1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vetették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Ezt követően, 1915 és 1923 között mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg, rajtuk kívül több ezret deportáltak Törökország keleti régióiból.

Levon Szargszjan örmény jószolgálati nagykövet (Szerzs Szargszjan örmnéy államfő testvére) – aki a kereszteskő avatására érkezett Magyarországra – beszédében hangsúlyozta, az emlékmű felállításának komoly jelentősége van. „Az elmúlt időszakban voltak nehéz pillanatok, de ezeket elviszi a szél, akár a hamut” – fogalmazott.
Martonyi János külügyminiszter – aki személyesen nem tudott részt venni a megemlékezésen – levelében kifejtette, a magyar és az örmény népet mély, évszázadokra visszanyúló barátság köti össze, amely közös keresztény hitünkből, a sorsközösségből és a hazánkban letelepedett, és itt velünk, magyarokkal együtt élő örmény közösségek elismerésre méltó eredményeiből táplálkozik.

A szombati emlékmű-avatást követően az örmény történelmet bemutató kiállítás nyílt a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében.

1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vetették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Ezt követően, 1915 és 1923 között mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg, rajtuk kívül több ezret deportáltak Törökország keleti régióiból.

Az eseményeket mára több mint húsz ország ismeri el népirtásként, annak tagadása Svájcban és Belgiumban büntethetőnek számít.

Törökország tagadja, hogy népirtás történt, álláspontja szerint 300-500 ezer örmény vesztette életét, s ők is az első világháború következményeként.

(MTI- Kép: Kelemen Z. Gergely)

The post Felavatták az örmény népirtás áldozatainak emlékművét appeared first on Hunita.