1953-ban e napon született Norman Gary Finkelstein amerikai politológus professzor, az Izraeli-Palesztín konfliktus és a holokauszt(ok) elkötelezett kutatója. A „máskéntgondolkodó”-t ezért – zsidó származása ellenére – Izraelből kitiltották…

Finkelstein – Suffolk University (2005.)

No persze ezt az őszinte kis filmet is töröl(tet)te az internáci rezsim !!!

De nézzük, hogy lássuk magyar nézőpontból a dolgokat !

Itt van nekünk IMRE KERTESZ… AZ IRODALMI TROLLVAJ !

Egy kiegyensúlyozott, magyar országban (Magyarországon?) a lopott irodalmi alkotással hírnévretört, Csacsifogat-tolvaj Imre Kertesz szürrealisztikusan túldíjazott fércműve, a „Sorstalanság” (címmel képtelenkedő szánalmasan gyönge propagandakoholmány) mellé értelmezésül Norman Finkelstein
„A Holokauszt-ipar” műve is kötelező olvasmányul illik !

Az egyszerűség kedvéért állandó formátum gyanánt iskolásoknak érdemes egybe is kötni a két írást. HIszen… Összetartoznak.

Csak éppen Norman Gary Finkelstein érdemelte volna azt a Nobel-díjat !
Talán nem is az irodalmit, de a Béke Nobel-díjat bizonyosan.

Ajánlott olvasmány : Norman Finkelstein honlapja > normanfinkelstein.com

Amennyiben ragaszkodunk az irodalmi trollvaj antimagyar judeokrata kötelező olvasmányához, akkor a dialektikus materializmus elvén: a tézis-antitézis-szintézis sorrendjében Dövényi Nagy Lajos könyve, a Tarnopolból indult el lehet a hármaskönyv elsője, a tézis :

a trollvaj Imre Kertesz műve, a Soárstalanság a második, az antitézis,
és Finkelstein fajsúlyos írása, a Holokauszt-ipar az összegző, lezáró harmadik mű meg a szintézis. 

Így az Irodalmi Nobel-díjat pedig, ha Kertesznek jár, úgy Dövényi is kiérdemli bizonyosan !!! (Sajnos Őt már a kommunisták halálrakínozták… de hát ilyen az agyonhallgatott Magyar Holokauszt !)
Finkelstein pedig minden kétségen fölül trónol… Erkölcsi győzelme megingathatatlan !

Ízelítőül Norman Gary Finkelstein „keresztes”-hadjáratából:

No persze… Mint magyar, egy megalázott kirekesztett nemzet fia mégis hajlok rá, hogy legalább részben igazat adjak az újjáalapított ország büszke vezetőjének, Netanjahunak ! Ebben az esetben azonban itt a párhuzam : tűzerőfölényben, állig lőfegyverekkel kell levadásszuk az utolsó tótokat, oláhokat meg rácokat az általuk megszállt magyar területeinkről… egészen addig, amíg az utolsó rezervátumaikba be nem zártuk őket… Ez az izraeli-gázai analogia. Azzal a kis különbséggel, hogy Izraelt 2000 év után alapították újra Palesztina földjén, a mi megszállóink meg csak alig 100 éve rongálják és pocsékolják Őseink örökségét… az 1000 éves (meg még amennyivel öregebb) Szép Magyarországon…

Aktualitásként a Kárpátalját a Világ rajongó éljenzésével csatoljuk vissza… minthogy ott ukránok sohasem éltek, mi meg mégiscsak javíthatatlanul befogadó magyarok vagyunk, így a ruszinokat régi barátokként öleljük a kebelünkre… Ezt pedig senki nem éljenezheti nagyobb rajongással, mint a holtából föltámadott Izrael !!! Csúnya is lenne, ha éppen ők alkalmaznának kettős mércét… Ugye?!

Minden aljas szovjet ethnikai piszkolgatás és kommunista magyarirtás ellenére… a Kárpátalján ma sem él jelentősebb ukrán népesség…      A KÁRPÁTALJA VÉDELMÉBEN – ÚJRATÖLTVE

A Kárpátalja (Zakarpattja Oblaszt) nemzetiségi terképe 2001-ben :
rózsaszínnel – ruszinok, zölddel – magyarok, sárgával – oláhok, kékkel – keveredve a városokban…
Ajánlott olvasmány : HAZAÁRULÁS 1991-BEN – MAGYARORSZÁG KÁRPÁTALJA-POLITIKÁJÁRÓL

Ha pedig a Golán-fennsík megszállása elfogadott, úgy nem csak Óromániát, de Dobrudzsát és persze teljes Dalmáciát is illik, hogy megszálljuk a Magyarországhoz méltó tengeri kijárataink helyreállítása érdekében… no meg magaslatai miatt még Alsó-Ausztriát is vissza kell csatoljuk hamar, Béccsel…

