Magát jobb oldalinak mondó párt is ünnepelgeti…

Ugyan mi fontosabb ma a magyarnak? A chicagói csőcselék, vagy magyar nagyságrendekkel jelentősebb tragédiáink (tatárjárás, törökdúlás, Habsburg-rontás, szovjet fosztogatás) emlékezete. Netán magyar sikereink, nemzeti önbecsülésünk, magyar eszmélésünk?!

Négy napos ünnep néhány tomboló tüntető munkás emlékére! Nem túlzás ez?
A „Munka Ünnepe”… sörrel és virslivel… többé-kevésbé részegen…
Ünnepeljük a munkát? Hát legyen! Ünnepelje, aki akarja! Dolgozhat akár kétszer annyit is! Akár többször annyit is, Sztahanov emlékére is! De ebben csak akadály lehet ez a kelletlen szabadnap!

Hogyan is létezhet, hogy a május 1-je még mindig munkaszüneti nap a rendszerváltás után 21 esztendővel?

Május elseje a nemzetközi baloldal(iság) ünnepe, nem a magyarságé! A nemzetközi baloldal meg nemigen hozott semmi jót a magyar nemzetnek… Két Vörös Terrort. Egy rövidebbet 133 naposat 1919-ben, aztán meg egy kiadósabbat fél évszázadon át. A vörös agymosás és terror oly sikeres volt, hogy két „retro” változata is kerekedett: a Horn-korszak, majd jött a deform korszak dögvirága, a 8 esztendős szabadrablás és nemzetvesztés, meg nemzeti kincsünk kiárusítása. D-207  egyetlen őszinte érdeklődésért (Hová tűnik a pénz Csillag elvtárs kezei közt?) a sűllyesztőben végezve a még elaljasultabb Furcsány-Bajnagy ámokfutásnak adta át a terepet…

1919 Május elseje… (a képen)

Teljesen érthetetlen, hogy a chicagoi csőcselék tombolását (és annak megtorlását) miért is kellene ünnepelnünk nekünk magyaroknak Magyarországon a 21. században…

Az meg ugyan még érthetetlenebb, miért is kell ennek az „ünnep”-nek a szabadnapiság?

Ünnepelje bárki a május elsejét, a munka ünnepét! Szabadon! Dolgozzon csak akárki amennyit akar!
Ha meg nem akar… mert május elseje számára henyenap, hát majd szabadságolást kér, aki azt ünnepelni henyéléssel akarja. Nekünk magyaroknak pedig immár lehetne helyette egy igazi ünnepnapunk. Lehet hát helyette egy valóban szabadnap, egy valóban ünnepi, munkaszüneti nap!
Nemzeti önbecsülésünk nagyon szomjazik már a sikereink emlegetésére: Legyen hát munkaszüneti nap Nemzeti Diadalunk napja!

A legdiadalmasabb Nándorfehérvár, a győzedelmes csata napja! Május elseje helyett lehet ünnepünk a Nemzeti Diadal Napja – július 22.-e!

Ha volt rendszerváltás… Ennyit igazán megérdemel már a magyar!

Vannak azonban (valóban) ünnepelni való dolgok május elsején is!

Csak érdemes a helyükön emlegetni őket! – Jeles és érdemes május elsejék:

• 1576 május elsején – Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák.
• 1630 május elseje – A Pozsonyi országgyűlés kezdete.
• 1881 május elsején – Megkezdi működését az első budapesti Telefonközpont, Puskás Tivadar találmánya. Az első telefonos kisasszony Matkovics Júlia.
• 1896 május elseje – A budapesti Vígszínház megnyitása napja.
• 1944 május elsején – Vitéz Heppes Aladár repülő őrnagy parancsnoksága alatt – a korábbi 2/1. kolozsvári, az 1/1. szolnoki és 5/3. mátyásföldi vadászrepülő-századokból – létrejön a Magyar királyi 101/I. honi vadászrepülő-osztály.
• 1957 május elsején – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió.

