1833 jégbontó hava (február) 8.-án Budapesten született Lechner Lajos,
a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész.

Lechner Lajos Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.
A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

1889 – Szeged (Várossy Ferenc)

Neki köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink újjászületését is.
A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott „hadjáratom” részben sikerrel járt:

Napsugaras tájházak – www.ujszeged.hu

A napsugaras házak védelmét célzó ismételt indítványaim…

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

Egy másik indítvány nyomán…

Napsugaras tájház(ak) kialakítása – www.ujszeged.hu

van már egy alsóvárosi napsugaras zsellér-tájházunk is…
A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!
Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – „napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Az újszegedi Kendergyár évszázados szép épületeinek barbár dózerolásával (2006) a körutas szerkezet körré zárása is lehetővé vált…

Kendergyár (Újszeged) – földig rombolva – www.ujszeged.hu

A Szegedi Kendergyár …

Ehelyett a körutat szögletesíti Városunk balvezetése a külföldi befektető üres telkének – Újszeged legnagyobb belterületi pusztaságának – körbekerülését támogatja, amivel szögletessé válik a körút! Éppen ott, ahol azt semmi építmény nem akadályozná, hogy – Lechner tervei szerint – végre körré záródjon…

Szegedi „kis és nagykörutunk” teljesen elveszítheti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek pusztulásával. Ezek többségét semmi sem védi… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” pénztárcája mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányoknak.
Lásd:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne.
Ez egészen máig várat magára…

Ezen a szép napon, Lechner Lajos születésnapján a Szögedi Védegylet – a Szegedi Városvédő Egyesület – mint már korábban is javasolta, Szeged belvárosának világörökséggé nyilvánítását indítványozza:

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékek védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Szeged belvárosa világörökséggé nyilvánítása érdekében kampányunkban pólókat is ajánlunk olvasóinknak kedvező áron. Több darab rendelése esetén akár önköltséges áron.

Lechner Lajos születésnapján ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

The post Lechner Lajos szülinapján appeared first on Hunita.

Lechner Lajos a magyar (stílusú) szecesszió mestere volt. Műveivel újonnan ismerkedők nevezik Őt a „magyar Gaudí”-nak is.

Míg az irodalom nagyjait széles körben oktatják, addig az építészet nagyjait ugyanilyen széles körben elhallgatják. (Az „irodalom” tantárgy a ma iskoláiban természetes, míg az „építészet” nem az!) Ezért vagyunk kénytelenek ilyen nagyságok életműveit is magyarázni…

Lechner Ödön számtalan egyéb épület mellett a Magyar Iparművészeti Múzeum és a mai Magyar Államkincstár épületeit alkotta.

Életművéhez ajánlott olvasmány: Magyar szecesszió, Lechner Ödön | Artificium

De nekünk, szögedieknek többet is adott!
A Vedres István klasszikus idomai nyomán megújított Városházát.

Vedres István – Városháza

Öreg városházánkat Lechner Ödön alkotta újjá, – az eredeti idomait is tisztelve – megemelve a homlokzatot…

Egyébiránt Torontál megye székhelye, Nagybecskerek és a kiskun Kecskemét városházáját is Ő alkotta…

A „másik” Lechner – Szeged szép arculatáért versenyben – Lechner Lajos.

Lechner Lajos Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója. A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl

1889 – Szeged (Várossy Ferenc)

neki köszönhetjük egyebek között a napsugaras házak újjászületését is.

OLvasmány: Napsugaras (táj)házak – www.ujszeged.hu

A rendkívül szabályos és áttekinthető körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Az igazi elismerés persze az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne. Ez egészen mostanáig várat magára…

Halálának századik évfordulóján érdemes elgondolkodni rajta, hogy épített öröksége pallérozatlan politikus-bűnözők gondatlan „kezelésében” vész el ma büntetlenül.

