1833 jégbontó hava (február) 8.-án Budapesten született Lechner Lajos,
a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész.

Lechner Lajos Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.
A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

1889 – Szeged (Várossy Ferenc)

Neki köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink újjászületését is.
A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott „hadjáratom” részben sikerrel járt:

Napsugaras tájházak – www.ujszeged.hu

A napsugaras házak védelmét célzó ismételt indítványaim…

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

Egy másik indítvány nyomán…

Napsugaras tájház(ak) kialakítása – www.ujszeged.hu

van már egy alsóvárosi napsugaras zsellér-tájházunk is…
A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!
Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – „napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Az újszegedi Kendergyár évszázados szép épületeinek barbár dózerolásával (2006) a körutas szerkezet körré zárása is lehetővé vált…

Kendergyár (Újszeged) – földig rombolva – www.ujszeged.hu

A Szegedi Kendergyár …

Ehelyett a körutat szögletesíti Városunk balvezetése a külföldi befektető üres telkének – Újszeged legnagyobb belterületi pusztaságának – körbekerülését támogatja, amivel szögletessé válik a körút! Éppen ott, ahol azt semmi építmény nem akadályozná, hogy – Lechner tervei szerint – végre körré záródjon…

Szegedi „kis és nagykörutunk” teljesen elveszítheti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek pusztulásával. Ezek többségét semmi sem védi… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” pénztárcája mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányoknak.
Lásd:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne.
Ez egészen máig várat magára…

Ezen a szép napon, Lechner Lajos születésnapján a Szögedi Védegylet – a Szegedi Városvédő Egyesület – mint már korábban is javasolta, Szeged belvárosának világörökséggé nyilvánítását indítványozza:

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékek védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Szeged belvárosa világörökséggé nyilvánítása érdekében kampányunkban pólókat is ajánlunk olvasóinknak kedvező áron. Több darab rendelése esetén akár önköltséges áron.

Lechner Lajos születésnapján ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

The post Lechner Lajos szülinapján appeared first on Hunita.

Lechner Lajos a magyar (stílusú) szecesszió mestere volt. Műveivel újonnan ismerkedők nevezik Őt a „magyar Gaudí”-nak is.

Míg az irodalom nagyjait széles körben oktatják, addig az építészet nagyjait ugyanilyen széles körben elhallgatják. (Az „irodalom” tantárgy a ma iskoláiban természetes, míg az „építészet” nem az!) Ezért vagyunk kénytelenek ilyen nagyságok életműveit is magyarázni…

Lechner Ödön számtalan egyéb épület mellett a Magyar Iparművészeti Múzeum és a mai Magyar Államkincstár épületeit alkotta.

Életművéhez ajánlott olvasmány: Magyar szecesszió, Lechner Ödön | Artificium

De nekünk, szögedieknek többet is adott!
A Vedres István klasszikus idomai nyomán megújított Városházát.

Vedres István – Városháza

Öreg városházánkat Lechner Ödön alkotta újjá, – az eredeti idomait is tisztelve – megemelve a homlokzatot…

Egyébiránt Torontál megye székhelye, Nagybecskerek és a kiskun Kecskemét városházáját is Ő alkotta…

A „másik” Lechner – Szeged szép arculatáért versenyben – Lechner Lajos.

Lechner Lajos Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója. A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl

1889 – Szeged (Várossy Ferenc)

neki köszönhetjük egyebek között a napsugaras házak újjászületését is.

OLvasmány: Napsugaras (táj)házak – www.ujszeged.hu

A rendkívül szabályos és áttekinthető körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Az igazi elismerés persze az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne. Ez egészen mostanáig várat magára…

Halálának századik évfordulóján érdemes elgondolkodni rajta, hogy épített öröksége pallérozatlan politikus-bűnözők gondatlan „kezelésében” vész el ma büntetlenül.

Másfél esztendeje Lechner Lajos születésnapján a Szögedi Védegylet – a Szegedi Városvédő Egyesület – már indítványozta Szeged belvárosának világörökséggé nyilvánítását. A Város méltatlan balvezetése azóta csak fokozta a pusztítást…

Lásd: Árpádtól a Szőke Tiszáig…

Ámokfutó, Város-rontó dúvadak és ehhez (némi juttatásért) segédkező toronyaljasok buzgón dolgoznak épített értékeink eltakarításán. A bugrizmus dögvirágai lélekölő gyomként lepik el Városunkat.

