Százötven évvel ezelőtt, 1866. december 21-én született Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató. E jubileumhoz igazodva fogalmazta meg a Szögedi Védegyletet alapító Szabó László, hogy Szeged gazdag irodalmi múltjára tekintettel, irodalmi múzeumot kellene alapítani a városban. Ennek szerinte legideálisabb helyszíne a nemrégiben a lebontástól megmentett Rainer-ház lenne.

A vidéki városok közül Szeged büszkélkedhet a leggazdagabb irodalmi múlttal, mégsem gondozzuk megfelelően ezt az örökséget – mondja Szabó László, a Szögedi Védegylet alapítója, korábbi önkormányzati képviselő. Példaként a 150 éve született Tömörkény Istvánt hozva fel, az író életműve még halála után 100 évvel sem feldolgozott. „Úgy érzem, ez a százötvenedik születésnap tökéletes alkalom arra, hogy Tömörkényt végre méltóképp ünnepeljük, ezért erre az időpontra időzítem annak bejelentését, hogy a Városvédő Egylet egy irodalmi múzeumot alapítana Szegeden, amelyhez kormányzati támogatást már kértünk is” – tudatta Szabó László.

Egy irodalmi múzeum nyitása már korábban is megfogalmazódott civilekben, ahogy megírtuk, azért kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy Budapest és Debrecen után Szegeden is létesüljön irodalmi múzeum, hiszen a szegedi születésű Dugonics András és Juhász Gyula mellett rengeteg író, költő köthető valamilyen módon a városhoz, például Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Radnóti Miklós, József Attila, akikről egy-egy emléktábla vagy szobor, netán időszaki tárlatot emlékeznek meg.

A Városvédő Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, elképzeléseik szerint állandó rendezvényeknek adhatna otthont a tervezett múzeum, de a költők és írók személyes tárgyait is be lehetne mutatni ott, például kéziratokat. „Sokan nem tudják, hogy az első magyar regény is szegedi írótól származik, méghozzá Dugonics Andrástól. Az ő hagyatékát nem láthatja meg a nagyközönség, és a Móra-múzeum irodalmi büszkeségeinket bemutató tárlata is jó két évtizede bezárt. Egy irodalmi múzeum erre is ráirányíthatná a figyelmet, mint ahogy a költők és írók születésnapjáról is meg lehetne emlékezni. Ezen felül kihelyezett irodalom óráknak is helyet adhat egy ilyen múzeum, ami által a diákok közelebb kerülhetnének az adott költőhöz, íróhoz” – magyarázta Szabó László.

Arra a kérdésünkre, hogy hol lehetne kialakítani Szegeden belül egy irodalmi múzeumot, Szabó elmondta, eredeti ötlete a tíz éve üresen álló, s egyre pusztuló Bartók Béla Művelődési Ház épülete volt. Eredetileg az ügyészség költözött volna oda, ám ez nem valósult meg, s bár van azóta újabb hasznosítási terv is, de továbbra is üresen kong. Felmerült Juhász Gyula háza is ideális helyszínként, ami az egykori Fodor, immár a költő nevét viselő utcában áll. A nyolclakásos épület magánszemélyek tulajdonában áll, vagyis bonyolult lenne ott múzeumot kialakítani, bár Szabó László tárgyalt a tulajdonossal is. „Legfrissebb ötlet, hogy pontosan Juhász Gyula házával szemben található a város egykori leggazdagabb polgárának az otthona, a kis híján lebontott Rainer-ház. Ez a leggyönyörűbb belsővel, faburkolattal, polgári miliővel rendelkező épület tökéletes helyszín lehetne az irodalmi múzeum számára” – mondta el portálunknak Szabó László. Hozzátette, a ház két ablaka szembe is néz Juhász Gyula ablakaival. Mint ismert, a Rainer-ház helyére 86 lakásos társasházat szerettek volna felhúzni, ám védetté nyilvánították az ingatlant, így jelenleg nincs hasznosítva. „Schulcz Péter, a Csongrád Megyei Építészkamara elnöke is jónak tartja az ötletet, és szerinte Szeged építészeti értékeinek a bemutatására is kiválóan alkalmas lenne ez az épület. Mivel vannak olyan polihisztorok Szegeden, akik egyszerre voltak építészek és irodalmi nagyságok, gondoljunk csak Vedres Istvánra, össze is lehetne kapcsolni ezt a két területet” – részletezte a volt önkormányzati képviselő.

