De ugyan… Miért is ? 
Először is, mert a kommunista párt tagságával (is) büszkélkedő József Attila e napon született 1905-ben.
Másodszor is, azért mert – vagy inkább az előző durva politikai(lag máig ki nem igazított) bakit helyesbítendően – e napon született 1900-ban a szász-magyar (hungarus) remekíró Márai Sándor is.
A fél évszázados Vörös Terror alatt Márai Sándort agyonhallgatták, amíg József Attilát meg (a kommunista kötődése miatt) alaposan túlajnározták…
Az internáci Vörös Köd még mindig itt ül a Magyarságon. De inkább csak (kisbetűvel) magyarságon…

Ez a nap a Magyar Kommunista Költészet Napja !
vagy… a Kommunista Magyar Költészet Napja !

De mikor is van a Magyar Költészet Napja ?!
Értelemszerűen a Legnagyobb Magyar Költő szülinapján…
Ki a Legnagyobb ?
Ez bizony vitatható…
A magam ajánlata Weöres !

WEÖRES SÁNDOR 110. SZÜLINAPJÁT KÖVETŐEN… pedig érdemes lenne elgondolkodni,
hogy kihez is kötjük a Magyar Költészet Napját !

Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. 
Költőként, íróként, majd műfordítóként is megmutatta,
hogy Ő a modern Magyar Irodalom világirodalmi rangú alkotója.

A Magyar Költészet Napja‘t az Ő szülinapjához illik igazítanunk (a komcsi-proli fAtilla helyett) !!!

Magyar Emlékeinkben… Éljen hát Weöres Sándor meg vele a Magyar Költészet Napja !

A mindent elárasztó hazaárulásnak meg legyen végre vége !
A Magyar Költészet Napja‘t – ha valamihez, hát – az Ő szülinapjához illik igazítanunk !!!
… a komcsi-proli psziho- és szociopatha Jó zse fAtilla helyett … (Aki csak bele is olvasott József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben művébe, annak erről soha többé kétségei nem lehetnek…)

No itt van egy kis szerecsenmosdatás, de a 14. perc táján már süt a megtestesült rossz :

Ébresztő Magyarország !

De addig is hadd zengjen ! A nemzetellenes komcsi terrort máig majmolón :
WEÖRES SÁNDOR – MAJOMORSZÁG – Ébresztő Majomország ! Elég a honvesztő-hízlalásból !

A mai mammóni világ betegítő és kirekesztő, internáci közege ellen rengeteg természetes védekezési lehetőségünk van. Keresztény országban legelőször is itt van a HITünk !!! Az ima és minden jó táltulás (meditáció) természetesen erősíti az immunrendszert is.

A lelki védekezés, az immunizáló léleképítés csodás módja : a Költészet !
A verstanulás meg a szavalás…

Védekezzünk ma lélekben a Költészet Erejével !

A magyar költészet napját 1964 óta – a kommunizmus örökén – József Attila születésnapja alkalmából Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük.

József Attila – született Budapesten, Ferencvárosban, 1905 Szelek (április) hava 11.-én

A rendszerváltozás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a továbbra is József Attila születésnapjával fémjelzett Magyar Költészet Napja rendezvényeihez.

Talán e napon legillendőbb éppen a Születésnapomra versével emlékeznünk a költőre. Már csak azért is mert mérhetetlen önzése és halálos nárcizmusa révén e versikéje indíthatta el a Költészet Napját…
A Csík Zenekar népszerűen, de szellemesen meg is zenésítette. Hallgassuk hát az Ő előadásukban :

A nagyon érdeklődők kedvéért pedig íme az eredeti, csaknem végső változat, mely fönnmaradt piszkozatában is:

A Magyar Költészet Napjának ünneplését pedig akár „családiasíthatjuk” e költemény gyermekeink körében való verselésével-éneklésével is…
József Attila sem kívánhatna szebbet a szülinapján!

