Szeged már nem a Balkán kapuja immár. Szeged maga a Balkán! A balvezetés tízéves ámokfutása és a kormányzati örökségvédelem teljes impotenciája nyomán az utolsó magyar kétkéményes lapátkerekűt darabolják a fémkereskedők. – Felelős persze nincsen!
A legendás gőzösünket lerohasztó cég Tápé és Szeged idegenforgalmának fölvirágoztatására kapta meg még tizenéve ingyér’. Rongyos száz forintért… A föltétel azóta sem valósult meg. Inkább az ellenkezője. Szőke Tisza nézőbe már legfeljebb csak sopánkodni, sírni mehetünk.
Tehát – mint már húsvétkor is jeleztem – a hajó jogilag a Városra visszaszállt. Reakció semmi. Csak a parttalan sunnyogás! Tele jogásszal a Városháza… De minek is vitatná bárki utolsó és egyetlen lapátkerekű gőzösünket? Hadd vesszen! Ilyen a Balkán!
Mi mostan a magyar? Hát igazán nem sokban különbözik már a lenézett szőröstalpúaktól…
2012-ben a Magyar Állam nem élt elővételi jogával…
Magyarként mélységesen szégyellem, hogy e bűneset szereplői és cinkosai is magyarok. Helyesebben annak mondják rongy-magukat.

   Képek forrása: Szeged Panoráma

Szerencsére hosszabb ideig tartanak a Szőke Tisza bontási munkálatai az eredetileg tervezettnél, így talán még maradt egy, vagy két hónapunk. De két hónap múlva már semmi sem marad a cserbenhagyott gőzösből. A roncs tulajdonosának tervei szerint a jövő héten emelik ki a Szőke Tisza gőzgépét, ami – mivel még ma is működőképes, így – önmagában is nagyobb érték, mint amennyiért hozzájutottak az egész hajóhoz.

Ahogy mondják, értékeket is próbálnak menteni a hajóbontók… Hát persze! Mint az olájok a magyar vasutakat 1918-ban! Kihordani, amit csak lehet, és értékesíteni immár saját tulajdonban…

„Nagyon sok hajót bontunk, így megvan a kellő tapasztalatunk ehhez a munkához.” – nyilatkozták. Ez igazán megnyugtató. Sok magyar érték miszlikbe vágása szárad a lelkükön, és még soha nem vonta felelősségre senki őket. Az örökségvédelem pedig ragyogó munkájukhoz mindvégig asszisztált.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a hajó egyes részeit védettnek nyilvánította az utóbbi esztendőben. Vajon mit is csináltak az előtte eltelt 10-ben? A gőzgépet például egyben kell kiemelni a hajótestből, mivel ez is védetté lett mire a hajó tönkrekorhadt. „Sajnos nem tudtuk még megsaccolni sem, hogy milyen súlyú a védettség alá került gőzgép, és vajon az a speciális daru, amit lehozatunk jövő hét elején Szegedre, elbírja-e. Ha nem megoldható, akkor valahogy szét kell, hogy szedjük” – magyarázkodnak.

„Most tárgyalunk itt egy hajóépítő céggel… Nincs szívünk összevágni, meg meg darabokba’ konténerbe rakni a lépcsőházat… Ha van itt, márpedig van itt egy szegedi hajóépítő cég, aki most akar valami hasonló projektbe vágni … Mivel eléggé Szeged szívéhez nőtt ez a hajó, megpróbálunk belőle egy pár olyan dolgot megmenteni, amit egy új hajóra, vagy egy másmilyen építésű hajóra fel lehet használni… ” – nyilatkozta Dán Zsolt.

Hát persze, hogy föl lehet használni a darabjait! Föl lehet építeni belőle akár a Szőke Tiszát is !

Még mindig megmenthető a gőzhajó gyalázatos roncsaiból. Valódi hajóépítők (nem pedig hivatásos trancsírozók) tervei szerint lego-szerűen szétszedve – új teknővel – újra összerakható a Szőke Tisza! Csak szándék kérdése…
Pénz az mindig akad, ennél nemtelenebb dolgokra is bőven. – Széchenyi-terv! Erre (lenne) való.

