Amit Urunk a keresztről látott… (Crucifixion, seen from the Cross by James Tissot, c. 1890)

Jézus utolsó szavai arámiul is fönnmaradtak! Érdemes hát Őt az anyanyelvén idézni:

Máté evangéliumában ( 27:46 ):

Eli, Eli, lama szabakhthani? – Istenem, Istenem, mért hagytál el engem?

De ez az arámi bibliában – a Jézus nyelvét beszélők bibliájában:

Éli, Éli, lemána sabaqthán(i)! – Istenem, Istenem, hát erre tartogattál…

Elhagyatásról az arámi ősiratokban bizony szó nincs… – ܐܝܠ ܐܝܠ – Éli, Éli ! Istenem, Istenem!

Így a legutolsó szó is következetesen ért(elmez)hető: „Beteljesedett!”

Az arámi Lamsza Bibliáról olvashatnak itt: The Holy Bible from Ancient Eastern Manuscripts

Ha pedig nehezen menne elszakadni a varázsdoboztól a Sanyarúhétön is, hát ajánlom Mel Gibson Passióját újraélni Nagypéntökön, vagy talán Nagyszombaton… a Föltámadásig!

Jézus itt végre (csaknem hitelesen) az anyanyelvén beszél: arámiul! Élit szólítja, az Élő Istent…

A Sanyarúhét, Nagypéntök és Nagyszombat alkalmából érdemes a Megváltó nyelvét (ill. az ahhoz legközelebb álló nyelvváltozatot) beszélő szíriai falvakra (Ma’loula, Bakh`a és Jubb`adin ) is gondolni egy keveset…

Málula (Ma’loula) szír lakossága nyugat-arámi maradék. Jellegzetes persze ma már a szír-arab önazonosság-tudat és a kétnyelvűség is. A többség keresztény (főleg antiokhiai orthodox meg melkita görög katholikus). Új-nyugat-arámi nyelvük fönnmaradásához békeidőben sem használ a rohamos népességfogyás és Damaszkusz közelsége miatt a nyaralóövezetté válás. Málulának alig fél évszázada még 15 ezres lakossága volt, mely mára kettőezerre fogyott. Ez a nyári hónapok nyaralóáradatával földuzzad a bő háromszorosára, hat-hétezerre is…

Ma’loula, north of Damascu, Syria (33°51’ N, 36°33’ E). (http://www.yannarthusbertrand2.org)

Málula (Ma’loula) városka őslakossága állítja magáról, hogy Jézus nyelvét beszéli.
Fél évszázada a csendes és elszigetelt szír városkában még ez volt az uralkodó nyelv. Mára azonban kiveszőben van…
Arab közoktatás, a főváros közelsége, és az arab nyelvű média által a globalizmusban fölmorzsolódó kisközösségek sorsa vár a helyiekre is.
A lakosság többségének első nyelve ma már az arab. Arabul is beszélnek, többnyire második (házi) nyelvként ha ismerik még az arámi nyelv helyi változatát. A fiatalok a divat és a média kilúgozó hatására már nem tanulják meg anyáik és atyáik nyelvét sem…
Az újarámi (nyugat-arámi) természetesen nem lehet azonos – kétezer év távlatából – Jézus nyelvével, de az ahhoz legközelebb álló arámi nyelvváltozat. Lehet persze hasonlítani helyzetét a latin nyelv és leszármazottai, az újlatin nyelvek kapcsolatához.
George Rizkallah, nyugdíjas helyi tanár úr küldetésének tekinti nyelve megmentését. Nyári táborokat szervez, dalokat ír, azok által oktat gyermekeket saját anyanyelvükre. Szorgos és kitartó munkája nyomán a szír kormány immár támogatja a helyi arámit oktatását. Arámi nyelvkönyvük kapható több európai nyelven is…

Szent Thakla / Thekla (Mar Takla) monostor Ma’loulában, Szíriában, a(z új)nyugat-arámi utolsó nyelvterületén.

A Málulai kolostor névadója Szent Thekla, aki igen nagy népszerűségnek örvend erre felé. A Thekla (ógörögül: Θέκλα) név jelentése: Isten dicsősége. Szent Thekla Szeleukida királyi családból származott, majd kereszténységre tért és téríteni kezdett. Ebben oly sikeres volt, hogy Szent Theklát „női apostol”-ként is emlegetik. Szinte bizonyos, hogy Ő is arámi nyelven tanított (miként az apostolok is). Tisztelete különösen Seleucia, Iconium (a mai Konya), és Nicomedia vidékén virágzott.
Állítólag Pál apostol térítette meg, amikor már eljegyezte egy hozzá hasonlóan pogány kérő. Megtérésének története az apokrüph (rejtett) iratok közül került elő Oxyrhynchus romváros papüruszai között (az arab szemétdombról). (Lásd: Acts of Paul and Thecla)
Amikor felvette a kereszténységet és bejelentette, hogy szűzi életét a hitének szenteli, a család fölháborodása határtalan volt.