Akinek az ízlését és kedélyét pedig zavarná József Attila bal(j)os búbaja (és anti-Horger-izmusa), annak figyelmébe ajánljuk, hogy Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük – már 5 évvel régebb óta – Márai Sándor szülinapját is !
A Vörös Terror által kirekesztett Márai Sándor pedig a szovjet megszállás alatt a kisemmizett magyar polgárság elhallgatott irodalmi eszménye volt.

Márai Sándor – született Kassán, 1900 Szelek (április) hava 11.-én
Tihanyi Lajos rajza 1924-ből

Máraitól pedig e napra talán legillendőbb az alábbi idézet:

Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? …
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt…

Márai szobra a szülővárosában, (a máig megszállás alatt álló) Kassán – Gáspár Péter alkotása.

Márai Sándortól ez ünnepre költeményeknél is ünnepélyesebb vallomása önmagáról: „Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”

Ünnepi Üdvözlettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány :

VÍRUSVINNYOGÁS HELYETT ITT A KÖLTÉSZET NAPJA !

Ma van a Költészet Napja ! Mivel immáron több, mint egy éve másról sem hallani, csak a vírussal kapcsolatos rémhírekről, itt az idő ebből ma (is) kitörni ! 

JÖJJ EL, SZABADSÁG ! – TE SZÜLJ NEKEM RENDET ! 2023

LEVEGŐT ! – Éppen Enyészet (november) hava 21.-én született e fohász…
Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! 

Olvasói hozzászólás :

A legnagyobb és egyetlen világhírű magyar költőnk, Petőfi Sándor föltárt földi maradványai máig nincsenek eltemetve, csontjai egy nyugati kolostorban egy bőröndben várják a végtisztesség megadását.

Petőfi születési helye máig tévesen szerepel, Petőfi valós apja eltagadva, Petőfi költészete megcsonkítva, 1849-es elhurcolása eltagadva, utóélete eltagadva, halálának helyszíne és időpontja eltagadva, barguzini sírja eltagadva, elhazudva, a burjátföldi Petőfi leszármazott rokonok eltagadva, megtagadva, Petőfi földi maradványai kényszerűségből titokban nyugatra menekítve, a költő burjátföldi orosz nyelvű versei eltagadva, a földi maradványai egy része  a Fiumei úti sírkertben elhantolva, melyről szinte senki nem tud, mert itthon eltagadták és/vagy nevetség tárgyává tették. 

Az MTA MINDENKORI VEZETÉSE több mint 170 éve  (el)hallgat/hamisít/ferdít/nevetség és gúny tárgyává tesz mindent, ami a hivatalos hazugságoknak ellent mer mondani.

MTA: Senkit nem deportáltak a cári Oroszországba, főleg nem Petőfit, a barguzini csontok egy ottani zsidónőé , nem Petőfié, minden további kutakodás berekesztve, ellehetetlenítve.

Uff! ÉN BESZÉLTEM, A MINDENHATÓ MTA! 

Katona Imre

The post A Magyar Költészet Napja – Kinek is a napja ? appeared first on Hunita.

Miért is ? 
Először is, mert a kommunista párt tagságával is büszkélkedő József Attila e napon született 1905-ben.
Másodszor is, azért mert – vagy inkább az előző durva politikai(lag máig nem igazított) bakit helyesbítendően – e napon született 1900-ban a szász-magyar (hungarus) remekíró Márai Sándor is.
A fél évszázados Vörös Terror alatt Márai Sándort agyonhallgatták, míg József Attilát meg (a kommunista kötődése miatt) túlajnározták…
Az internáci Vörös Köd még mindig itt ül a magyarságon.

WEÖRES SÁNDOR 110. SZÜLINAPJÁT KÖVETŐEN… pedig érdemes lenne elgondolkodni,
hogy kihez is kötjük a Magyar Költészet Napját !

Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. 
Költőként, íróként, majd műfordítóként is megmutatta,
hogy Ő a modern Magyar Irodalom világirodalmi rangú alkotója.

A Magyar Költészet Napja‘t az Ő szülinapjához illik igazítanunk (a komcsi-proli fAtilla helyett) !!!

Magyar Emlékeinkben… Éljen hát Weöres Sándor meg vele a Magyar Költészet Napja !

A mindent elárasztó hazaárulásnak meg legyen végre vége !
A Magyar Költészet Napja‘t – ha valamihez, hát – az Ő szülinapjához illik igazítanunk !!!
… a komcsi-proli psziho- és szociopatha Jó zse fAtilla helyett … (Aki csak bele is olvasott József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben művébe, annak erről soha többé kétségei nem lehetnek…)

No itt van egy kis szerecsenmosdatás, de a 14. perc táján már süt a megtestesült rossz :

Ébresztő Magyarország !

De addig is hadd zengjen ! A nemzetellenes komcsi terrort máig majmolón :
WEÖRES SÁNDOR – MAJOMORSZÁG – Ébresztő Majomország ! Elég a honvesztő-hízlalásból !

A mai mammóni világ betegítő és kirekesztő, internáci közege ellen rengeteg természetes védekezési lehetőségünk van. Keresztény országban legelőször is itt van a HITünk !!! Az ima és minden jó táltulás (meditáció) természetesen erősíti az immunrendszert is.

A lelki védekezés, az immunizáló léleképítés csodás módja : a Költészet !
A verstanulás meg a szavalás…

Védekezzünk ma lélekben a Költészet Erejével !

A magyar költészet napját 1964 óta – a kommunizmus örökén – József Attila születésnapja alkalmából Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük.

József Attila – született Budapesten, Ferencvárosban, 1905 Szelek (április) hava 11.-én

A rendszerváltozás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a továbbra is József Attila születésnapjával fémjelzett Magyar Költészet Napja rendezvényeihez.

Talán e napon legillendőbb éppen a Születésnapomra versével emlékeznünk a költőre. Már csak azért is mert mérhetetlen önzése és halálos nárcizmusa révén e versikéje indíthatta el a Költészet Napját…
A Csík Zenekar népszerűen, de szellemesen meg is zenésítette. Hallgassuk hát az Ő előadásukban :

A nagyon érdeklődők kedvéért pedig íme az eredeti, csaknem végső változat, mely fönnmaradt piszkozatában is:

A Magyar Költészet Napjának ünneplését pedig akár „családiasíthatjuk” e költemény gyermekeink körében való verselésével-éneklésével is…
József Attila sem kívánhatna szebbet a szülinapján!

Akinek az ízlését és kedélyét pedig zavarná József Attila bal(j)os búbaja (és anti-Horger-izmusa), annak figyelmébe ajánljuk, hogy Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük – már 5 évvel régebb óta – Márai Sándor szülinapját is !
A Vörös Terror által kirekesztett Márai Sándor pedig a szovjet megszállás alatt a kisemmizett magyar polgárság elhallgatott irodalmi eszménye volt.

Márai Sándor – született Kassán, 1900 Szelek (április) hava 11.-én
Tihanyi Lajos rajza 1924-ből

Máraitól pedig e napra talán legillendőbb az alábbi idézet:

Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? …
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt…

Márai szobra a szülővárosában, (a máig megszállás alatt álló) Kassán – Gáspár Péter alkotása.

Márai Sándortól ez ünnepre költeményeknél is ünnepélyesebb vallomása önmagáról: „Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”

Ünnepi Üdvözlettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány :

VÍRUSVINNYOGÁS HELYETT ITT A KÖLTÉSZET NAPJA !

Ma van a Költészet Napja ! Mivel immáron több, mint egy éve másról sem hallani, csak a vírussal kapcsolatos rémhírekről, itt az idő ebből ma (is) kitörni ! 

