Mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy minél kevesebb értékes esővíz folyjon el felhasználatlanul, például úgy is, hogy hordókban gyűjtjük, vagy használaton kívüli emésztőgödörbe vezetjük, esetleg bele a kerti kútba. A csapadékvizek alig különböznek az egészséges desztillált víztől. Ülepítés és mehanikus szűrés után akár ivásra is felhasználhatók.

Közpolgár Hálózat

Eredeti PDF változat ide kattintva érhető el

The post Javaslat a háztartási szennyvizeink közvetlen újrahasznosítására és a saját kerti kútból nyert víz tiszta ivóvízzé alakítására appeared first on Hunita.

Egy novemberi konferencián elhangzott, hogy a keletkező hulladékok csökkentése és az (különböző) anyagok újrafelhasználása kulcsfontosságú lehet az Egyesült Királyság gazdasági versenyképességének és rugalmasságának fenntartásában, és amely egyúttal környezetvédelmi előnyökkel is járhat.

A brit kormány hulladékgazdálkodási tanácsadó szervezetének (Wrap) vezérigazgatója a konferencián tájékoztatta a magas beosztású üzleti vezetőket, döntéshozókat és helyi önkormányzati vezetőket arról, hogy keletkező hulladékok csökkentése és az anyagok újrafelhasználása kulcsfontosságú a gazdasági versenyképesség és rugalmasság tekintetében.

Az úgynevezett „körkörös gazdaság” (circular economy) előnyeiről indult vitában Liz Goodwin szerint fenntartható növekedéshez vezethet az anyagok valós értékének meghatározása az erőforrás-menedzsment segítségével, és ezt megerősíti a tavaly megjelent McKinsey jelentés is: 2030-ra a globális szinten szükséges erőforrások 30%-a fedezhető hatékonyabb gazdálkodással, és az ezáltal jelentkező gazdasági többlet évi 3,7 trillió dollárra rúg.

Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztériumának (Defra) legfrissebb kutatása szerint a brit vállalkozások 600 millió tonna nyersanyagot használnak fel évente. Ennek nagyjából az egyharmada hulladékként végzi, melynek nagy részét jövedelmezően lehetne hasznosítani és akár a 18 billió font is elérhető lenne.

A Wrap egyik fontos feladata, hogy segítse a vállalkozásokat abban, hogy elérjék ezeket a hasznokat, amelyekbe ha újra befektetnek gazdasági növekedést hozna – mondta Goodwin, aki rámutatott arra is, hogy néhány tényező jelenleg visszatartja ezeket a beruházásokat. „A felmérés szerint a gyártással foglalkozó vállalatok vezérigazgatóinak 80%-a mondta, hogy a nyersanyagok mennyiségének csökkenése veszélyt jelent a vállalkozásaikra. A 2000 óta tartó 147%-os reál nyersanyagár növekedés és a bizonytalanság, amelyet a jelentős áringadozás okoz, megakadályozzák a beruházásokat és gazdasági növekedést.”

A „körkörös gazdaságra” példa lehet a zártkörű újrahasznosítási rendszer, amelyben a használt műanyag palackokból újat készítenek. Goodwin hozzátette azt is, hogy számos kihívás fenn áll még, úgy mint az elektromos és elektronikai ellátási láncban.

Forrás: Guardian (guardian.co.uk)

Fordította: Matina Viktória

Magyar Forrás: humusz.hu

The post Az erőforrások hatékonyabb felhasználása a gazdasági felemelkedés kulcsa appeared first on Hunita.

A kaliforniai Johnson családról a fölvilágosultabb amerikai sajtóban már sokan cikkeznek. A családanya egy rovatot (blogot) is vezet arról, hogyan is vezetik ezt a bizonyos „zero waste”, vagyis „nulla hulla(dék)” háztartást. Talán legrövidebben így foglalhatjuk össze: Ésszerűen!

A jelszavuk és jelmondatuk:

Utasítsd vissza, csökkentsd, használd újra, hasznosítsd újra és korhaszd! És csakis ebben a sorrendben… 

Bea akcentusa alapján európainak, sőt talán németnek tűnik! Így már persze érthetőbb a dolog. Ezek a máig lenácizott németek bizony a háztartásban is precízek. Lenyűgöző a tisztaság is… Ha egyszer véget vetnek a pazarlásnak, akkor beindul az szenny-Endlözung.

http://www.youtube.com/watch?v=ZQiqHgE0h3U&list=PLbg2mPcZhONY7C1L9JkoUxWcvxC9NMIQ2

De lássuk csak, hogyan is kezdődött! Amikor néhány éve új házba költöztek, az átmeneti időszakban egy kisebb lakásban laktak, a költözéskor pedig megdöbbenve tapasztalták, hogy mennyi fölösleges holmijuk van. Átböngésztek mindent és megállapították, hogy a háztartási javaik 80%-ára valójában nincs is szükségük. Ekkor döntöttek úgy, hogy attól kezdve tudatosan figyelni fognak arra, hogy új házukat ne árasszák el szeméttel. Innen pedig már csak egy nagyobbacska lépés volt a „nulla hulladék” háztartás terve.

