Most azzal segíthetjük Kishantos ügyét, ha „Az év agrárembere” szavazáson Bolye Ferencre, a kishantosi biogazdaság ügyvezetőjére szavazunk.
A 21 évvel ezelőtt létrehozott biogazdaság bérleti jogát sok hazai és külföldi tiltakozás ellenére jogtalanul visszavette az állam. A „kishantosi ügy” közérdekűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, 200 szervezet és több mint 10 000 magánszemély csatlakozott rövid idő alatt a Szövetség Kishantosért és a Fenntarthatóságért Mozgalomhoz. A tiltakozások ellenére a pályázat nyertesei az elmúlt ősz folyamán több alkalommal is műtrágyát szórtak ki és gyomirtó szerrel permetezték le a sok éve vegyszert nem látott, kiváló minőségű, BioSuisse minősítésű, termékeny földeket. A termőterületben esett kárt csak nagy szakmai tudással, sok éves gondozással lehet csak helyreállítani.

A kishantosiak nem adták fel: jelenleg tizenkét különböző bírósági per is zajlik Kishantossal kapcsolatban, mivel mind a hatóságok, mind az „új nyertesek” rengeteg szabálytalanságot követtek el, amelyeket külön-külön kellett jogi úton megtámadni. Ezek során egymásnak ellentmondó ítéletek is születtek.
Kishantos a megmaradt, saját tulajdonában lévő egy hektáros területén vegyszermentes zöldségeket termel. Működik a vidékfejlesztési központ is, amely 2014 szeptemberében például a fenntarthatóságról szóló, nagy nemzetközi konferenciának adott otthont. Bolye Ferenc felnőttoktatás keretében adja tovább biogazdálkodással és fenntarthatósággal kapcsolatos tapasztalatait.
Bolye Ferencre a szavazatot „Az év agrárembere” internetes oldalon lehet rövid regisztráció után leadni január végéig. Ezen az oldalon kétóránként meg lehet ismételni a szavazást .
Ez a szavazás egy nagyon jó lehetőség arra, hogy megmutassuk, sokan állunk Kishantos mögött. Kishantos minden egyes szavazattal nyer!
Forrás: Klikkelj Kishantosért! – levego.hu

The post Kattintson Kishantosért! appeared first on Hunita.

Forrás: http://levego.hu/hirek/2013/04/kishantos_a_cserbenhagyott_biogazdasag

A Kishantosi Népfőiskolát 1992-ben hozta létre Ács Sándorné és Bolye Ferenc dán példák alapján.

Azóta itt kutattak, oktattak és közösséget teremtettek, továbbá 452 hektáron mutatták be, hogy ökológiai gazdálkodással ragyogó eredményeket lehet elérni. Hazánk legnagyobb ökogazdaságának sikertörténete azonban, úgy tűnik, véget ér.

2012 októberében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatot írt ki arra a területre is, ahol a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ gazdálkodik. A földeket 10 egységben hirdették meg. A Népfőiskola érvényes pályázatot adott be mindegyikre. Benyújtott 3000 oldalnyi anyagot, kifizetett majd kétmillió forintot a pályázati csomagért és biztosítékként, hogy folytathassa nemzetközi hírű munkáját.

A Népfőiskola vezetői és munkatársai bizakodóak voltak, hiszen a Nemzeti Földalapról szóló törvény többek között az alábbi szempontokat emelte ki az állami földek hasznosítására vonatkozóan: „a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése; környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása; a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés … szempontjaival; különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítás. A Nemzeti Vidékstratégia is úgy képzelte a jövő mezőgazdaságát mint családi gazdálkodások és az azokat segítő oktató-kutató-bemutató tájközpontok rendszerét.

Hantos közössége is támogatta a pályázatokat: a polgármester támogató nyilatkozatot írt, a helyi gazdák nagy része pedig nem pályázott az adott földekre, hiszen nem akarták elnyerni azokat a Vidékfejlesztési Központtól.

Március 26-án azonban rövid levél érkezett: a 10 pályázat közül egy sem nyert, így a népfőiskola föld nélkül maradt.

Április 25-én Ács Sándorné sajtótájékoztatón mutatta be, kiket tartott érdemesebbnek az NFA a földek kezelésére.

Minden földrészletet különböző pályázó nyert el. Gondolhatnánk arra, hogy legalább a helyben élő gazdák támogatása megvalósult, de ha végignézünk a nyerteseken, azt látjuk, hogy közülük csak egyetlen a hantosi, a többiek mind távolabb élnek, és köztük több céget is találhatunk. A legmorbidabb talán az a vállalkozás, amely a pályázati kiírás megjelenéséig Salgótarjánban volt bejegyezve, és csupán a kiírás napján tette át központját Szabadegyházára. A tevékenységi kört azonban nem változtatták meg, így továbbra is építési vállalkozásként működnek, mezőgazdasági tevékenység nincs bejegyezve. A többi példa sem tükrözi a vidékstratégia célkitűzéseit, erről bővebben tájékozódhat, aki végignézi az erről készült összefoglalót:
http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/acs-sandorne-bemutatoja-a-kishantosi-foldpalyazati-anomaliakrol.pptx

Azt, hogy nem csupán a vesztes fél látja egyoldalúan a helyzetet, bizonyítja, hogy az NFA belső ellenőrzése hasonló eredményre jutott: a pályázati elbírálás szubjektív, az értékelés szempontjai nem követhetőek. A nyilvánosság még nem ismerheti meg a pályázati elbírálás folyamatát, ám a Fővárosi Ítélőtábla már másodfokon is arra kötelezte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy hozza nyilvánosságra a 2010 novembere és 2012 márciusa közötti állami földbérleti pályázatok pontszámait, értékeléseit és bírálatai lapjait abban a perben, amit Szabó Rebeka országgyűlési képviselő (LMP, majd PM) indított még 2012-ben.

S hogy mi lesz a vége? Vegyszerektől és műtrágyától mentes marad-e a föld? Folytathatják a munkát azok, akik azt évtizedeken át sikerrel végezték? Október 31-ig egész biztosan. Addig pedig folyik a harc a hazai és nemzetközi jog eszközeivel, egy jól működő közösség elszántságával – mindannyiunkért.

A Levegő Munkacsoport szolidáris a Kishantosi Népfőiskolával, és bízik az országunknak nemzetközi hírnevet szerzett ökogazdálkodási központ fennmaradásában.

További tájékoztatás a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ honlapján található: www.kishantos.hu

Forrás: Kishantos, a cserbenhagyott biogazdaság

Ajánlott olvasmány még: A kishantosi példa

The post Halálra ítélték az ország legnagyobb ökogazdaságát appeared first on Hunita.