Szegedünk mai arcát megálmodó és megalkotó építészeink többet érdemelnek!

Az épített értékek védelme nem tűr halasztást. A további neobolsi mutyi és neobugris pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás –  megállítása érdekében mindannyiunknak cselekednünk kell!

Szeged belvárosa és épített öröksége – városrontó balvezetők helyett – világörökségi rangot érdemel!

„Ha mindönki töszi, amit tönni köll, mindön úgy lössz, ahogyan lönnie köll!”

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Lechner Lajos életművéhez ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

The post Lechnerek örökén… appeared first on Hunita.

Lechner Lajos Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója. A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl

1889 – Szeged (Várossy Ferenc)

Neki köszönhetjük egyebek között a napsugaras házak újjászületését is. A rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Az igazi elismerés persze az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne. Ez egészen mostanáig váratott magára…

Ezen a szép napon, Lechner Lajos születésnapján a Szögedi Védegylet – a Szegedi Városvédő Egyesület – bejelenti, hogy Szeged belvárosának világörökséggé nyilvánítását indítványozza, és ennek érdekében kampánytevékenységét megkezdi.

Az épített értékek védelme nem tűr halasztást. A további neobarbár pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás –  megállítása érdekében cselekednünk kell!

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Lechner Lajos születésnapján ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a „modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

The post Szeged belvárosa – világörökség! appeared first on Hunita.

VÁGÁS ISTVÁN: SZEGED ÉS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS

Szeged újjáépítésének megszervezésére és irányítására Tisza Lajos kapott királyi biztos minőségben megbízást. Működését 1879. június 12-én kezdte meg. Munkáját 12 tagú tanács segítette, biztosi hivatalát szakemberekből állította össze. A hivatal műszaki ügyekkel foglalkozó osztályának élére Lechner Lajost hívta meg. Az emigrációban élő Kossuth Lajos leveleiben fejtette ki javaslatait a város újjáépítésére. Figyelemre méltó, hogy Kossuth is sürgette a terep feltöltését és a csatornázást. A házak és csatornák építéséhez az akkor még újdonságnak számító betont ajánlotta tégla helyett, és a földszintes házak helyett emeleteseknek építését javasolta. A végleges újjáépítési tervet Lechner Lajos tervező csoportja dolgozta ki.

A későbbi árvízkárok megelőzésére a közvéleménnyel összhangban az újjáépítési terv is a város terep-feltöltését irányozta elő. Ehhez a terv a Tisza vízmércéjének ma is érvényes 0-ponti szintje fölötti, egységesen 822 cm-ig való talajszint emelést javasolt. Ezt az elgondolást rövidesen módosították. Létrehozták a 0-pont fölötti 10,00 m koronamagasságú körtöltést és a Tisza parti új fővédvonalat. Kialakították a 700 cm-es szinten a nagykörutat – amelynek részeit később a Szeged újjáépítésére adakozó európai fővárosokról neveztek el Bécsi-, Berlini-, Londoni-, Párizsi-, Brüsszeli- és Római körútnak – továbbá a 820 cm-es szinten a kiskörutat, amelyet utóbb Tisza Lajosról neveztek el. A körutakat összekötő és a városba bevezető sugárutak is kiemelt szintűek, és a város szélétől — a körtöltéstől — befelé haladva a körutaknak megfelelően emelkedő magasságúak. Mindezt az az elgondolás támogatta, hogy az esetleges újabb árvíz-katasztrófa esetén legyen mód és idő a magasságilag kiemelt fő útvonalakon a lakosság elszállítására.

