„Az igazat mondd, ne csak a valódit!”
Összeállítás a XX. századi istent kereső magyar költők műveiből (Babits Mihály, Ady Endre, Pilinszky János és más költőktől).
Eperjes Károly zenés irodalmi estje.
Közreműködik: Négyessy Katalin (gordonka).
2013. október 23-án – szerda – 18 órától a Heller Ödön Művelődési Házban (Szeged-Tápé, Budai Nagy Antal u. 20-22.) A művelődési ház 73 és 73Y járatokkal közelíthető meg. Belépő: diákoknak, nyugdíjasoknak: 800,- Ft; felnőtteknek: 1500,- Ft. Jegyek elővételben már kaphatóak a művelődési házban.

http://hazaimusor.hu/51/podium/eperjes-karoly/

The post Eperjes Károly zenés irodalmi estje Tápén appeared first on Hunita.

Érdekes, hogy éppen egyidejűleg épül a szentendrei, a Római-parti és a szegedi.

A Római parti mobilgátat 2013 februárjában dobták be a köztudatba, s mindenki elkezdett okoskodni, erre Tarlós főpolgármester a közgyűlésben az asztalra csapott: mobil partfal márpedig lesz és ott, ahová tervezték!

A római-parti helyzetet lefordítva Szegedre: olyan ez mintha nem a Tápé alatti régi fővédvonalat erősítenénk meg, hanem építenének egy új gátat az ártérben a Sárga üdülőinek védelmére, s annak a tetejére tennék szükség esetén a mobilt. Ha bedől, akkor legalább az egyébként is ártéri terület úszik el… Ha beválik, akkor: lám megvédtük az ártéri villákat is.

Ja, hogy nem is lehetett volna ártérben ekkora házakat építeni? hát akkor ehhez igazítjuk az övezeti besorolást.

Hogy fog kinézni a régi part a dunai fövennyel és panorámával? Nem számít…

Ott közpénzen akarnak megvédeni magánvillákat, amelyek az ártérben épültek az óbudai önkormányzat jegyzőnőjének engedélyével, aki akkor és most is tarlós úr közvetlen munkatársa volt.

Lásd: www.epiteszforum.hu

A Római parti gátépítéssel  foglalkozott a Kossuth Rádió Ütköző c. műsora

2013 febr. 27 -18.00-18.30

Itt hallgatható vissza:

http://www.hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-02-27

Címszavakban:

– A mobilgát az autópálya zajvédő falához hasonlít.

– Az ártéri védelem nem az önkormányzat feladata!

– Mi az, hogy a föveny nem fog sérülni?

– A mobilgát tulajdonsága az, hogy minden előjel nélkül el tud szállni… Fölrobban, szétrepül….

– A technokraták eltüntetik a fövenyt.

– Környezetromboló támfalat, töltést mindenki tud építeni, de ökológiai értéket létrehozni, megóvni…

– A Kheopsz-piramis tizede mértékben lesz föltöltve a Duna-part…

– Értékrendünk is változott, ma az ökológiai értékek megóvása fő szempont.

Agyrém a parti gát…

Szegeden is belegondolva, a jelenlegi belvárosi mellvédfal szintje magasságáig a város felől gátat építenek. Milyen szabad kilátás lesz ezek után a Tiszára? Csak a tetejéről, de nem a város felől. Csúsztatásos megfogalmazás ez a feladatra ráakaszkodó Tér és Forma tervezői részéről…

Arról nem is beszélve, hogy előbb résfalat építenek (vernek le) a város felőli oldalon a parksávban (mindent átmetszve ami a földben van). Gondoljunk bele milyen helyzet ez: a Korányi fasornál közvetlenül lakóházak, kollégium, iskola, s a klinikák előtt? Milyen zajjal jár, mi roggyan meg? A keskeny Korányi fasor szoborparkos parksávja eltűnik, ott is rézsű lesz?!

S mi van a hídfőnél? S a vízszint nem ismer balos és jobbos partot, az a túloldalon is ugyanannyi. S mi védi meg Újszegedet?

Szegeden a főépítész azt nyilatkozta, hogy nem engednek meg semmi állandó épületet az ártéri üdülőterületeken a vízügy előírásai miatt, mert akadályozza a víz levonulását. Eddig miért tűrték el? És a fővárosban ez nem szempont?

