Ez a ma is látható Hálóvető első vázlata, melynek alapján, öt évvel később elkészült a másfélszeres életnagyságú gipsz változat, a mezőgazdasági és dísznövény kiállításon mutatták be Szegeden a Horváth Mihály utcában. Ez a változat megsemmisült. A szobor megvalósításának gondolata 1960-ban merült fel újra. Az újabb szobor majdnem öt méter magas volt. A Mars téren a nyári dél-alföldi kiállításon állították föl.

A végleges elhelyezésre született javaslat szerint a mostani Árvízi emlékmű helyét jelölték meg. A nagy közönségsikert aratott terv, csak terv maradt, megvalósítására nem került sor, vélhetően, Tápai mester sajátos szobrászi elvei miatt. Kegyvesztett lett a szakmában, elvesztette a Művésze Alap tagságát is. A hatalmas szobor gipsz öntvénye szintén nem maradt meg, helyhiány miatt a mester kénytelen volt összezúzni, megsemmisíteni.

Legutóbb 1983-ban merült föl újra, hogy közadakozásból teremtsék elő a szoborállítás költségét, valamint a mester idős korára való tekintettel a gipszmodellt Kalmár Márton és Fritz Mihály készítse el, Tápai mester irányításával. A kivitelezés több millióra növekvő költségei, azonban ezt a tervet meghiúsították. Szeged és Tápai életműve szegényebb lett egy szimbolikus erejű alkotással.

Forrás: Tápai Antal: Életutam DM 1960. aug.4. DM 1983. ápr. 27.

Szerző: Kozma János

…

Természetesen a Hállóvető kezdeményezéseket rendre elkaszálta a Város-ellenes balvezetés az utóbbi évtizedben.

A Hállóvető szobrának nagyobb, mint embernagyságú változatának hellye a szegedi partfal egy kiugró szögletén lenne. Így Városunk egy vonzó és méltó jelképévé lehetne a Hállóvetőnk végre. Mivel az Öreg híd lába környéke hagyományosan is a halpiac volt, így annak környékén, a Hal téren, valamint a tiszai mellvéden lenne hellye a Hállóhúzók és halszobrok társaságában…

Bővebben itt: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

Az őszintébbnek tűnő „rossznyelvek” szerint pedig Tápai Antal nem volt a komcsik kegyeltje. Ezért is kellett annyit költöznie… és ezen kényszerköltözködések alkalmával sérültek-semmisültek meg a szobrai, melyek többnyire törékeny gipszbe öntve várták szebb jövőjüket… (Dr. Sz. L.)

Hellyesírás:

Ahogyan a “helly” kettőzött “ly” Szegeden, úgy a “hálló” is kettő “l”…
A Hállóvető természetössen kettőzött “l” a szögediek ajkán. Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.
(Aki nem hiszi járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)
Dr Sz L.

…

Ajánlott olvasmány: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

The post Hállóvető appeared first on Hunita.

dr. Szabó László részére

Tisztelt Szabó Úr!

Ha jól tudom Ön vetette fel nemrég Tápai Antal Pöndörhálóvető szobra felállítása ügyét.
Gondolom, örömére szolgál, hogy hétfőn, tömörkényis osztálytalálkozónkon Szekszárdon élő és dolgozó Farkas Pál barátunk kijelentette, hogy ő tovább nem vár senkire és nekiáll újra mintázni a szobrot. Korábbi találkozóinkon ugyanis már téma volt ez az ügy, de a többi szobrász nem jutott még el az elhatározásig. Én csak azt tudtam megígérni, hogy igyekszem megnyerni mindenkit, akit csak lehet a szobor felállítása ügyének. Nem tudom, Pali barátom mikorra készül el a munkával, kötelezettség nélkül sem mert mondani határidőt. Azt gondolom azonban, hogy nem lehet elég korán elkezdeni sem a gondolkodást a szobor méltó helyéről, sem az öntés és a felállítás költségének előteremtésében bármit is tenni tudók meggyőzését arról, hogy a szobor felállítása a város becsületbeli adóssága.

Üdvözlettel

Kiss István építész

2011-03-03

…

Természetesen a Hállóvető kezdeményezéseket rendre elkaszálta a Város-ellenes balvezetés az utóbbi évtizedben.

A Hállóvető szobrának nagyobb, mint embernagyságú változatának hellye a szegedi partfal egy kiugró szögletén lenne. Így Városunk egy vonzó és méltó jelképévé lehetne a Hállóvetőnk végre. Mivel az Öreg híd lába környéke hagyományosan is a halpiac volt, így annak környékén, a Hal téren, valamint a tiszai mellvéden lenne hellye a Hállóhúzók és halszobrok társaságában…

Bővebben itt: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

Az őszintébbnek tűnő „rossznyelvek” szerint pedig Tápai Antal nem volt a komcsik kegyeltje. Ezért is kellett annyit költöznie… és ezen kényszerköltözködések alkalmával sérültek-semmisültek meg a szobrai, melyek többnyire törékeny gipszbe öntve várták szebb jövőjüket… (Dr. Sz. L.)

Hellyesírás:

Ahogyan a “helly” kettőzött “ly” Szegeden, úgy a “hálló” is kettő “l”…
A Hállóvető természetössen kettőzött “l” a szögediek ajkán. Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.
(Aki nem hiszi járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)
Dr Sz L.

The post Tápai Antal Pöndörhálóvető szobra appeared first on Hunita.