A szegedi programok hagyományos központi színtere a Dugonics tér, ahol az országos rendezvényekhez hasonlóan június 6. és 10. között várják az érdeklődőket. Itt állnak majd a könyvkiadók sátrai és itt található a beszélgetések, színházi és zenei produkciók egyik fontos helyszínéül szolgáló színpad is – mondta a fesztiválról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón Andóczi Balogh Éva, a programokat koordináló Somogyi könyvtár munkatársa.
A központi helyszín mellett kávéházak, művelődési intézmények is otthont adnak a rendezvényeknek. Június 6-án rendezik a hivatalos megnyitót: a Dugonics téren Nyáry Krisztián nyitja meg a könyves ünnepet.
A szegedi szerzők és könyvkiadók mellett vendég lesz Temesi Ferenc, Háy János, Závada Pál, Dinnyés József, Podmaniczky Szilárd, Pozsgai Zsolt. A szegediek közül mások mellett Busch Péterrel, Czilczer Olgával, Hász Róberttel beszélget Veszelka Attila, a Szegedi Írók Társasága elnöke. Mellettük bemutatkoznak a nemzetiségek, így a szerbek, a horvátok, bolgárok is.
A gyerekeket olvasó- és játszóliget várja. A hétvégeken kitelepül például a Füvészkert, a Vadaspark, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Partiscum Csillagászati Egyesület egy mozgó planetáriummal, de lesz képregényrajzoló és hangszersimogató is.
Újdonságként a Belvárosi Mozival közös programot indít a szervező Somogyi könyvtár. A mozi kitelepül egy nyár esti vetítésre, június 7-én péntek este, a nézők a Podmaniczky Szilárd forgatókönyve alapján készült Szezon című filmet láthatják. A moziban az ünnep ideje alatt olyan filmeket tűznek műsorra, amelyek forgatókönyvei a könyvhétre érkező szerzők tollából kerültek ki. Június 9-re a Dugonics téri főszínpadra is olyan kortárs szerzőket hívtak meg, akiknek műveit manapság a színházakban játsszák.
A könyvhéten 24 standdal vonulnak fel a kiadók és könyvkereskedők. A hazai mellett a határon túli magyar irodalom képviselői is részt vesznek a programokban.
Június 7-én pénteken tartják a városháza dísztermében a gyermekkönyvtár egész éves olvasás-népszerűsítő játékának eredményhirdetését, amelyen megkoronázzák a „könyvkirályt”. Emellett számos koncert és előadás, kiállítás is szerepel a programban, játszik majd a Molnár Dixieland Band és a Fricsay Ferenc Fúvószenekar is.
A Somogyi könyvtár évek óta külön részt biztosít honlapján a könyvhétnek. Idén is így van ez, ami azt jelenti, hogy a programok iránt érdeklődők nap, programtípus, szerző, könyvcím vagy akár helyszín alapján is tudnak keresni a rendezvények között és informálódhatnak a vendégekről is az érdeklődők.

The post Ünnepi Könyvhét – Számtalan programot rendeznek Szegeden appeared first on Hunita.

2013. május 17-26.

Teljes programfüzet letöltéséhez kattintson ide

The post Szegedi Borfesztivál 2013. appeared first on Hunita.