A régi város az egykori vár közelében képződött belvárosból, és a köré csoportosult, akkor még külvárosnak számító városrészekből állott. Az árvíz előtti idők házépítői a város területén gyakori mélyedéseket és mocsaras helyeket kikerülték, innen magyarázható a régi Szeged zavart, girbe-gurba úthálózata. Az árvizet követően ezeket a zavart háztömböket nem állították helyre, hanem a körutak és sugárutak rendjéhez, és magassági viszonyaihoz igazodva új és tág utcákat, háztelkeket létesítettek. A vár lebontásával a belváros mai kialakítására nyílt lehetőség. Az új építési rendszabályok megkívánták a házak szilárd alapozását, tartós falazatát és tűzbiztonságát. A vályogházak építését csak a Nagykörúton kívül engedélyezték, s azt is csak úgy, hogy tégla- vagy kő alapzatúak legyenek, és az addigi legmagasabb árvízszint (806 cm) feletti 16 cm-ig téglából, vagy kőből épüljenek. A város csatornázását annak négy szennyvíz-gyűjtő körzetre osztásával tervezték meg, s a körzeteket – az árvízi biztonság érdekében elhatárolták egymástól. Kezdetben csak a Nagykörúton belüli vizeket vezették el felszín alatti csatornahálózaton, a Tisza magas vízállásai esetén szivattyús folyóba emeléssel. A Nagykörúton kívül nyílt árkos vízelvezetés létesült, amely egészen a XX. század második feléig fennállt.

32. Hodina István: Lechner Lajos

Szeged árvíz előtti terepszintjének feltöltése 16,1 millió m3 jó minőségű földanyag városba szállításával valósult meg. A feltöltő anyagot főleg Szőregről vitték a már meglévő vasúti hídon át, de Szentmihálytelekről és a város közvetlen környékéről is sokat termeltek ki. A munkálatokat a norvég származású budapesti Gregersen Guilbrand vállalkozó 180 munkanap alatt végezte el. A körtöltés övezte város-területnek mintegy felét takarja mesterséges földtömeg. A feltöltés vastagsága a belvárosban a közúti híd környékén a 6 m-t is meghaladja. A Nagykörúton belül a feltöltés 3 m-nél általában magasabb. Ha azonban az 1970. évi árvíz Adria feletti 83,98 m-es szintjét tekintjük, ma sincsen Szeged városának olyan tereppontja, amely ne az alatt feküdne. A feltöltés utáni térszín magassága ugyanis a belvárosi hídfő táján 83,5 m, a Tisza Lajos körúton 82,5 m, a Nagykörúton 81,4 m, az azon kívüli városrészekben 78,8-80,3 m, egyes beépítetlen területeken 78,5-81,5 m. Ha 1970-ben, vagy 2000-ben nem falazzák el a Tisza parti tégla mellvédfal lejáróit, a folyó vize szabadon a városba folyhatott volna.

Az 1970-es évtizedben, éppen az akkor elhárított árvízveszedelem tapasztalatai alapján megújult Szeged árvízvédelmi rendszere. A várost védő Tisza-parti tégla mellvédfalat vasbeton szögtámfal váltotta fel, amely a helyi Vízügyi Igazgatóság városképileg is jelentős alkotása.

Lechner Lajos városépítési elgondolásainak végrehajtása lényeges és tanulságos változásokat hozott létre a város térszínében, helyszínrajzában, épületeiben. Mindez igazodott a megelőző árvízvédelem szempontjaihoz, amely az újjáépített város kialakításának lényeges meghatározója volt, és évszázados időtávlatban járult hozzá a lakosság árvízi biztonság-érzetéhez. Kevesen vannak ma már tisztában azzal, hogy napjaikat a Tisza árvízszintje alatt élik, s életüket, lakó- és munkahelyüket az árvízvédelmi töltésrendszer, illetve az árvízi biztonság feltételeit megteremtőén rendezett város is védi.

33. Az épülő Városháza a színház tetejéről

Irodalom:

BOTÁR I. – Károlyi Zs.: A Tisza szabályozása. (Vízügyi Történeti Füzetek, 3-4.). Vízdok, Budapest, 1969.

DÉGEN I. – LÁSZLÓFFY W. – KÁROLYI Zs.: A szegedi árvíz, 1879- (Vízügyi Történeti Füzetek, 1.). Vízdok, Bp, 1969.

Dunka S. – Fejér L. – Vágás I.: A verítékes honfoglalás. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Bp., 1996.

Hidrológiai Közlöny, 1979. évi 6. sz. (Emlékszám az 1879- évi szegedi árvíz centenáriumán. Szerk.: VÁGÁS I.) kialakításának lényeges meghatározója volt, és évszázados időtávlatban járult hozzá a lakosság árvízi biztonság-érzetéhez. Kevesen vannak ma már tisztában azzal, hogy napjaikat a Tisza árvízszintje alatt élik, s életüket, lakó- és munkahelyüket az árvízvédelmi töltésrendszer, illetve az árvízi biztonság feltételeit megteremtőén rendezett város is védi.

