Nekem különösen nagy élmény volt a rövid pályás országos úszóbajnokság, hiszen amióta vezetőedző vagyok, azóta ez az első felnőtt bajnoki címem. Novoszáth Melinda 200 méter pillangón lett első, és szerzett még egy ezüst- és egy bronzérmet is. 50 méteren egy tizeddel kapott ki Dara Esztertől. A két lány között minimális volt a különbség, Melinda 160 centiméter magas, Eszter pedig 190. Sibalin Flóra is remekelt, 400 és 800 méter gyorson harmadik lett. Mindkét versenyzőm még serdülő korú, így különösen értékes mindkettőjük sikere. A két lány mellett Sibalin Dávidhárom számban is a döntőbe jutott, Bárdosi Szebasztián pedig egyéni csúcsokat úszott – kezdte a rövid pályás felnőtt úszóbajnokság értékelését Gellért Gábor, a Toyota-T-Max-SZUE vezetőedzője.
A szegedi úszók nem sokáig lazsálhattak, hiszen a IX. rövid pályás ob után edzőtáborba vonultak  Güttler Károly  vezetésével Kecskeméten készül az utánpótlás-válogatott.

Sikeres csapat: Gellért Gábor (fehér pólóban), valamint Sibalin Dávid (balról), Novoszáth Melinda, Sibalin Flóra és Bárdosi Szebasztián. Fotó: DM/DV
– Két hétig leszünk a Bács megyei székhelyen. Délelőtt és délután vesznek részt foglalkozáson a fiatalok. Ma délelőtt 10 kilométert úsztak, ezután torna, illetve jóga szerepel a programban. Kemény a felkészülés, de bírják a gyűrődést.

A versenyidénynek még nincs vége. A szegedi sportolók ismét több nemzetközi viadalon állnak majd rajtkőre.

– Novoszáth Melinda Zsolnán, a közép-európai juniorbajnokságon indul a magyar válogatott tagjaként. Sibalin Flóra pedig meghívást kapott a jövő évi ifjúsági úszóolimpiára, amelyet Ausztráliában rendeznek január 13. és 20. között. Összesen hat magyar lány indul a versenyen. Flóra három számban, 400 és 800 gyorson, illetve a 4×200-as gyorsváltó tagjaként szerepel a viadalon, amire nagyon büszke mindenki a szegedi klubban – fejezte be a beszélgetést Gellért Gábor.

(forrás: Délmagyar-Süli Róbert)

The post Novoszáth Melinda, a pillangókirálynő appeared first on Hunita.

Nálunk az ellejsztingelt fürdővel csak a gond van. Kiszervezték az eredeti SZUE-medencékből a gyógyvizet.


Géza fejedelem kútja, Szeged, Ligetfürdő, 1999 (Forrás: Józsa Gábor – munkáim)
Hat milliárdért a szép díszkút helyén ma az űrfolyosó áll.

Belépőjegyek? Ugyanannyiért csak langyított és fölklórozott csapvízben fürödhetnek immár a szögediek. A gigantikus és gyermekgyógyászok véleménye szerint is életveszélyes csúszdák sebzettjein túl alig élvezi ma valaki az eredeti gyógyvizet. A csúszdák illesztékei bizony szaggatják a bőrt (talán létezik oly vastag bőrű elvtárs, akiét nem), úgyhogy köll is, mög jól is jön rá a gyógyvíz.
A befürdő beruházás és ennek eredőjeként a pangás évente fél milliárd (500 millió) Ft veszteséget termel. A Partfürdőn meg a balvárosi toronyaljasok adnak utasítást a csalásra! (Lásd: Partfürdő-ügy: A fürdő területén fürdeni tilos.) Merthogy már évek óta ellopták onnan a gyógyvizet. A pákosztos elvtársak a Pick-veszejtő szocimbora kifürdött talpát nyalják. Neki lopatják a gyógyvizet. Ahelyett, hogy a polgárokat – és azok egészségügyi, no meg persze anyagi érdekeit – képviselnék. Hadd fürödjön a fabotkára, vagy kőkemény ellenzékére szavazó szöröncsétlen szögedi polgár a csapvízben, amit gyógyvízként adnak neki el! Immáron legalább két esztendeje…
A megszállt Részeken (Partium), mint pl. Margittán az oláj (román) beruházásból azonban a fürdő (lehet, hogy) el se készül! De talán jobb is így nekik, hiszen így legalább nem termel évente 500 millió veszteséget…
A pénz ha el is tűnik – oláj kézen -, legalább nem szív el még többet az adójukból azt kitermelő fürdenivágyóktól!

