Rögtönzött tárlat rendezhető bármely iskolában, vagy akár munkahelyen is!

A Keskenyúton Alapítvány „Délvidéki Tragédiánk 1944-45” vándorkiállítása bárhol, osztályteremben, de akár még az utcán is fölállítható. A mozgótárlat 3 perc alatt állítható és bontható.

A csaknem 70 éven át elhallgatott Délvidéki Magyar Holokauszt végre megismerhető, és megismertethető a magyar testvéreinkkel.
Más népek szenvedéseit mi magyarok le nem becsüljük. A szenvedőkkel mi mélyen együttérzünk.
De legjobban mindenkinek a saját szenvedése fáj!
Itt az idő megismerni végre a magunk elhallgatott megkínzatását, a Délvidéki Magyar Holokausztot!

Holokauszt-kirándulásokra már pénzt is ad a magyar állam!
Javaslatom, délvidéki kirándulás pestieknek:
„A Hősök terétől a Csúrogi Dögkútig!”

Nagyon tanulságos lesz a bűnös város gyermekeinek az elhallgatott történelem!
Végre megismerkedhetnek a magyar holokauszt torokszorító döbbenetével…
Például Csúroggal, ahol aggastyántól a csecsemőig minden magyart kiirtottak. A dögkútba hányták őket, és azóta büntetlen a házaikban laknak… A maroknyi holokauszt-túlélő által a dögkút mellett emelt kereszteket pedig élvezettel gyalázzák meg évről-évre…

Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007. Teleki Júlia könyve az 1944-45-ös Délvidéki Magyar Holokausztról, annak egy véres fejezetéről szól. Az írónő maga is áldozata volt a magyarok ellen elkövetett kegyetlenkedéseknek. Csúrogi magyar holokauszt-túlélőként kutatja a vadállatias vérengzés körülményeit. Éveken keresztül azon kevesek egyike volt, aki felemelte hangját és kutatni merte a délvidéki magyarság egyik legszomorúbb történelmi korszakát. Elhallgatták Őt mindeddig a megroppantott gerincű anyaországban is. Egy tisztes Hazában könyve kötelező olvasmányként állna minden magyar polcán, a főhelyen. A gimnázium negyedik osztályát elvégezni pedig diák nem tudná, érettségit nem tehetne Magyarországon, hiszen a lelkiismerete sem engedné, hogy magyar testvérei kínszenvedésének történetét meg ne ismerje… Ezt a kötelező olvasmányt magyar állami támogatás kell, hogy eljuttassa minden középiskolába, minden magyar diákhoz a Kárpát-medencében!

Minden (középiskolás) pesti diák megérdemli, hogy lássa végre a szörnyűségek helyszíneit, és a helyeiken évről-évre meggyalázott és lerombolt „emlékműveket”.

A kirándulásokat rendszeressé és minden iskola számára elérhetővé kell tenni!
A Külügyi Intézet pályázat-támogatásával…

Illendő lenne persze, ha a kommunista rác tömeggyilkosok – a partizánok – (jog)utódjai is megtámogatnák e holokauszt-kirándulásokat, és fölállítanák végre a hiányzó magyar szobrokat és holokauszt-emlékmúzeumokat.
EU-csatlakozásuk alapföltételeihez a Délvidék hazatérése előtt a kiirtottak hozzátartozóinak, a Magyar Holokauszt túlélőinek teljeskörű kárpótlása is hozzátartozik, természetesen.

Éppen 70 éve késik a magyar holokauszt-túlélők, valamint a magyar áldozatok hozzátartozóinak minden-ízigleni kárpótlása…
A működő minta pedig adott: Ahogyan és amennyit Németország fizet a zsidóságnak. Mi magyarok nem kérünk többet! (Még visszamenőleges kamatos kamatokat sem a hosszú sumákolásért, maszatolásért és halogatásért.)
Nem várunk mást, csak egyenlő elbánást!