Másfél esztendeje Lechner Lajos születésnapján a Szögedi Védegylet – a Szegedi Városvédő Egyesület – már indítványozta Szeged belvárosának világörökséggé nyilvánítását. A Város méltatlan balvezetése azóta csak fokozta a pusztítást…

Lásd: Árpádtól a Szőke Tiszáig…

Ámokfutó, Város-rontó dúvadak és ehhez (némi juttatásért) segédkező toronyaljasok buzgón dolgoznak épített értékeink eltakarításán. A bugrizmus dögvirágai lélekölő gyomként lepik el Városunkat.

Szegedünk mai arcát megálmodó és megalkotó építészeink többet érdemelnek!

Az épített értékek védelme nem tűr halasztást. A további neobolsi mutyi és neobugris pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás –  megállítása érdekében mindannyiunknak cselekednünk kell!

Szeged belvárosa és épített öröksége – városrontó balvezetők helyett – világörökségi rangot érdemel!

„Ha mindönki töszi, amit tönni köll, mindön úgy lössz, ahogyan lönnie köll!”

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Lechner Lajos életművéhez ajánljuk még figyelmükbe:

• A város újjáépítése
• Szeged és az újjáépítés

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

The post Lechnerek örökén… appeared first on Hunita.

Az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottságának a dél-koreai Kvangdzsuban zajló tanácskozásánösszesen 54 elemmel – köztük a nebrai koronggal és Che Guevara fiatalkori kézirataival – bővült az 1992-ben létrehozott lista.

A Semmelweis-dokumentáció része az orvos gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről szóló Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) című kiadvány, amely 1860-ban Bécsben jelent meg (1861-es évszámmal), valamint egy Orvosi Hetilapban megjelent írás is.

A Nemzetközi Tanácsadó Bizottság idén 54 ország és egy nemzetközi szervezet (az ITS) 84 jelölését vitatta meg.

A 3600 éves nebrai korong az ismert legrégebbi ábrázolása az égboltnak. Németországban, a Szász-Anhalt tartománybeli Nebra közelében került elő illegális ásatások során 1999-ben. A kincset 2002 februárjában a rendőrség egy színlelt vásárlás során foglalta le Svájcban, és jelenleg a németországi Halle város tartományi múzeuma állandó kiállításának része. A regiszter része lett a lorschi kódex, az egyik legrégebbi középkori füveskönyv is. A Németország középső részén található lorschi bencés apátságban készült, 460 oldalas és 3800 bejegyzést tartalmaz. A kódex nagy valószínűséggel 1167 és 1190 között íródott.

Német-holland javaslatra felvették a világemlékezet listájára a Kommunista kiáltványt, valamint Karl Marx Tőkéjének első kötetét, német-osztrák javaslatra pedig a német Aranybullát, amely meghatározta a német-római császár megválasztásának módját, kijelölve a hét választófejedelmet.

Szintén felkerült a listára a Nemzetközi Vöröskereszthez kapcsolódó nemzetközi keresőszolgálat (International Tracing Service, ITS) állománya. Az ITS dokumentációs és kutatási központja a náci üldöztetést, a kényszermunkát és a holokausztot tárja fel a hesseni Bad Arolsenben.

A világemlékezet részévé nyilvánították továbbá a koreai nemzeti hős, a japánok ellen hét tengeri csatát nyert I Szunszin 16. századi háborús naplóját – amelyet a maga nemében egyedülállónak tartanak a világon -, valamint a Pak Csong Hi, Dél-Korea néhai elnöke által 1970-ben meghirdetett és a mezőgazdasági termelést, valamint a falu modernizálását szolgáló Szemaul Undong, az Új Falu Mozgalom archív dokumentumait. E mozgalom révén vált Dél-Korea fejlett gazdasági hatalommá.