Bea Johnson először is teljesen száműzte a műanyag zacskókat a bevásárlásokból. De a háztartásból is. Újrahasznosítható táskákat szereztek, zöldségeshez, boltba, piacra is csak azzal mentek. Milyen régen is volt, amikor londoni luxusáruház tápai gyékényszatyrokat rendelt, hogy vásárlóinak azzal kedveskedjen… Igazán itt lenne már az ideje e szép szokást föleleveníteni. Tápé is megélne újra a hagyományaiból…

Bea Johnson ezek után beszerzett kisebb-nagyobb csatos üvegeket, így kimérve ezekben az üvegekben veszi meg a vajat, sajtot és húst is, az otthonában is külön üvegekben tárolja ezeket. A zöldségeket a hűtőben sem (műanyag) zacskókban tárolja, hanem szövet szütyőkben (zsákocskákban). A bevásárlásokat nem napi szintén intézik, hanem hetente egy alkalommal járják végig a már bevált a kis és nagykereket. A lisztet, cukrot, kakaót, és a rágcsálni való magokat is kisebb-nagyobb zsákokban kimérve szállítják haza és otthon üvegeikben tárolják azokat.

Új lakhelyüket úgy választották, hogy elérhető közelségben legyen a piac, az iskola, sőt még a mozi is, így hétköznapokon nincs szükségük füstpöfetre, kocsira. Azt viszont belátják, hogy kirándulásokra, nyaralásra nem tudják nélkülözni a járgányt.

Két iskolás fiúk van, akiknek a ruhatára idényenként 4 nadrágból, 8 ingből, 1 hálóruhából, 1 szabadidős összeállításból és alsóruházatból áll. (Persze Kaliforniában kicsit egyszerűbb az öltözködés az éghajlat miatt, de ettől függetlenül könnyű elképzelni, hogy Amerikában a szegényebb családok is jóval többet költenek a ruhatárukra). Természetesen a felnőtteknek is korlátozott számú ruha áll a tárban. Bea évente 2 alkalommal vásárol, főleg használt ruhákat.

A családfő szerint a gyerekek is teljesen elfogadták ezt az életstílust, számukra is elfogadható, hogy minőségi és tartós játékokat kapjanak. Amit meg kinőnek, azt mindig tovább ajándékozzák.

Persze sokan azzal uszítanak ellenük, hogy ez a fajta életmód nagyon sok pénzt és szabadidőt igényel, de Bea Johnson állítja, hogy egyik sem igaz, csak jó szervezés kérdése az egész.

Kizárólag olcsó mosószódát, ecetet, mosható törlőkendőt használnak a takarításra, nem használnak vegyszereket sem a fürdőszobában, sem a konyhában. Még a szépségápolásra szánt termékeket is kis üvegekben tárolják, nem pedig műanyag flakonokban és természetesen szappanokat használnak. Olyan apróságokra is figyelnek, mint a törlővatta, ami szintén nem eldobható, hanem kimosható és újrahasznosítható. A fogkeféjük sem műanyag, hanem lebomló anyagból készült. Az már magától értetődik, hogy az ételmaradékot természetesen korhasztják (idegen szóval erőlködve: komposztálják).

Bár az USA-ban, főleg Kaliforniában  könnyebb olyan áruházakat találni, ahol lehet nagy tételben egészséges, természetes azaz „bio” (angolkodva „organikus”) élelmiszereket vásárolni, de a kísértés is nagyobb, hiszen az átlag-amerikai életstílus maga a kérkedő herdálás.

Bea tanácsait olvasgatva jónéhány dolog csonkországunkban, de még roncs-Magyarországon is kivitelezhetőnek tűnik.
A zacsimentesség nem reménytelen dolog. Igazán csak szándék kérdése.
Mindenkori természetes friss áruhoz kiskertjeink, őstermelőink és piacaink is vannak még…

No meg itt van például a friss hal, meg a hagyományos tartósítás ajánlata is.