JÖJJ EL, SZABADSÁG ! – TE SZÜLJ NEKEM RENDET ! 2023

LEVEGŐT ! – Éppen Enyészet (november) hava 21.-én született e fohász…
Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! 

Olvasói hozzászólás :

A legnagyobb és egyetlen világhírű magyar költőnk, Petőfi Sándor föltárt földi maradványai máig nincsenek eltemetve, csontjai egy nyugati kolostorban egy bőröndben várják a végtisztesség megadását.

Petőfi születési helye máig tévesen szerepel, Petőfi valós apja eltagadva, Petőfi költészete megcsonkítva, 1849-es elhurcolása eltagadva, utóélete eltagadva, halálának helyszíne és időpontja eltagadva, barguzini sírja eltagadva, elhazudva, a burjátföldi Petőfi leszármazott rokonok eltagadva, megtagadva, Petőfi földi maradványai kényszerűségből titokban nyugatra menekítve, a költő burjátföldi orosz nyelvű versei eltagadva, a földi maradványai egy része  a Fiumei úti sírkertben elhantolva, melyről szinte senki nem tud, mert itthon eltagadták és/vagy nevetség tárgyává tették. 

Az MTA MINDENKORI VEZETÉSE több mint 170 éve  (el)hallgat/hamisít/ferdít/nevetség és gúny tárgyává tesz mindent, ami a hivatalos hazugságoknak ellent mer mondani.

MTA: Senkit nem deportáltak a cári Oroszországba, főleg nem Petőfit, a barguzini csontok egy ottani zsidónőé , nem Petőfié, minden további kutakodás berekesztve, ellehetetlenítve.

Uff! ÉN BESZÉLTEM, A MINDENHATÓ MTA! 

Katona Imre

The post A Magyar Költészet Napja – Kinek a napja ? appeared first on Hunita.

Mivel immáron több, mint egy éve másról sem hallani, csak a vírussal kapcsolatos rémhírekről, itt az idő ebből ma (is) kitörni !

Miniszterelnökünk e héten azt nyilatkozta: A vírussal szemben egyetlen fegyverünk van és az a védőoltás. Másképpen: „A védőoltás jelenti az egyetlen lehetséges védelmet a koronavírus-járvány ellen.”

Minden tiszteletem mellett orvosként azt kell mondjam, hogy ez természetesen nem igaz ! Rengeteg védekezési lehetőségünk van. Keresztény országban legelőször is itt van a HITünk !!! Az ima és minden jó táltulás (meditáció) természetesen az immunrendszert is erősíti. Az immunerősítésre ott vannak a természetes (népi) módok is: fokhagyma, gyömbér, fahéj, kurkuma… A gyógyszeres immunerősítés módja: C-vitamin, D-vitamin (napon sütkérezéssel is), cink és szelén. De vannak ilyen célú orvosságok is, mint pl. az izoprinozin (angolkodón: isoprinosine), amely kifejezetten vírusfertőzések ellen javallott. Igazán érdekes, hogy éppen egy ilyen vírushisztis esztendőben feledkeztek meg róla ennyire, de hát ez már természetesen kőkemény és mindenen átgázoló üzlet !!!
Ezenkívül ott vannak a vírusellenes szerek is ! A favipiravir például néhány kollégám tapasztalata szerint valóban ütőképes védelem.

Ezek után beszélhetünk a védőoltásokról…

No persze, ha az előző – nyíltan hazaáruló – kormány nem veri szét a magyar stratégiai oltóanyag-központunkat, akkor már bizonyára készen lehetne a valóban biztonságos magyar oltóanyag !!! Akkor nem kellene idegen, „külföldi” anyagot méregdrágán koldulnunk… 

Társadalmi önvédelmünk távlati alapja pedig a vírusgyártók elleni nemzetközi nyomozás megindítása lenne… 

Vírusgyilkosságok ellen nyomozások !

