Országh József egyetemi tanár kutatásai szerint mivel a nagy elvezető- és tisztító rendszerek egy helyre gyűjtik a szennyeződéseket, jóval nagyobb koncentrációban találkozik a szennyvíz a talajjal, ezért még akkor is nagyobb kárt okoz, ha azt tisztítják. Az egyetemi tanár Belgiumban kutatja a témát. Kísérletei szerint a talaj képes lebontani a különböző  kémiai anyagokat (szappan, só, benzol-származékok), ha azok csak kis mennyiségben kerülnek a talajba. Szerinte olyan derítőket kellene építeni a háztartásokban, amelyek a fekáliát nem engedik elszivárogni a talajba, így a a vízbázisra nem jelenthet veszélyt. Az úgynevezett szürke vizet (a fürdésnél, mosásnál, mosogatásnál használt) pedig egyszerűen szét kellene teríteni a földön. Körültekintőnek kell persze lenni, hiszen például a hypot és a hasonló vegyszereket tartalmazó anyagok nagy mennyiségben környezetszennyezők.

A mórahalmi ETIK- ben szervezett fórumon ott volt Lábdi Jenő, az ATIKÖVIZIG munkatársa, aki mint magánember szólalt fel. A mártélyi holtág példáját említve cáfolta Országh elméletét, és felhívta a figyelmet a magyar talajszerkezeti sajátosságokra, főként az alföldi homokos talajra. Azt is megemlítette, hogy Mártélyon pont a csatornázatlanság, illetve a derítők tartalmának talajba szivárgása okozott nagy problémákat.
A Belgiumban élő professzor szerint meg kell vizsgálni a vízügyi szakember felvetéseit, de nem tágított abbeli véleményétől, hogy a hatalmas szennyvízelvezető és tisztító rendszerek fenntarthatatlanok és költségesek. Megismételte, hogy a derítőket úgy kell megépíteni, hogy a fekete vizet (pl. a fekáliát) hermetikusan el kell zárni, de ez még mindig kisebb költséggel jár, mint a csatorna rendszerek kiépítése.

A teremben jelen volt több helyi, térségbeli polgármester is. Közülük többen a településén éppen ezekben a hónapokban zajlik a csatornaberuházás pályázati levezénylése, több helyen a közbeszerzéseket írják ki. A kis falvakban a lakosok számára igen nagy terhet jelent a csatornázás, hiszen jóval még a hálózat elkészülte előtt portánként 140-150 ezer forintot kell befizetni, hogy az önkormányzat fizetni tudja a pályázathoz szükséges önerőt. Ha valakinek nem állt módjában befizetni ekkora összeget, akkor részletekben köteles azt éveken keresztül, a csatorna elkészülte után annak díjával együtt fizetni, ami havi több ezer forintot is jelenthet. Az építésre létrejött társulásokba kötelező volt belépni, ha valaki nem fizette a hozzájárulást, következett a végrehajtás. Üllésen volt olyan eset, amikor egy házaspár nyugdíjából vonták a részleteket. Február elsejétől a 120 forintos környezetterhelési díj tízszeresét kell fizetni, ha valaki a már elkészült rendszerre nem kötött rá.
Ez tehát azt jelenti, hogy kényszerítő eszközöket is bevetettek a csatorna kiépítéséhez, az elkészült rendszerhez való csatlakozáshoz. A bordányi polgármester a fórumon azt mondta: ha a professzor állításai igazak, akkor sem tud már változtatni a döntésen: tehát a csatorna a településen megépül. Szerinte itt már kormányzati intézkedésre is szükség lehet. A professzor válaszul elmondta, hogy évek óta bombázza a magyar szakhatóságokat és minisztériumokat is, válasz nem érkezik.

Országh beszélt az ivóvíz minőségének javításáról is. Mint ismert, ez a program a Dél-Alföldön több mint 60 milliárd forintba került, és annak idején nagy ellenállást váltott ki a települések vezetőinek körében. Többek szerint egyedileg olcsóbban megúszták volna az önkormányzatok a beruházást. Az építkezés önmagában is drága, de a beruházás elkészülte után még a a vízdíj is emelkedhet. Az árak elszabadulásának most határt szab a hatósági ár bevezetése, de mindenképpen emelkedni fog. Országh professzor is az olcsóbb, egyedi megoldásokat tartja célravezetőnek, hiszen nem egyforma a szennyezettség mértéke, nem egyformák a talajszerkezeti viszonyok.
Az, hogy nem hallgattak szakértőkre gőzerővel mutyuló elöljáróink, egyáltalán nem meglepő. Ha nincs nagyberuházás, nincs nagy jutalék! A Nagy Beruházás idején a házi biobudik fölvetésére is csak harsogó hahota volt a válasz.

Felvetésünkre, hogy nem eső után köpönyeg-e a csatornák ellen indított akció, a professzor úr azt válaszolta, hogy néhány európai országban, köztük Franciaországban, már megkezdték a csatornák „visszabontására” készített tervek kidolgozását.

(Szlavkovits)

ETIK

Ajánlott olvasmány még (angolul):

The Humanure Handbook

by Joseph Jenkins

A Guide to Composting Human Manure

DOWNLOAD THIRD EDITION PDF

The post Kell-e nekünk csatorna? appeared first on Hunita.