A tanulmány szerzői: Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a Neurológiai Klinika igazgatója, Fülöp Ferenc akadémikus (Gyógyszerkémiai Intézet), Toldi József professzor (Élettani, Szervezettani és Idegtudományi tanszék), valamint Szalárdy Levente (Neurológiai Klinika).
Vécsey László az MTI-hez eljuttatott írásos összefoglalójában a tanulmányról szólva kiemeli, hogy előzményét az a közel másfél évtizedes munka jelentette, amelyet a szegedi klinikusok és kutatók a kinureninrendszer jobb megismerése érdekében végeztek.
Mint kifejti, a neurológiai kórképek, így a stroke, a migrén, a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór közös alapja az idegszövet károsodása az idegrendszer „kitüntetett” lokalizációiban.
„Lényeges kérdés ennek a folyamatnak a jobb megismerése, illetve olyan vegyületek vizsgálata, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek” – mutat rá az akadémikus.
Ismertetése szerint a kinureninmetabolizmus (anyagcsere) befolyásolása és a kinurénsav-analógok vizsgálata lehetséges alternatíva e cél elérése érdekében. Szegeden a gyógyszerkémikusok szintetizálta vegyületek hatását vizsgálták neurológiai betegségek kísérletes modelljeiben. Emellett neurodegeneratív kórképekben szenvedő páciensek vérében mérték a kinurenin-anyagcsere termékeinek szintjét. Eredményeikről több tanulmányban, valamint 2005-ben New Yorkban a Kynurenines in the Brain: from Experiments to Clinics (Kinureninek az agyban: a kísérletektől a klinikumig) címmel napvilágot látott könyvben számoltak be. A publikációk közül az egyik legjelentősebb a Journal of Neural Transmission szaklapban az idén Kynurenines and the Nervous System: Therapeutic Perspectives (Kinureninek és az idegrendszer: terápiás lehetőségek) címmel megjelent cikk. A szegedi idegtudósok emellett szabadalmakat jelentettek be a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos bélbetegségek kezelésének területén.
Vécsei László akadémikus e tekintélyes eredmények mellett a kutatás elsődleges jelentőségének mégis azt tartja, hogy bizonyította, milyen komolyan befolyásolhatja a betegek gyógyításának és az orvostanhallgatók oktatásának színvonalát a klinikusok tudományos szemlélete. „Így válik egésszé a kutatás, az oktatás és a gyógyítás hármas klinikai feladata” – mutat rá Vécsei László.
A Huntington-kór örökletes idegrendszeri betegség, amely az agyban található bizonyos idegsejtek elhalásával jár. Ennek következtében a betegnél akaratlan mozgások, érzelmi kitörések és szellemi leépülés jelentkezik.

The post Szegedi idegkutatók tanulmánya a Nature Review Drug Discovery folyóiratban appeared first on Hunita.

A lengyel származású amerikai tudósnak a Szegedi Tudományegyetem három éve adományozott díszdoktori címet, az elismerést ünnepélyes keretek között pénteken adta át Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora a Szent-Györgyi Konferencián Szegeden.
A Nobel-díjas endokrinológus köszönőbeszédében emlékeztetett arra, hogy évtizedek óta szoros együttműködést tart fenn magyar kutatókkal, külön kiemelte a szegedi Telegdy Gyula akadémikust, akivel három évtizede folynak közös kutatásai, a szintén szegedi Kahán Zsuzsannát és a debreceni Halmos Gábort.
„A családom eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia területéről származik, így családi kapcsolataim fűznek ide, szeretem a magyar ételeket. Eleven a kapcsolatom a magyar kutatókkal is, hatvannál több magyar dolgozott a New Orleans-i laboratóriumomban, sokan átjöttek velem Miamiba is” – mondta el újságíróknak a tudós. „Már eddig is végeztünk közös kutatásokat magyarországi kutatókkal, például Telegdy professzorral az idegrendszer kutatása területén, remélhetően ezek tovább folytatódnak más területeken is” – tette hozzá.
Andrew V. Schally – aki az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért kapta meg 1977-ben az orvosi Nobel-díjat – 1926-ban, az akkor lengyelországi Vilnóban született. Endokrinológusi pályafutását azonban már Londonban kezdte el, ahonnan 1957-ben Montrealba költözött, majd az egyesült államokbeli Houstonba, a Baylor Egyetemre, később New Orleans-ban lett saját intézete. Több mint 2300 tudományos közlemény fűződik nevéhez, központi témája az endokrinológia és a rák onkológiája.
Kutatásai során Schally az agy peptidhormon-termelésével kapcsolatban tett több felfedezést, leírta a pajzsmirigy-stimuláló, a petefészek működését szabályozó és a növekedési hormont gátló vegyületeket. Hatásos anyagokat talált egyebek mellett a prosztata, a gyomor, a vastagbél, a hólyag, a tüdő, az agy, a vese, a máj rákos elváltozásaira, a melanómára, valamint a vérképző rendszerek rosszindulatú elváltozásainak gyógyítására.
A 86 éves tudós jelenleg azt kutatja, hogy a hormonális hatások miként használhatók fel a rák terápiájában, tumorellenes hatású peptidszerű vegyületeket fejleszt a Miami Egyetem Miller Orvosi Iskolájában lévő laboratóriumában. Schally az általa kifejlesztett anyagokat az alapkutatástól a klinikai úton keresztül a gyógyszerfejlesztésig végigvezeti.
„Több olyan célpontot találtunk az elmúlt években, például a prosztatrákra, amelyeknek kevesebb a mellékhatása és hatékonyabbak, mint a korábbi terápiák. Több ilyen gyógyszer áll már tesztelés alatt, ezek a rák célzott terápiáját szolgálják” – engedett betekintést jelenlegi munkájába. Mint hozzátette, ezeknek a hormon jellegű kezeléseknek nincs olyan ismert mellékhatása, mint a sugárterápiának vagy a szisztémás kemoterápiának.

The post Andrew V. Schally: szoros együttműködés a magyar kutatókkal appeared first on Hunita.