Elrendelték a nyomozást a délvidéki magyarmészárlás ügyében

Admin — Sat, 28 Jan 2012 10:47:32 +0000

Büntetőeljárást indított a Központi Nyomozó Főügyészség a titóista partizánok által 1944-45-ben a Délvidéken elkövetett mészárlás ügyében – írja szombati számában a Magyar Nemzet. A több tízezer főleg magyar és német áldozattal járó mészárlás ügyében január elején tett feljelentést a Jobbik két képviselője. Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője a lapnak elmondta: a nyomozást a két országgyűlési képviselő feljelentése alapján népirtás gyanújával rendelték el, ismeretlen tettes ellen.
Hozzátette, hogy a hatályos szabályozás szerint a népirtás el nem évülő bűncselekménynek számít. A nyomozás érdekeire hivatkozva a szóvivő arról nem árult el részleteket, hogy hogyan kezdenek hozzá a közel hét évtizede történtek feltárásához, illetve kérik-e a szerb vagy más országok hatóságainak segítségét.
Mint ismeretes, az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el. Akkor sem, ha az elkövetés idején a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.
Emiatt az Index által korábban megkeresett ügyvéd, Gellér Balázs habilitált egyetemi docens, a nemzetközi büntetőjog szakértője szerint először azt kéne tisztázni, hogy háborús bűncselekményekről vagy emberiesség elleni bűncselekményekről van-e szó. Előbbire ugyanis már 1944-ben volt törvény. A Jobbik ezt a kérdést azzal oldotta fel, hogy a feljelentés indoklásában mindkét bűncselekmény szerepel.
Háborús bűncselekményt harcoló alakulat tagja követhet el más harcoló alakulat vagy civilek ellen. A magyarok elleni vérengzést végrehajtó délvidéki partizáncsoportokról Gellér szerint először azt kell majd megállapítani, hogy harcoló alakulatok voltak-e: milyen kapcsolatban voltak a központi haderőkkel, volt-e egyenruhájuk, milyenek voltak az alá-fölérendeltségi viszonyaik, mennyire voltak szervezettek.
Az emberiesség elleni bűncselekmények körébe tartozik a háborúk előtt vagy alatt civileket ért bármely jelentősebb atrocitás: emberölés, a lakosság kiirtása, rabszolgaságba taszítása, áttelepítése és egyéb embertelen cselekedetek, illetve a vallási vagy faji alapú üldözés is. függetlenül attól, hogy a bűncselekmények sértik-e annak az országnak a jogait, ahol elkövették őket. Az emberiesség elleni bűncselekmények jogi kategóriája 1944-ben még nem létezett, ugyanakkor a nürnbergi perben azokat már visszaható hatállyal is alkalmazták, ami alapja lehet egy ilyen büntetőeljárásnak. Annak megindítása azonban az esetjog alapos mérlegelésén alapulhat csak.
Büntetőeljárást ilyen gyanú esetén csak konkrét sértett(ek) ügyében, konkrét személy ellen lehet indítani, mondta Gellér, ami közel hetven év elteltével nehézségeket okozhat, arról nem is beszélve, hogy a felelősök, ha esetleg sikerül is találni ilyen személyt, valószínűleg már meghaltak. E cselekmények büntethetőségét ugyanakkor az univerzalitás elve szabályozza: bármely államnak lehetősége és kötelessége fellépni ellenük. Az eljárást a legfőbb ügyész rendelheti el.
1944. október 17-én a délvidékre bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból alakult katonai hatóság katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban, majd etnikai alapú, per nélküli, kollektív büntetőeljárásokat kezdtek, korra és nemre való tekintet nélkül végezték ki a magyar és német lakosságot a második világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. Becslések szerint a délvidéki mészárlásban több tízezer áldozata lehet.
Bácska 1941-es visszacsatolása után, 1942-ben a szerb-jugoszláv partizánok egyre aktívabbá váltak. A csendőrségnek először egy partizáncsoportot sikerült felszámolnia, bár néhány fős veszteséget elszenvedtek ők is. Ennek megtorlásaként razziát tartottak a partizánalakulatok felszámolására, aminek a vége egy több ezer főleg szerb és zsidó áldozattal járó vérengzés lett. Ez tekinthető a partizánok által 1944-ben és 1945-ben elkövetett mészárlás előzményének.

The post Elrendelték a nyomozást a délvidéki magyarmészárlás ügyében appeared first on Hunita.

Három a vizsgálat Algyőn

Admin — Tue, 17 Jan 2012 09:27:24 +0000

Két ügyben is feljelentést tett a rendőrségen a Mol Zrt. Algyőn, de az önkormányzat egyik cégét ellenőrzi a bányakapitányság is. A polgármester előbb elismerte, hogy felelős az ügyben, majd közölte: politikai támadás indult ellene. A HVG számolt be arról, hogy a Mol feljelentést tett, mert az egyik algyői ingatlanára ismeretlenek körülbelül kétezer köbméternyi törmelékkel, hulladékkal kevert földet szállított. Az ügyben az első vizsgálatot a zöldhatóság indította, ennek nyomán tette meg feljelentését a Mol. Később kiderült, hogy ugyanezen az ingatlanon az algyői önkormányzat talajfigyelő kutak kialakítását is megkezdte úgy, hogy nem egyeztetett a Mollal. A vizsgálatok során kiderült: Herczeg József algyői polgármester adott engedélyt egy cégnek, hogy az érintett ingatlanra 230 köbméter földet helyezzen el, annak ellenére, hogy az a Molé. A polgármester azzal védekezett, hogy az önkormányzat tárgyalt a Mollal a telek megvásárlásáról, ott ugyanis repülőteret szeretnének létrehozni. Ezért kezdeményezték a talajfigyelő kutak kialakítását is, hogy kiderüljön: szennyezett-e a talaj az ingatlanon. Azt egyelőre nem tudni, hogy miként lett a 230 köbméter földből közel tízszer ennyi építési törmelék és más szemét. A rendőrség a környezetszennyezés miatt indított nyomozásban azt is vizsgálja, hogy más szállított-e bármit is a területre. A harmadik vizsgálat Algyőn azért kezdődött meg, mert az önkormányzat egyik cége a Tisza árteréből homokot szállított el, és ez jogosulatlan bányászati tevékenységnek számít. Úgy tudjuk emiatt a bányakapitányság már meg is bírságolta az önkormányzatot. Herczeg József azt állította: a cég munkatársai a kikötőként és szabadstrandként használt területen tereprendezést végeztek, kikotorták és önkormányzati területre szállították a Tisza által odahordott homokot. Herczeg szerint házon belüli politikai ellenfelei bosszúakciójáról van szó. A polgármester ezt közvetlenül azután állította, hogy elismerte: felelős a történtekért. Ezen ellentmondás miatt háborodott fel a település alpolgármestere, a fideszes Gonda János. Szerinte kizárólag a polgármester „öntörvényű döntéseinek következménye” a kialakult helyzet. Gonda úgy véli: az algyőiek törvényes működést várnak az önkormányzattól. Gonda attól tart, hogy a lehetséges bírságok és büntetések miatt akár pályázatokból is kizárhatják Algyőt, holott éppen turisztikai fejlesztésekre készülnek a településen.

The post Három a vizsgálat Algyőn appeared first on Hunita.

nyomozás Achívumok - Hunita %

Elrendelték a nyomozást a délvidéki magyarmészárlás ügyében

Három a vizsgálat Algyőn