Dankó félezernyi nótájával harcolt sikerrel a német muzsika ellen. Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta vesztésre áll – ha el nem veszett – az idegen mocsokkal szemben, mely elönti Hazánkat minden (szenny)csatornán. Ma már talán föl sem tűnik, mekkorát alkotott és mennyire helytállt zenei (kultúrális) őrhelyén Dankó Pista a maga idejében. Érezték, és tudták azonban ezt még kortársai.

Jól tükrözi barátja, Ady Endre verse ezt a Dankói nemzetfelfogást.

„Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten,
Akinek lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!”

Nem csak Adynak és nemzedékének, hanem az egész országnak ad vissza „egy vesztett világot”. Dankó működése beleolvad annak az izzó nemzeti fellendülésnek az áramlatába, mely a kiegyezés után indul meg.

A Bach-korszak és a kiegyezés utáni viszonyokat látva, Dankó felismerte az anyanyelv háttérbe szorítását. Olyan nemzeti öntudatra ébredést idézett elő szomorkás, szerelmes és vidám dalaival, amit korábban senki nem látott! Dankó céltudatosan ment előre, s mutatta az utat a zenésztársaknak. Fellépésével bátorságra kapott az ország sok zenésze, s követték őt. Dankónak a zenei köznyelv kialakításában óriási érdeme volt!

Blaháné magyar pacsirta éneke zeng, virágát éli a népszínmű, benne számtalan Dankó-dallal. Cigányzenekarok alakulnak, s az ország lelkében ismét magyarrá válik. Kodály és Bartók mutatnak rá Dankó Pistát követő nagy „népdalgyári portékakészítők” működése kapcsán a nép igazi énekeire, régi értékeire, és működésükkel kinyitják ezeknek a tiszta forrásoknak zsilipjeit. Ám, hogy ez bekövetkezhessék, szükség van egy jókor, jó időben érkező cigány poétára, aki képes felrázni a nemzet szunnyadó lelkét szépséges, kedves, rabul ejtő dalaival, szívet tépő melódiáival.

Dankó Pista születésének 155. évfordulója alkalmából tavaly, június 15 -én fogadással egybekötött DANKÓ – EMLÉKEST volt Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum vártermében.
Idén már csöndben feledjük Őt…

A rendezvény lelke Telekné Tóth Anna, Dankó Pista kulturális örökségének lelkes fölkarolója volt. Ő azóta – talán érthetően a helyi sötét értetlenség és akadályoztatás miatt is – sorvasztó betegségben elhúnyt.

Így idéntől Dankó emlék-öröksége is gyorsabban fakulhat majd…

Emlékezzünk hát Dankó Pista születésnapján elvesztett patrónájára is, aki egykoron még a – teljesen értelmetlenül szétvert – Dankó-ház újraépítéséről is álmodott. A Városvédő Egyesület elnökeként ezt az álmot én tervezetté módosítottam. A panelok között a Dankó-ház helyén ugyanis ma semmi sem áll!

A Városellenes balvezetés azonban minden ilyen tervet ellenez. Minél tudatlanabb a nép, annál több esélye lehet a mai toronyaljasoknak méltatlanul (is) a helyükön maradniuk…

Dankó Pista szobra (Margó Ede 1912. )

Szeged belvárosa (hivatalosan is) a világörökség része (illene, hogy legyen). Ehhez pedig magyar nótáink és cigányzenészeink is elevenen hozzátartoznak!

A különleges hegedű, amelyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben. Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is.

    A hangszer 1891-ben került Dankó Pistához, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja, restaurálására 2012-ben kerülhetett sor.

Dankó daltársulatával meghódította a Kárpátok ormait, Erdély bérceit, barátai lettek író- és költőfejedelmek. A fellépő művészek magyar ruhákban – nemzeti színű szalaggal átkötve, pántlikákkal, fokosokkal jelentek meg a színpadon, élen Blaha Lujzával. Egyedül Dankó az, ki fehér zakóban jár. Valóságos kultúrmissziót folytatott társulatával. Csakis magyar zeneszámokat játszottak. Dankó a magyar nóták szerzésére, s előadására buzdította társait, és sikeresen visszaszorították a ránktelepedő német nyelvű zengerájokat, kuplékat.

Megérdemli Dankó Pista, a „cigány Petőfi”, hogy érdemének megfelelően emlékezzünk munkásságára és sok szép dalára.

Nótásan is Szöbb Jövendőnk
reményében

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Most van a Nap lemenőbe… Dankó Pista:  (Jávor Pál)

The post Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten! appeared first on Hunita.

A különleges hegedű, melyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben.

Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is, melynek egy példányát őrzi a múzeum néprajzi gyűjteménye.

A hegedű 1891-ben került Dankóhoz, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, aki később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja.

Dankó Pista hegedűjét az elmúlt időkben évente egyszer szólaltatták meg: 2008-ban a Múzeumok Éjszakája csúcspontjaként például Frankie Látó világhírű szegedi dzsesszhegedűs játszott a hangszeren. A több mint 120 éves zeneszerszám azonban a hosszú évek megpróbáltatásai alatt megrepedt és felújításra szorult. A restaurálásra végül idén került sor: Semmelweis Tibor budapesti hangszer-restaurátor állította helyre, így ismét eredeti állapotában mutatkozik be Dankó Pista hegedűje a Móra-múzeum néprajzi látványtárában.
   A hangszer javításának költségeit Heumann Erzsébet, a Dankó Pistát elsőként felkaroló Zsótér Andor ükunokája fedezte.
 Telekné Tóth Anna, az egykori Dankó Pista Emlékéért Alapítvány titkára elmondta, jövőre ünnepeljük Dankó Pista halálának 110., születésének 145. évfordulóját. A jubileum kiváló alkalmat kínálna arra, hogy a nótaszerző művei – akár saját hegedűjén – felcsendüljenek a Szegedi Nemzeti Színházban, ahogy azt Juhász Gyula is javasolta egykor.

( Móra Ferenc Múzeum-MTI nyomán )

The post Restaurálták Dankó Pista hegedűjét appeared first on Hunita.