A következő hetekben 45 helyszínen csaknem kétszáz program közül válogathat a közönség, a rendezvények nyitottak és többnyire ingyenesen látogathatók minden érdeklődő számára – mondta el Tajti Gabriella, a fesztivált immár tizedik alkalommal megszervező Szegedi Tudományegyetem kulturális irodájának vezetője.
A fesztivál műsorán tudományos, ismeretterjesztő, kulturális, sport és szórakoztató programok, kari napok, konferenciák szerepelnek, szinte minden, ami a szorosan vett oktatáson, kutatáson kívül az egyetemen történik, és érdekes lehet a közönség számára -közölte a szakember.
A programsorozat hivatalos megnyitóját április 15-én rendezik, ekkortól az egyetemi fotópályázat legjobb képeiből láthatnak válogatást az érdeklődők az SZTE Rektori Hivatalának átriumában. Ezen az estén egy másik fotókiállítás is nyílik, az universitas alkalmazott fotográfus képzésének hallgatói mutatják be legjobb alkotásaikat az SZTE Tanulmányi és Információs Központjában.
Számos koncert is várja az érdeklőket: fellép az Egyetemi Tavaszon a Tóth Bagi Csaba Trió, a Rambling Blues Trió, a Meszecsinka Duó, a Blaho Attila Trió, a mesés keletről hoz zenei csemegéket Smyrna zenekar és koncertezik a Universitas Szimfonikus Zenekar is.
Változatos az irodalmi programok sora is: bemutatkozik Busch Péter, a 2012-ben kiírt első magyar bűnregényíró versenyen győztes Boszorkánypöröly című krimi szerzője, slam poetry műhelyt rendeznek Závada Péterrel és Simon Marcival, s bemutatják Krasznahorkai László Megy a világ című könyvét is. Gálaműsorral ünneplik a tízéves Szegedi Egyetemi Színházat, a hallgatók már a premier előtt láthatják Füst Milán Boldogtalanok című drámáját a Kisszínházban.
A Füvészkertben kertészeti és kertépítészeti kiállítást rendeznek, a mozgás szerelmeseit nyitott pályás Sportszombattal várják, a Bolyai Intézetben pedig április 20-án az egyetemi oktatók bebizonyítják, hogy egész napos program összeállítható a matematikáról szóló érdekes előadásokból.

The post Kezdődik a tizedik Egyetemi Tavasz programja Szegeden appeared first on Hunita.

Változatos programokkal várja az érdeklődőket a Móra Ferenc Múzeum az idei Múzeumi Őszi Éjszakán november 23-án. Bemutatják azt a hajfonatkorongot, mely kalandos körülmények között került be a Kultúrpalota gyűjteményébe. A honfoglaláskori tárgyra még az 1950-es években bukkantak rá csengelei földmunkák közben. A korong évtizedekig egy fiókban lapult, majd egy tanya lebontása során került elő ismét 2012-ben. Az örökösök a Vatera internetes aukciós oldalon kínálták eladásra a tárgyat, melyre régészek figyeltek fel. Az oldal kommentjeiben többen értesítették a tulajdonost, hogy régészeti leletről van szó, melynek kereskedelme itthon törvénybe ütközik. A tulajdonos levette a hirdetést, majd átadta a korongot a Móra-múzeum régészeinek, akik restaurálták a 10. századból származó műtárgyat.

A Megmentett örökségünk című kiállításon bemutatásra kerülő korong mellett az érdeklődők a Móra-múzeum olyan tereibe is betekintést nyerhetnek, melyeket a nyilvánosság az év többi részében nem látogathat. Betérhetnek az igazgatói irodába, ahol Móra Ferenc íróasztalát és a szoba emblematikus berendezési tárgyait Fogas Ottó múzeumigazgató mutatja majd be az érkezőknek. Emellett az igazi gyöngyszemnek számító múzeumi könyvtárat is megcsodálhatják a látogatók.

Az este további különlegessége a Békéscsabáról érkező Munkácsy-remekmű, A kis Jeanne bemutatása lesz, melyet az őszi éjen helyeznek el a nagysikerű Munkácsy-kiállításban. A festményt 2007-ben, főként közadakozásból vásárolta meg a békéscsabai múzeum mintegy 28 millió forintért.

A Múzeumi Őszi Éjszakán, november 23-án pénteken 18 és 23 óra között tartanak nyitva a szegedi Móra Ferenc Múzeum kapui.

The post Múzeumi őszi éjszaka appeared first on Hunita.

