2. 1933 márciusa és júliusa között Ukrajnában annyi ember halt meg, mint a megelőző öt év során összesen. Az éhínség során az ukrán falusi lakosság mintegy egyötöde halt meg.

3. Míg az ukrán történészek az éhínség kapcsán etnikai indíttatású genocídiumról beszélnek, az orosz kutatók ezt határozottan cáfolják, mivel – érvelnek – 1932-33-ban nemcsak az ukránok, hanem a Szovjetunió más etnikumú lakosai is tömegesen szenvedtek éhhalált.

4. Az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Szociális Kutatóintézete által közzétett adatok szerint a holodomor során 1,4 millió gyermek vesztette életét.

5. Az éhezés mellett sokan a legyengült szervezetet megtámadó vírusos megbetegedésekbe, főként maláriába vagy tífuszba haltak bele.

6. A szülők az éhezés elől sok esetben a legközelebbi város gyermekotthonába vitték gyerekeiket. Szemtanúk visszaemlékezései szerint az otthonok lépcsői reggelenként tele voltak kicsikkel.

7. A szovjet hatóságok rendkívül keményen megbüntették azokat, akik ellenálltak a kollektivizálásnak, megtagadták a terménybeszolgáltatást, esetleg elrejtették gabonájukat.

8. A sztálini rezsim évtizedekre teljes hírzárlatot rendelt el az éhínség kapcsán, és az elhallgatási stratégiai részeként egészen 1933-ig visszamenőleg titkosították a népességi statisztikákat.

9. A nélkülöző parasztok az éhínség alatt – ha nem volt más – a füvet, fakérget, kukoricacsutkát, rothadt krumplit, de még a macskát és kutyát is megették. A kilátástalan helyzetben felütötte fejét a kannibalizmus, amit a szovjet hatóságok „A gyereked megevése barbár cselekedet” feliratú plakátokon ítéltek el.

10. Bár Walter Duranty, a The New York Times szovjet tudósítója tudott az éhínségről, mindvégig tagadta, hogy milliók haltak volna éhen.

(forrás: mult-kor.hu)

The post 10 tény az ukrajnai éhínségről appeared first on Hunita.

A világ legnagyobb holokausztja bizony a világ polgárságán esett. A cél az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is az…

Sokan nem értik, mi zajlott, mi zajlik ma Ukrajnában…

A Golodomor, a 14-20 milliós Ukrán Holokauszt végiggondolása nélkül nem is értheti azt senki…

Gyertyagyújtás a Golodomor emlékműnél…
Nem oroszok voltak a bűnösök, hanem a kommunistáik! De az ukránok ma is nehezen tudnak elvonatkoztatni…

Talán ismerős! Csonkországunkban is akad aki a polgári magyart is fasisztázza… Hogy is ne tenné a bűnös férge, mikor a rejtegetni valója sokkal súlyosabb, mint a legvéresebb magyar fasisztáké! Nemhogy a tisztes magyar polgároké! Akiket éppen ő tett áldozatokká…

Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”…

Ajánlott olvasmány: Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”

The post Kommunista holokauszt – Törjük végre át a hallgatás falát! appeared first on Hunita.

Természetesen nem ez volt az új törvény célja, hanem főként az orosz hatalom – a korábban betelepített oroszok befolyásának – erősítése Ukrajnában. A roncsmagyar diplomácia ma kérni is gyönge. Az ukránoknak – ha egyelőre ellenzékben is – van azonban „Udar” (Csapás) nevű pártjuk is, melynek elnöke maga Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok. Reméljük, a bokszoló bölcsessége túllát az oroszok elleni olthatatlan ellenszenvén. Ha szüksége van az ukránoknak a magyarok barátságára és az EU-ba lépéshez szükséges szavazatára, hát bizony nekünk szükségünk lesz az ezerszáz esztendőnél jóval öregebb, magyar Kárpátaljára. Vereckénél pedig ukrán szomszédainkkal is örök barátságot köthetünk!

A Magyar Honfoglalás – Hét Vezérünk honbatérésének – ezerszáz-esztendei (millecentenáriumi) emlékműve a Vereckei hágónál (VargaA képe)

A rendkívül méltányos nyelvtörvény eredménye a kisebbségek nyelvhasználatának megmaradása lehet, a közvetlen következménye azonban az ukrán házelnök lemondása és számos utcai tüntetés, majd összecsapás lett. Az ukrán nyelvtörvény az ellenzőket és támogatókat egyaránt megmozdulásra késztette, sőt az előre hozott választás lehetősége is felmerült.

A nekünk magyaroknak kedvező nyelvtörvény nyomán terjedő egyébirányú nemzetiségi és nyelvi feszültségek könnyebben megérthetőek az alábbi – igencsak tarka – nemzetiségi térkép alapján:

Az ellenzék, a tősgyökös ukránság fölzúdulása sokféleképpen értelmezhető… A Golodomor (az Ukrán Holokauszt) éveiben kiirtott ukrán lakosság helyére betelepített oroszok jogainak kiterjesztése ellen való tiltakozásuk érthető, méltányos. Az őslakos magyarság és a sokat szenvedett – holokausztját (Szürgün) is túlélő – kirimi (krími) tatárság elleni föllépésük azonban visszataszító, nyílt fasizmus lenne. Reméljük, idáig nem fajul el ukrán szomszédaink „hazafias” a tiltakozása.