Bár a Golán nem volt soha Izrael része, míg Alsó-Ausztria meg volt Magyarország már többször is…

De vissza a Golánhoz ! Ott van Nimród vára is !!! Vajon, kit is illet az a Vár meg körötte a terület ?!
Nimród volt Hunor meg Magor atyja…
Minket illet ! Ki mást ?! … no persze a tűzerőfölényünk nekünk nem adatott meg ! Milyen érdekes…

Mindenesetre jó tudni, hogy Nimrod vára a Golánon még áll, míg a másikat a fasiszlám már földigrombolta… Valóban…
Hálásak lehetünk érte, hogy legalább a Golánon Nimród vára még mindíg áll !!!

Golánunkhoz ajánlott olvasmány : NIMRÓD A GOLÁN BAZALT FENNSÍKJÁN…

Gondolkodjunk hát végre szabadon ! És…

Itt az idő !

Döntsük le a hallgatás falát !

Olvasói megjegyzés :

Az  irodalmi és béke Nobel díjat  csak politikai okokból  adják.  Semmi  sem meglepő…

Magyarody Szabolcs

The post Norman Gary Finkelstein szülinapján appeared first on Hunita.

Az évfordulóján igazán érdemes elgondolkodni rajta… (Sz.)

QUE  BONO?

            Ezen ugyancsak el lehet, sőt kell gondolkozni. Ugyanis az okok lehetnek nyiltak, vagy titkosak, fontosak, lényegtelenek, komolytalanok. Fel kellett hoznom ezt az örökzöld témát, mert a Budapesten megjelenő, angol BBC magyar nyelvű “HISTORY” folyóirata megint a “bűnös nemzet” fogalmát akarja feléleszteni – nehogy elbízzuk magunkat. Ez a hazánk ellen indított általános támadásnak az egyik alkotó eleme.

Romsics Ignác: “Magyarország hadbalép” cikke akár Rákosi idejében is íródhatott volna. Ránki György cikke: “Kényszer nélkül” már a címében is hazudott. Mindkét cikknek azonos – alapvető hibája, hogy a létező okoknak csak a felére épültek. A másik, lényeges okot, mindkettő szemérmesen elhallgatja…

Abból induljunk ki, ami nyilvánvaló. Ha nem lépünk be a  szovjetellenes háborúba, Hitler hazánk megszállása mellett döntött volna, kényszerűségből. Addig, amíg jól mentek a  dolgok, nem akart a győzelemben osztozkodni Magyarországgal. Úgy vélte csak a finnekre, szlovákokra és a románokra (oláhokra Sz.) volt szüksége a győzelemhez. Különösen barátjában, Antonescu román (oláh Sz.) diktátorban bízott s feltehetően, a győzelemből kimaradó magyaroktól visszavett Észak-Erdélyt lett volna Antonescu jutalma.

Oláhország (Rumánia) területi változásai (1859-2010), amelyről látható, hogy volt már Ogyessza meg Nyikolajev is oláh terület… Azok is épp úgy oláh vidékek, mint Kolozsvár meg Várad… (Sz.)

1941 őszén már a vakok is világosan látták, hogy nagy katlancsaták és győzelmek ellenére, a németeknek nem sikerült megtörniök a vörös hadsereg gerincét. Tudomásukra jutott már a távolkeleti hadsereg nyugatra szállítása is, amely döntően befolyásolta a háború  kimenetelét. Tehát minden  katonára szüksége volt a  német hadseregnek a tervezett 1942 évi “mindent eldöntő” támadáshoz…

Az akkori magyar államvezetés tisztában volt a helyzettel. Tudták, hogy bármi történik is eleinte, a nyugati hatalmak fogják megnyerni ezt a háborút is. Közhihedelemmel ellentétben, egy pillanatig sem hittek Hitler győzelmében. Ezt igazolja  több kísérlet a nyugati szövetségesekkel való megegyezés érdekében.

Akkoriban két helyen lehetett  nyilvánosan kételkedni a tengelyhatalmak végső győzelmében. Az egyik a  parlament két háza, a másik a Magyar Királyi Külügyi Társaság szemináriuma volt.  Az előbbi helyeken az ellenzék mondhatta el a magáét, a másikon pedig az előadók. Mondanom sem kell, az előadók egyetemi tanárok, magasrangú katonák és diplomaták voltak.

1942 szeptemberében indult szemináriumi előadásokra az MKKT ifjúsági szervezetének tagjai is bejárhattunk, csak nem vizsgázhattunk. Az előadásokat az ELTE, akkoriban Pázmány Péter TE, egyik nagy előadótermében  tartották esténként.