A megyei intézményfenntartó központok idén mintegy 2,6 milliárd forintot fordítottak a megyei múzeumi hálózatok működtetésére, jövőre az intézmények mozgástere 1,5 milliárd forinttal bővülhet – mondta a politikus a Móra Ferenc Múzeumban tartott sajtótájékoztatóján.
A tervek szerint a megyeszékhelyek a múzeumok központi egységeinek fenntartásához 2,4 milliárd forintos támogatást kapnak 2013-ban. A kormány további 1,04 milliárd forintot ad azoknak a – nem megyeszékhely – településeknek, amelyek múzeumot tartanak fenn, 700 millió forintot pedig azokra a közgyűjteményekre fordít, amelyek valamelyik állami intézmény részeként működnek tovább – közölte az államtitkár.
A múzeumi ingatlanok, illetve gyűjtemények állami tulajdonban maradnak, a kormány azonban nyitott arra, hogy később ez részben változzon. A műtárgyak egy része, a törzsvagyon azonban mindenképpen tartósan állami kézben lesz – tudatta L. Simon László.
A Móra Ferenc Múzeum kapcsán az államtitkár kijelentette, hogy a közgyűjtemény Szeged fejlődő, jól működő, megfelelően gazdálkodó kulturális intézménye. A politikus példaként a december 16-ig látható Munkácsy-kiállítást említette, amelynek látogatottsága akár az 50 ezer főt is elérheti.
A politikus közölte, hogy az intézményátadásról tárgyalt Botka László (MSZP) szegedi polgármesterrel, és javasolta, hogy a múzeumot a jövőben is Fogas Ottó jelenlegi igazgató vezesse.
A Csongrád megyében működő kulturális intézmények közül az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark a jövő évtől a megyei intézményfenntartó központ helyett az államtitkársághoz tartozik, ez azonban nem érinti a folyamatban lévő fejlesztéseket – tudatta L. Simon László.

The post L. Simon: bőven lesz forrás az önkormányzatokhoz kerülő múzeumok működtetésére appeared first on Hunita.

A legdrágábban, 660 ezer forintért a Magyar Királyi Államnyomda által 1887 és 1901 között kiadott, az Osztrák-Magyar Monarchiát bemutató 21 kötetes sorozat kelt el. Negyedmillió forintba került egy 1561-ben Bázelben megjelent, hadjáratokat és hadvezéreket bemutató latin nyelvű kötet. 120 ezer forintot, valamint 15 százalékos árverési jutalékot kell fizetnie az új tulajdonosnak egy 1877-ben Debrecenben megjelent, gyöngyhímzéses díszkötésű énekeskönyvért.
Népszerűek voltak az alföldi betyárvilágot bemutató könyvek: Békefi Antal 1899-ben Szegeden kiadott, Betyárok című köteténél a 12 ezer forintos katalógusár helyett 65 ezer forintnál, a szerző 1887-es, Sötét idők című művénél 55 ezer forintnál koppant a licitet lezáró kalapács.
Beigazolódott Jakó Csabának, az aukció szervezőjének a véleménye, mely szerint egyre népszerűbb az 1930-as évek magyar avantgárd költészete. Kassák Lajos verseinek Bécsben 1915 és 1921 között megjelent gyűjteményes kiadása – amelynek borítóját Bortnyik Sándor tervezte – a katalógusár több mint tízszereséért, 130 ezer forintért kelt el. Szintén komoly verseny folyt a magyar dadaista költészet kiemelkedő jelentőségű alkotásáért, Palasovsky Ödön 1926-ban Budapesten megjelent Punalua című művéért, amely 110 ezer forintért talál új gazdára.
Az árverésen fölbukkant több kultúrtörténeti szempontból érdekes kézirat. Tömörkény István 1884. december 15-én írt Karácsony estéjén című, később nyomtatásban sehol nem közölt, még Steingassner István néven szignált versének kéziratáért 70 ezer forintig licitált egy gyűjtő.
Az aukción eladtak csaknem kéttucatnyi olyan kötetet, amelyek szerepeltek az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben összeállított, tiltott könyvek listáján. A fasiszta érzelmű könyvek birtoklásáért hosszú börtönbüntetés járt, és csupán nagyon kevés példány maradt fönt ezekből, különösen ritkák a jó állapotú kötetek. A legnagyobb verseny Erwin Rommel vezértábornagy Gyalogság előre! című művéért zajlott. Az 1942-ben kiadott kötet esetében 32 ezer forintnál koppant a kalapács.

The post Sikerrel zárult a XIV. Szegedi Könyvárverés appeared first on Hunita.

