A sanyargatott Kárpátalját és a máig megszállás alatt élő Erdélyt is hazahozó angyalka tisztasága hozzon fényt és békességet minden igaz magyar honfitársunknak !

Sajó Sándor
Karácsonyi ének

Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória :
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az İsten egyszülött Fia…

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok :
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az İstennek !

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet !
Lásd, én is várlak, várva hívlak :
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet !
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki :

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, – a mienkből !
Ó, neked lehet és szabad, –
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, –
Te sohsem voltál Trianonban…

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, –
Mindent, mit vágyunk álmodott :
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak !

Az İsten szót természetesen mindenkoron úgy īrom, nagy pontos İ-vel, ahogyan az Kölcsey Ferenc Hymnus-ának eredeti (200 éves) kézıratában is szerepelt …
egyszerűbben szólva : ahogyan az Magyar Emberhez illik !

A magyar Kárpátalja ma az antikrisztus országainak megszállása alatt áll… és a fölszabadítására vár !!!

Sajó Sándor  költő, tanár, drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja. Született a ma is megszállás alatt élő Ipolyságon, 1868 november 13.-án, elhúnyt a bűnös városban, Budapesten, 1933 február 1.-jén.

Hazafias költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi meg a vidéki lapok, folyóiratok. A Magyarnak lenni verseskötetében A vén bolond (1923) versében jelent meg először az a verssor, amely azóta szállóigévé lett:
Gyáva népnek nincs hazája !

Sajó Sándor művei

• Fiatal szívvel (versek, Bp., 1898)
• Útközben (versek, Bp., 1904)
• Zrínyi György házassága (történelmi vígjáték, bemutatta a Nemzeti Színház, 1907-ben)
• Gordonka (versek, Bp., 1910)
• Tegnaptól holnapig (versek, Bp., 1920)
• Magyar versek (Bp., 1922)
• Muzsikaszó (Bp., 1925)
• Gyertyaláng (Bp., 1930)
• Sajó Sándor válogatott költeményei (Bp., 1937).

Ajánlott még :

Olvasói levél :

A BENES törvények továbbélése, az ezt kritizálók megbüntetése újabb náci/fasiszta jellegű lépés a mai EU  tag  Szlovákiában

Brüsszel hallgat, a kormányunk tehetetlen, vagy tehetetlenkedik!

A csonkaországi (anti)magyar balfék ellenzék  KRITIKÁN ALULI. Tüntetnek, blokádot emelnek egy  ésszerűnek mondható útdíjemelés miatt, de RENDSZERESEN KUSSOLNAK, amikor ordítani kellene emiatt a súlyos magyarellenes jogtiprás miatt!!!!

A  ballibsi ellenzékünk 1990 óta töretlenül hazafiatlan, nemzetietlen, magyarellenes banda, sosem emelik fel a hangjukat semmilyen összmagyar érdekek megvédése végett

Az egyik csonkaországi vadlibsi párt képes volt szlovák pártot megtámogatni az ottani magyar párt ellenében!

Sehol Európában nem létezik ilyen minősíthetetlenül ócska,  áruló nemzetellenes „liberális” bagázs, mint a megcsonkított Magyarországon  mely bagázs akkor sem fog össze a kormánnyal, ha azt a nemzeti minimum megkövetelné

Nekünk magyaroknak ebből a bolsevik szellemiségű libsi ellenzékből is a legalja jutott

Katona Imre (2025. dec. 28. 8:22 PM)

The post Karácsonyi ének a kirekesztett Magyarokért… appeared first on Hunita.

A sanyargatott Kárpátalját és a máig megszállás alatt élő Erdélyt is hazahozó angyalka tisztasága hozzon fényt és békességet minden igaz magyar honfitársunknak !

Sajó Sándor
Karácsonyi ének

Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória:
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az Isten egyszülött Fia…

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok:
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az Istennek!

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet!
Lásd, én is várlak, várva hívlak:
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet!
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki:

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, – a mienkből!
Ó, neked lehet és szabad, –
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, –
Te sohsem voltál Trianonban…

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, –
Mindent, mit vágyunk álmodott:
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak!

A Kárpátalja terképe még a kommunista meg a rasszista ukrán népirtások, a hungarocidiumok előtt…

Sajó Sándor (Ipolyság, 1868. november 13. – Budapest, 1933. február 1.) költő, tanár, drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja.

Hazafias költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki lapok, folyóiratok. A Magyarnak lenni verseskötetében A vén bolond (1923) versében jelent meg először az a verssor, amely azóta szállóigévé vált:
Gyáva népnek nincs hazája !.

Művei

• Fiatal szívvel (versek, Bp., 1898)
• Útközben (versek, Bp., 1904)
• Zrínyi György házassága (történelmi vígjáték, bemutatta a Nemzeti Színház, 1907-ben)
• Gordonka (versek, Bp., 1910)
• Tegnaptól holnapig (versek, Bp., 1920)
• Magyar versek (Bp., 1922)
• Muzsikaszó (Bp., 1925)
• Gyertyaláng (Bp., 1930)
• Válogatott költeményei (Bp., 1937).

Ajánlott még :

The post Karácsonyi ének 2022 appeared first on Hunita.

Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória:
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az Isten egyszülött Fia…

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok:
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az Istennek!

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet!
Lásd, én is várlak, várva hívlak:
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet!
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki:

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, – a mienkből!
Ó, neked lehet és szabad, –
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, –
Te sohsem voltál Trianonban…

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, –
Mindent, mit vágyunk álmodott:
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak!

Csíkrákos-Göröcsfalva (Felcsík, Székelyföld)

The post Karácsonyi ének appeared first on Hunita.

Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória:
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az Isten egyszülött Fia…

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok:
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az Istennek!

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet!
Lásd, én is várlak, várva hívlak:
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet!
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki:

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, – a mienkből!
Ó, neked lehet és szabad, –
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, –
Te sohsem voltál Trianonban…

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, –
Mindent, mit vágyunk álmodott:
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak!

Csíkrákos-Göröcsfalva (Felcsík, Székelyföld)

The post Karácsonyi ének appeared first on Hunita.

Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória:
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az Isten egyszülött Fia…

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok:
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az Istennek!

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet!
Lásd, én is várlak, várva hívlak:
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet!
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki:

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, – a mienkből!
Ó, neked lehet és szabad, –
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, –
Te sohsem voltál Trianonban…

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, –
Mindent, mit vágyunk álmodott:
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak!

Csíkrákos-Göröcsfalva (Felcsík, Székelyföld)

The post Karácsonyi ének appeared first on Hunita.