Az öregebbje még dobóhállózni is megtanítja a család ifjait! Hajdan ez a legtermészetesebb dolog volt Szegeden (is)…

Tápai Antal „Hállóvető” szobrának Somogyi Könyvtárban kiállított apraja. Ezt ma csak a könyvtárjáró könyvmolyok csodálhatják…
Ahelyett, hogy a Város közterén, történelmi főterén, a Hal téren állana…

Lásd: Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

De hogyan is csinálják ezt ma Ámerikában?

Az „öncsövező”-n (youtube-on) található egy riport is róluk:

A pácolt hering alapjai – kezdve a vetőhállónál…

Bea Johnson vallja, hogy a legnagyobb ellensége az a sok reklámszennyanyag, amit nap mint nap kéretlenül is a postaládájukba tuszkolnak. Hiába próbálta lemondani, visszautasítani, letiltani, hatóságokhoz fordulni, ez ellen egyelőre nem tud mit tenni. Ő bár nem mondja ki, de ez az igazi terror: Mammon terrora!

A család elszánt példamutatással  igyekszik bizonyítani, hogy nem a korlátlan fogyasztói felhalmozás vezet a boldog és kiegyensúlyozott élethez. Akadnak követőik, akadnak persze műveletlen, köpködő kritikusaik is, de súlyos tény marad, hogy egy átlag nyugati ember évente fél tonna háztartási szemetet termel, míg ők csak pár maroknyit.

Ha végre megvalósulna „a szennyező fizet” elv az adóz(tat)ásban, akkor szépen eltűnnének a Földünket herdálók, és megszaporodnának a Földünket kímélők… Ha a hulladék termelése és a szennyezés mértéke alapján is mérnék a polgár értékét, akkor valóban nevezhetné magát végre „fejlett”-nek a nyugat.

Dr Sz L

Forrás:

Zero Waste Home

Seasonal Recipe: Pickled Herring … A pácolt hering alapjai…

zoldbazar.blog.hu

Ajánlott még: Hállóvető

The post A család, amely nem termel szemetet appeared first on Hunita.

A Pet it mozgalom a fenntarthatóságra és a könnyű terjesztésre törekszik, így – ahogy a szervezők közleménye fogalmaz – „a kecske jóllakik, a káposzta pedig nem kerül a kukába”.
A Pet it mozgalomban résztvevő éttermek vállalják, hogy a konyhájukon keletkezett vagy az oda visszakerülő maradékot különböző, a maradék fajtájától függő feliratú, dátummal ellátott, környezetbarát dobozokba rakják, amelyek az étteremben vagy az étterem előtt felállított zárt hűtőbe kerülnek. A hűtőből a gazdik ingyen elvihetik a nekik tetsző, háziállatuk kedvenc eledelét tartalmazó dobozt, amelyet aztán gondosan elmosogatva az étterem újrafelhasználásra visszavár. A hűtőben a maradékok mellett a kávézacc is helyet kap, amely a növények számára jelent kiváló táptalajt.
„Az éttermi maradék újrahasznosításával csökkenthetjük háziállataink ökológiai lábnyomát, miközben a pénztárcánkat is kímélhetjük” – vélik az ötletgazdák.
A kezdeményezés minden szempontból nyílt mozgalom, amelyhez bárki csatlakozhat. „Olyan nyílt rendszerekben gondolkodunk, amelyek képesek a környezetben található erőforrásokra építve önfenntartóvá válni. A szemetet újrahasznosítva gyűjtjük, miért ne tehetnénk így az ételmaradékokkal is?” – fejtette ki Nemes Attila, a projekt vezetője, az OS Kantine alapítója.
A Pet it mozgalmat támogatni és ahhoz csatlakozni a Creative Selector oldalán lehet. A fórumon keresztül a közösségi összefogással megvalósuló, kreatív és társadalmilag hasznos projektek elindításához szükséges összeget a „sok kicsi sokra megy” elve alapján a közösség adhatja össze. A kezdeményezés beindításához az ötletgazdák 600 ezer forintot szeretnének összegyűjteni, amelyet többek között az első Pet it-pontok kialakítására, dobozok beszerzésére, „csináld magad” napelemes hűtő elkészítésére, szerelés és oktatási feladatok megszervezésére fordítanának.
Ugyan a jelentkezés és a gyűjtés csak hétfőn indult, a budapesti Manga Cowboy étterem már csatlakozott a programhoz. Az akció a tervek szerint szeptembertől veszi kezdetét, a szervezők addig várják a csatlakozókat és a felajánlásokat .

(MTI)

The post Újrahasznosított ételmaradékok az állatokért, növényekért appeared first on Hunita.