Érdekes, sohanemhallott történelmi, katonapolitikai tényekről szerezhettünk tudomást. Például ott hallottam először a “dinamikus” és “statikus” államokról. A statikus állam tipikusan szárazföldi hatalom, határain több ellenséggel. Szűkében vannak a nyersanyagoknak, emberanyagnak. Németország esetére külön felhívták figyelmünket: Például bemutatták a  német vasuti hálózat térképét is. Ebből nyilvánvaló volt, hogy ők mindig kétfrontos háborúra számítottak. Így a vasuti fővonalaik  párhuzamosan haladtak a  Rajna völgyétől a  keleti határokig. Ez az elrendezés nyilván a hadsereg gyors szállítását tette lehetővé, egyik hadszintérről a másikra. Hadvezetésük minden eshetőségre felkészül, pontos mozgósítási terveik vannak.

A dinamikus államok óriási kereskedelmet folytatnak az egész világgal. Hatalmas hadi és kereskedelmi flottájuk van, rengeteg nyersanyag áll rendelkezésükre, iparuk fejlett, kapacitásuk rövid időn belül, úgyszólván korlátlanul fokozható. Emberanyaguk, politikai és gazdasági befolyásuk úgyszólván páratlan.  Haditerveik nincsennek. A háborúkat rendszerint ők kényszerítik ki, eleinte sorban veszítik el csatáikat és lelkiismeretfurdalás nélkül hagyják cserben kis szövetségeseiket. Néhány év alatt alaposan felkészülnek és  óriási emberi, anyagi erőkkel támadnak. Mégpedig ott, ahol ŐK akarnak, nem pedig ott, ahol emberi számítás szerint támadniok kellene.

Ezt a fölényt Haltenberger professzor mutatta be Sztalingrád előtt néhány hónappal. Ugyanis az egyik előadásának végén megkérdezte, van e valakinek kérdése?

Az egyik hallgató harsány hangon kérdezte: Professzor úr, ki fogja  megnyerni ezt a  háborút?
Ez persze akkoriban nevetést kiprovokáló kérdés volt.

Haltenberger komor arccal imigyen válaszolt: “Nem vagyok jós, de ezt talán ön is kikövetkeztetheti.”
Azzal odament a táblához, krétával húzott három vízszintes és vagy tíz fűggőleges vonalat. A második vízszintes vonal elejére ráírta: ŐK. A harmadikra: MI. A függőleges rubrikák fölé sorban felírta a stratégiai nyersanyagok nevét és utolsó fölé: emberanyag. A számokat fejből, kerekítve írta föl. Majd a krétát letéve, leverte a fehér port a kezéről, felénk fordult és halk “Jóéjszakát” kívánva, kiment a csöndbeborult teremből.

Egy másik alkalommal a haditechnika fejlődéséről volt szó. Az előadó (nevére már  nem emlékszem) bizonygatta a technikai haladás egyetemlegességét. Azaz magas műveltségű, fejlett technikával rendelkező államok tudósai, kutatói tudnak egymás kutatási eredményeiről.  Majdnem mindenki publikál, és tanít. Még a nagyon titkos kutatások is általában egy szinten haladnak – részben mások kutatási eredményei alapján. Elképzelhető, hogy egyes  témákban más államok kutatói kissé előbbre vannak, de hosszú távon a kiegyenlítődés mindig  megtörténik. Ezzel elintézték a “titkos” fegyverek témáját.

Ha az előadóink ezeket a tényeket, elméleteket ismerték, empirikus tudással rendelkeztek, nyilván a kormányzat magasabb körei is tudatában voltak a várható eseményeknek, akkor mi késztette őket a szovjet elleni hadjáratban való részvételre?

Erre a kérdésre csak az azt elhatározó Koronatanács jegyzőkönyve adhatna választ. Az pedig hiányzik. Valaha olvastam két példány létezéséről, melyeknek az első fele egyezik mindkettőben a másik fele pedig más stilusban, különböző szöveggel íródott. Ezek létezéséről sincs biztos adatom, de ha igaz a kósza hír, mindkettő hamisítvány! Ekkor tűnik elő Ciceró kérdése : QUE BONO? (Kinek jó ?) Kinek az érdeke volt a  háborúba való belépés ?!

Az említett Koronatanács  résztvevőinek ismert listája szerint ezen az ülésen Chorin Ferenc és a jótékonyságáról is ismert Kornfeld Mór is jelen voltak. Mindketten óriási vagyonnal rendelkeztek, tehát alapos félnivalójuk volt egy esetleges német megszállástól. Nekik életbevágó fontosságú volt e kérdés megoldása.

