Sipos György kifejtette: a projekttel két, a régióban egyedülálló, széles körű szolgáltatásokat nyújtó labor jön létre. A projekt 684 ezer euróból valósul meg, ehhez a magyar állam 15 százalékos támogatást adott, a fennmaradó 85 százalékot uniós forrás fedezi. Az összegbő lSzeged 460 ezer eurót használhat fel.
A szegedi laborkomplexumban elsősorban kormeghatározással, geokronológiával foglalkoznak majd. A temesvári egyetem laborjába elsősorban a felszín alatti képződmények felmérésére szolgáló geofizikai műszer- és eszközparkot telepítenek.
Sipos György elmondta: a geokronológiai és geofizikai mérések felhasználása a környezet- és örökségvédelemben külföldön egyre elterjedtebb. Magyarországon is nő az igény az újabb technológiák alkalmazására, mivel az érintett területek roncsolásmentes és gyors felderítését, továbbá a környezeti és történelmi folyamatok hatékony rekonstruálását teszik lehetővé. A laboratóriumok kialakításán túl a jövő november végéig tartó programban a teszteléshez mindkét oldalon 20-20 régészeti lelőhelyet, valamint környezeti szempontból fontos 5-5 mintaterületet mérnek fel. A kijelölt területek Magyarországon Csongrád és Békés megyében, míg Romániában Temes és Arad megyében lesznek.

(MTI)

The post Közös laborfejlesztést kezd Szeged és Temesvár appeared first on Hunita.

Pap Róbert kifejtette: a projekt keretében a temesvári nagybani piacon egy új csarnokot építettek, ahol magyarországi termelők is helyet kapnak, így térítésmentesen lehetnek jelen az ottani helyszínen. Ezzel párhuzamosan a szeged-kiskundorozsmai piacon betonburkolatot kapott a várakoztató parkoló. Elkészült egy elektronikus kijelző rendszer is, amely a temesvári és a szegedi piacon egy időben megmutatja a forgalmazott zöldségek, gyümölcsök árait, román lejben és magyar forintban. A virtuális árubörze segítségével az elektronikus kijelzőknek köszönhetően a temesváriak tájékozódhatnak a magyarországi árak felől, hasonlóan a szegediek is megtudhatják, hogy mennyiért árusítják a zöldséget-gyümölcsöt Temesváron. A projekt egy másik elemeként a szegedi beléptető rendszer fejlesztésére is sor került. A Temesvár–Szeged regionális integrált agro-logisztikai rendszer az információszolgáltatáson túlmenően elősegíti a két országbeli mezőgazdasági nagykereskedők közötti üzletkötések gyors lebonyolítását is. A fejlesztés eredményeként fejlődött mindkét piac infrastruktúrája, várhatóan növekszik a határon átnyúló együttműködésben résztvevő üzletemberek száma, új munkahelyek jönnek létre és új szolgáltatások teszik könnyebbé a kereskedést – tette hozzá az ügyvezető. A projekt költségvetése csaknem 1,1 millió euró volt, melyből 928 ezer euró uniós forrás. A magyar partner költségvetése 575 ezer euró volt, melyből az uniós támogatás 489 ezer eurót tett ki.
Pap Róbert elmondta: a magyar őstermelők áruinak csaknem 60 százalékát vásárolják fel a román kereskedők, akik a hazaiakkal ellentétben nemcsak az első osztályú, de a másod-, harmad-, és akár negyedosztályú terméket is elviszik, hiszen mindenre van piacuk. A termékpaletta egész skálájáról vásárolnak, nincs meghatározott termékigényük.
A Dorozsmai Nagybani Piac a Szeged-Kiskundorozsmai Vásártéren működik 1993 óta. A piacnak 2011-ben 520 millió forint nettó árbevétele volt. Hetente mintegy 600 tonna áru cserél gazdát, és forgalmas napokon 1600 vásárló fordul meg itt.
A budapesti nagybani piac után a dorozsmai az ország másik – vidéken egyetlen – termelői nagybani piaca, ami egész évben jó minőségű friss zöldség-gyümölcs kínálatot ad mind magyar, mind külföldi terményekből.

The post Közösen fejlesztette nagybani piacait Szeged és Temesvár appeared first on Hunita.

Tízéves együttműködést zár az SZTE Növénybiológiai Tanszék és a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem. A két intézmény 2002 óta öt projektben dolgozott együtt, az SZTE Növénybiológiai Tanszéke mintegy 220 millió forintnyi támogatást nyert. Infrastrukturális fejlesztések, új műszerek jelzik az időszak sikerességét, a kutatási eredmények mellett.