Arról meg végképp nem beszél a Római-part kapcsán senki, hogy az új védvonal mentén vízlevezető szűkület keletkezik a Duna keresztmetszetében, az nem szempont?

Kiszámolta-e valaki, hogy a Tisza meder kikotrása a Maros-toroktól a Boszorkánysziget végéig milyen költséggel és hány év garanciával járna, s ez a költség hogy viszonylik a mostani 2,6 km-es mobilparthoz?

Az ún. olcsó dolgok szoktak a legdrágábbak lenni.

Mi lesz ebből az egészből: Mi úszik, s mi nem?

Nem látom kellőnek a lakossági tájékoztatást sehol, a háttérmunka sem világos…

Talán jobb annak, akinek van árvédett területen kiskerti háza?

firbi

2013-02-27

Ajánlott olvasmány még: Élhető Tisza-part és árvízvédelem

The post Mobil partfal-építések éve appeared first on Hunita.

Szeged már nem a Balkán kapuja immár. Szeged maga a Balkán! A balvezetés tízéves ámokfutása és a kormányzati örökségvédelem teljes impotenciája nyomán az utolsó magyar kétkéményes lapátkerekűt darabolják a fémkereskedők. – Felelős persze nincsen!
A legendás gőzösünket lerohasztó cég Tápé és Szeged idegenforgalmának fölvirágoztatására kapta meg még tizenéve ingyér’. Rongyos száz forintért… A föltétel azóta sem valósult meg. Inkább az ellenkezője. Szőke Tisza nézőbe már legfeljebb csak sopánkodni, sírni mehetünk.
Tehát – mint már húsvétkor is jeleztem – a hajó jogilag a Városra visszaszállt. Reakció semmi. Csak a parttalan sunnyogás! Tele jogásszal a Városháza… De minek is vitatná bárki utolsó és egyetlen lapátkerekű gőzösünket? Hadd vesszen! Ilyen a Balkán!
Mi mostan a magyar? Hát igazán nem sokban különbözik már a lenézett szőröstalpúaktól…
2012-ben a Magyar Állam nem élt elővételi jogával…
Magyarként mélységesen szégyellem, hogy e bűneset szereplői és cinkosai is magyarok. Helyesebben annak mondják rongy-magukat.

   Képek forrása: Szeged Panoráma

Szerencsére hosszabb ideig tartanak a Szőke Tisza bontási munkálatai az eredetileg tervezettnél, így talán még maradt egy, vagy két hónapunk. De két hónap múlva már semmi sem marad a cserbenhagyott gőzösből. A roncs tulajdonosának tervei szerint a jövő héten emelik ki a Szőke Tisza gőzgépét, ami – mivel még ma is működőképes, így – önmagában is nagyobb érték, mint amennyiért hozzájutottak az egész hajóhoz.

Ahogy mondják, értékeket is próbálnak menteni a hajóbontók… Hát persze! Mint az olájok a magyar vasutakat 1918-ban! Kihordani, amit csak lehet, és értékesíteni immár saját tulajdonban…

„Nagyon sok hajót bontunk, így megvan a kellő tapasztalatunk ehhez a munkához.” – nyilatkozták. Ez igazán megnyugtató. Sok magyar érték miszlikbe vágása szárad a lelkükön, és még soha nem vonta felelősségre senki őket. Az örökségvédelem pedig ragyogó munkájukhoz mindvégig asszisztált.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a hajó egyes részeit védettnek nyilvánította az utóbbi esztendőben. Vajon mit is csináltak az előtte eltelt 10-ben? A gőzgépet például egyben kell kiemelni a hajótestből, mivel ez is védetté lett mire a hajó tönkrekorhadt. „Sajnos nem tudtuk még megsaccolni sem, hogy milyen súlyú a védettség alá került gőzgép, és vajon az a speciális daru, amit lehozatunk jövő hét elején Szegedre, elbírja-e. Ha nem megoldható, akkor valahogy szét kell, hogy szedjük” – magyarázkodnak.

„Most tárgyalunk itt egy hajóépítő céggel… Nincs szívünk összevágni, meg meg darabokba’ konténerbe rakni a lépcsőházat… Ha van itt, márpedig van itt egy szegedi hajóépítő cég, aki most akar valami hasonló projektbe vágni … Mivel eléggé Szeged szívéhez nőtt ez a hajó, megpróbálunk belőle egy pár olyan dolgot megmenteni, amit egy új hajóra, vagy egy másmilyen építésű hajóra fel lehet használni… ” – nyilatkozta Dán Zsolt.

