Nekem sosem voltak nevelési problémáim, pedig általános iskolától szakközépiskolán, gimnáziumon, főiskolán át egyetemig oktattam, sőt kollégiumokban is megfordultam. A pedagógus-állomány leépülése az 1950-es években kezdődött, amikor a polgári, értelmiségi családok gyermekei helyett elsősorban a munkás – paraszt – párttag szülők csemetéit vették fel a felsőoktatási intézményekbe, akik gyerekszoba híján maguk sem tudtak viselkedni.

És elsősorban hölgyeket, akik a nyári szünet miatt választották ezt a „hivatást”, hogy több hónapig együtt vakációzhassanak gyermekeikkel. És a hölgyek közül is azokat, akik szerény képességeik miatt nem mertek nekivágni a sokkal nehezebb közgazdasági, jogi, orvosi, gyógyszerészi tanulmányoknak. Tovább koncentrálódott a zacc azzal, hogy a család fenntartásában hagyományosan nagyobb szerepet játszó férfiak az alacsony fizetések miatt fokozatosan otthagyták a tanári pályát és a kreatív, vállalkozó szellemű, nyelveket tudó hölgyek is jövedelmezőbb tevékenység után néztek. Nem csoda, hogy a fokozatosan elsilányult tanári állomány egyaránt alkalmatlan a renitens és a tehetséges diákok irányítására, befolyásolására, nevelésére, mert semmi tekintélye.

Engem még tanítottak széles látókörű, polihisztor, kilépett szerzetes tanárok, akik tudományos szinten művelték hivatásukat. Úgy tekintettünk rájuk, mint istenekre. Hol vannak ezektől a napi gondokkal, családi problémákkal küszködő, vásárolgató, szórakozó tanárnők, akik csak óráról órára készülve, vázlataikból olvasgatva, internet segítségével tudnak órát tartani és a diákok spontán kérdéseire rendre nem tudnak válaszolni. Ráadásul a szakosodás következtében a pedagógusok csupán egy – két tantárgyat sajátítanak el nagyobb mélységig, ami egyfajta szakbarbarizmushoz, csőlátáshoz vezetett, az egyéb tudományok szinte teljes mellőzésével.

Tanári pályafutásom során már az általános iskolában is találkoztam olyan tehetséges gyermekekkel, akik komoly próbatétel elé állították tanáraikat. Megsúgom: tanulmányaim során kizárólag férfi tanáraimra néztem fel, a tudásuk miatt, a tanárnőimet inkább szerettem a kedvességükért, meg a szép alakjukért.

Dr. Somorjai Ferenc

The post Fegyelmezési gondok az iskolákban appeared first on Hunita.

A szegedi oktatási intézmények vezetőit még pénteken hívták össze egy értekezletre, ahol mindenkivel közölték: mennyit kell idén megspórolnia. Ennek nyomán a héten már elbocsátások kezdődtek meg, az általános és középiskolai kollégiumok a hétvégéken zárva tartanak, de van olyan iskola, ahol az alsó tagozatos gyermekek délutáni elhelyezésére szólították fel a szülőket, mert napközi nem lesz, illetve csak túl nagy létszámú csoportokkal. Értesüléseink szerint az intézkedések érintik az óvodákat is, ott alapvetően a dologi kiadásokat fogják vissza: idén már nem vásárolnak poharakat, tányérokat és mosószert sem. A határozott idejű szerződéssel dolgozó kollégákat a kontraktus lejárta után elküldik. Van olyan szegedi óvoda, ahol kedden közölték egy óvónővel, hogy másnap – mivel aznap lejár a szerződése – már nem kell munkahelyére bemennie. Úgy tudjuk, az Óvodák Igazgatóságának idén összesen 129 millió forintot kell megspórolnia.

Az eljárást jogsértőnek tartja a Fidesz. Pocsai Blanka, az oktatási bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet: még nincsen elfogadott költségvetése a szocialista Botka László vezette városnak, így érthetetlen, hogy milyen alapon kényszeríti az önkormányzat az intézményvezetőket az elbocsátásokra, a technikai dolgozók részmunkaidős foglalkoztatására, és más hasonló lépésekre. A politikus szerint mivel az intézményvezetőknek nincsen jogszabályi felhatalmazásuk, elveszthetik az elbocsátott vagy részmunkaidőbe helyezett dolgozók által esetlegesen elindított munkaügyi pereket.

Kalmár Ferenc (KDNP), frakcióvezető-helyettes bejelentette: felkérik a jogi bizottság elnökét, hogy hívja össze a grémium ülését, és vizsgálják ki, ki a felelős ezért a helyzetért, ki adta ki az utasítást a jogszerűtlen intézkedésekre.

A kormányt és a városi Fidesz-frakciót hibáztatja a kialakult helyzetért a városháza. Szabó Sándor kabinetfőnök közleményében úgy fogalmaz: a kormány vont el idén összesen 1,3 milliárd forintot Szegedtől, illetve a helyi Fidesz pumpált indokolatlanul 733 millió forintot az önkormányzati cégekbe. – Ezt az összeget kell idén pótolnia a városnak – áll a közleményben. Szabó Sándor a dokumentumban leszögezi: az intézmények költségvetése idén csupán azzal az összeggel csökken, amelyet a korábbi években maradványként a zárszámadás során visszaadtak.

A Szögedi Védegylet ízléstelennek, cinikusnak és felháborítónak minősítette, hogy már megint a gyermekeken és az oktatáson spórol a város – egyébként milliárdokat elpancsoló – balvezetése. Ezt Szabó László, a civil szervezet elnöke közölte, aki szerint végre észre kellene már venni, hogy a város és az ország mély kátyújából csakis az oktatás támogatása jelenthet kiutat. Példaként említette az 1920-as évek végének magyar, a világháború utáni legyőzött japán, illetve az 1970-es és ’80-as évek finn oktatáspolitikáját. Szerinte ma is érdemes lenne többet költeni az oktatásra, – a költségvetés akár húsz százalékát is – mert ez a felívelő jövő záloga, amely kicsiben (városi szinten) és nagyban (országosan) is működik.

– Érdemes volna a városháza elöljáróinak egy kisebb gyalogtúrát szervezniük egészen a Klebelsberg Kunó szoborig (Széchenyi tér), emellett el kellene olvasniuk az egykori művelődési miniszter és országgyűlési képviselő működésének száraz összegzéseit is – vélekedett Szabó László. Emlékeztetett: iskolákat, egyetemeket, kultúrintézeteket alapítottak és nyitottak honatyáink azokban az években, amikor a Vörös Terror által megtépázott és elárult csonkországot újraalapították. Szabó úgy véli: egy évtized után végre be kellene fejezni az iskola- és óvodabezárogatást, az oktatásnyirbálást és a pártpolitikai felelősségtologatást. – Klebelsberg munkássága legyen a tükre minden mai országgyűlési képviselőnek – tette hozzá.

Az elmúlt évek oktatáspolitikája Szegeden:

A Bartók Béla Művelődési Ház bezárása

A Deák Ferenc utcai óvoda bezárása

A Rigó utcai óvoda bezárása

The post Elbocsátások a szegedi iskolákban appeared first on Hunita.

The post Számítógépeket kaptak a szegedi iskolák appeared first on Hunita.