Magyarországon többé nem nőhet úgy föl ember, hogy meg ne ismerje a magyar Délvidékről hiányzó százezernyi magyar szenvedéstörténetét.

Ajánlott olvasmányok: A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma

Tisztelettel:
Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Kelt: Ígéret (május) hava 7.-én, Josip Broz Tito, a kommunista népirtó születésnapján.
(A Magyar Holokauszt főbűnösét, a Délvidéken kiirtott százezer magyar haláláért életében még csak kérdőre sem vonták.)

Ajánlott hálló-oldal: Keskenyút – kiadványok

HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok…

The post A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken… appeared first on Hunita.

A Szanka-gyűlytemény képezheti alapját a világháborús kiállításnak.
Ez egy 30 éves munka eredményeként összeszedett rendkívül sokrétű ereklye- és fegyver-gyűlytemény, mely egészében kiállítva mind a mai napig sehol sem volt. Most itt az ideje, itt az alkalom, a századik évforduló, hogy láthassuk és átérezhessük végre öregatyáink és dédatyáink hősiességét. Hősiességük akkor is példakép, ha emléküket meggyalázta is a hozzájuk méltatlan magyarellenes pesti csürhe, a kor szennyes politikai hordaléka. Hősiesség, melyet a hazaárulók – Kár(ty)olyiak és más idegenszívűek – elkártyáztak a bűnös városban, Budapesten a Vörös Terrorba torkolló, nemzetellenes összeesküvésben…

Európa-szerte megemlékeznek a hatalmas véráldozatokról. Lásd: Remembrance Day – a Nagy Háborúban elesettek emlékezete
Jóformán csak mi, magyarok nem emlékezünk. Mi akik, a legtöbbet szenvedtünk. A nemzet, mely egy tapodtat, egy talpalatnyi földet nem vesztett háborúban, mégis kevesebb, mint harmadára csonkíttatott „legyőzői” által, békében…

A nagyobb magyar városok önkormányzatai is készülnek a megemlékezésre. De Szeged gyüttmönt, szélhordta senkiháziai, a jelent bitorló toronyaljasok erre sem gondolnak. Gyökérteleneknek ördögszekérség az élete! Hasznot húznak, amiből tudnak, de ahhoz hozzá nem tesznek, nem is tudnak! Aztán tovább görögnek. A rablott kincs(ünk)ből majd megélnek!

Így hát marad a polgári kezdeményezés!

Már több, mint egy esztendeje tervezgetjük Hőseink múzeumát, mire rádöbbenünk, hogy eleink is gondoltak már erre.
Szegedi Hadimúzeum…
Bármilyen meglepő is, nem példa nélküli e gondolat. Volt már ilyen terv! A Szegedi Hadimúzeum terve megfogalmazódott már csaknem 88 esztendővel ezelőtt!

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító – elnök

Ajánlott olvasmány még: Remembrance Day – a Nagy Háborúban elesettek emlékezete

The post A 100 éves Nagy Háború emléke – Szegedi Hadimúzeum appeared first on Hunita.

Életveszélyessé nyilvánította a szombat este kigyulladt veszprémi Bakonyi tájházat a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – tájékoztatta az igazgatóság szóvivője vasárnap az MTI-t.

Csépányi-Barczi Petra elmondta: a Bakonyi tájház lángra kapott tetejét hajnalban oltották el a tűzoltók.
Szerencsére a belső terekre nem terjedt át a tűz, az ott lévő berendezési, kiállítási tárgyakat a tűzoltók és a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum munkatársai kihordták az épületből.
Az igazgatóság vészvédelmi (beteges xenomániával: „katasztrófavédelmi”) műveleti szolgálata a helyszíni szemléjén életveszélyessé nyilvánította az épületet – tette hozzá.

A Bakonyi tájház a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum szomszédságában áll, Veszprém város központi részén.

A Bakonyi tájház az egyik legrégebbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely.
1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. A tájház háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós épület.

Vajon ki gyúlytogatja magyar értékeinket?

