A készülő kiállítást Árva László, az Emlékpont szakmai főtanácsadója és Oláh András Pál történész, a tárlat kurátora mutatja be a sajtó képviselőinek október 16-án, csütörtökön 11 órakor az Emlékpontban.

Hetven évvel ezelőtt, 1944 kora nyarán- a normandiai partraszállás előkészítése, illetve a német háborús gépezet felmorzsolása érdekében – az angolszász légierő bombázásainak egyik kiemelt célpontjává vált Magyarország. Az Emlékpont kiállítása a légiháborús borzalmakra emlékezik, bemutatva a bombázások hatásait és eredményeit, az azokat végrehajtó szövetséges légierőt, a velük szemben álló magyar és német légvédelmet és nem utolsó sorban a civileket megóvni hivatott légoltalmat. A tárlat gerinceként és egyben külön érdekességként kerülnek kiállításra a Magyar Roncskutató Egyesület munkája során feltárt vagy összegyűjtött, a háború alatt lezuhant repülőgépek darabjai, valamint számos magán- és közgyűjteményi repülős relikvia.

A Háború a felhők felett című kiállítást Dr. Ravasz István alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiemelt főtisztje nyitja meg október 18-án, szombaton 11 órakor az Emlékpont „Galéria” időszaki kiállítótermében, a megjelenteket Dr. Nagy Imre múzeumigazgató köszönti. A vernisszázson második világháborús amerikai hagyományőrzők is tiszteletüket teszik!

The post Háború a felhők felett appeared first on Hunita.

Kószó Péter alpolgármester a tárlatról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Emlékpont időszaki kiállítása a börtönök világa mellett az érdeklődők elé tárja „mindazt a gyalázatot, amely a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúrához társult”.
A szeptember közepéig látható tárlat – amely anyagát a tervek szerint az ország más városaiban, elsőként Szegeden is bemutatják – elsősorban a fiatalokkal ismerteti meg, milyen sötét fejezetei voltak a magyar történelemnek.
Vincze Gábor történész hangsúlyozta, hogy a börtönvilág akár a Rákosi-diktatúra metaforája is lehetne. Az ország minden részében kiépített internálótáborok már 1945-ben megteltek politikai okokból szabadságuktól megfosztottakkal, a népbíróságok pedig 1949-ig mintegy félszázezer vádlottat ítéltek börtönbüntetésre. A kiépülő kommunista diktatúra pedig újabb tízezreket küldött internálótáborba vagy börtönbe. 1948 és 1956 között ötszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, többségüket a fővárosban, de sokakat a szegedi Csillagbörtönben.
A kiállítás középpontjában egy rekonstruált zárka található, részben eredeti, a szegedi Csillagbörtönből származó tárgyakkal, zárkaajtóval, asztallal és stokival. A Rákosi-diktatúrában politikai okokból kivégzettekre pedig egy eredeti bitófa emlékeztet, amelyet a hetvenes években még használtak.

A tárlat nem csak az ötvenes évek büntetés-végrehajtásáról ad körképet, hanem felidézi azt is, ahogy Rákosi Mátyás a Csillagbörtönben raboskodott a harmincas években. Az előbb nyolc és fél évnyi, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kommunista vezető kivételesen jó elbánásban részesült a Csillagban. Zárkája egész nap nyitva volt, szabadon járkált írnoki helye és a cella között. Időnként a politikai foglyokkal párttaggyűlést tartott és frakciózás címén kizárta azokat, akik kifogásolni merték, hogy a többiektől eltérően a csomagját nem osztotta meg a rabtársai között. Feltűnően sok pénze volt és ügyvédje útján állandó kapcsolatban volt Moszkvában lévő rokonaival. Rákosi Mátyás 1940. október végén egy államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, majd 1945 januárjában tért vissza Magyarországra.

(MTI)

The post Rákosi börtöneiről rendeztek kiállítást Hódmezővásárhelyen appeared first on Hunita.

Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint egy hódmezővásárhelyi szakorvos és egy körzeti orvos segítségével főként helyi lakosok szerveztek be olyanokat, akiknek azután fogyatékossági támogatás megszerzését ígértek anélkül, hogy jogosultak lettek volna rá. A vádlottak kihasználták, hogy a fogyatékossági támogatás megszerzéséhez elegendő szakorvosi vizsgálat, illetve orvosi vélemény, személyes megjelenésre és további bizottsági vizsgálatra az elbíráláshoz nincs szükség. Az eljárásban azt nem sikerült bizonyítani, hogy az orvosok a valótlan tartalmú, elsősorban pszichiátriai betegségekről szóló igazolásokért cserében anyagi ellenszolgáltatást fogadtak el – mondta az ügyész. A rendszer több mint egy évtizedig, 2001 és 2012 nyara között működött, mivel a támogatásban részesülő vádlottaknak nem kellett rendszeres felülvizsgálaton részt venniük.
A Magyar Államkincstár a büntetőeljárás hatására felfüggesztette a fogyatékossági támogatások folyósítását. A vádlottak az állami költségvetésnek mintegy 100 millió forint kárt okoztak – közölte az ügyész. A Szegedi Járási Ügyészség az orvosokat nagyobb vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, míg a támogatásban részesülőket költségvetési csalás bűntettével vádolja.

The post Vádemelés fogyatékossági támogatással visszaélő hódmezővásárhelyi orvosok ellen appeared first on Hunita.

A vendéglátóipari iskola a tavalyi évet már a Városház utcában, a volt SZTK épületében kezdte meg, a gyakorlati helyként is szolgáló konyhát a Fekete Sasban alakították ki. Azóta a volt Kossuth épületéhez hasonlóan – abból két éve költöztek el – az iskola lakatlan.

A masszív téglaépület közelről már-már balkáni állapotokat mutat. Omlik a fal, gazos a fal töve, fák, bokrok nőnek a tetőn. A Hóvirág utcai iskolában – mely az előző rendszerben Komócsin Zoltán nevét viselte, és már senki sem tudja ki volt ő – ezrek tanultak és kaptak szakmát.

Érdeklődtünk az épület további hasznosításáról, de választ nem kaptunk. A legutóbbi vásárhelyi közgyűlésen Lázár János országgyűlési képviselő arról beszélt, az iskolát a katolikus egyház vásárolta meg, mivel a szomszédságában lévő általános iskolát kívánja bővíteni.

Erre 5-700 millió forintot költenének, mondta Lázár. Levélben megkerestük a fenntartó Katolikus Egyházat, ám választ eddig tőlük nem kaptunk.

[See image gallery at www.hunita.hu]

Forrás: hir24.hu

The post Omlik a fal, fa nő a tetőn, pusztul a legendás iskola appeared first on Hunita.

Algyő

Március 15-én reggel fél kilenctől ünnepi szentmisét tartanak a Szent Anna templomban. Ezt követően tíz órától megemlékezés lesz az Országzászlónál. Ünnepi beszédet mond Pelyach István történész.

Hódmezővásárhely

A forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő ünnepségsorozat március 14-én indul: délután három órakor ünnepi díszközgyűlés keretében átadásra kerülnek a Hódmezővásárhely Díszpolgára, a Pro Urbe és a Signum Urbis Honorantis kitüntetések, majd este hat órakor a Fekete Sas dísztermében Tokody Ilona és a Kelemen Kvartett ad ünnepi koncertet.

Március 15-én a városi ünnepség kilenc órakor Ünnepi Ökumenikus Istentisztelettel veszi kezdetét a Belvárosi Római Katolikus Templomban, majd tíz órakor megemlékezést tartanak az Andrássy úton lévő Petőfi-szobornál. Az ünnepi megemlékezés és koszorúzás fél 11-kor kezdődik a város főterén, ahol beszédet mond Lázár János polgármester, verset szaval Kamarás Iván Jászai Mari-díjas színművész. Az ünnepség keretében több mint kétszáz határon túl élő magyar tesz állampolgársági esküt a város főterén, a Kossuth-szobornál.

A főként Zentáról, Temesvárról, Magyarkanizsáról, Óbecséről, Torontálvásárhelyről, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Péterrévéről, Nagybecskerekről, Topolyáról, Aradról, Bácsföldről, Szenttamásról, Pancsováról, Déváról érkező magyarok az állampolgársági esküt követően a Fekete Sas Szálló Dísztermében veszik át a honosítási okiratokat.