Hát persze, hogy föl lehet használni a darabjait! Föl lehet építeni belőle akár a Szőke Tiszát is !

Még mindig megmenthető a gőzhajó gyalázatos roncsaiból. Valódi hajóépítők (nem pedig hivatásos trancsírozók) tervei szerint lego-szerűen szétszedve – új teknővel – újra összerakható a Szőke Tisza! Csak szándék kérdése…
Pénz az mindig akad, ennél nemtelenebb dolgokra is bőven. – Széchenyi-terv! Erre (lenne) való.

Megértjük, hogy nincs könnyű dolga a bontóknak. De amit tesznek, haszonért teszik. Nem a Város, nem az Ország hasznáért, hanem csakis a saját zsebükért. A többi csak üres hablaty. Ők bizony nyernek ezen az ügyleten is. A vesztes pedig a Város és a magyar nemzet. A vesztesek mi magunk vagyunk, akik láttuk a Szőke Tiszát ragyogni és látjuk a Város és a kormány impotenciája nyomán végképp eltűnni a rozsda és lángvágó sziporkái között.

Szöbb Jövendőt!
kíván a
Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
elnök

U.i.:  Vajon föleszmél-e valamelyik felelős?
Még van mit megmenteni! Ha most nem lépünk, utána már csak a szánakozás és az elszámoltatás marad…

Képek forrása: Szeged Panoráma

Rádiófölvétel – A Szőke Tisza emlékezete

(Szlavkovics Rita fölvétele)

Ajánlott film: A Szőke Tisza szétdarabolása  Városi Televízió Szeged összeállítása

Ajánlott írások a Szőke Tiszáról: …

http://muemlekek.info/muemlek/szoke-tisza-II-gozhajo.php

• 
  

  “Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza!

  Elég abszurdnak hangzik, de abszurdisztánban már ez is szinte természetes: “Értékmentő fémkereskedők” kezén a Szőke Tisza! Saját megjelölése szerint értékmentéssel és fémkereskedéssel foglalkozó társaság nyerte meg utolsó kétkéményesünkre, a szegedi Szőke Tisza…

• <
  

  Eladó a gőzös – cégpóker a Szőke Tisza fölött

  Április 26-án jelenik meg a cégközlönyben a kiírás a pályázatról, melyben az irányár 7 millió forint lesz. Már most több olyan jelentkezőről tud a szegedi Szőke Tisza hajó ügyében eljáró felszámolóbiztos, akik kifejezetten megmentési szándékkal vásárolnák meg az egykor…

• 
  

  Hétmillió forintnyi ócskavas – ez maradt a Szőke Tiszából

  Mármint az egykori szegedi szórakoztató hajóból, ami persze mint kétkéményes dunai gőzös, muzeális értéket is képvisel. Ez utóbbi magyarázó mondatocska akár felesleges is lehet, gondolhatja az olvasó, hiszen mindenki tudja, hogy mi is képezi az utóbbi hetekben a sajtóbéli szen…

• 
  

  Béke úszóház – béke poraira 2012.

  Béke úszóház – béke poraira! Firbás Zoltán fölvétele Fekete(-Fehér) úszó koporsó jelent meg a Tiszán. Színvilágát a Délvidéket járók a rác vizeken járőröző döghalgyűjtő-hajókhoz hasonlíthatnák, de azoknak legalább hajó alakja van. Némelyek azt állítják: ez…

• 
  

  Műtárgyi védettséget kaphatnak a Szőke Tisza gőzös bizonyos elemei

  Bár a szakértői vélemények szerint menthetetlen a Szőke Tisza gőzös teljes hajóteste, bizonyos részei műtárgyi védelmet kaphatnak – közölte csütörtökön a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a vizsgálat …

• 
  

  Megsüllyedt a Szőke Tisza

  Mit ér Szegednek és vezetőinek, a “toronyaljasok”-nak a Város egyetlen műemlékhajója? Még csak egy fabotkát sem kóstál! Úgy veszett el, hogy azt sem tudnák, hogy elsűllyedt, ha a hírekből nem olvashatnák. No szokott hétköznapi maszatolásaikat azért meg nem imbolygatja…

The post Most kibelezik a Szőke Tiszát – a tél beálltáig pedig széttrancsírozzák appeared first on Hunita.