Itt az idő példaértékű büntetést kiróni! A törvény adta legnagyobbat!
Tanuljon belőle minden antimagyar lafanc!
Egyszer s mindenkorra!

A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány ezúton közadakozást hirdet az épület és a kiállítás helyreállítására.
Alapként fölajánlunk százezer forintot e nemes célra.

Tisztelettel:

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
www.makultur.hu
alapító

The post Fölgyúlytották a veszprémi Bakonyi tájházat! appeared first on Hunita.

Tisztelt Polgármester Úr!

Mivel nem leltem Önhöz jobb elérhetőséget, így most ide írok elsőként.

Vaszary János Születésnapja alkalmából ezúton fölajánlom segítségemet és egyben indítványozom a Vaszary-villa emlékmúzeummá alakítását.
Az ügy nem különösebben sürgős, de négy év múlva itt a 150. születésnap!
Akkorra lenne érdemes időzíteni a Vaszary-villa Múzeum megnyitását.

A Toroczkai Wigand Ede tervezte Vaszary-villa Tatán a Művész közben Tata büszkesége és idegenforgalmi vonzerejének egyik sarokpontja lehet…

Balatonfüred hasonló nevű villájának kialakításához hasonló sikert kívánva …

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
www.makultur.hu

2013. Enyészet (november) hava 30.-án

1867 – Vaszary János magyar festőművész, főiskolai tanár († 1937)
Vaszary János önarcképe, 1887.

A Toroczkai Wigand Ede tervezte Vaszary-villa Tatán a Művész közben – A Magyar Kultúrális Örökség alapítvány javaslata: Vaszary-villa múzeummá alakítása máig is adóssága a magyar utókornak…

Vaszary Villa Galéria – Balatonfüred

A hányattatott sorsú épület a 2010-re megvalósult restaurálással Balatonfüred egyik legrangosabb és legjelentősebb épülete lett. A főként képzőművészeti alkotásokat bemutató épületegyüttesben a kiállításokat irodalmi, zenés és előadói estek kísérik, sőt, egy-egy alkalommal neves közéleti személyiségek, művészek vezetésével haladhatunk végig a villa csodálatosan felújított épületében.

A Vaszary Villa az egész család számára tartalmas szórakozást ígér; a tematikus múzeumpedagógiai foglalkozások hat éves kortól kínálnak különleges programot a kicsiknek, míg a felnőtt látogatók igényes időtöltéséről a Vaszary Kávézó és a Vaszary emlékeket és relikviákat is árusító Vaszary Könyvesbolt gondoskodik.

Cím: 8230 Balatonfüred, Honvéd u. 2-4.

The post Vaszary-villa Múzeum appeared first on Hunita.

A május elsejei avítt kötődéstől igazán meg kellene már szabadulnia a modern magyarságnak. Egy érett nemzethez nem méltó a sajátja helyett más évfordulóit ünnepelgetni. Majd ünnepli azt, aki akarja. Bárki kiveheti a szabadságát és vigadhat. Ahogyan megszabadultunk a november 7.-étől, úgy könnyedén megszabadulhatunk a május elsejéktől is. Meghagyva persze az ünneplés lehetőségét annak, akinek világnézete, vagy vallása úgy kívánja.

A mi örökségünk Nándorfehérvár és a diadala, nem pedig holmi idegen május elsejék! Ahogyan már a módszerváltozással töröltük a november 7.-éket, úgy törölhetnénk le a Vörös Terror üres sör-virsli tolongásainak kétes emlékét is…

Ha munkaszüneti nap, hát a magyarnak Áldás hava (július) 22.-e, a Diadal Napja illendő, a diadalhoz méltó ünnepléssel, hagyományőrző fölvonulásokkal, korabeli hőseinket és vitézségüket idéző gyermekműsorokkal.

A Nándorfehérvári Csata. (Ismeretlen, 19. századi festő munkája)
A kép közepén kereszttel a kezében a győzelembe vetett hit hőse, Kapisztrán János.