Jakó Csaba, az aukció szervezője az MTI-nek elmondta, a Szegedi Könyvárverést csaknem másfél évtizede szervezték meg első ízben, s immár hagyomány, hogy november második szombatján rendezik meg. Az esemény egyre népszerűbb a régi könyvek gyűjtői körében: az ország minden részéről érkező érdeklődők mellett külföldről is jönnek beadók és vevők is.
A hazai aukciók között a szegedi árverésen szinte egyedülállóan alacsony – csupán 5-6 százalék – a visszamaradott tételek száma, és utóbb az antikváriumokban ezek a kötetek is gazdára találnak a kikiáltási áron – közölte a szakember.
A szervező szerint a siker titka, hogy a „divathullámokra” figyelve válogatják össze az árverésre kerülő anyagot. Idén a legnagyobb népszerűségnek az 1930-as évek magyar avantgarde költészete örvend. Az első kiadású kötetek némelyikének – Kassák Lajos vagy Bortnyik Sándor tervezte – papírborítója önálló képzőművészeti alkotásként is megállná a helyét.
Az árverésre kerülő kéziratok között szerepel Kosztolányi Dezső fia, Ádám édesanyjához írt több mint 270 levele, valamint a harmincas évek népszerű regényírója, Gulácsy Irén Tömörkény Erzsébettel folytatott levelezése is.
A több mint 630 tétel között található csaknem kéttucatnyi kötet, amely szerepelt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben összeállított tiltott könyvek listáján. A fasiszta érzelmű könyvek birtoklásáért hosszú börtönbüntetés járt, csupán nagyon kevés példány maradt fönt ezekből, és különösen ritkák a jó állapotú kötetek – mondta Jakó Csaba.

The post Könyvárverést rendeznek Szegeden appeared first on Hunita.

Ritkaságnak számító kincseken és régészeti leleteken keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a Füzesabonyi Bronzkori Kultúrát a Móra Ferenc Múzeumban.  Egy papnő fejrekonstrukcióján arany fejdíszt és hajkarikákat láthatunk, emellett szintén aranyból készült halántékkorongokat és pödörgyűrűket (spirálgyűrűket) is kiállítanak. A fazekasság és harcászat műtárgyai mellett a Tiszaladányi Kincslelet is bemutatásra kerül: a sértetlen állapotban megtalált edény baltákat, karpereceket és kartekercset rejtett, melyeket valószínűleg vallási céllal vagy egy ellenséges támadás miatt temettek a föld alá.

A bronzkori hitvilágot szakrális kellékek segítségével szemléltetik: különböző rituális avatótárgyakat, amuletteket és madáralakú edényt is bemutatnak. Emellett egy vezéri sír mását (rekonstrukcióját) is körbejárhatják az érdeklődők.

A hazai emlékek mellett a lengyelországi Trzcinica bronz- és szlávkori erődjét is bemutatják a kiállításon. A Kárpátok Trójája elnevezésű lengyel régészeti parkban egy négyezer éves erődöt rekonstruáltak: eredeti formájában építették újjá a telep egyes részeit. Mellvédek, a földvárhoz tartozó sáncok, földbe ásott és felszíni házak idézik meg a régi időket. A Móra-múzeum kiállításán különböző plakátokon ismerhetik meg az érdeklődők a különleges szabadtéri múzeumot.

The post Kárpátok Trójája – bronzkori aranykincsek a Móra-múzeumban appeared first on Hunita.

A Mrzli Vrh védelmi rendszeréről 2007-ben került elő az az 1917 áprilisában készített térképvázlat, amelyen nem csak a lövészárkok és kavernák vannak feltüntetve, hanem a hegyet védelmező 3. hegyidandár kötelékében harcoló alegységek temetői is. Mivel csak néhány tucat katonáról volt szó, a temetők általában kis méretűek, 300-400 négyzetméter alapterületűek. Nem véletlen, hogy a hegyek között csak kisebb temetők létesültek, ugyanis a vékony talajréteg és a nagyobb kiterjedésű vízszintes területek hiányában a sírokat rendszerint a lejtőkön kialakított teraszokra helyezték.