Mórahalom

Március 14-én Családi Tavaszköszöntés és Ünnepi Megemlékezés lesz az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére. Az ünnepi megemlékezés délután három órakor a Szent László parkban a ’48-as emlékműnél lesz, ahol köszöntőt mond Nógrádi Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő. Azt követően a Móra Ferenc ÁMK diákjainak és néptáncosainak ünnepi műsora következik. Négy órakor vásári kavalkád várja az ünneplő közönséget az Aranyszöm Rendezvényházban, ahol kézműves foglakozás, játszóház, és kemencés kalácssütés is lesz. A vendégeket 48 Ft-os finomságok várják –1 pohár sör 48 Ft, 1 pár virsli 48 Ft, 1 tálca sütemény 48 Ft lesz –, este fél hatkor pedig a Színházteremben a Grimm-Busz Színház meseelőadására kerül sor „A Piroska és a farkas – Most egy kicsit másként!” – címmel.

Öttömös

Március 15-én reggel kilenc órától kezdődik az iskolások ünnepi műsora a helyi művelődési házban, majd koszorúzásra kerül sor a Közösségi Ház parkjában a ’48-as kopjafánál.

Ruzsa

Az ünnepi megemlékezés március 15-én tíz órakor kezdődik az Alkotmány téri Kopjafánál. A program keretében ünnepi műsorra és koszorúzásra kerül sor, 11 órától pedig szentmise lesz a ruzsai templomban.

Szentes

Délelőtt fél tizenegykor kezdődik az ünnepi megemlékezés március 15-én a Kossuth téren. Az ünnepélyes zászlófelvonás után beszédet mond Homoki-Nagy Mária tanszékvezető egyetemi  tanár, Szentes díszpolgára.

Ópusztaszer

Az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark március 15-én a téli nyitvatartási idő szerint, azaz délelőtt tíz és délután négy óra között tart nyitva. A külső kiállítások, vagyis a skanzen épületei, a Csete-jurták, a Gátőrház, az Útkaparóház és az Erdészház zárva tartanak, a Nomád park szolgáltatásai szünetelnek

A várható fokozott érdeklődésre való tekintettel a Feszty-körkép megtekintéséhez előzetes időpont-egyeztetés szükséges, kérjük hívják a következő telefonszámot munkanapokon reggel nyolc és délután négy óra között: 06-62/275-133, 103-as, vagy 104-es mellék.

Ha tömegközlekedéssel utaznak a programokra, figyeljenek oda: a hosszú hétvége mindegyik napján vasárnapi menetrend lesz érvényben.

The post Csongrád megyei programok március 15-e alkalmából appeared first on Hunita.

Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott változtatás előtt társadalmi egyeztetést indított, amelynek során az érintett intézmények vezetői és a városi szociálpolitikai tanács véleménye mellett a 270 bölcsődés szüleit is megkérdezték. Ennek eredményeként egyedi módszert dolgoztak ki. Eszerint a város a családok egy főre eső jövedelme alapján határozta meg a bölcsődék térítési díját. Az április elsejét követően érvényes számítás szerint a korábbi 657 forintos bölcsődei napidíj helyett azoknak a családoknak, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem éri el a 39 ezer forintot, naponta 430 forintot kell fizetniük. A szülők 55 ezer forint egy főre eső jövedelemig 580 forintos, 70 ezer forintig 630 forintos napi hozzájárulással számolhatnak. Emelkedés csak az ennél magasabb jövedelmű családoknál tapasztalható: 85 ezer forintig 680 forintot, százezer forintig 730 forintot kell fizetni. Azokban a családokban pedig, amelyekben az egy főre eső jövedelem meghaladja a százezer forintot, 810 forint a bölcsődés gyermek napidíja. Az új számítás az érintett családok hetven százaléka számára alacsonyabb költséget jelent, de a legmagasabb kategóriában is alig háromezer forintos a növekmény havonta a korábbihoz képest.

(MTI)

The post Jövedelemtől függ a bölcsődei díj Vásárhelyen appeared first on Hunita.