Biztonságos élelmiszer határon innen, határon túl

„A célunk az volt, hogy az élelmiszerbiztonság szempontjából vizsgáljuk a gabona különböző genotípusainak jellemzőit. Az élelmiszerláncban nagyon fontos, hogy a takarmányt is megvizsgáljuk, így a kukoricát és a lucernát” – foglalja össze Erdei László projektvezető a kutatás általános törekvését. A Román-Alföld nyugati részének és a magyar Dél-Alföld éghajlatának és termőföldjének hasonlósága miatt a két terület összefüggő természeti régiót alkot, így az élelmiszerbiztonság terén közösek az érdekek.

Néhány éve éppen szegedi kutatók vészjelzésére figyelt fel az ország az egyik leggyakoribb gabonafertőzés, a fuzárium-gomba terjedésére, a forgalomban lévő gabona határértéket meghaladó, úgynevezett mikotoxin szintjére. A gomba termelte toxinok a nemi hormonokkal mutatnak hasonló hatást, nagy mennyiségben akár a szaporodáshoz kötődő biológiai elváltozásokat is okozhatnak, például drasztikusan korai menzeszt, bizonyos esetekben cisztákat. Más toxin-fajtái emésztőrendszeri és rákos megbetegedéseket is kiválthatnak. A legtöbb mérgező anyag a korpában tárolódik, így magasabb a rizikófaktora a teljes kiőrlésű gabonatermékeknek.

A záruló pályázatban a kutatók a növények ellenálló-mechanizmusait vizsgálták a fuzáriummal szemben. Illetve azt is, hogyan alakul a gabona ion-elem felvétele, befolyásolja-e valamely elem felvételét a fertőzés. Bizonyos mikroelemekre, például a rézre, cinkre és a szelénre szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanakkor nagy mennyiségben akár toxikusak is lehetnek. Mások kis mennyiségben is mérgezőek: így például az ólom és a kadmium. A fuzárium-fertőzés hatással van a növény mikroelem-felvevő és nehézfém akkumuláló képességére is. Ezért fontos a gabonanövények elemfelvételét szabályozó folyamatok megértése.

Román mintából származott a genetikailag módosított kukorica, amelyen azt vizsgálták, milyen eltérések figyelhetőek meg fuzárium-fertőzés esetén a konvencionális és az eredetileg kukoricabogár ellen módosított GM kukorica között. „A növénybiológia rakéta-sebességgel fejlődött az elmúlt húsz esztendőben, mióta a molekuláris biológia eszközei kialakultak. Sokat fejlődött a módszertan: egy gént bevinni egy növényből a másikba megoldható, a probléma az, hogy elhelyezésük nem eléggé irányított. Sok tényezőtől függ a gének kifejeződése, meg kell ismerni a szabályozását” – mondja Erdei László a napjainkban sokat vitatott GMO kérdésköréről.

A temesvári kutatópartnerek két nehézfém-rezisztens és szenzitív lucernatípust vizsgáltak. Itt meglepő eredmény született, az ellenállónak tartott növény rengeteg toxikus nehézfémet tárolt a szöveteiben.

Analitikai laboratórium, alföldi kuriózum

Több mint 240 ezer euró támogatást használhatott fel a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszéke a május végén záruló pályázat eredményeként. A műszerek és az infrastruktúra fejlesztése látványos hozadéka a projektnek. Az intézmény idei szerzeménye a rendkívül korszerűnek számító induktívan csatolt plazma tömegspektrometriás műszer analitikai laboratóriuma, melyben a periódusos rendszer majd’ minden eleme meghatározható nagyon kis koncentrációban is. Ezzel a módszerrel tizenötezer minta-adatot kaptak rövid időn belül, de nem csak ebben a kutatásban hasznosul az eszköz:

„Azért alakítottuk ki ezt a nagyon érzékeny laboratóriumot, mert távolabbi célunk, hogy akkreditáltassuk. Nagy igény lenne erre az Alföldön, a gazdáknak most messzire kell utazniuk a növényeik megvizsgáltatásához” – teszi hozzá Erdei László. A tanszék egyelőre csak szóbeli tanácsot adhat, az akkreditált laboratórium később már tanúsítványt is.

Együttműködés a pályázat után

Csupán ebben a projektben 23 kutató dolgozott együtt a határ két oldalán és a doktoranduszokon, végzős hallgatókon kívül nagyszámú BSc-s biológia szakos hallgató is részesül az SZTE Növénybiológiai Tanszék fejlett infrastrukturális hátterének előnyeiből. Bár az együttműködés hivatalos keretei véget értek, a kialakult tudományos vagy akár baráti kapcsolatok a jövőben is megmaradnak. A projektvezető szerint a fiatal doktoranduszok folytathatják majd az elkezdett munkát egy újabb pályázat esetén. „Ritkaság, hogy ilyen emberi kapcsolat alakul ki egy kutatás során…” – mondja a professzor, aki másfél évtizedig volt a Növénybiológiai Tanszék vezetője, 2005 óta a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem Doctor Honoris Causa címét is viseli.

B. T.

The post Szeged – Temesvár tengely a biztonságos élelmiszerért appeared first on Hunita.