Kardos I. (szerk.): Szeged árvízvédelmi rendszere. Vízdok, Budapest, 1975.

LÁSZLÓFFY W.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.

VÁGÁS I.: A Tisza árvizei. Vízdok, Budapest, 1982.

Vásárhelyi P.: A Tisza folyó általános szabályozása. (Buda, 1846. márc. 25.) Megjelent: Hidrológiai Közlöny, 1995.6. 323-335 o.

Ajánlott még: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Szegedi_nagyarviz/pages/004_az_ujjaepites.htm

The post Szeged és az újjáépítés appeared first on Hunita.

ZOMBORI ISTVÁN:

A VÁROS ÚJJÁÉPÍTÉSE

Az árvíz elől menekülni kényszerült szegediekben föl sem merült, hogy máshol települjenek le. Amint a lehetőségek adottak voltak visszatértek és hozzáláttak városuk újjáépítéséhez. A király teljhatalmú megbízatással június 4.-én Tisza Lajost (1832-1898) nevezte ki királyi biztossá.

A hosszú hónapokig elhúzódó áradás után Szeged csak 1879. augusztusában vált ismét száraz területté, ahol az egykori utcák helyén alig 300 ház árválkodott. A feladat rendkívüli volt. Nem házakat kellett ismét fölépíteni, hanem egy teljesen új várost teremteni. Az egyedülálló vállalkozás politikai és adminisztratív vezetője Tisza Lajos volt. A rendkívül szigorú és nagytekintélyű politikusnak döntő része volt abban, hogy alig négy év alatt, 1881-1883 között megszületett az új Szeged. Minőségileg is más volt ez a mérnöki asztalon tervezett, a kor legmodernebb városrendezési elveit megvalósító település.

34. Gabara Vince: gr. Tisza Lajos

A kormány kedvezményes kölcsönnel és építőanyag szállítással segített. Tisza Lajosnak sikerült megtörni az egymással torzsalkodó, saját érdekeiket előtérbe helyező városi vezetőség ügyeskedéseit és megvalósította az elkészített tervet. A terv kidolgozója Lechner Lajos (1833-1897) európai hírű városrendező szaktekintély volt.

A munka során feltöltötték a város mélyebb részeit, modern eljárással új fölmérést, várostérképet és új telekkönyvet készítettek. Az egykori girbe-gurba középkori utcákat a Tiszától kiinduló és félkörívben oda visszatérő két körutas, valamint abból kifelé vezető, sugárutakkal szabdalt szabályos úthálózat váltotta fel. A Nagykörút szélességét 38 méterben, a Kiskörútét és a sugárutakét 30 méterben, a kisebb utakét 20 méterben határozták meg.

Egyúttal elrendelték a főutak szilárd burkolatának elkészítését is. Előírták az úttest és a járdák szélességét, de azt is meghatározták, hogy az egész városban a járda és az úttest közti sávba fákat kell ültetni. Ezzel együtt megtervezték a csatornahálózatot. Meghatározták a Belvárosban és külvárosban építhető házak magasságát, típusát és építőanyagát. Megtervezték az új tiszai partfal kiépítését és a várost körülvevő töltésrendszert. A Belvároson belül tilos volt vályogból építeni, és egész Szegeden betiltották a nád- és zsindelytetőt.

Külön figyelmet szenteltek a közműveknek és középületeknek. Korszerű vágóhidat, malmokat, vízművet építettek. Szóba került, hogy villamosítással oldják meg a közvilágítást, de végül is anyagi megfontolásokból a gázlámpák mellett maradtak. A kor igényeinek megfelelő modern középület hálózatot terveztek: új városháza, református templom, színház, bíróság-törvényszék, állami fegyház, Csillagbörtön, főposta és távirda, honvéd tiszti lakóház, Kálvária kápolna, városi lányiskola, szegények háza, kisdedóvó, alsóvárosi elemi iskola, Mars téri kaszárnya, kórház stb. Természetesen számos nagy magánpalotát is emeltek.

