Az ókeresztény idők pannóniai születésű vértanú katonája, Szent Márton méltán népszerű a Kárpát-medence katolikus vidékein, hiszen István király, Imre herceg és Gellért püspök 1083-as szentté avatásáig az egyetlen bizonyosan „hazai” védőszent volt, még akkor is, ha a római provinciában élő papnak a magyarsághoz életében nem volt köze. Ünnepnapjához két dolog, a liba és a bor kapcsolódik.
A libator római szokás volt, onnan szivárgott be a keresztény hagyományba, a bor pedig körülbelül ekkorra forr ki, így a hordóba be lehet ütni a dugót. Innen a szegedi nagytájon ismert „borfujtó Szent Márton” elnevezés.
Seregi Szabinának, az intézmény kommunikációs munkatársának a közlése szerint szombaton dél körül az ünneplő közönség muzsikaszóval vonul a skanzen közepén található olvasóköri épülethez. Az újbor kóstolása, értékelése után a szertartásos dugózás következik. A gyerekeket ludas kézműves foglalkozások várják, újdonságként pedig a kicsik és nagyok bekapcsolódhatnak a libakereső versenybe is. A park területén öt libát dugnak el, ezeket kell a gyerekeknek és a felnőtteknek megtalálniuk. Várható, hogy a szárnyasok hangos gágogással fedik föl rejtekhelyüket, így a feladat nem ígérkezik túl nehéznek. A legjobbak jutalma egy-egy sült liba lesz.
A tanyai iskola épületében Márton-napi oskola várja a padokba beülőket, itt Szent Márton életével és az ünnepéhez kapcsolódó szokásokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Természetesen a Márton-napi ínyencségek sem maradhatnak el: a Szeri csárdában falusi libalevest csigatésztával, kemencében készített, libahúsos töltött káposztát és tanyasi fokhagymás libacombot kínálnak vörösboros párolt káposztával és sült fahéjas almával azoknak, akik megéheznek.

The post Borfujtó Szent Márton ünnepe és libator Ópusztaszeren appeared first on Hunita.