Nyilvánvalóan a háborúba való részvétel mellett foglalhattak állást. Tisztában voltak a német megszállás veszélyével, ami feltétlenül bekövetkezett volna, ha nem veszünk részt – minimális erőkkel. Az érvelés egyszerű volt a hadjárat elején, amikor a németek óriási győzelmeket arattak : Ha nem veszünk részt, elveszítjük az eddig visszakapott területeket. Azt már nem magyarázták meg az egyenes gondolkozású katona Államfőnek, hogy elsősorban a saját bőrük megmentéséről van szó.

Az állam szempontjából  az volt a különbség, hogy a  megszállás csak három év múlva következett be. Ha nem lépünk be, 41 őszén megtörtént volna, amikor már látták Hitlerék, hogy minden emberre szükség van, mert a vörös hadsereg gerincét nem tudták megtörni. Egy akkor alakuló (honi) Quisling kormány száz százalékig teljesített volna minden német követelés. Tehát a vér és anyagi veszteségünk még  nagyobb lett volna!

A Gyorshadtest, majd a 2. hadsereg kiküldésének árán a magyar zsidóság – egyedül Európában – komoly veszteséggel ugyan, de zömében túlélte a háborút. Ugyancsak a túlélők között voltak a nagyiparosaink, akik a Gestapoval kötött szerződés alapján egy teljes vonatrakomány gazdag illetve fiatal, életerős, Izrael által  használható zsidóval együtt Svájcba utazhattak – vagyonuk a Gestaponak átruházása ellenében.

Ha az elmondottakra bizonyíték szükséges, el kell olvasni özv. Horthy Istvánné könyvét (Becsület és Kötelesség).

Ebben olvashatjuk, hogy a cionisták képviselője, Dr. Ruben Hecht búcsúlátogatása alkalmából megköszönte Horthynak a zsidóság érdekében kifejtett tevékenységét.

Ide tartozik az is, hogy a volt budapesti US ügyvivő, Montgomery úr egy alapot hozott létre, amelyen keresztül Ő, Chorin Ferenc, Kornfeld Mór és mások fedezték a Horthy család Estoril-i életének költségeit.

Vigh Mátyás

PS

KASSA BOMBÁZÁSA

2013 augusztus 5.

Ajánlott honlapoldal : www.corvinuslibrary.com

https://www.hunita.hu/evfordulok/2022/06/27/miert-tamadtuk-meg-a-szovjetuniot-2/(megnyitás új fülön)

Haltenberger Samu (1875-1956) – Csonka Jánossal együttműködve részt vett a Magyar Királyi Posta motorizálásában, elindítója volt a vidéki Posta-autóbusz hállózat kiépítésének, majd 1913-tól a Szürketaxi Vállalat (a mai Főtaxi) egyik alapítójaként, később vezérigazgatójaként alkotott maradandót. 1943-ig kulcsszerepet töltött be a magyar közlekedéspolitikában, majd 1945 után is azon fáradozott, hogy a háború romjain a gépjármű-közlekedés is újjáéledjen. A kommunisták internálták, vagyonát elkobozták, és vidéken kellett élnie szinte élete végéig, csak meghalni térhetett vissza Budapestre.
Milyen remek és magyar lenne ma is a Szürketaxi Vállalat a betegesen amerika-majmoló sárga helyett ! (Sz.)

Ajánlott még :

KASSA BOMBÁZÁSA NAPJÁN

SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA

A legtöbb idősebb történésszel, újságíróval és politikussal az egyetemi éveik alatt beléjük ívódott baloldali tudás miatt van baj… 

OLÁHORSZÁG SZÜLETÉSE NAPJÁN

Ígéret (május) hava 9.-én… 1877-ben e napon kiáltották ki Oláhország (udvariaskodóbban Rómánia azaz Rumunya) függetlenségét, vagyis elszakadását az Oszmán Birodalomtól…

The post MIÉRT TÁMADTUK MEG A SZOVJETUNIÓT ? appeared first on Hunita.

Finkelstein – Suffolk University (2005.)

Egy kiegyensúlyozott, magyar országban (Magyarországon?) a lopott irodalmi alkotással hírnévretört, Csacsifogat-tolvaj Imre Kertesz szürrealisztikusan túldíjazott fércműve, a „Sorstalanság” (című szánalmasan gyönge propagandakoholmány) mellé értelmezésül Norman Finkelstein „A Holokauszt-ipar” műve is kötelező olvasmányul illik! Az egyszerűség kedvéért állandó formátum gyanánt iskolásoknak érdemes egybe is kötni a két írást. Összetartoznak.

Csak éppen Norman Gary Finkelstein érdemelte volna azt a Nobel-díjat!
Talán nem is az irodalmit, de a Béke Nobel-díjat bizonyosan.