Megemlékezés a budapesti Terror Házánál. Fotó: Beliczay László/MTI

Az idei megemlékezések országszerte már 24-én megkezdődtek, s 25-én folytatódtak. Megemlékezéseket tartottak az iskolákban, a megyei és a települési önkormányzatok szervezésében. 25-én délután Budapesten a GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány emlékezett az áldozatokra. Az emléknapon összehangolt műsorkínálattal várta nézőit és hallgatóit a közmédia. A Terror Háza Múzeum több programot is szervezett; Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendhagyó tárlatvezetést tartott külföldi újságíróknak az intézményben.

Az Andrássy út 60. szám alatt található, egykor a kommunista erőszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság székhelyéül szolgáló épület előtt 10-től 18 óráig lehetett mécseseket gyújtani. A múzeumba egész nap ingyenes volt a belépés.

Pécsett egy általános iskola felvette a kommunizmus idején meghurcolt kisgazda főtitkár, Kovács Béla nevét. Az ünnepségen beszédet mond Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere és Horváth János, a parlament korelnöke. Az emléknap alkalmából számos más településen is tartottak rendezvényeket, emléküléseket, megemlékezéseket, így például Esztergomban, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Salgótarjánban és Sopronban is.

A Csongrád Megyei Önkormányzat megemlékezésén Kligl Sándor szobrászművész mondott beszédet a szegedi Glattfelder téren. Az ott található emlékművet is Kligl álmodta meg, majd tíz éve a Tisza Konzervatív Kör segítségével készült el és került végleges helyére. A szoborhoz a művész a recski bányából hozatta a köveket, azokon máig jól láthatóak a golyók nyomai. Az ő alkotása a szegedi emlékmű mellett Kovács Béla országgyűlési képviselő, a Kisgazda Párt főtitkárának szobra is, amelyet pontosan 55. évvel a politikus elhurcolása után, 2002. február 25-én avattak fel a Parlamentnél.

Kligl Sándor beszédében úgy fogalmazott: 650 ezer letartóztatás 1953-ig, 200 ezer deportálás munkatáborokba, 2000 kivégzés koholt vádak alapján – ezek a kommunizmus eredményei. Mint fogalmazott, akik azt mondják, hogy a marxizmus, a kommunizmus, a szocializmus szép eszme, csak hiba csúszott a kivitelezésbe, hazudnak. A kommunizmus azonos a százmillió ártatlan áldozattal.

A hazánkban és az országhatáron kívül zajló eseményeket Kligl Sándor döbbenetesnek és félelmetesnek tartja. Mint fogalmazott, a pénzvilág hatalmát fitogtatva akar velünk elbánni. Diktatúrát vizionálnak és sajtószabadságért kiáltanak, miközben annyi ocsmányság jelenik meg a kormányról, amit mi, a polgári-keresztény oldalon megközelítőleg sem gondolnánk senkiről. Mindennek – szerinte – ahhoz van köze, hogy az úgynevezett rendszerváltozáskor elmaradt a számonkérés.

A megemlékezésen Borovics Tamás színész mondta el Dsida Jenő: A sötétség verse c. művét, majd a különböző pártok és civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.

– Közös nevezőre kell jutni múltunkról, a jót jónak, a rosszat rossznak kell látnunk, ebben nem lehet a politikai törésvonalak mentén különbség – jelentette ki Almási István (Fidesz) hódmezővásárhelyi alpolgármester. – Nem lehet jobb- és baloldali történelem, csak magyar történelem, közös história – mondta a politikus az Emlékpont múzeumban rendezett megemlékezésen. Hozzátette: közös múlt nélkül nincsen közös jövő sem. Úgy vélte: a magyarok az elmúlt évtizedekben rendre elkövettek néhány hibát a múlt feltárásával kapcsolatban. Szerinte az egyik, hogy úgy tettünk, mintha kizárólag áldozatok volnánk, pedig az igazság ennél sokkal kegyetlenebb: a bűnösök között is leviselhetetlenül sokan voltak magyarok. Almási közölte: a békés rendszerváltás nem jelentheti, hogy erről nem veszünk tudomást. Megbocsátani lehet, és egy keresztény embernek kell is, de felejteni nem szabad – mondta Almási István.

The post Országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeztek appeared first on Hunita.

The post A Magyar Kultúra Napja Hódmezővásárhelyen appeared first on Hunita.

The post Dohányozni, vagy nem dohányozni appeared first on Hunita.