Dr Sz L

Lásd alább : Ámítógéppel csaló oláj polgármester Margittán

Lebukott a Photoshoppal csaló román polgármester

Számítógépes fotómontázzsal jelentett készre egy 10 hektáros strandfürdőt egy polgármester Romániában, hogy igazolja bő fél milliárd forintnyi, részben uniós közpénz megfelelő elköltését. A Bihar megyei Margitta első embere, Dorel Talpos elkészültnek jelentette a beruházást, és a dokumentációhoz kristálytiszta vizű medencében mosolygó fürdőzőket ábrázoló fényképeket csatolt.

Beszámolójában agyondicsérte a felújított fedett uszodát, a strand parkolóját, sportpályáit, tökélyre vitt szennyvízhálózatát és egyebeit. A strand azonban valójában meg sem nyílt, vízvezetékei nincsenek rákötve a kommunális rendszerre, öltözőinek kikiáltott épülete valóján egy omladozó csűr, amelyet újrameszeltek, illemhely pedig egy sincs a területen.

Mindezt egy vizsgálat derítette ki, miután a román idegenforgalmi minisztériumban gyanúsnak találták a fotókat. A ragyogó medence felett vakítóbb volt a napsütés, mint körötte, a víz pedig karibi színekben tündökölt.

A polgármester tagadja, hogy bármi helytelent tett volna.

Forrás: Index

The post „Fejlesztések” (be)fürdőben… appeared first on Hunita.

Az uniós fejlesztések hozták a bajt, az önerőhöz ugyanis hitel kellett. 

A magyar önkormányzatok eladósodásának egyik fontos oka az európai uniós pénzek nem megfelelő felhasználása – erre a következtetésre jutottak az Állami Számvevőszék ellenőrzései, amelyek eddig soha nem látott keresztmetszetet adnak a magyar önkormányzati rendszer egészéről.
Miről is van szó röviden? Arról, hogy az önkormányzatok ott fejlesztettek, ahol uniós pályázati lehetőségek voltak, ez volt a beruházások közötti szelektálás alapja. Mindez azt is jelenti egyben, hogy nem az volt a kritérium, hogy mit lenne érdemes, illetve szükséges fejleszteni. Amennyiben az uniós pályázatok épp lefedték volna ez utóbbi területeket, akkor nem lenne baj, de sajnos a tapasztalatok szerint ez nem így történt.
Valamennyi önkormányzattípusnál és minden évben hiánnyal zárult a felhalmozási költségvetés. Ennek elsődleges oka az EU-s pályázati lehetőségek által kiváltott fokozott beruházási tevékenység, illetve az ehhez kapcsolódó önerő-igény volt – állítja a Számvevőszék. A negatív egyenleg eladósodáshoz vezet, a folyamatban levő beruházások több mint 1100 milliárd forintos fizetési kötelezettséget jelentenek a jövőre nézve. Ehhez az EU-s és hazai támogatáson, illetve a saját bevételeken felül további több mint kétszáz milliárd forint külső forrás bevonása szükséges a városoknál és a megyéknél – azaz ennyi hitelt fel kell venni.
Az ÁSZ jelentései arra mutatnak rá, hogy az önkormányzatok tényleges fejlesztései nem a kötelező, hanem az önként vállalt, illetve nem a megtérülő, hanem a soha meg nem térülő, „presztizs” beruházásokra koncentrálódtak. Vagyis a beruházások nagy része például nem iskolára vagy a közvilágítás fejlesztésére ment, hanem uszodára, színházra, parkosításra.
Az is gond, hogy az önkormányzatok nagy részénél szinte semmiféle kalkuláció nem készült arra, hogy miből fogják fenntartani a felépített létesítményeket. Miből fogják fűteni, mondjuk az új iskolaszárnyat, üzemeltetni a szennyvíztisztítót, vagy levágni évente a füvet a közparkban? Az önkormányzatok számára likviditási nehézséget okoz az EU-s projektek utófinanszírozása is, ehhez ugyanis pénzügyi fedezet kell, amit sok esetben nem tudnak biztosítani.
Igazai paradoxonról van szó, amiben az EU-s pályázatokat kiíró hatóságoknak is van felelőssége, áttételesen ugyanis lehetővé tették rossz közpénzügyi döntések meghozatalát.