Ajánlott olvasmány: Norman Finkelstein honlapja > normanfinkelstein.com

Amennyiben ragaszkodunk a judeokrata kötelező olvasmányhoz, akkor azonban a dialektikus materializmus elvén: tézis-antitézis-szintézis sorrendjében Dövényi Nagy Lajos könyve lehet a hármaskönyv elsője, 

a regénytolvaj Imre Kertesz műve, Soárstalansága a második és Finkelstein fajsúlyos írása Holokauszt-iparja az összegző, lezáró harmadik mű. 

Így az Irodalmi Nobel-díjat pedig ha Kertesznek jár, úgy Dövényi is kiérdemli bizonyosan !!!

Ízelítőül Norman Gary Finkelstein „keresztes”-hadjáratából:

Itt az idő !

Döntsük le a hallgatás falát !

The post Norman Gary Finkelstein szülinapján appeared first on Hunita.

Finkelstein – Suffolk University (2005.)

Egy kiegyensúlyozott, magyar országban (Magyarországon?) a lopott irodalmi alkotással hírnévretört, Csacsifogat-tolvaj Imre Kertesz szürrealisztikusan túldíjazott fércműve, a „Sorstalanság” (című szánalmasan gyönge propagandakoholmány) mellé értelmezésül Norman Finkelstein „A Holokauszt-ipar” műve is kötelező olvasmányul illik! Az egyszerűség kedvéért állandó formátum gyanánt iskolásoknak érdemes egybe is kötni a két írást. Összetartoznak.

Csak éppen Norman Gary Finkelstein érdemelte volna azt a Nobel-díjat!
Talán nem is az irodalmit, de a Béke Nobel-díjat bizonyosan.

Ajánlott olvasmány: Norman Finkelstein honlapja > normanfinkelstein.com

Amennyiben ragaszkodunk a judeokrata kötelező olvasmányhoz, akkor azonban a dialektikus materializmus elvén: tézis-antitézis-szintézis sorrendjében Dövényi Nagy Lajos könyve lehet a hármaskönyv elsője, 

a regénytolvaj Imre Kertesz műve, Soárstalansága a második és Finkelstein fajsúlyos írása Holokauszt-iparja az összegző, lezáró harmadik mű. 

The post Norman Gary Finkelstein szülinapján appeared first on Hunita.

Az évfordulón igazán érdemes elgondolkodni rajta…

QUE  BONO?

            Ezen ugyancsak el lehet, sőt kell gondolkozni. Ugyanis az okok lehetnek nyiltak, vagy titkosak, fontosak, lényegtelenek, komolytalanok. Fel kellett hoznom ezt az örökzöld témát, mert a Budapesten megjelenő, angol BBC magyar nyelvű “HISTORY” folyóirata megint a “bűnös nemzet” fogalmát akarja feléleszteni – nehogy elbízzuk magunkat. Vagy a hazánk ellen indított általános támadásnak az egyik alkotó eleme.

Romsics Ignác: “Magyarország hadbalép” cikke akár Rákosi idejében is íródhatott volna. Ránki György cikke: “Kényszer nélkül” már a címében is hazudott. Mindkét cikknek azonos – alapvető hibája, hogy a létező okoknak csak a felére épültek. A másik, lényeges okot, mindkettő szemérmesen elhallgatja…

Abból induljunk ki, ami nyilvánvaló. Ha nem lépünk be a  szovjetellenes háborúba, Hitler hazánk megszállása mellett döntött volna, kényszerűségből. Addig, amíg jól mentek a  dolgok, nem akart a győzelemben osztozkodni Magyarországgal. Úgy vélte csak a finnekre, szlovákokra és a románokra (oláhokra Sz.) volt szüksége a győzelemhez. Különösen barátjában, Antonescu román (oláh Sz.) diktátorban bízott s feltehetően, a győzelemből kimaradó magyaroktól visszavett Észak-Erdélyt lett volna Antonescu jutalma.

1941 őszén már a vakok is világosan látták, hogy nagy katlancsaták és győzelmek ellenére, a németeknek nem sikerült megtörniök a vörös hadsereg gerincét. Tudomásukra jutott már a távolkeleti hadsereg nyugatra szállítása is, amely döntően befolyásolta a háború  kimenetelét. Tehát minden  katonára szüksége volt a  német hadseregnek a tervezett 1942 évi “mindent eldöntő” támadáshoz…

Az akkori magyar államvezetés tisztában volt a helyzettel. Tudták, hogy bármi történik is eleinte, a nyugati hatalmak fogják megnyerni ezt a háborút is. Közhihedelemmel ellentétben, egy pillanatig sem hittek Hitler győzelmében. Ezt igazolja  több kísérlet a nyugati szövetségesekkel való megegyezés érdekében.

Akkoriban két helyen lehetett  nyilvánosan kételkedni a tengelyhatalmak végső győzelmében. Az egyik a  parlament két háza, a másik a Magyar Királyi Külügyi Társaság szemináriuma volt.  Az előbbi helyeken az ellenzék mondhatta el a magáét, a másikon pedig az előadók. Mondanom sem kell, az előadók egyetemi tanárok, magasrangú katonák és diplomaták voltak.