A Nándorfehérvári Diadal 555. évfordulója alkalmából a Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány már indítványozta Áldás hava (július) 22.-e nemzeti ünnepnappá és – május elseje helyett – munkaszüneti nappá nyilvánítását Magyarországon.

Idén ugyan vasárnapra esett, de jövőre már keddi nap lesz. Érdemes elmerengeni rajta, a május elsejét kellene jövőre is munkátlanul elvesztegetni, vagy Nándorfehérvár hangulatát idéző párviadalokat néznénk inkább a diadal évfordulóján, Nemzeti Ünnepen, magyar szabadnapunkon…

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
Alapító
www.makultur.hu

Emlékeztetőül: 2011-05-01 – Május elseje – nemzeti ünnep – Még mindig?

Ajánlott oldal még:

Magyar csaták újratöltve

Megvívhatjuk harcainkat – Megnyerhetjük csatáinkat! A Mohácsi Csata megnyerhető, de a Piski Csata is újrajátszható a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével …

The post Nemzeti Ünnepünk – Nándorfehérvár Napja appeared first on Hunita.

Sajtóközlemény
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány

A 20th Century Fox filmgyáróriás alapítója halálának 60. évfordulója alkalmából a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány bejelenti, hogy Fox (Fried) Vilmos honi szülőházának fölújítását és abban – a szülőház berendezésén, hangulatának fölelevenítésén túl – egy modern filmmúzeum kialakítását is kezdeményezi. Kezdeményezésünkhöz bármilyen támogatást – kormányzati de akár magánfölajánlást is – szeretettel fogadunk.

Tolcsva, a szülőfalu önkormányzatának támogató, együttműködési szándékáról biztosította az alapítványt Csoma Ernő polgármester úr, akivel a tárgyalások ezügyben már korábban megkezdődtek.

Fox (Fried) Vilmos szülőháza áll, bár ma már erősen fölújításra szorul! Jobb sorsát várja a boráról is méltán híres magyar Tolcsván. Az épület jelenleg vegyes tulajdonban van. A tulajdonjog rendezése és állagának fölmérése után megkezdődhet a tervezés. Az alaptervezet lehet: a felújított szülőház az eredeti állapothoz hasonló környezet kialakításával, a hagyaték bizonyos darabjainak kiállításával. Egy távlati terv azonban egy jóval nagyobbívű „médiamúzeum” kialakítása irányába mutat, mely a legelsőtől a legmodernebb Fox-filmek és a kezdetitől a mai Fox-technikák bemutatásáig számtalan dolgot felölelhet.

Fox (Fried) Vilmos a modern filmvilág megalapítója igazán megérdemli, hogy szülőháza fönnmaradjon és más nagyságokhoz hasonlatosan rajongók zarándokhelyévé váljon. A film maga is látványos téma és a ma is működő filmgyár olyan darabokat produkál, mellyel ez a szülőház egy átlagos, „csendes” múzeumnál sokkal többet és izgalmasabb adhat majd a látogatóknak.

Fox (Fried) Vilmos szülőháza a magyar kulturális örökség része. Vidéki magyar ház, melyből szülöttével egy új világ nőtt ki, és egész gondolkodásunkat átalakította. Magyarországnak pedig – jelen helyzetében – különösen szüksége van nagy szülötteinek emlékezetére, ahogyan a világnak is szüksége van a felemelő példákra, amilyen Fox (Fried) Vilmos üstökösszerű tündöklése is volt, és amilyen fényes és látványos szellemi öröksége ma is.

Reméljük, hogy hamarosan már nem csak a Fox filmgyár vetítőterme falán lesz (magyar és angol nyelven) olvasható az 1927-es sikerfilm, a Hetedik mennyország nyitó mondata: „Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk„.

Tisztelettel:

Dr Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

www.makultur.hu

Ajánlott oldal: Tervezett múzeumaink

The post 20th Century Fox Emlékház – 60 éve hunyt el Fox (Fried) Vilmos appeared first on Hunita.