Veprik Róbert igazgató a csöppségnek már nem nevezhető jövevény pénteki állatorvosi vizsgálatakor elmondta, hogy Tigi, a csehországi Olmützből származó anya és Chipo, a németországi Chemnitzi Állatkertből származó apa első kölyke a harmadik Magyarországon született törpevíziló, egyben az első hím ivarú borjú. A törpevízilovaknál – még ismeretlen oknál fogva – sokkal több nőstény születik, mint hím, ezért az utóbbiak jövetele mindig dupla örömnek számít az állatkerti világban.
Tigi gondos anyának bizonyul, megfelelően óvja és védi kicsinyét. A törpevíziló-borjú szépen fejlődik, születése óta megduplázta tömegét, akadt nap, hogy 900 grammot hízott.
Chipo, az apa csupán közvetetten részesülhet a családi örömökből, hiszen a törpevízilovak magányos állatok, a bikák külön úton járnak, akár még veszélyesek is lehetnek kicsinyeikre. Így a hím csak a rácson keresztül szemlélheti fia rohamos fejlődését.
A törpevíziló az egyik legkésőbb, a 19. század végén felfedezett nagy emlősfaj. A nyugat-afrikai esőerdőkben honos állat abban is különbözik a vízilótól, hogy kevésbé kötődik a vízhez, veszély esetén is inkább a bozótba menekül, mint a víz alá.
Veszélyeztetett állat, a legutolsó, 1993-as becslések szerint 2-3 ezer példány élt vadon, de a számuk valószínűleg azóta jelentősen csökkent. A legfőbb veszélyt az amúgy nehezen vadászható törpevízilovakra az élőhelyük rohamos eltűnése jelenti.
Jelenleg a világ közel 140 állatkertjében több mint 300 egyedet tartanak, ebből 120-130-at Európában. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége ezért is hívott életre nemzetközi fajmegmentési programot a kilencvenes évek elején.
A kifejlett állat vízinövényekkel, gyökerekkel, gumókkal, lepotyogott gyümölcsökkel táplálkozik. Tigi kedvence a saláta. A törpevíziló hossza eléri a 180-185 centimétert, testtömege a 180-250 kilogrammot. A felnőtt állatra az emberen kívül legfeljebb a leopárd jelenthet veszélyt.

The post Már tizenkét kilogrammnál is nehezebb a Szegedi Vadasparkban született törpevíziló appeared first on Hunita.