És e napon – május elsején – ünnepelhetjük a születésnapját alábbi nagyjainknak is:

• 1620 május elseje – Zrínyi Miklós magyar költő, hadvezér születésnapja. († 1664)
• 1860 május elseje – Zielinski Szilárd magyar építészmérnök, az első vasbeton víztornyaink építőjének születésnapja. († 1924)
• 1901 május elseje – Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész születésnapja. († 1945)

Május elseje hagyományosan a májusfa-állítás napja. Első katolikus feljegyzése talán a 14. század-ból való, de az itt élő keltának vagy eturnak nevezett népnél is megvolt, ott még az istennő násza keretében.

No persze a nemzetellenes komenista propaganda május elsejés sikere mellett még mást is gyászolhatunk e napon: 1711 május elsején esett meg a szatmári békeszerződés április 29-én véglegesített szövegének ünnepélyes aláírása az előző napi nagymajtényi zászlóletételt követően.
No meg e napon gyászolhatjuk Munkácsy Mihály magyar festőművész (1900) halála napját is…

De mennyivel szebb is lenne e rosszemlékű napnál egy igazi ünnepnap!
Nándorfehérvár diadala napja (1456. Áldás hava, azaz július 22.-e) bizony alkalmas lenne erre!

Nándorfehérvárra pedig bizony Szögedről indult Hunyadi János serege…

Tudatosabb május elsejéket!
és
Szöbb Magyar Ünnep(ök)et!
kíván tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
www.ujszeged.hu

Kapisztrán János, a magyar szabadság és a keresztény hit hősének halálára október 23-án emlékezhetünk, ugyan azon a napon, amikor az 1956-os forradalom vértanúiról is megemlékezünk. (A képen: Kapisztrán János szobra a Budai várban.)

Ajánlott olvasmány: Május elseje – ünnep vagy gyász?!

The post Május elseje – nemzeti ünnep – Még mindig? appeared first on Hunita.

Közleményük szerint a rendőrség Gyorskocsi utcai épületénél tiltakozásul ülősztrájk kezdődik. Vajnai Attila az MTI-nek azt mondta: „a nemzetközi munkásmozgalom elleni diktatórikus fellépés” ellen tiltakoznak, és követelik az éppen kihallgatott Nyári Zsolt elengedését. A pártelnök közölte azt is, hogy a május elsejei programokon részt vesznek, és „minden helyszínen használják” a vörös csillagot.
Az MTI megkeresésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság az alábbi  tájékoztatást adta:
„a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai 2012. május 1-jén a főváros XIV. kerületéből 1 főt, a II. kerületéből 4 főt állítottak elő önkényuralmi jelkép használata bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt”.
Az ügy egyik előzménye, hogy Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnöke egy 2004. május elsejei pécsi szakszervezeti rendezvényen úgy vonult fel, hogy a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű ötágú vörös csillagot viselt. A jelképet, mivel nyilatkozott a helyi televíziónak, sokan láthatták. Az emiatt ellene indított büntetőeljárás végén megrovásban részesítették Fratanolo Jánost, ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely tavaly novemberben jogsértőnek minősítette az ítéletet.
A kormány a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése ellenére kitart a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett – derült ki abból a jelentésből és határozati javaslatból, amelyet április 20-án nyújtott be a parlamentnek Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter. A kabinet ugyanis nem ért egyet a jogerős ítélettel, amely arra kötelezi a magyar államot, hogy június 8-áig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak.
Az igazságügyi tárca szerint mivel a hatályos büntető törvénykönyvnek az Alkotmánybíróság által 2000-ben megerősített passzusával ellentétes a strasbourgi ítélet, a határozat végrehajtásával kapcsolatban az Országgyűlésnek kell döntést hoznia.

Az önkényuralmi jelképek használatának tilalma :

A Büntető Törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdése szerint  „Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.”

(MTI nyomán)

The post Előállítások vörös csillag viselése miatt appeared first on Hunita.