A szegedi 46/III. zászlóalj Mrzli Vrh oldalában található temetőjéről készült vázlat a bécsi Hadilevéltárból

A háború után az itt eltemetett katonákat exhumálták és a települések környékén kijelölt gyűjtőtemetőkbe szállították. A temetők területén épített emlékművek részben megmaradtak, de az esetek többségében a környezeti hatások és az emberi tevékenység miatt rongáltan. Több temető szinte teljesen eltűnt.

A temető vázlata az egyik halotti kartonon

A 46. gyalogezred emlékének ápolása és az első világháborús harcainak megismerése, az utóbbi években egyre bővülő együttműködést hozott a szegedi Meritum Egyesület és olasz valamint szlovén civil szervezetek között. Ennek fontos részét képezik a helyszíni kutatások, az emlékhelyek azonosítása és megjelölése. 2011. október 23-25 között az egyesület, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadszíntérkutató Osztályának szakmai támogatásával a 46-osok temetőjének lokalizálását tűzte ki célul. A kutatóút első napján a Doberdón fekvő San Martino del Carso hagyományőrzőivel találkoztunk és megtekintettük a 46-osok parancsnoki dolináját. A későbbiekben esély lehet ennek megjelölésére és látogathatóvá tételére. Október 24-én következett a Mrzli Vrh.

A havas Krn a parkolóból

A remek szlovén hegyi úthálózatnak köszönhetően, viszonylag gond nélkül, gyorsan értük el az 1000 méter felett fekvő parkolót, ahonnan alig egy órás séta a hegy. Az előző napok heves esői után, kegyes volt hozzánk az időjárás. Csak hideg és az északi oldalon 2-3 centis hó volt.

A Mrzli Vrh csúcsán, jobbra a völgyben az Isonzó szalagja

A kutatás

A levéltári vázlat az 1917-es állapotot ábrázolja, ezért első lépésként azonosítani kellett azokat az objektumokat, melyek napjainkban is léteznek és lehetővé teszik a temető helyének meghatározását. Ennek érdekében a vázlatot szkenneltük és georeferálás után a jelenlegi 1:10 000-es felbontású térképre vetítettük. Jól látszott, hogy a temető helyének azonosítása szempontjából meghatározó jelentőségű Stőger-Steiner út, napjainkban is létezik, azonban éppen a temető környékén egy új nyomvonalat alakítottak ki.

Temetők a Mrzli Vrh északi oldalán

Az első terepbejárások során a GPS mérések éppen az új út területére jelezték a temető helyét, azonban az erdős-hegyes terep miatt a GPS pontossága általában 15-17 méter körül mozgott, ami egy 20×20 méteres objektumnál elég jelentős hibahatárt jelent. A vázlat ismételt tanulmányozása során feltűnt, hogy az eredeti nyomvonal mellett, a 46-os temető közelében feküdt a 80. gyalogezred temetője.

Az út ma is létezik, így a vonalvezetés jellegzetességei és távolságmérés segítségével sikerült azonosítani az egykori temető helyét, amit a hegyoldalon kialakított két tereplépcső jelzett. Feltételezve, hogy a keresett objektumot találtuk meg, a legbiztosabb megoldásnak az tűnt, hogy poláris koordinátát – irány és távolságmérés – alkalmazzunk a 46-os temető lokalizálására.

A vázlaton, a 80-asok temetőjétől 70 méterre, északi irányba jelezte a keresett objektumot. A meredek, bozótos domboldalon tájoló segítségével mértük az irányt, a távolságot pedig lézertávmérő segítségével. Mint az várható volt, a temető déli része az út új nyomvonalára esett, de ezzel együtt elkönyvelhettük az első sikert is.

A terepbejáráson velünk tartott a tolmini Peski 1915 hagyományőrző csoport vezetője, Stojan Kenda és fia. A Ratvay kút volt a találkozási pont, ahonnan gyalogosan vágtunk neki a Stőger-Steiner útnak, hogy megkeressük a 80-asok temetőjét. Mielőtt elértük volna, Stojan egy kis kitérőt javasolt, mivel az út mellett falmaradványokat figyeltek meg. Megnéztük a helyszínt, de nem tudtunk magyarázatot adni a falazás funkcióját illetően.