Megértjük, hogy nincs könnyű dolga a bontóknak. De amit tesznek, haszonért teszik. Nem a Város, nem az Ország hasznáért, hanem csakis a saját zsebükért. A többi csak üres hablaty. Ők bizony nyernek ezen az ügyleten is. A vesztes pedig a Város és a magyar nemzet. A vesztesek mi magunk vagyunk, akik láttuk a Szőke Tiszát ragyogni és látjuk a Város és a kormány impotenciája nyomán végképp eltűnni a rozsda és lángvágó sziporkái között.

Szöbb Jövendőt!
kíván a
Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
elnök

U.i.:  Vajon föleszmél-e valamelyik felelős?
Még van mit megmenteni! Ha most nem lépünk, utána már csak a szánakozás és az elszámoltatás marad…

Képek forrása: Szeged Panoráma

Rádiófölvétel – A Szőke Tisza emlékezete

(Szlavkovics Rita fölvétele)

Ajánlott film: A Szőke Tisza szétdarabolása  Városi Televízió Szeged összeállítása

Ajánlott írások a Szőke Tiszáról: …

http://muemlekek.info/muemlek/szoke-tisza-II-gozhajo.php

• 
  

  “Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza!

  Elég abszurdnak hangzik, de abszurdisztánban már ez is szinte természetes: “Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza! Saját megjelölése szerint értékmentéssel és fémkereskedéssel foglalkozó társaság nyerte meg utolsó kétkéményesünkre, a szegedi Szőke Tisza…

• <
  

  Eladó a gőzös – cégpóker a Szőke Tisza fölött

  Április 26-án jelenik meg a cégközlönyben a kiírás a pályázatról, melyben az irányár 7 millió forint lesz. Már most több olyan jelentkezőről tud a szegedi Szőke Tisza hajó ügyében eljáró felszámolóbiztos, akik kifejezetten megmentési szándékkal vásárolnák meg az egykor…

• 
  

  Hétmillió forintnyi ócskavas – ez maradt a Szőke Tiszából

  Mármint az egykori szegedi szórakoztató hajóból, ami persze mint kétkéményes dunai gőzös, muzeális értéket is képvisel. Ez utóbbi magyarázó mondatocska akár felesleges is lehet, gondolhatja az olvasó, hiszen mindenki tudja, hogy mi is képezi az utóbbi hetekben a sajtóbéli szen…

• 
  

  Béke úszóház – béke poraira 2012.

  Béke úszóház – béke poraira! Firbás Zoltán fölvétele Fekete(-Fehér) úszó koporsó jelent meg a Tiszán. Színvilágát a Délvidéket járók a rác vizeken járőröző döghalgyűjtő-hajókhoz hasonlíthatnák, de azoknak legalább hajó alakja van. Némelyek azt állítják: ez…

• 
  

  Műtárgyi védettséget kaphatnak a Szőke Tisza gőzös bizonyos elemei

  Bár a szakértői vélemények szerint menthetetlen a Szőke Tisza gőzös teljes hajóteste, bizonyos részei műtárgyi védelmet kaphatnak – közölte csütörtökön a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a vizsgálat …

• 
  

  Megsüllyedt a Szőke Tisza

  Mit ér Szegednek és vezetőinek, a “toronyaljasok”-nak a Város egyetlen műemlékhajója? Még csak egy fabotkát sem kóstál! Úgy veszett el, hogy azt sem tudnák, hogy elsűllyedt, ha a hírekből nem olvashatnák. No szokott hétköznapi maszatolásaikat azért meg nem imbolygatja…

The post Most kibelezik a Szőke Tiszát – a tél beálltáig pedig széttrancsírozzák appeared first on Hunita.