1942 szeptemberében indult szemináriumi előadásokra az MKKT ifjúsági szervezetének tagjai is bejárhattunk, csak nem vizsgázhattunk. Az előadásokat az ELTE, akkoriban Pázmány Péter TE, egyik nagy előadótermében  tartották esténként.

Érdekes, sohanemhallott történelmi, katonapolitikai tényekről szerezhettünk tudomást. Például ott hallottam először a “dinamikus” és “statikus” államokról. A statikus állam tipikusan szárazföldi hatalom, határain több ellenséggel. Szűkében vannak a nyersanyagoknak, emberanyagnak. Németország esetére külön felhívták figyelmünket: Például bemutatták a  német vasuti hálózat térképét is. Ebből nyilvánvaló volt, hogy ők mindig kétfrontos háborúra számítottak. Így a vasuti fővonalaik  párhuzamosan haladtak a  Rajna völgyétől a  keleti határokig. Ez az elrendezés nyilván a hadsereg gyors szállítását tette lehetővé, egyik hadszintérről a másikra. Hadvezetésük minden eshetőségre felkészül, pontos mozgósítási terveik vannak.

A dinamikus államok óriási kereskedelmet folytatnak az egész világgal. Hatalmas hadi és kereskedelmi flottájuk van, rengeteg nyersanyag áll rendelkezésükre, iparuk fejlett, kapacitásuk rövid időn belül, úgyszólván korlátlanul fokozható. Emberanyaguk, politikai és gazdasági befolyásuk úgyszólván páratlan.  Haditerveik nincsennek. A háborúkat rendszerint ők kényszerítik ki, eleinte sorban veszítik el csatáikat és lelkiismeretfurdalás nélkül hagyják cserben  kis szövetségeseiket. Néhány év alatt alaposan felkészülnek és  óriási  emberi, anyagi erőkkel támadnak. Mégpedig ott, ahol ŐK akarnak, nem pedig ott, ahol emberi számítás szerint támadniok kellene.

Ezt a fölényt Haltenberger professzor mutatta be Sztalingrád előtt néhány hónappal. Ugyanis az egyik előadásának végén megkérdezte, van e  valakinek kérdése?

Az egyik hallgató harsány hangon kérdezte: Professzor úr, ki fogja  megnyerni ezt a  háborút?  Ez persze akkoriban nevetést kiprovokáló kérdés volt.

Haltenberger komor arccal imigyen válaszolt: “Nem vagyok jós, de ezt talán ön is kikövetkeztetheti”. Azzal odament a  táblához, krétával húzott három vízszintes és vagy tíz fűggőleges vonalat. A második vízszintes vonal elejére  ráírta: ŐK. A harmadikra: MI. A függőleges rubrikák fölé sorban felírta a stratégiai nyersanyagok nevét és utolsó fölé: emberanyag. A számokat fejből, kerekítve írta föl. Majd a krétát letéve, leverte a fehér port a kezéről, felénk fordult és halk “Jóéjszakát” kívánva, kiment a csöndbeborult teremből.

Egy másik alkalommal a haditechnika fejlődéséről volt szó. Az előadó (nevére már  nem emlékszem) bizonygatta a technikai haladás egyetemlegességét. Azaz magas műveltségű, fejlett technikával rendelkező államok tudósai, kutatói tudnak egymás kutatási eredményeiről.  Majdnem mindenki publikál, és tanít. Még a nagyon titkos kutatások is általában egy szinten haladnak – részben mások kutatási eredményei alapján. Elképzelhető, hogy egyes  témákban más államok kutatói kissé előbbre vannak, de hosszú távon a kiegyenlítődés mindig  megtörténik. Ezzel elintézték a “titkos” fegyverek témáját.

Ha az előadóink ezeket a tényeket, elméleteket ismerték, empirikus tudással rendelkeztek, nyilván a kormányzat magasabb körei is tudatában voltak a várható eseményeknek, akkor mi késztette őket a szovjet elleni hadjáratban való részvételre?

Erre a kérdésre csak az azt elhatározó Koronatanács jegyzőkönyve adhatna választ. Az pedig hiányzik. Valaha olvastam két példány létezéséről, melyeknek az első fele egyezik mindkettőben a másik fele pedig más stilusban, különböző szöveggel íródott. Ezek létezéséről sincs biztos adatom, de ha igaz a kósza hír, mindkettő hamisítvány! Ekkor  tűnik elő Ciceró kérdése : QUE BONO? (Kinek jó ?). Kinek az érdeke volt a  háborúba való belépés.