Az új nyelvtörvény megőrzi ugyan az ukrán „egyetlen államnyelv” státusát, de kibővíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Ennek szellemében egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat helyi jogot (regionális státust), emellett Kárpátalján a magyar, a Kirimban (Krímben) a kirimi (krími) tatár, a Besszarábiában szétszórt bolgár, Csernyivci megyében pedig az oláh (latin- és magyarellenes kifejezéssel “román”) nyelv emelkedhet helyileg (regionálisan) hivatalos szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.

A magyar Kárpátalját Trianonnál 1920 június 4.-én vesztettük el. Vereckét, Husztnak romvárát, a Tisza forrását… a vadonatúj torzszülött Csehszlovákia örökölte. Majd ennek a tótontorznak a farkincáját megnyirbálva jutott 1945. június 29-én hosszas tárgyalás után (a szovjet-csehszlovák szerződés-sel) Moszkvában a Szovjetunió fönnhatósága alá.

Közben azonban öt gyönyörű esztendőre Kárpátaljánk magyar lehetett megint!

Kárpátalja közigazgatási beosztása 1939. tavasza (a magyar hazatérés) és 1940. ősze (a második bécsi döntés végrehajtása) között. (Peyerk terképe)

Bár a Szovjetunió szétesésével ölünkbe hullhatott volna a Kárpátalja. Egy egész hétig függőben volt a sorsa. A kárpátaljaiak bizony ezt jobban tudják a csonkamagyaroknál. Máig izzó haraggal gondolnak az őket semmibevevő magyar politikára. Talán meg sem bocsájtják nekünk soha. A modern roncsmagyar parlamentnek nem egyetlen nyílt hazaárulása, hogy Kárpátalját veszni hagyta. Trianon repesztése helyett újdon konzerválta a magyarellenes kisantant szerzeményeit. Nemzeti megtisztulás helyett az Antall-kor belénksütötte a gyalázatot és az alázatot. (Jeszenszky visszaemlékezéseit érdemes előásni a tisztánlátás érdekében.) Ébresztő, vagy ébredő magyar ellenzék persze akkor sem volt a parlamentünkben.

Kárpátalja és magyarsága most azonban új esélyt kapott a föltámadásra.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény körül kialakult ellentmondásos helyzet kétségessé teszi a jogszabály jövőjét – tette hozzá.

Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője nyilatkozatában hangsúlyozta: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy államunk a fejlődés európai útját választotta.

Az ukrán nyelvtörvény alapvetően az oroszok, de más nemzeti kisebbségek jogait is védi. Alekszandr Szokolov szerint a parlamenti válságot kirobbantó ukrán nyelvtörvény nem oroszpárti. Hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelvtörvény szerint az állami költségvetésből kell támogatni a helyi (regionális) nyelvű oktatást és sajtót is.

Bizonyára követi az irányadó ukrán példát hamarosan a ma még rasszista-fasiszta tót, oláh és rác parlament is…

És akkor hivatalosan is beszélhet majd a magyar megszállt országrészeinkben is magyarul megint! Akár még a nemzetiségi egyenlősdivel kérkedő EU-ban is. Nemcsak az EU-csatlakozásához előszobáztatott kelet-európai végeken…

Dr Sz L

Végre békét köthetünk! … a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete.)

Kárpátalja ma 13 járásra oszlik, 11 városa (közülük 5 területi jelentőségű város, a többi a járásokhoz tartozik) és 19 városi jellegű települése van. Az 579 község nagy része a 307 községi tanácsba van beosztva, néhány azonban a városok vagy a városi jellegű települések tanácsaihoz.

Kárpátaljai járások:

• Beregszászi járás
• Huszti járás
• Ilosvai járás
• Munkácsi járás
• Nagybereznai járás
• Nagyszőlősi járás
• Ökörmezői járás
• Perecsenyi járás
• Rahói járás
• Szolyvai járás
• Técsői járás
• Ungvári járás
• Volóci járás

Területi jelentőségű városok:

• Beregszász
• Csap
• Huszt
• Munkács
• Ungvár

Ajánlott olvasmány még:

Az ukrán parlament elfogadta a kisebbségbarát nyelvtörvényt (MTI magyarul)
Nyelvszabadság Ukrajnában
Ukrán holokauszt – Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”

The post Kárpátalján hivatalos nyelv a magyar újra appeared first on Hunita.

A kommunizmus több, mint százmilliós – egyes becslések szerint 120 milliós – népirtása még mindig nem „nyilvános” a nagyvilág közvéleménye előtt. Amíg vörös csillaggal – a világ legnagyobb népirtásának jelvényével – feszeleghet büszkén bárki a világban, addig nincsen rend a fejekben. Nem lehet rend a világban. Amíg a pszichopata tömeggyilkos Che Guevara képével járkálni csak huncut kamaszos lázadás, addig teljesen értelmetlen az egész félresiklott holopropaganda.