Szent Thekla szobra Ma’loulában (Bernard Gagnon képe 2010-ben)

Máglyára ítélték, de vihar oltotta el a máglya tüzét. Később erőszakos kérő (nemesember) bántalmazásáért halálraítélték, de széttépésére rendelt vadállatok közt egy nőstényoroszlán védte életét a bőszült hímektől. (Ez különösen jelképes!) Végül egy szikláról akarták letaszítani, de megnyílt a szikla, és így el tudott menekülni. Élete végét remeteként élte egy barlangban. Barlangsírja mellett épült a mai Szent Thekla kolostor.

A megmentéséül egykoron megnyíló hegy ormán pedig ma a Megváltó szobra áll…

MAR TEGHLA (Mar Takla – Szent Thakla / Szent Thekla) fölött a Megváltó (Fénykép: Gh.H.)

Vajon túléli-e a polgárháborút a Megváltó nyelve?
Vagy legalábbis, ami még mára hi(he)tetlen elfeledve megmaradt belőle…

A mammoni globalizáció most irtja ki a kereszténység nyelvi gyökérzetét. Arámi segélysikolyuk nem hallik el hozzánk. Nem is értenénk. A távolságon túl elnyomja ma azt a polgárháború zaja is… De most, Húsvétkor minden keresztény szívén csöndesen, esdeklőn kopogtat…

Kopogtató – Ma’loula, Syria (Photograph: JRodrigues/flickr)

Marad-e még kapu a krisztusi nyelvhez?
Lesz-e még hol kopogtatni a Megváltó szavainak megértéséhez?
… vagy megelégszünk a többszörösen téveteg (tükör?)fordításokkal…

Sz L

Ajánlott írások még (angolul):

Sly, Liz (2003-03-12). „Language of Jesus clings to life”. Chicago Tribune.
Black, Ian (2009-04-14). „Endangered Aramaic language makes a comeback in Syria”. The Guardian (London).

The post Istenem, Istenem, hát erre tartogattál! appeared first on Hunita.

Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az első fázisban, a folyó uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, míg a 2020-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre.
A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás – közölte kérdésre válaszolva az ügyvezető igazgató.
A magyar projektcég folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal a dokumentáció elkészítése során. Az uniós apparátus várhatóan jövő év elején kapja meg az anyagot, és a projekt a bizottság jóváhagyása után indulhat.
Az épületnek és a beszerelt berendezésnek 2015 végére kell elkészülnie, azután kezdődhet a kutatás.
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) program célja egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél tervek szerint ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés létrehozása. Az ELI lesz a világon az első olyan berendezés, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. Az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, de akár új anyag előállítására is alkalmas lesz.
Az ELI építését előkészítő ELI-PP projektre a 2008-2010 közötti időszakra – francia irányítással – 13 ország, köztük Magyarország 6 millió euró támogatást nyert el az Európai Unió 7. keretprogramjában. A végső helyszínek: Prága, Bukarest és Szeged.

The post Zöld jelzés a szegedi lézerkutató központnak appeared first on Hunita.

Lehrner Lóránt elmondta, hogy a közelmúltban ülésezett a munkában érintett tudományos munkacsoport a Szegedi Tudományegyetemen. Az Osvay Károly vezette nemzetközi összetételű munkacsoport áttekintette a tudományos és technológiai berendezések koncepcionális tervezésének állását, kialakította a megvalósíthatósági tanulmány tudományos részének végleges verzióját, valamint aktualizálta a következő hónapok feladatait. A folyamatban most a tervek független ellenőrzése következik – tette hozzá Lehrner Lóránt.
A szakember felidézte, hogy a projekt engedélyes tervei már a nyáron elkészültek, és azokat a hatóságoknak és a kormányhivatalnak be is nyújtották. „Folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Én azt látom, hogy normális ütemben zajlanak a tervezési eljárások” – közölte.
A kivitelezők kiválasztása azt követően kezdődhet meg, hogy megszületik az ELI-pályázat végső bírálata, és az engedélyes tervekből kiviteli tervek válnak. Ezt a szakemberek a jövő év elejére várják. A 2007-2013-as uniós támogatási időszakban mintegy 47 milliárd forint felhasználását tervezik. A beruházás első fázisában elkészülnek az épületek és a lézerberendezés, majd a következő tervezési időszakban ennek a berendezésnek a továbbfejlesztése valósul meg.
A beruházás első fázisa várhatóan 2015. december végére fejeződik be, a második fázisára pedig 2017 decembere a befejezési határidő. A beruházás előkészületi munkálatai, a tereprendezés már megkezdődött az egykori orosz laktanya területén, az építkezés várhatóan a jövő év második negyedévében indulhat el.

The post Elkészült a szegedi ELI-projekt megvalósíthatósági tanulmányának tudományos része appeared first on Hunita.