Kőfal maradványa az út mellett

Folytatva az eredeti programot, rövidesen sikerült megtalálni a 80-as temetőt, mely a meredek hegyoldalba vágott kettős tereplépcső. Innen az irány és távolságmérés után, elértük az utat, szinte pontosan ott, ahol Stojan a falmaradványokat mutatta.

Az egyik terasz nyoma

A temető alaprajzán a déli oldalon kőfal látható, melyből középen négyszög alaprajzú fülke nyúlik ki. Az út menti rézsűben, ennek maradványait láttuk már korábban. Ezután az út alatti lejtőt vizsgáltuk át, ahol az egykori kőfal vonalában több helyen habarcs maradványokat figyeltünk meg. Két helyen a teraszozás nyomát is azonosítottuk. A felszínen több helyen összehurkolt drótdarabokat találtunk, valamint egy emberi combcsontot.

Combcsont maradvány a temető helyén

A dróthurkok belső átmérője alapján, valószínűsíthető, hogy kar vastagságú karókat erősítettek egymáshoz – kerítésnek vagy kereszteknek. Az emberi csont az exhumálás során maradhatott a helyszínen.

A kutatás végén Szanka József „vette át a parancsnokságot” és méltó emlékhelyet építettünk a csontmaradvány és a temetőben egykor nyugvó hősök tiszteletére. Rövid tiszteletadással emlékeztünk az elesettekre.

Emlékjel a temető helyén

A temető

A temetőbe 66 főt temettek, nagyobbrészt egyes sírokba, de két tömegsír a jelentősebb összecsapások emlékét őrzi. A 61-es sírba 1916. augusztus 2-án temettek nyolc, a 66-osba pedig 1916. június 28-án négy katonát. A 104-106-os sírokban az 1917. október 24-i caporettói áttörés során elesettek nyugszanak. A halotti kartonok tanúsága szerint a 104-es sírba Kiss János hadnagyot temették. A Mrzli Vrh temetőiről szóló anyagok között van három lista melyek szerint a 854-es és az 1186-os magassági pontnál volt egy-egy temető, valamint megnevez egy harmadik temetőt is, mely valószínűleg azonos az északi oldal általunk azonosított temetőjével. Az ide temetettek névsora nem azonos a másik két nyilvántartásban szereplő 66 fővel, azonban 9 fő szintén 1917. október 24-25-én lett eltemetve. Valószínűleg a 46/III. zászlóalj halottait az áttörés első két napján a Mrzli Vrh-re szállították vissza. Az alábbi táblázatban a temetőben nyugvó 66 fő és a feltehetően szintén ide temetett 13 fő neve szerepel.

A Tolmin (Tolmein) közelében fekvő Javorca kápolnában fatáblákba égetve szerepel a 3. hegyidandár elesetteinek névsora.

A Javorca kápolna egy korábbi felvételen

A Mrzli Vrh 46-os temetőjében nyugvó katonák közül azonban csak kevesek – alig 20 fő – neve került fel, valószínűleg a háborús nyilvántartás esetlegessége miatt.

Kiss Imre és Lippai István neve a fatáblán

Ezt a feltételezést bizonyíthatja, hogy a Mrzli Vrh temetőjének nyilvántartásában 11 katona ismeretlenként szerepel, a Javorcában feltüntetettek pedig elsősorban az 1915-1916-ban elesettek közül kerültek ki.

A további lépések

Az út mellett fekvő falmaradvány lehetőséget ad a temető helyének megjelölésére. Kedvező körülmény, hogy a hegyre menő forgalom jelentős része erre halad, ami értelmet ad a hegyen, korábban elhelyezett információs táblák sorába illeszkedő tábla elhelyezésére.

 A Mrzli Vrh kaverna kápolnája előtt 2011 nyarán felállított többnyelvű emléktábla

A táblán több nyelven, rövid tájékoztató szerepelhet a temető történetéről, feltüntethetjük az itt eltemetettek névsorát, valamint mellékeljük a temető alaprajzát.

Szerző: Négyesi Lajos

Forrás:  nagyhaboru.blog.hu

The post Nagy Háború – Megleljük hősi halottainkat is 100 év múltán! Szögedi véreink és csontjaik Isonzónál appeared first on Hunita.

The post Istennő a hónap műtárgya appeared first on Hunita.