Megint egy előkészítetlen beruházás körvonalazódik Szegeden. A legutóbbi közgyűlésen 15:14 arányban megszavazták a biomassza fűtőmű és geotermikus kutak létesítéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást, azonban Botka László polgármester a döntést megvétózta.

A biomassza erőmű létesítésével kapcsolatosan biankó csekket állítana ki Bohács Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője, egy jól körülhatárolható érdekcsoport számára. Ez a dolog kísértetiesen emlékeztet a Napfényfürdő beruházásra, amikor Botka hozta helyzetbe Leisztingert és játszotta át magánkézre a 100 éves SZUE-t. Mindkét esetben a város látja kárát, röviden arról van szó, hogy hogyan lehet közpénzekből, közvagyonból pártokhoz közeli vállalkozók zsebét megtömni.  Furcsa módon mindketten arra hivatkoztak, hogy a szegedieknek milyen jó lesz, ha megvalósul a fejlesztés. Ezt a fürdő esetében a lakosság már pontosan tudja, legalábbis az az elenyésző hányada, aki ki tudja fizetni a belépőt… Érdekes, hogy mindkét beruházás a választások előtt egy évvel került a közgyűlés elé.

A hvg.hu cikke talán magyarázatot ad Bohács Zsolt sietős és előkészítetlen előterjesztésére:

„Célegyenesben a CBA-tulajdonosok geotermikus biznisze

Szerző: G. Tóth Ilda

Új üzletágat alakít ki a kormánykedvenc élelmiszerlánc alapító-tulajdonosaihoz kötődő szegedi raktárcég: uniós támogatással az ország egyik legnagyobb teljesítményű mélyfúrógépét vásárolta meg.

Magas foglalkoztatási hatás – ezzel a „jeligével” pályázott uniós forrásra a szegedi Hansa-Kontakt Inv. Kft., 30 új munkahelyet ígérve, és pillanatok alatt el is nyert közel 450 millió forintot. Igaz, a pályázati kritérium is csak annyi, hogy a létszám elérje a 25 főt. Az eddig kizárólag raktározással foglalkozó társaság – amely mások közt két CBA-alapító, Breier László és Krupp József cégeinek tulajdonába tartozik – a vállalkozásfejlesztésre kapott forrásból nem az évek óta űzött logisztikai tevékenységét bővíti, hanem vadonatúj üzletágat alakít ki: geotermikus fúrásba kezd. Mégpedig extra nagy teljesítményű, 100 tonnás gépet vásárolt, annak üzembe állítására kért és kapott márciusban a Szolnoki Bányakapitányságon engedélyt, azaz mélyfúrási alkalmassági bizonyítványt.

A Hansa-Kontakt Inv. Kft. nem kezdő az uniós pályázásban: 2008-ban szintén részben EU-forrásból – 250 millió forint támogatással – hozta létre az M5-ös és az akkoriban építeni kezdett M43-as autópálya csomópontjánál található szegedi logisztikai létesítményt. A társaságnak ugyanaz a három cég a tulajdonosa, mint a CBA régiós nagykereskedelmi központjaként működő Hansa-Kontakt Kereskedelmi Kft.-nek: a Breier László kezében lévő Resdan-Invest Kft., a Krupp József által jegyzett Kiron-Invest Kft., valamint a szintén CBA-igazgatósági tag Lekeny György nevével fémjelzett Huszár ’99 Kft. A Hansa-Kontakt Inv. Kft. a gazdasági válság közepette, a kiskereskedelmi forgalom mélyrepülése ellenére kiváló eredményeket ért el az elmúlt években: nettó árbevétele 2009-ről 2010-re megtriplázódott, meghaladta az 1,5 milliárd forintot, 2012-re pedig a cég tájékoztatása szerint 2,3 milliárd forintra nőtt.

