Egy cseppnyi Erdély költözik a Móra-múzeum falai közé szeptember közepétől: a szakrális hét keretein belül megnyíló kiállításon a Belső-Erdélyben élők vallással átszőtt mindennapjait ismerhetik meg az érdeklődők. Belső-Erdély a hagyományosan Erdélynek nevezett terület középső-keleti, magyarok-, szászok-, románok- és örmények-lakta része.

A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, melyeket a gonosz elűzése céljából geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. Olyan láda is bemutatásra kerül, melyet hajdanán koporsóként is használhattak.

A Belső-Erdélyben élők egész életét, így használati tárgyaikat is átszőtte a szakralitás: különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megcsodálhatnak az érdeklődők Harangozó Imre gyűjteményéből. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, melyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ennek az ábrázolásnak az oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

A tárlat megnyitója előtt 17 órától Harangozó Imre „Anyám, anyám, szép Szűz Márjám…” című könyvét Halász Péter mutatja be.

The post Gonoszűző kelengyés ládák és tatár-arcú Krisztus a Móra-múzeumban appeared first on Hunita.

Az aradi vértanúk ereklyéiből nyílt kiállítás

Az 1848-49-es forradalom hőseihez kötődő relikviákat láthatnak az érdeklődők azon a kiállításon, amely egykori Aradi Ereklyemúzeum kincseiből nyílt a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki megnyitóbeszédében felelevenítette a gyűjtemény történetét, az egyik aradi vértanú, Damjanich János szavaival ajánlotta a közönség figyelmébe a rendhagyó tárlatot: „Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára!”

Aradi értelmiségiek a XIX. század végén kezdeményezték az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeinek és dokumentumainak összegyűjtését és bemutatását. A gyűjtemény Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeuma néven gyorsan komoly hírnévre tett szert és az egyik legjelentősebb szakgyűjtemény lett. Az állandó kiállításnak és a műtárgyraktárnak helyet adó múzeumépület 1913-ban készült el. A múzeum a két világháború között, majd az azt követő években is látogatható volt, a szabadságharc centenáriumára kiállítást is rendeztek. Feltehetően ekkor, 1948-ban került a gyűjteménybe néhány oda nem illő darab, például egy Lenint és Sztálint ábrázoló mellszobor. A hatvanas évektől azonban a tárgyak zömét a múzeumi raktárak mélyére száműzték és az anyag csak 1990 után kezdett újra publikussá válni.

A gyűjtemény anyagának feldolgozását és bemutatását az aradi és a szegedi múzeum, valamint a budapesti Hadtörténeti Múzeum által uniós pályázaton nyert 200 ezer eurós támogatás tette lehetővé.
A szegedi Kultúrpalotában a látogatók megtekinthetik több aradi vértanú, Kossuth Lajos vagy Petőfi Sándor relikviáit. Az egy hónapig látható tárlaton bemutatják Damjanich János díszkardját, pecsétjét, foteljét és azt a mankót is, amellyel a bitó alá bicegett. A kiállított tárgyak között szerepel számos festmény és grafika, valamint Zala György aradi Szabadság-szobrának első gipsz terve is.

(MTI)

The post Aradi vértanúk ereklyéi a múzeumban appeared first on Hunita.