Lechner Lajos megkülönböztetett figyelmet fordított a parkokra. A hajdani sivár, kopár város terein, utcáin mindenütt fákat telepítettek. Ekkor készült el az újszegedi park és a Széchenyi tér számos virágágyása. Lebontották a Tisza partján álló Várat, helyén szintén fás-virágos sétányt létesítettek. Megszépítették a Dugonics- és az Egyház-teret (a mai Dóm- és Aradi vértanúk tere).

A Vár 1686 óta a katonaság székhelye volt és közvetlenül Bécs alá tartozott. Szegedet igen érzékenyen érintette, hogy a Belváros szívében, a legjobb helyen olyan létesítmény volt, amelyre semmi befolyással nem rendelkezett. Ezért kérték a város vezetői a királytól március 17.-i látogatása alkalmából, hogy bocsássa rendelkezésükre a Várat. Amikor ez megtörtént és Szeged város tulajdonosként járhatott el – biztos ami biztos alapon – azonnal lebontották. Fontos volt az innen nyert tégla, de a politikai indíték sokkal jelentősebb volt. Kicsit olyan intézmény volt a Vár a szegedieknek, mint a Bastille a párizsiaknak.

35. Az új közúti híd (1883)

A március 17.-i király látogatás Szeged sorsára döntő hatással volt. Nemcsak azért, mert a pusztulás látványától megrendült uralkodó valóban számos olyan intézkedést foganatosított, amely túllépett az ilyenkor szokásos protokoll segítség szintjén, de az ezt követő időszakban is oda figyelt a Szegeden történtekre. Ennél is fontosabb volt azonban, hogy a király ide utazása igazi európai szenzációvá emelte az itt történteket. Az ekkor már bőséges nyugat-európai sajtó terjedelmes írásokban számolt be a király látogatásról számos képpel, rajzzal illusztrálva a felséges személy és a földönfutóvá vált szegedi lakosok megrendítő találkozását. Ezek a sajtó híradások őszinte sajnálatot, részvétet és igen jelentős adakozást indítottak el. Sok pénzadomány érkezett az európai országokból. Hálából a Nagykörút egyes szakaszait ezek fővárosairól nevezték el. így keletkezett a Bécsi, Londoni, Brüsszeli, Párizsi, Római és Berlini körút.

Szeged fontosságát a magyar gazdasági életben nemcsak mezőgazdasági termékei és kereskedelme indokolta, hanem fekvése is. A Dél-Európa felé tartó közlekedés fontos góca volt város, különösen, hogy 1858ban megépült a Tiszán átvezető vasúti híd. Két fontos vasút, az Alföld—Fiume és a Budapest-Temesvár vonalai keresztezték itt egymást. De a város nem rendelkezett állandó közúti kapcsolattal a folyó másik partjával. Ezért az újjáépítés egyik fő előirányzata az állandó közúti híd felépítése volt. Tervezésében és kivitelezésében újra bebizonyosodott, hogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában”.

1880 elején közigazgatásilag Szegedhez csatolták az addig Torontál vármegyéhez tartozó Újszegedet. Ez méginkább szükségessé tette az új híd megépítését. A kellő pénzösszeg előteremtése után 1880 első felében meghirdették a pályázatot. Az első díjat a párizsi Eiffel cég nyerte el, két pályaműve közül a másodikkal. A szerződés aláírására Gustave Eiffel személyesen utazott Szegedre, majd elkezdődtek a munkálatok és 1883-ban át is adták – bátran mondhatjuk – Európa egyik legszebb hídját. (Sajnos, 1944-ben felrobbantották). Még a hazai szakmai közvélemény körében sem közismert a tény, hogy az Eiffel cég díjnyertes tervét egy kitűnő magyar szakember, Feketeházy János (1842-1927) magyar királyi államvasúti mérnök készítette.

A legfontosabb középületek (városháza, színház stb.) igazolják a tervezési és kivitelezési munkáinak magas szakmai színvonalát és a korabeli építési gyakorlat igényességének szintjét. A családi házak építésére kidolgozták a kor – valószínűleg első – húsz típustervét. Közöttük szerepeltek „napsugaras” házak tervei is. Igen alapos műleírás és anyagkivonat könnyítette a terveknél az anyagbeszerzést és az elszámolást. Egységesebb színvonalat képviseltek az egy és kétemeletes lakóépületek tervei, túlnyomó részt iskolázott kézre valló homlokzati rajzaik segítették elérni a megvalósult épületek összhangját, alázatos egymás mellettiségét, illeszkedését.