Az anyagiakat firtató kérdésünkre Szabó közölte, nem Szeged irodalmi nagyságain kellene spórolnia Szegednek, hiszen rengeteg pénz megy el felesleges dolgokra. Azt nem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi tulajdonos felajánlja a célra, ezért is számítanak a kormányzat támogatására, illetőleg az önkormányzatéra is. A város esetleges támogató hozzáállásával kapcsolatban megjegyezte, nincsenek illúziói, de azt nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az ötlete megtetszik a döntéshozóknak. Mint mondta, volt már erre példa, hiszen önkormányzati képviselőként javaslatot tett egy városi képtár létrehozására, amit lehurrogtak, majd egy hónap múlva saját ötletként állt vele elő a baloldali vezetés.

A Városvédő Egyesület és a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány támogatási kérelmet nyújtott be Hoppál Péterhez, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárához. Szabó László portálunknak elmondta, az irodalmi múzeum ötletével azokra – így a 150 éve született Tömörkény Istvánra – is szeretnék ráirányítani a figyelmet, akiket mai irodalmi közéletünk nem méltányol illően. Mint elmondta, Szeged nagyjai ezt megérdemelik.

Forrás: Szabó László: Irodalmi múzeumot Szegednek! – Szegedma

Ajánlott olvasmány még e témához:

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

A Juhász Gyula Irodalmi Emlékmúzeum létrehozásáért tartottak fórumot szegedi civilek – melyben nem csupán a szegedi költő, de városunkhoz köthető valamennyi kiválóság is helyet kap majd…

The post Szabó László: Irodalmi múzeumot Szegednek! appeared first on Hunita.

Kertész Róbert, aki egyben történész is, elmondta: a most felfedezett tárgyi emlékek azért is jelentősek, mert először kerültek elő bőgőshajók Szolnoknál. Az első világháború előtt Szolnokon még több mint 30 fahajót tartottak számon, amelyek a második világégést követően teljesen eltűntek – közölte. A török kori Tisza-híd mellett a város folyami öröksége tehát folyamatosan bővül és egyre színesebb képet mutat – jegyezte meg.
A múlt héten elsőként előkerült bőgőshajónak jól látszik a függőleges orrtőkéje, amelynek a hajó nevét adó, nagybőgő nyakára hasonlító, csiga alakú végét már megsemmisítették a jégzajlások. A víz felszíne alatt érzékelhető a fedélzet, továbbá keresztirányban három bordára is felfigyeltek, benne a hajópalánkot rögzítő vasszögekkel – mondta a régész.
A hétfő délelőtt talált újabb hajónak a farát azonosították és jól látható az egyetlen fából kifaragott fartőkéhez rögzített kormánylapát maradványa is – fűzte hozzá.
Kertész Róbert szólt arról, hogy a hajók dokumentálása megtörtént, további kutatásokat, kormeghatározást fognak végezni. A hajók orr-részén tüntették fel a nevüket, így elképzelhető, hogy ennek is utána tudnak járni. A levéltárban pedig valószínűleg megtalálhatóak azok a hajólevelek, amelyek alapján esetleg kideríthető építésük ideje és egykori tulajdonosuk is – közölte.
Hozzátette: utána járnak a hajókról szóló városi legendák, visszaemlékezések valóságtartalmának is, amelyek közül az egyik például egy 1914/1915-ben elsüllyedt hajóról szól, amelynek eltört a kormánylapátja.
Kertész Róbert elmondta: a bőgőshajó a fahajóknak az a változata, amelyeket – főként tölgyfa deszkából – tetővel építettek a hajóácsok, végleges formáját a konstrukció a 18. század második felében nyerte el. A 19. század közepén, a folyami hajózás virágkorában, az általuk szállított legfontosabb magyarországi áru után búzáshajóknak vagy a bálványukra, orrtőkéjükre illesztett és a nagybőgő nyakára emlékeztető csiga alakú díszről bőgőshajónak is nevezték.
A régész kitért arra, hogy a tetejes hajók nagyon régi vízi szállítóeszközök a hazai folyamokon, hiszen már a középkorban is jeles hajóépítő helynek számított  Szeged, Győr és Baja.