A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror – a kommunizmus – volt, az elkövetők részben – legalábbis szellemükben – ma is köztünk élnek.

Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

A kommunizmus által elkövetett legnagyobb holokauszt – mai tudásunk szerint – az Ukrán Holokauszt volt. A legszerényebb becslések szerint hét-, a legmesszebb menő becslések szerint húszmilliónál is több áldozata volt!

Gyertyagyújtás a Golodomor emlékműnél Kijevben

A Golodomor, vagy nyugati torzítással holodomor (ukránul: Голодомор, magyarul: éhhalál) (1932-33 majd 1945-47) az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: közvetlen halálos áldozatainak számát hétmillió és tízmillió közé teszik a legszerényebb becslések is, amiből csak a gyermek áldozatok száma legalább hárommillió volt. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek, amely a Szovjetunió más részeit is érintette. A golodomor (holodomor) nevet kimondottan az ukránok által lakott területeket sújtó éhínségre használják.

Harkov – Golodomor : hónapokig temetetlen halottak az utcán…

Az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista szovjet kormányzat politikája volt, mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.

A holodomor név az „éhség” jelentésű ukrán ‘голод’, illetve a szintén „éhség”, illetve „kitörés” (például járványé) jelentésű ‘мор’ szavak összetétele. Származhat egyenesen a ‘Морити голодом’ szókapcsolatból is, ami azt jelenti: „éhség által meghal”, azaz „éhenhal” .

Az Ukrán Holokauszt legkevesebb hárommillió gyermekáldozattal járt 1932-33-ban, majd még továbbiakkal 45-47-ben.

Ekkortájt küldték vidékre a téeszek működtetéséhez a Huszonötezreket, az elkötelezetten bolsevik ipari munkások légióját. Ugyanakkor a kollektivizálás ellen növekvő passzív és aktív ellenállás letörésére meghirdették a „kuláktalanítást”. Letartóztatták, majd az Urál-hegységbe és Közép-Ázsiába telepítették ki a kulákokat (például famunkásnak), azokat a parasztokat, akiket azzal vádoltak meg, hogy jómódúak, gabonát rejtegetnek, a rendszer ellenségei, stb. Valójában így félemlítették meg mindazokat, akik nehezményezték földjeik elorzását, vagy ellenezték a szövetkezetesítést. Egyes adatok szerint a kuláküldözés 1930-ban és 1931-ben a teljes ukrán lakosság egy százalékát, mintegy háromszázezer főt érintett, ami a szovjetuniószerte kitelepített 1,8 millió kuláknak nevezett személy körülbelül tizenöt százalékát tette ki.

Az 1920-as évek végétől a szovjet agrobiológiában teljhatalmat nyert Sztálin személyes pártfogoltja, a sarlatán Trofim Gyenyiszovics Liszenko. Liszenko lényegében felszámolta a szovjet növénynemesítés és a vetőmagtermesztés tudományos alapjait.

A földműveléshez értő parasztság eltakarításával intézményessé vált a zűrzavar – csakúgy, mint Che Guevara Kubájában. A kolhozok élére véreskezű, de annál kevésbé földértő pártvezetőket állítottak. Az eredmény a termelés visszaesése Szovjetunió-szerte. A még mindig jól termő Ukrajnából pedig elszállították a teljes készletet, csak a vetőmagot hagyták meg. Választás elé állítva az ukrán népet: idén hal éhen, vagy jövőre.

1932. augusztus 7-én a szovjet kormány rendeletet hozott, amely halálbüntetést írt elő bármely köztulajdon ellopására. A törvény „rugalmasan” alkalmazható volt a gabonarejtegetőkkel szemben is, illetve azokkal szemben, akiket ilyennel vádoltak.

Az 1945-47-es kiéheztetés pedig politikai bosszúhadviselés volt az önálló azonosságtudatú ukránság ellen. A szovjet koncentrációs haláltáborokba vonatoztatott magyar veteránok emlékeiben is szerepel a szánalmas kiéhezetten csellengő tömeg az ukrán állomásokon. A „hadifogságba” hurcolt magyar katonák a deportáló vonatokról az utolsó falatjaikat is odaadták az éhhalál szélén tántorgó ukrán gyerekeknek. Nem tudták még – de már sejthették – mi vár rájuk a győztes fenevad gyomrában…

Művelt polgár sohasem feledheti: A világ legnagyobb holokausztja a világ polgárságán esett. A cél, az egészséges polgári világ ledarálása és a konzumidióta tömeg kialakítása volt, mint ahogy – más módszerekkel – ma is éppen az. A százmilliós népirtást elkövető gépezet a Vörös Terror – a kommunizmus – volt, az elkövetők egy része pedig büntetlenül ma is köztünk él.
Bűnösök közt cinkos, aki néma. Törjük hát végre át a hallgatás falát!

Dr Sz L

Holodomor Memorial in Windsor, Ontario, Canada

Ajánlott olvasmány:

Golodomor – http://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor

Holodomor – http://en.wikipedia.org/wiki/Holodomor

The post Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán” appeared first on Hunita.