Ezen írást a Civil Városi Unió ajánlotta olvasóink figyelmébe. Kapcsolódó szegedi gondolataikat pedig az alábbiakban olvashatják:

” A fenti cikkben foglaltakat évek óta sulykoljuk a közvéleménybe, sajnos kevés sikerrel. Minden esetre érdemes végiggondolni a szegedi „fejlesztéseket” (élményfürdő, festett kerékpárutak, plázák, járhatatlan díszburkolatok, felesleges villamosvonalak, Agóra, partfalrekonstrukció, lovasszobor-áthelyezés, üresen tátongó, üzletek nélküli sétálóutca) főleg annak ismeretében, hogy Szeged adósságszolgálata már az 50 milliárdhoz közelít és a legújabb hírek éppen a „családi ezüst” kiárusításáról szólnak (Százszorszép Gyermekház, iskolák, Dömötör-torony, nosztalgia villamosok). Maradt-e ebben a városban egyáltalán valami a régi Szegedből? Hol a Virág, a Hági, a Szőke Tisza, a Vigadó, a SZUE, a régi Hungária, a Partfürdő, van-e még iskola, középület, amit nem terhel jelzálog.
Vajon mikor nyílik fel végre a szegediek szeme? Tud-e valaki az elmúlt évekből egyetlen olyan beruházást, ami megtérüléssel, netán munkahelyteremtéssel kecsegtetett? Miért van olyan nagy csönd az élményfürdő fél milliárdos mínusza körül? Hogyan fordulhat elő ebben a városban, hogy még mindig az a Nagy Sándor osztja az igét a DM hasábjain, aki – Szentgyörgyi kollégájával, Dózsával, a COWI Kft-vel együtt – legfőbb felelőse és persze a Pólus Kft. ügyletein keresztül valószínűleg haszonélvezője is az erőltetett látványberuházásoknak? És a legfőbb kérdés: vajon miért asszisztál mindehhez a Fidesz frakció ? ” 
Civil Városi Unió

Szerkesztőségünk véleménye ennél sokkal lesújtóbb: Döbbenetes, hogy milyen ördögi összeesküvésnek lettünk áldozatai. A hiúság vásárán mi lettünk a fölsült bolondok. Bolond ábrándjaink között azonban kijózanító, hogy végül a számlát mégis mi fizetjük. Csak mi! Még az EU-s pénzt is! Hiszen az is a magyar hozzájárulásból forgott vissza…
Nagypolitikusaink azonban – e következmények nélküli országban – biztosan boldogulnak majd busás jutalékaikból… (Sz.)

Hat milliárdos otrombarmolmány a Ligetfürdő helyén.
Hozzávetőleges pénzügyi képlete: Hetedrészére (alul)becsült fürdő (1 milliárd Ft) + Hunguest-hitel (2 milliárd Ft) + EU-s támogatás (3 milliárd Ft) = Otromba betonszörny megfizethetetlen belépőjegyekkel, üresen + elpusztított villák, kibetonozott zöldterület + busásan kistafírozott szocimborák + évi fél milliárd Ft-os csordogáló veszteség.
Tehát az az állítólagosan „befektetett” 5 milliárd Ft 10 év alatt el is csordogál a rendszeres veszteséggel. Két év már eltelt, további négy év alatt elcsorgatjuk a teljes fölvett (Eu-s) támogatást, a rákövetkező 4 évben pedig még a kölcsön teljes összegét is… Ezt nevezik Városunk és Országunk árulói és ellenségei „fejlesztés”-nek. Kétségtelen, ők remekül megélnek belőle! Saját háttérbirodalmunk minden „fejlesztés”-sel szépen fejlődik… (Sz.)

Ajánlott olvasmány (filmmel): Újszeged – Ligetfürdő

Domokos László: Az önkormányzati ellenőrzések tapasztalatai (2012.04.17.)

The post Jajj, csak EU-s pénzt ne! appeared first on Hunita.