A tetejes hajók igazi virágkora azonban a búzakonjunktúrával, a 19. század közepére esett, amikor számtalan ilyen hajó járta a magyarországi folyókat – közölte.
Megjegyezte: egy 60 méter hosszú hajóért 60-80 hold jó minőségű föld árát kellett fizetni. A szerencsésebbek a kezdődő kapitalista termelés és áruforgalom idején valóságos „aranyemberekké” váltak, akárcsak Jókai regénybeli hőse, Tímár Mihály – mondta.

The post Elsűllyedt bőgőshajók maradványaira bukkantak a Tiszában Szolnoknál appeared first on Hunita.

A megyei intézményfenntartó központok idén mintegy 2,6 milliárd forintot fordítottak a megyei múzeumi hálózatok működtetésére, jövőre az intézmények mozgástere 1,5 milliárd forinttal bővülhet – mondta a politikus a Móra Ferenc Múzeumban tartott sajtótájékoztatóján.
A tervek szerint a megyeszékhelyek a múzeumok központi egységeinek fenntartásához 2,4 milliárd forintos támogatást kapnak 2013-ban. A kormány további 1,04 milliárd forintot ad azoknak a – nem megyeszékhely – településeknek, amelyek múzeumot tartanak fenn, 700 millió forintot pedig azokra a közgyűjteményekre fordít, amelyek valamelyik állami intézmény részeként működnek tovább – közölte az államtitkár.
A múzeumi ingatlanok, illetve gyűjtemények állami tulajdonban maradnak, a kormány azonban nyitott arra, hogy később ez részben változzon. A műtárgyak egy része, a törzsvagyon azonban mindenképpen tartósan állami kézben lesz – tudatta L. Simon László.
A Móra Ferenc Múzeum kapcsán az államtitkár kijelentette, hogy a közgyűjtemény Szeged fejlődő, jól működő, megfelelően gazdálkodó kulturális intézménye. A politikus példaként a december 16-ig látható Munkácsy-kiállítást említette, amelynek látogatottsága akár az 50 ezer főt is elérheti.
A politikus közölte, hogy az intézményátadásról tárgyalt Botka László (MSZP) szegedi polgármesterrel, és javasolta, hogy a múzeumot a jövőben is Fogas Ottó jelenlegi igazgató vezesse.
A Csongrád megyében működő kulturális intézmények közül az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark a jövő évtől a megyei intézményfenntartó központ helyett az államtitkársághoz tartozik, ez azonban nem érinti a folyamatban lévő fejlesztéseket – tudatta L. Simon László.

The post L. Simon: bőven lesz forrás az önkormányzatokhoz kerülő múzeumok működtetésére appeared first on Hunita.

Ezen a napon, tehát június 23-án nyílik majd meg a sokmilliárdos kollekciót felvonultató Munkácsy-kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban, emellett pedig színes kerékpáros, tűzugrásos, koncertes programokkal várnak minden érdeklődőt!

Részletes program:

Móra Ferenc Múzeum előtti színpad
18.30 Megnyitó
18.40 Kerékpáros felvonulás
19.00 Néptánc bemutató
19.45 Szűcs László bűvész előadása
20.20 A Kalungu ütőegyüttes műsora
20.45 Kerékpárosok bemutatkozása
21.00 Triálos biciklis bemutató
21.30 Tűzugrás néptánccal
21.50 Történelmi divatbemutató
23.00 Kampec Dolores zenekar koncertje

Móra Ferenc Múzeum
Állandó kiállítások:

• 19.00 és 24.00 között tárlatvezetések az állandó kiállításokban és a látványtárakban

Időszaki kiállítások:

• „Aranyecset” – Munkácsy Szegeden
• „Biciklik gurulnak nyáron…” – Szegedi veterán kerékpár kiállítás
• „Kárpátok Trójája” – Régészeti kiállítás

Móra-park

• 18.00-tól zsongás a Móra-parkban: Szuper-Bringa program, haditornász csapatok bemutatói, Szegedi Önkéntes Centrum bemutatkozása

Kass Galéria

• 21.00. és 22.00. Kass János életműkiállításában foglalkozások Kass Eszter vezetésével
• 19.00 és 20.00. Kántor Ágnes: Bárhová elvihetsz c. kiállításában az alkotó tart tárlatvezetést

Fekete ház

• Színház és varázslat – Kiss Manyi és Rodolfó kiállítás
• 21.30. és 22.30. Szűcs László bűvész műsora
• Folyamatos tárlatvezetések az „Így öltözködött a szögedi nemzet” című kiállításban.