Az új piaci szereplő szokatlan méretű beruházása – ha a pályázatokat elbíráló szakértőket nem is – a geotermikus energia hasznosítására és kútfúrásra szakosodott szűk vállalkozói kört megdöbbentette. Hazai viszonylatban ugyanis ritkán fúrnak le 1500–2000 méternél mélyebbre a geotermikus energia után kutatók, ehhez pedig kisebb fúróberendezés is elegendő; ilyent használtak a közelmúltban például Bólyon vagy Veresegyházon. „Nagyobb teljesítményű fúróberendezéssel lehet kicsi lyukat is fúrni, ám ez nagy luxus” – mondta a HVG-nek egy iparági szakértő. A szakmában három éve várják, hogy 2500 méternél mélyebb, 2009-ben zárt területté nyilvánított rétegekre kiírja a fejlesztési miniszter a nyilvános koncessziós pályázatokat, amelyek nyertesei 35 évre kapnának kutatási jogot egy-egy területre. A HVG értesülése szerint a legutóbbi határidő idén március 31-e volt – meglehet, ebben bízott a Hansa-Kontakt Inv. is. Piaci hírek szerint nagyobb állami megrendelésekre – elsőként a szegedi egyetem, netán a tervezett lézerközpont kiszolgálására – készül a cég.

Az mindenesetre látszik, hogy egész cégcsoport formálódik a geotermikus üzletágra a Hansa-Kontakt Inv. környékén. A CBA régiós központjának korábbi székhelyére jegyezték be 2011 novemberében a Geotermikus Beruházó Zrt.-t. Az újonnan gründolt társaságban a fogathajtó – és szintén CBA-résztulajdonos – Lázár fivérek domonyvölgyi birtokára bejegyzett ingatlancége is részesedéssel bír. A beruházó cégnek már leánya is van: a tavaly áprilisi alapítású Geotermikus Szolgáltató Kft., melyet – a műszaki szakértelmet képviselő villamosmérnök Péter Tamás mellett – szintén a Krupp–Lekeny–Lázár hármas jegyez. (Lázárék szintén nem kezdők az uniós pályázásban: január elején a Lázár-Turisztika Beruházó és Szolgáltató Kft. 317 millió forint támogatást kapott „üzleti szálláshelyek fejlesztésére”.)

Szűk körben egyfajta divattá vált nagy teljesítményű fúróberendezések vásárlása, miközben kétezer méternél mélyebb fúrásra alig van szükség az országban. Bár az EU ellenőrzi, hogy a pályázatban feltüntetett célokra használják-e a támogatásból vett gépet, aligha kérnek számon a nyertes cégeken meghatározott számú projektet. Legutóbb a Fidesz-közelinek mondott Aquaplus Kft. tett szert ilyen eszközre: 2011-ben 428 millió forint támogatást kapott, amelyből több fúróberendezést, illetve -alkatrészt vásárolt, hogy akár 3 ezer méter mélységig is fúrhasson. A Szeged melletti Sándorfalván bejegyzett cég – melynek tulajdonosa a Fidesz parlamenti képviselőjével, Bánki Erikkel évekig üzleti kapcsolatokat ápoló György Zoltán – a geotermikus projekteket sorra bejelentő, s a napokban üvegházkomplexum kialakításához 2,8 milliárd forint uniós támogatásra szert tevő PannErgy Nyrt.-nek fúrt eddig több kutat. Például a Miskolchoz közeli Mályi határában, amelynek 2010. májusi avatóján Illés Zoltán későbbi környezetügyi államtitkár biztatta a vállalkozásokat, hogy a megújuló energiába fektessenek be, mert az Orbán-kormány majd támogatja használatának elterjedését. Ráerősített erre a kabinet a két évvel ezelőtt elkészített Nemzeti megújuló energia cselekvési tervben is, célul tűzve, hogy 2020-ra megháromszorozza a jelenlegi alig 5 petajoule-os termálenergia-hasznosítás mértékét. A legutóbbi rezsicsökkentési akció azonban fékezheti a tempót: nemrég Veresegyház önkormányzata volt kénytelen visszautasítani 80 millió forint uniós támogatást, részben azért, mert az abból megvalósuló lakossági termálenergia-fűtés ára nem lett volna versenyképes a 10 százalékkal lenyomott gázárral szemben.”

Forrás: hvg.hu

The post Mutyikoalíció appeared first on Hunita.