Az elfeledött szögedi halászoknak és célszörű szörszámaiknak állított emléköt az elmúlt években a Móra Ferenc Múzeum mögújult állandó kiállítása.

Kiveszőben lévő, elfeledött halászati eszközeink a Tisza-Part TV filmjén:

Kovács János, első néprajzi szakírónk, majd Bálint Sándor, Szeged szülötte, a „legszögedibb szögedi” megkísérölte összefoglalni a Szögedi Nemzet halainak és halászatának páratlanul gazdag hagyománykörét. E hagyománykincs javarésze mára nyomtalanul elenyészött, már csak nagy eleink írásaiban élnek az emlékfoszlányok: Kálmány Lajos, a tudós pap, Tömörkény István, szépírónk és Bitó János, a legnagyobb szögedi halászmestör írott emléközete őrizte meg a legtöbbet. E kincses sorokból merítve kínálok most Önöknek néhány szironnyit szögedi halas örökségünkből.

Szögedi halásszörszámok – Rádióbeszélgetés:

Máig kallódik Tápai Antal Pöndölhállóvető szobra. Egy bölcsebb kor szögedi gondolatokkal vezérelve végre fölállíthatná!

Pompás örökségként állhatna a mögújuló mellvédön a Tiszára vetve tekintetét és hállóját is…

Tápai-szobor – Kiss István, olvasói levél

A hallé ünnepét fölösleges idegen ízzel „fesztivál” gyanánt emlegetik. Pedig egészségesen, magyarul bizony „ünnep”! A szögedi hallé ünnepe. A korábbi „halászlés” neve is igen kétes. Vajon, halász levéből, vagy halásznak főzött léeledel a halászlé?! Szabatosabb és egyszerűbb a “hal” megjelölés, így találóbban “halünnep“. De mivel leginkább a halléről szól, így következetesen csak: hallénap.

A régi szögedi vízi életről bővebben ajánlom Bálint Sándor írását „A szögedi nemzet” kötetéből … a Szögedi Nagytáj népéletéről…

Bálint Sándor: „Vízi élet” (pdf formátum 103 oldal)

Bálint Sándor írja: „A paprikáshal, másként halpaprikás a szegedi konyha egyik legnagyobb remeklése és diadala. Sajnos, nem ízes, becsületes, ősi szegedi nevén, hanem kispolgári halászlé reklámnévvel hódította meg az ínyencvilágot…”

Halas ételeink ünnepe alkalmából pedig ajánlom mindenki figyelmébe az alábbi kis összefoglalót:

Szögedi halak, hállók, hallevek (2 oldalas nyomtatható pdf verzió)

(a kép rákattintva nagyítható)

a Szögedi Védegylet
nevében
Tisztelettel:

Dr. Szabó László
alapító-elnök
www.ujszeged.hu

Ajánlott olvasmány még: Hállóvető

A Hal téren halas szobrok, halászhállós játékok

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

The post Szögedi halak – Hallevek és Hallénapok appeared first on Hunita.

A gasztronómiai seregszemle második napján másfél száz amatőr- és mesterszakács, családi és vállalati csapat, a politika, a közélet és a sport prominens képviselői vállalkoztak arra, hogy bemutassák halléfőző tudományukat. Az újszegedi Partfürdőn azonban ennél jóval több bográcsban rotyogott a hagyományos hallé, hiszen volt olyan induló, aki több száz embert látott vendégül.
Frank Sándor Venesz-díjas mesterszakács, a fesztivál ötletgazdája szerint a finom szögedi hallé titka, hogy az alaplé elkészítéséhez többféle hal csontját, fejét használják fel. Ezeket a bográcsban szegedi zöldpaprikával, paradicsommal és makói vöröshagymával körülbelül két óráig főzik. Ha elkészült, alaposan átpasszírozzák, úgy, hogy csak a csontok maradjanak. A passzírozást ki-ki más módszerrel végzi: vannak, akik sűrűszövésű szitát, acélszűrőt használnak, mások külön erre a célra kifejlesztett tekerhető fém alkalmatosságot. Az így kapott sűrű alaplébe teszik bele a beirdalt, kifilézett halszeleteket, megfőzik és jóféle szegedi pirospaprikával ízesítik.
A Partfürdőn az egyik legnagyobb érdeklődést az SZTE Konfuciusz Intézetének bográcsa körül folyó események keltették. A kínai nyelv és kultúra megismertetésén dolgozó szakemberek egy távol-keleti szakács segítségével készítették el saját hallevüket, amely első ránézésre nem is annyira különbözött a hagyományos szögeditől. Egész kárászokból főzött alaplevet többek között pirospaprikával fűszereztek, a magyarnál kicsit hígabb levesbe pedig a tiszai recepthez hasonlóan filé került, igaz nem pontyból vagy harcsából, hanem tengeri halból.
Az ínyencek azonban nem csak a házi méretekben fortyogó hallét kóstolhatják meg. A rendezvényt szervező halászcsárda a vízi bástyára felállított háromezer-ötszáz literes óriásbográcsában készíti el az ételt. A bogrács méretét jól jellemzi, hogy egyszeri megtöltéséhez csak pontyból huszonnégy mázsát használnak föl, e mellé kerül még hat mázsa vöröshagyma, egy mázsa paradicsom, fél mázsa zöldpaprika, ízesítésül hatvan kiló fűszerpaprika, fele ennyi só, no meg három kiló fokhagyma is.

The post Több száz bográcsban rotyogott a hallé szombaton Szegeden appeared first on Hunita.