Vár és kőtár

• Biciklis filmek vetítése
• Közönségtalálkozó érdekes biciklik gazdáival

Jegyek a Móra Ferenc Múzeum jegypénztárában válhatók elővételben fejenlénk 300 forintért, családonként pedig 700 forintba kerül a belépő. A helyszínen fél 7-től kezdve bármelyik múzeumi helyszínen megválthatók a jegyek 400 Ft/fő vagy 800 Ft/család áron.  A megváltott jegyek valamennyi kiállítóhelyen érvényesek.

A Munkácsy kiállítás jegyárai csak ezen az éjszakán: 1000 Ft/felnőtt, 800 Ft/diák, nyugdíjas

The post Múzeumok éjszakája appeared first on Hunita.

A kormányzat az elmúlt évben a megyei önkormányzatoktól átvett és államosított közgyűjteményeket – a hírek szerint – átadni készül a települési önkormányzatoknak, amennyiben pedig azt a helyi önkormányzat nem veszi át, akkor valószínűleg megszüntetik azt az intézményt. A tervezett intézkedés látszólag erősíti a helyi közösségeket, valójában a kulturális értékeiktől fogja megfosztani őket. A közismerten rossz gazdasági helyzetű önkormányzatok jelentős hányada nem képes fenntartani, vagy megfelelő szinten eltartani ezeket a tekintélyes gyűjteményeket.

A tervezett kormányzati intézkedés:

• a műkincs állomány és a földben lévő régészeti örökség helyzetének bizonytalanná válásához,
• a további gyűjtések és a szakmai munka ellehetetlenüléséhez,
• az értékközvetítés gyengüléséhez,
• pótolhatatlan szakemberek utcára kerüléséhez,
• a vidéki emberek életminőségének újabb romlásához,
• összességében a magyar művelődés történetében páratlan méretű vesztességekhez vezethet.

Kérjük a kormányt, hogy ne kövesse el azt a hibát, ami beláthatatlan katasztrófákat okozhat, ne indítsa el a kulturális cunamit.

Követeljük, hogy a kulturális ágazati érdekegyeztetés keretében – az eddigi tökéletes mellőzéssel ellentétben – hallgassa meg a szakmai érveket és erre építve dolgozza ki a nehéz helyzetben lévő megyei múzeumi intézményrendszer jövőjét megalapozó intézkedési tervet.

Kérünk mindenkit, aki szívén viseli a nemzeti múlt értékeinek megmaradását, az értékeinkhez való széles körű hozzáférést, hogy aláírásával csatlakozzon felhívásunkhoz!

Budapest, 2012. március 14.

A KKDSZ Elnöksége és Múzeumi Tagozata

The post Felhívás a vidéki magyar múzeumok megmentésére appeared first on Hunita.

A sebesült Görgei Szegeden! A koponyasérülés, a korabeli műszerek és a műtét körülményei válnak csaknem kézzel foghatóvá a szegediek számára is a

The post A sebesült Görgei Szegeden! – Ön lovagolt már frissen műtött koponyával? appeared first on Hunita.

Vinkler László festőművész születésének századik évfordulója alkalmából emlékkiállítás 

Vinkler a 20. század meghatározó szegedi képzőművésze, egyben kultikus alakja volt, az ő nevéhez fűződik a Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténeti Tanszékének megalapítása. Közel három évtizedes  oktatói munkássága alatt művészhallgatók nemzedékei (Kováts Margit, Szűcs Árpád) nevelkedtek a lenyűgöző tudású, kivételes műveltségű mester keze alatt.

A Móra Múzeum gyűjteményéből nyíló tárlat a festőművész pályájának valamennyi korszakából ízelítőt nyújt: a negyvenes évek elejétől kezdve az utolsó évekig. A remek portréfestő önarcképei mellett többek között a görög regekör ihlette festmények, nonfiguratív, és avantgárd művek is megjelennek a kiállításon.

A Móra-múzeumban a Vinkler 100 című kiállításra február 24-én, pénteken délután négy órakor szeretettel várják a város érdeklődő polgárait is!

The post Vinkler László a Móra-múzeumban appeared first on Hunita.

Hanganyag

(Szlavkovits)

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide a könyvtár megtekintéséhez!

The post Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást appeared first on Hunita.