A nyílt levelet aláíró tizennyolc szakember emlékeztet arra, hogy a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása elveszi a KÖH-nek, valamint a kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodáinak építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonja be őket az építési engedélyezési folyamatba. A megváltozott rendszerben így az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok fogják ellátni, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda mint szakhatóság vesz részt az építésügyi hatósági eljárásban. A törvénymódosítással való egyet nem értése jeléül Tamási Judit, a KÖH elnöke július 1-jei hatállyal
lemondott vezetői munkaköréről – idézik fel.
Az MTI-hez eljuttatott nyílt levél szerint a rendszerváltás óta folyamatosan szűkült a műemlékvédelem szervezeti kapacitása és hatóköre. Elsorvasztották a kutatást, tervezést, restaurálást végző részlegeket, felszámolták a közvetlen anyagi támogatásokat, s ezek megszűnésével a beruházói, tulajdonosi érdekek egyre inkább szembekerültek a műemléki értékek fenntartására irányuló közérdekkel – teszik hozzá az aláírók.
Mint fogalmaznak: „háttérbe szorult a preventív jellegű tevékenység, beleértve a műemléki értékek feltárását, védetté nyilvánítását, felügyeletét. A műemlékvédelmi szervezet munkája egyre inkább a – többnyire korlátozó, kötelező, büntető jellegű, ezért a tulajdonosok számára ellenszenves – hatósági szerepben üresedett ki”.
A dokumentumot jegyző szakemberek szerint az elmúlt két év intézményi és jogszabályi változásai „végső csapást” jelentettek a műemlékvédelem maradék szervezetére: összességében merevebb, bürokratikusabban működő rendszer jött létre, több terhet róva a tulajdonosokra és az államigazgatásra egyaránt, s egyben kevésbé biztosítva a közérdek érvényesülését.
L. Simon László a nyílt levélre adott, az MTI-hez szerdán eljuttatott válaszában hangsúlyozza: a törvénymódosítás nem fosztotta meg hatósági jogkörétől a KÖH-öt, az építési hatósági és a kulturális örökségvédelmi hatósági jogkörök szétválasztásával ugyanis a hivatal visszatérhet a műemlék-felügyelet szakmai alapokon nyugvó ellátásához.
Mint közleményében a kulturális államtitkár kiemeli, a kormány célja, hogy létrejöjjön „a kulturális örökség védelmének átlátható, kiszámítható, tervezhető, széles körű együttműködésen és támogatottságon nyugvó, az értékvédelem szakmai szempontjainak maradéktalanul megfelelő, végrehajtható (köz)feladat-ellátáson alapuló rendszere”. Ennek megvalósítására a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére a kormány hamarosan döntést hoz az átfogó kulturális örökségvédelmi reform első lépéseként a kulturális örökségvédelmi szakpolitikai stratégia elkészítéséről – mutatott rá az államtitkár.
L. Simon László közlése szerint a stratégia fő feladata a gazdasági növekedés és a kulturális örökség hosszú távú fennmaradásának biztosítása közti látszólagos ellentmondás feloldása lesz. A kormány számára ugyanis fontos a műemlékvédelem pénzügyi-gazdasági helyzetének rendezése, a benne rejlő fejlesztési potenciál kiaknázása, valamint a pénzügyi ösztönzők rendszerének kiépítése. Az új örökségvédelmi rendszerben a KÖH is megújult pozíciót kaphat majd, amelyben az épített örökség intézményes védelme az arra legalkalmasabb, preventív jellegű, illetve felügyeleti eszközökkel lesz lehetséges – fogalmazott az államtitkár.
Kálmán Ernő, az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) elnökségi tagja az MTI megkeresésére elmondta: egyetért azzal a változással, hogy a KÖH a jövőben szakhatóságként működjön, emellett másodfokon eljáró hatóságként képzelné el a hivatal szerepét.
Az építész hangsúlyozta, hogy az engedélyeztetési vagy akár már a tervezési folyamatokban is érdemes lenne a reprezentatív hazai és nemzetközi építészszervezetek véleményét figyelembe venni.

The post Vita a műemlékvédelmi rendszer átalakításáról appeared first on Hunita.