Ma azonban itt a védekezés, az immunizáló léleképítés csodás módja: a Költészet !

A Családi kör 170. szülinapján…

Védekezzünk ma lélekben a Költészet Erejével !

A magyar költészet napját 1964. óta József Attila születésnapja alkalmából Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük.

József Attila – született Budapesten, Ferencvárosban, 1905 Szelek (április) hava 11.-én

 A rendszerváltozás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a továbbra is József Attila születésnapjával fémjelzett Magyar Költészet Napja rendezvényeihez.

Talán e napon legillendőbb éppen a Születésnapomra versével emlékeznünk a költőre.
A Csík Zenekar szellemesen meg is zenésítette. Hallgassuk hát az Ő előadásukban:

A nagyon érdeklődők kedvéért pedig íme az eredeti, csaknem végső változat, mely fönnmaradt piszkozatában is:

A Magyar Költészet Napjának ünneplését pedig akár „családiasíthatjuk” e költemény gyermekeink körében való verselésével-éneklésével is…
József Attila sem kívánhatna szebbet a szülinapján!

Akinek az ízlését és kedélyét pedig zavarná József Attila bal(j)os búbaja (és anti-Horger-izmusa), annak figyelmébe ajánljuk, hogy Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük – már 5 évvel régebb óta – Márai Sándor szülinapját is !
A Vörös Terror által kirekesztett Márai Sándor pedig a szovjet megszállás alatt a kisemmizett magyar polgárság elhallgatott irodalmi eszménye volt.

Márai Sándor – született Kassán, 1900 Szelek (április) hava 11.-én
Tihanyi Lajos rajza 1924-ből

Máraitól pedig e napra talán legillendőbb az alábbi idézet:

Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? …
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt…

Márai szobra a szülővárosában, (a máig megszállás alatt álló) Kassán – Gáspár Péter alkotása.

Márai Sándortól ez ünnepre költeményeknél is ünnepélyesebb vallomása önmagáról: „Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.”

Ünnepi Üdvözlettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

The post Vírusvinnyogás helyett itt a Költészet Napja ! appeared first on Hunita.

József Attila – született Budapesten, Ferencvárosban, 1905. Szelek (április) hava 11.-én

 A rendszerváltozás után a Magyar Írószövetség is csatlakozott a továbbra is József Attila születésnapjával fémjelzett Magyar Költészet Napja rendezvényeihez.

Talán e napon legillendőbb éppen a Születésnapomra versével emlékeznünk a költőre.
A Csík Zenekar szellemesen meg is zenésítette. Hallgassuk hát az Ő előadásukban:

A nagyon érdeklődők kedvéért pedig íme az eredeti, csaknem végső változat, mely fönnmaradt piszkozatában is:

A Magyar Költészet Napjának ünneplését pedig akár „családiasíthatjuk” e költemény gyermekeink körében való verselésével-éneklésével is…
József Attila sem kívánhatna szebbet a szülinapján!

Akinek az ízlését és kedélyét pedig zavarná József Attila bal(j)os búbaja (és anti-Horger-izmusa), annak figyelmébe ajánljuk, hogy Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük – már 5 évvel régebb óta – Márai Sándor szülinapját is!
A Vörös Terror által kirekesztett Márai Sándor pedig a szovjet megszállás alatt a kisemmizett magyar polgárság elhallgatott irodalmi eszménye volt.

Márai Sándor – született Kassán, 1900. Szelek (április) hava 11.-én
Tihanyi Lajos rajza, 1924-ből

Máraitól pedig e napra talán legillendőbb az alábbi idézet:

„Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? …
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt…„

Márai szobra a szülővárosában, (a máig megszállás alatt álló) Kassán – Gáspár Péter alkotása.

Márai Sándortól ez ünnepre költeményeknél is ünnepélyesebb vallomása önmagáról: „Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.„

Ünnepi Üdvözlettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

The post A Magyar Költészet Napján appeared first on Hunita.