Markovics Zsolt főrabbi köszöntőjében hangsúlyozta: Szegeden létesült az első olyan holokauszt-emlékmű, amelyet nem kormány, nem város, nem önkormányzat, hanem a katolikus egyházmegye állíttatott.
Kiss-Rigó László, a Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke ünnepi beszédében elmondta: a katolikusok összetett érzésekkel emlékeznek a vészkorszak tragédiájára. Szomorúsággal, együttérzéssel, és arra is gondolnak, hogy a tragédia áldozataiért sokan és sokat tettek ugyan, de többet kellett volna. Bántja őket az is, hogy hiányoznak az elhunytak, hiszen – emlékeztetett a püspök – Szegeden hagyományosan jó a kapcsolat a katolikus egyház és a zsidó hitközség között.
A püspök azt mondta: az emlékmű ezeket az érzéseket jeleníti meg.

A vészkorszakban történtek 70. évfordulójára elkészített alkotás, Kovács Jenő szobrászművész munkája két embert ábrázol egy csónak formájú kő posztamensen. A kőről az egyik bronzfigura, amely a zsidóságot szimbolizálja, kibillenve már-már a habokba esik, a másik, a katolikus egyházat szimbolizáló, égre emelt tekintettel fohászkodik.
„Nagy kérdés volt, hogyan lehet olyan szerethető szobrot alkotni, amelyet mindenki elfogad” – mondta a szobrászművész.
Az emlékművet a Dóm melletti „Szolidaritás parkjában” helyezték el.

(MTI)

A magyar – mint a világ legbefogadóbb nemzete – példát adott most is a Világnak! Kegyeletünk és udvariasságunk is nehezen fölülmúlható. A magunk fájdalma helyett először a másokét, a befogadottakét siratjuk…

Magyar ember azonban nem lehet, aki másokért a sajátjait feledi!

A szegedi katholikusok megkönnyebbüléssel látnák, ha végre a szegedi katholikusok – a szögedi rajok – holokausztjának is emlékműve is elnyerné végre méltó helyét a Dóm emlékkertjében…

Ne feledjük hát:

A Délvidéki Magyar Holokauszt – a magyarok holokausztjának emlékműve máig sem áll!
Itt az idő! Törjük át a hallgatás falát!

Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok

Ajánlott olvasmány:

A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken…

Dr Sz L

The post Zsidó holokauszt-emlékművet avattak a Dóm gyepén appeared first on Hunita.

A szabadságtéri beteges hisztéria azt juttatja eszembe, hogy a szovjet fronton, a gulágban elpusztult katonáinknak és munkaszolgálatosainknak is kell állítani egy hatalmas emlékművet.

Ugyanis, ha a kormány nem küldi ki először a Gyors Hadtestet, majd a 2. Hadsereget, Hitler még 1941 őszén megszállta volna az országot. Hiszen a következő évben indítandó támadáshoz minden katonára szüksége volt. Ha nem szépszerével, akkor erőszakkal, azonnali megszállással és egy quisling-kormány ránk kényszerítésével vitte volna el katonáinkat. A támadásban való részvételünknek köszönhető a megszállás három évvel elhalasztása.
Ha akkor a Horthy kormányzat megtagadja a második hadsereg kiküldését, a megszállás elkerülhetetlen lett volna. Ezen még vitatkozni sem lehet a tények tudatában.
Az pedig a magyar zsidóság és cigányság teljes megsemmisítését jelentette volna.

Katonáink és a munkaszolgálatosaink nem önként vonultak ki a frontra! Ha a behívónak nem tesznek eleget, kivégzik őket, mint háború esetén, a világ összes hadseregében szokás. Tehát nem lehet őket “fasisztának vagy nácinak” nevezni.
Pontosan olyan szenvedő alanyai voltak a borzalmak háborújának, mint bármilyen más áldozat, de még tetejében hóban, fagyban, óriási hőségben, embertelen körülmények között, halálnak, csonkításnak, kitéve hónapokig, évekig kellet szenvedniök halálukig.

Ők nem érdemelnének meg egy emlékművet?

Umbra Avis

A Szegedem válasza a költői kérdésre:
Egy valóban „magyar országon” Ők – a Magyar Hősök – érdemelnek emlékművet. Minden más ehhez képest csak másodlagos, sokadlagos törekvés lehet!
De a teljes igazság pedig az, hogy a Szabadság tér nem politikás hülyegyerekek homokozója (kellene legyen), mert megvan annak a saját arculata!

Akit alaposabban is érdekel, ím itt olvasható:

”Igazságot a Szabadság térnek!”

The post KETTŐS MÉRCE A SZABADSÁG TÉREN appeared first on Hunita.

The post DÉLVIDÉKI ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSA appeared first on Hunita.