36. Az épülő Széchenyi tér

Szeged városa, mivel lakosságának java része katolikus vallású volt az újjáépítés során elhatározta, hogy az árvízből történt megmenekülés emlékére, hálából templomot emel és ezt a fogadalomra való tekintettel Fogadalmi templomnak fogja hívni. 1914. június 7.-én helyezték el az alapkövet. Az itt készült okirat így fogalmaz: „Az 1879.évi március 12.-én bekövetkezett árvízkatasztrófa után beállott rekonstrukcionális kornak biztató sikerei, Apostoli Királyunk történelmi jelentőségre emelkedett reménykeltő szavai s a nemzetnek és a nagyvilágnak megnyilatkozott részvétele és áldozatkészsége a város szebb arányokban való újjáépítését biztosítván, a város közönsége az isteni Gondviselés iránt érzett hálából, de a város fejlődésének kívánalmaiként is, többrendbeli előtanácskozások után 1880. évi november hó 28. -án 491. sz. alatt hozott határozatával kimondotta: – azon cél lebeg szeme előtt, hogy ez újonnan megalapított városnak egy oly emlékszerű és kiválóan nagy alkotású temploma legyen, mely egyrészt a város igazi dísze, egyik legfőbb jelessége legyen, másrészt pedig ezen egyház a város katolikus híveinek a nagyobb számát kiváló alkalmakkor és nemzeti ünnepek alkalmával befogadni képes,- és emellett ugyanazon határozattal dr. Tóth János törvényhatósági tag indítványára kijelentette, hogy ‘-az új templomot a város közönségének az 1879. évi árvíz és emlékezetes szerencsétlenség megörökítésére FOGADALMI TEMPLOM-ul óhajtja fölemelni.’

37. A közúti híd építése

Az 1880-83 között mindössze négy év alatt végbement újjáépítés – Európa segítségével és uralkodói jóindulattal — Szegedből egy modern szerkezetű, közművekkel, közintézményekkel, parkokkal árvízi védművekkel ellátott új várost teremtett. Ezt követően Szeged építése folytatódott. Különösen a milleneumra (1896) időzítve kiemelkedően sok épület készült, de a folyamat tovább terjedt az I. világháborúig.

Trianon alapvetően megrendítette a város helyzetét. Lőw Imánuelt idézve: „Ide tolták Szeged alá a déli határt, s a lecsonkolt föld végvárosává lettünk”. A város azonban ezt is kiheverte, egyetemet, klinikákat, Dóm teret, Fogadalmi templomot, Hősök kapuját építettek. 1945 után a Rákosi korszakban (politikai okokból) megtorpant a bővülés, a határ mentiség negatív következményei egy évtizeden át sújtották Szegedet. Az 1960-as években azután megindult a lakótelepek építése és az 1980-as évek végére a város „belakta” a körtöltés által határolt területet.

Megindult a terjeszkedés kifele, beolvasztva a telepeket (Klebelsberg, Kecskés, Fodor, Aigner, Gyula-püspök, Szent Mihály stb.) és a környező falvakat (Szőreg, Tápé), továbbá Újszeged különböző részeit. De mindezek csak azt bizonyították, hogy az 1880-ban fölvázolt és kialakított városszerkezet megfelelt a 20. századi, követelményeknek és további fejlődést biztosít ahhoz, hogy Szeged modern, 21. századi európai város legyen.

38. Az épülő Belváros

Irodalom:

LECHNER LAJOS:  Szeged újjáépítése,  1891- Szeged, 2000. (hasonmás)

KULINYI ZSIGMOND: Szeged újkora. Szeged, 1901.

Bakonyi Tibor – Zombori István: Szegedárviz utáni (1879) rekonstrukciójának tervei,    in:   Műemlékvédelem,    1980.3. 132-140.

Ábrahám István – Zombori István (szerk.): A szegedi székesegyház. Szeged, 2001.

Ajánlott még: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Szegedi_nagyarviz/pages/004_az_ujjaepites.htm

The post A város újjáépítése appeared first on Hunita.