Az említett Koronatanács  résztvevőinek ismert listája szerint ezen az ülésen Chorin Ferenc és a jótékonyságáról is ismert Kornfeld Mór is jelen voltak. Mindketten óriási vagyonnal rendelkeztek, tehát alapos félnivalójuk volt egy esetleges német megszállástól. Nekik életbevágó fontosságú volt e kérdés megoldása.

Chorinok (Chorin Ferenc és fia)

Nyilvánvalóan a háborúba való részvétel mellett foglalhattak állást. Tisztában voltak a német megszállás veszélyével, ami feltétlenül bekövetkezett volna, ha nem veszünk részt – minimális erőkkel. Az érvelés egyszerű volt a hadjárat elején, amikor a németek óriási győzelmeket arattak : Ha nem veszünk részt, elveszítjük az eddig visszakapott területeket. Azt már nem magyarázták meg az egyenes gondolkozású katona Államfőnek, hogy elsősorban a saját bőrük megmentéséről van szó.

Az állam szempontjából  az volt a különbség, hogy a  megszállás csak három év múlva következett be. Ha nem lépünk be, 41 őszén megtörtént volna, amikor már látták Hitlerék, hogy minden emberre szükség van, mert a vörös hadsereg gerincét nem tudták megtörni. Egy akkor alakuló (honi) Quisling kormány száz százalékig teljesített volna minden német követelés. Tehát a vér és anyagi veszteségünk még  nagyobb lett volna!

A Gyorshadtest, majd a  2. hadsereg kiküldésének  árán a magyar zsidóság – egyedül Európában –  komoly veszteséggel ugyan, de zömében túlélte a háborút. Ugyancsak a túlélők között voltak a nagyiparosaink, akik a Gestapoval kötött szerződés alapján  egy teljes vonatrakomány gazdag illetve fiatal, életerős, Izrael által  használható zsidóval együtt Svájcba  utazhattak – vagyonuk a Gestaponak átruházása  ellenében.

Ha az elmondottakra bizonyíték szükséges, el kell olvasni özv. Horthy Istvánné  könyvét (Becsület és Kötelesség). Ebben olvashatjuk, hogy a cionisták képviselője, Dr. Ruben Hecht búcsúlátogatása alkalmából megköszönte Horthynak a zsidóság érdekében kifejtett tevékenységét.

Dr. Reuben Hecht – Hecht Museum

Ide tartozik az is, hogy a volt budapesti US ügyvivő, Montgomery úr egy alapot hozott létre, amelyen keresztül Ő, Chorin Ferenc, Kornfeld Mór és mások fedezték a Horthy család Estoril-i életének költségeit.

Vigh Mátyás

PS

KASSA BOMBÁZÁSA

2013 augusztus 5

Ajánlott honlapoldal : www.corvinuslibrary.com

Haltenberger Samu (1875-1956) – Csonka Jánossal együttműködve részt vett a Magyar Királyi Posta motorizálásában, elindítója volt a vidéki Posta-autóbusz hállózat kiépítésének, majd 1913-tól a Szürketaxi Vállalat (a mai Főtaxi) egyik alapítójaként, később vezérigazgatójaként alkotott maradandót. 1943-ig kulcsszerepet töltött be a magyar közlekedéspolitikában, majd 1945 után is azon fáradozott, hogy a háború romjain a gépjármű-közlekedés is újjáéledjen. A kommunisták internálták, vagyonát elkobozták, és vidéken kellett élnie szinte élete végéig, csak meghalni térhetett vissza Budapestre. (Sz.)

The post MIÉRT TÁMADTUK MEG A SZOVJETUNIÓT? appeared first on Hunita.

Index

2013.04.25. 13:17 Módosítva: 2013-04-25 17:56:39

Százhúsz izraeli katona érkezett Magyarországra nem sokkal a 2006. október 23-i összecsapások előtt, hogy „rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzen” – derül ki a Stratfor amerikai hírszerzési cég elemzőinek összeesküvéselmélet-szerű elemekben gazdag levelezéséből, amelyet a WikiLeaks ma közölt. A WikiLeaks 2012-ben kezdte meg a birtokába jutott mintegy ötmillió straforos e-mail publikálását.

„2006 őszén, Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök idején egy izraeli gép szállt le a budapesti reptéren, 120 izraeli katonával a fedélzetén. A katonák azért érkeztek az országba, hogy rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzenek. A magyar média nem adott hírt a gép távozásáról. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy éppen ebben az időben az 1956-os forradalom 50. évfordulóján tartott békés megemlékezést azonosító szám nélküli, fekete maszkos rendőrök brutálisan szétverték” – írta 2010 márciusában a Stratfor egyik munkatársa, Klara E. Kiss-Kingston a szintén stratforos Sean Noonan-nek. Kiss-Kingston a 2010-es izraeli kémgépek magyarországi berepülése kapcsán elevenítette fel a magyar-izraeli titkosszolgálati kapcsolatokat.