Felkerült a listára egy japán nemes által Európába küldött 17. századi misszió emlékeinek gyűjteménye, valamint a világ legrégebbi, kézzel írt naplója. A Vatikánt és Spanyolországot megjárt Keicso-kori misszió emlékei japán-spanyol javaslatra kerültek a regiszterbe. A misszió egy Maszamune Date nevű szendai nemes parancsára 1613-ban indult útnak, többek közt azért, hogy kereskedelmi megállapodásokat kössön. Ami a naplót illeti,Micsinaga Fudzsivara, egy 966 és 1027 között élt befolyásos kormányzó írta. A tekercsek értékes ismeretekkel szolgálnak a japán császári udvar szokásairól.

A világemlékezet listája hat latin-amerikai bejegyzéssel is gazdagodott: ezek között vanChe Guevara fiatalkori kéziratainak gyűjteménye, amelynek felvételére Kuba és Bolívia közösen tett javaslatot. Brazil kezdeményezésre felkerült a listára a közelmúltban elhunyt világhírű építész, Oscar Niemeyer archívuma, csakúgy mint a II. Péter brazil császár hazai és külföldi útjaival kapcsolatos dokumentumok.

Az 1703-as izlandi népszámlálás dokumentumai, Hacsaturján kottái, Irán több száz éves térképei, Vasco da Gama első indiai útjának (1497-1499) krónikája, 1948 és 1989 közötti cseh és szlovák szamizdatok, a montreux-i dzsesszfesztivál archívuma, illetve a Jad Vasem által gyűjtött emléklapok, – egyfajta jelképes sírkövek – immár 2,5 milliós állománya is a világemlékezet részévé vált – olvasható az UNESCO honlapján.

Forrás: MTI

The post Semmelweis globális kincs lett appeared first on Hunita.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világörökség Bizottsága vasárnap szentpétervári tanácskozásán döntött arról, hogy a belgiumi Vallónia főbb bányászati helyszínei;, Rio de Janeiró-i Carioca kultúrtáj (a hegy és a tengerpart közötti terület); a svédországi Hälsingland míves, fából készült tanyaházai; az iszfaháni Dzsáme-mecset Iránban, valamint a török Catalhöyük neolitikus helyszín a kulturális világörökség részét képezi – tette közzé honlapján (www.unesco.org) a szervezet.
A bizottság a természeti világörökség részévé nyilvánította a csádi Ounianga-tavakat, a kínai Csengcsiang fosszília-lelőhelyet, a Kongó, Kamerun és a Közép-Afrikai Köztársaság területén található Sangha-vidéket, valamint az Indiában lévő Nyugati-Ghátokat, más néven a Szahjadri-hegységet.
Az UNESCO világörökségi bizottsága 36 kulturális, természeti és vegyes helyszínről határoz július 6-ig tartó ülésén.
A bizottság pénteken már felvette a kulturális világörökség listájára Jézus szülőhelyét: a Születés Templomát és a Betlehembe vezető zarándokutat. Emellett felkerült a listára az emberi evolúció Izraelben, a Kármel-hegyen – a Vádi el-Mughara-barlangokban – lévő emlékhelyei, a Rock Islands néven ismert szigetek déli lagúnája Palaun, a Tri Hita Karana filozófia megtestesüléseként emlegetett subak öntözőrendszer az Indonéziához tartozó Balin, valamint Marokkó fővárosának, Rabatnak az ó- és újvárosa.
Szombaton iráni Gonbad-e Kábúsz város, a malajziai Lenggong-völgy régészeti öröksége, a kanadai Grand-Pré mocsárvidék és régészeti lelőhely, a higanybányászat emlékei a spanyolországi Almadénben és a szlovéniai Idrijában, a bayreuthi Őrgrófi Operaház, a portugáliai Elvas helyőrségi város és erődjei, valamint a franciaországi Nord-Pas-de-Calais bányavidéke került fel a világörökségi listára.

The post Világörökség – Kulturális és természeti helyszínek a listán appeared first on Hunita.