A zsűri előtt a Kossuth-kiflik

A Potóczki család sütötte a legkossuthabb Kossuth-kiflit, az Erdei család pedig különdíjat kapott a süteményéért a múzeum által meghirdetett versenyen.

A Potóczki család egy hagyományos Kossuth-kiflit sütött, amelynek tetejét színezett tojáshabban nemzetiszínűre festették. Az Erdei család édessége nem hagyományos volt, mint azt a családfő elmondta: kuglóftésztát színeztek pirosra és zöldre, a közepébe pedig vaníliapudingos túrókrémet töltöttek. A két győztes a múzeum ajándékcsomagját vehette át. Ennek része volt Fehér Béla Kossuthkifli című regénye is. A két kötet a Szögedi Védegylet és a Magvető Kiadó közös ajándéka volt a verseny győzteseinek.

A Móra Ferenc Múzeum kiállításait egész nap ingyen látogathatták az érdeklődők. A múzeum dísztermében olyan különlegességeket állítottak ki, mint Sissi királynő Eötvös József miniszterhez magyar nyelven írt levele, vagy a Habsburg-ház trónfosztását kimondó szegedi közgyűlési nyilatkozat. Ennek különlegessége, hogy akkoriban a közgyűlési döntéseket egy nagy könyvbe kellett bevezetni; 1849 után e határozatot otrombán leragasztották, így akarták megsemmisíteni az iratot Ferenc József rezsimjéhez hű hivatalnokok. A statisztikák szerint ezen a napon 2200 érdeklődő nézte meg ezeket a dokumentumokat. A gyerekeknek legjobban a Hazádnak rendületlenül…  című kiállítás tetszett, azon belül is az, hogy felvehettek egy huszáregyenruhát, illetve megfoghatták a fegyvereket is. A Sebesült Görgei című kiállítást annyian szerették volna látni, hogy a tárlatvezetések idején nem lehetett beférni a terembe.

A múzeum előtt a Móra parkban néptáncosok és huszárok szórakoztatták az érdeklődőket. A gyerekek lovagolhattak, végignézhették a huszárok ruházatát és fegyverzetét, és 1848-as zászlót is készíthettek.

Tápén a nemzeti ünnepre az országzászló előtt emlékeztek. Perlaki György plébános úgy fogalmazott: egy nemzet, ha nem tud ünnepelni, a progresszív jövője megkérdőjelezhető. A plébános az evangélium szavait idézte: az ország, amely meghasonul, az el is pusztul. Juhász Gyula önkormányzati képviselő azt mondta: a magyarok évezredes történelmük során vigyázó szemeiket mindig a Nyugatra vetették. Annak civilizációját, kultúráját tekintették mintának, ehhez igyekeztek igazodni, felzárkózni, a Nyugat fejlettségét akarták minden erejükkel utolérni. – Ha bajba kerültünk, onnan vártunk bajainkra gyógyírt, segítséget. Ám ez a segítség az ezer év során sajnos soha nem jött el. Jött helyette viszont pusztító hadsereg, száz évenként legalább egy, eleinte a kiirtásunk, majd később a leigázásunk, elnyomásunk és kifosztásunk mohó szándékával – mutatott rá.

Szőregen a Kossuth Lajos iskola előtti téren megtartott március 15-ei ünnepségen Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező mondott beszédet. Szerinte ez a legszebb ünnep, az ünnepek ünnepe, a nemzet ünnepe. Emlékeztetett: csak akkor születtek nagy dolgok, „ha bátrak voltak, akik mertek”. Hozzátette: a hatalom múlandó, a nemzet azonban föntebb van, mint a hatalom. A magyar függetlenség eszméje örökkévaló, e nélkül elképzelhetetlen Magyarország. A magyarság sorsa a nemzeti függetlenségért vívott folyamatos harc. E harcok során nemesedik nemzetünk, hangsúlyozta a szónok, acélozódik jellemünk, virágzik újra s újra kultúránk, mutatja legszebb arcát a magyarság.

The post Megtalálták a legkossuthabb kiflit appeared first on Hunita.