Lovasrendőrök az Erzsébet körúton 2006 október 23-á, Fotó: Beliczay László / MTI

Az amerikai titkosszolgálatok legfontosabb alvállalkozójának számító Stratfor munkatársai a kiszivárogtatott levelezésben arról értekeznek, hogy mi lehetett az izraeli kémrepülők feltűnésének az oka, illetve, hogy mit csináltak a magyar légtérben.

Mi a Stratfor?

A hírszerzésre szakosodott austini vállalatot 1996-ban alapították. Wikipédia-oldala szerint stratégiai, taktikai és a megrendelő igényeire szabott hírszerzéssel foglalkozik, továbbá az írott és az elektronikus sajtóról szóló elemzéseket, céges biztonsági valamit geopolitikai elemzéseket készít.

A berepülést annak a szíriai-magyar férfinak a meggyilkolásával hozták összefüggésbe, aki a 2010-es e-mailezésben az  „évszázad pénzügyi csalásaként” emelgetett Kulcsár-ügyben segítette a rendőrséget (lásd keretes írásunkat alul). A pénzmosásos-sikkasztásos ügyben Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc neve is felmerült.

A stratforosok szerint Gyurcsány segített eltussolni „az országból óriási pénzösszegeket eltüntető” brókerbotrányt, amihez bankárként szerintük Medgyessynek is köze volt. Ennek a műveletnek a része lehetett a befolyásos pénzváltóként ismert szíriai-magyar férfi meggyilkolása is.

Csak egy feltételezés volt

Az origónak sikerült elérnie az e-mailt küldő Kiss Klárát, aki azt mondta: „a magyar sajtóban olvasta, hogy megérkeztek az izraeliek 2006 tavaszán, hogy biztonsági kísérleteket végezzenek […] csak egy feltételezés volt olyan szempontból, hogy talán valami közük volt a magyar rendőrök kiképzéséhez”.

„Mióta bizonyossá vált, hogy a Fidesz megnyeri a (2010) április 11-i választásokat, és a párt világossá tette, hogy az elmúlt időszak  összes korrupciós ügyét ki fogja vizsgálni, bárkit, aki a szíriai-magyar férfihoz hasonlóan információt szolgáltathat a rendőrségnek az izraeli kapcsolatokkal terhelt nagy volumenű korrupciós ügyekről, likvidálni fognak” – áll a Stratfor-szakértők e-mailjeiben.

A levélből az is kiderül, hogy a kémgépek azon a napon jártak a magyar légtérben, amikor a szíriai férfit megölték. Az eset előtt két hónappal Gyurcsány Izraelben járt, ahol nem tudni miről tárgyalt. „Mivel a pártja nagy bajban van, engem egyáltalán nem lepett meg a kémrepülők feltűnése” – írta az elemző.

A szíriai pénzváltót autójában lőtték le, Fotó: Lakatos Peter / MTI

A Magyaroszágra érkező, Gulfstream V-ös típusú izraeli gépek a legmodernebb hírszerzési eszközökkel voltak felszerelve. A zsidó állam direkt titkosszolgálati akciók végrehajtására vásárolt ilyen gyártmányű gépeket. A Honvédelmi Minisztérium álláspontja szerint a gépek diplomáciai szolgálatot teljesítettek.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Gyurcsány Ferencet is. A volt miniszterelnök reakcióját itt olvashatja.

Egy rendőr alezredes is véginézte Bassam meggyilkolását

Az 52 éves Trache Bassamot 2010. március 17-én reggel lőtték le Rákosszentmihályon, amikor autójával egy piros lámpánál várakozott. A támadó a lövések leadása után egy táskát vett ki az autóból, majd gyalog menekült el. Az eset érdekessége, hogy a gyilkosságot egy rendőr alezredes is végignézte, aki semmit sem tett a gyilkosság megakadályozásáért. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) később megerősítette, hogy egy rendőrtisztet tanúként hallgattak ki az ügyben.

A kettős állampolgárságú szír férfi húsz éve élt Magyarországon, állatorvosi diplomát szerzett, de egyéb vállalkozásokból, feltehetően pénzváltásból tartotta fenn magát. Akkori sajtóhírek szerint a Doki becenévre hallgató férfi a brókerbotrány egyik szír szereplőjének megtalálásában segített a rendőröknek. A férfi ellen 1997-ben a X. kerületi Gyakorló utcában követtek el hasonló támadást, de akkor nem sérült meg. Ezen kívül egy 2006-ban történt önbíráskodási ügyben is érintett volt.

Forrás: Index

The post Izraeli katonák jöttek 2006 őszén Budapestre appeared first on Hunita.