Wittner Mária Achívumok - Hunita %

Megemlékezések országszerte a nemzeti gyásznapon

Admin — Thu, 01 Nov 2012 23:09:52 +0000

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek országszerte november 4-én, vasárnap, a nemzeti gyásznapon, a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel azt közölte, hogy a vasárnapi központi program reggel 8 órakor kezdődik a budapesti Terror Háza Múzeumnál, ahol az áldozatok falánál egész nap el lehet helyezni az emlékezés mécseseit és virágait.
Az emlékezőket az Új köztemető 301-es és a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájához is várják, az 1956-os forradalom hősi halottainak emlékművéhez, ahol 15 órától koszorúzást tart a 21-es Parcella Emlékmű Alapítvány, az 56-os Kegyeleti Bizottság és az Erdély Művészetéért Alapítvány.
A XVIII. kerületben, a Hargita téren szintén 15 órakor ’56-os emlékművet avatnak. Az emlékmű a kerületi önkormányzat kezdeményezésére Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának történészi és F. Kovács Attila Kossuth-díjas művész koncepciójának alapján készült. Az emlékművön mintegy 2500 áldozat neve szerepel kőbe vésve, azoké a hősöké, akik életüket adták a szabadságért. Az avatáson beszédet mond Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere és Schmidt Mária.
A budapesti Kossuth Lajos téren 18 órakor őrlángra állítják a Forradalom Lángját, majd 19 órakor emlékkoncert zárja a nemzeti gyásznap programját a Szent István-bazilikában, ahol a MÁV Szimfonikusok előadásában Beethoven Eroica című szimfóniája hangzik el. Az eseményen részt vesznek az állami protokoll képviselői, a Magyarországra akkreditált diplomáciai testület tagjai és ’56-os szervezetek képviselői – áll a KIM közleményében.
Az Irány Csoport rendezvényén, a Terror Háza Múzeumban Gyarmati Dezső, az 1956-os olimpiai vízilabda-válogatott tagja, Regéczy-Nagy László ezredes, a Bibó-per vádlottja, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, valamint Horváth Attila jogtörténész, egyetemi docens idézi fel az 1956. évi forradalom és az azt követő megtorlás eseményeit.
A nemzeti gyásznapon Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára megkoszorúzza az 1956-os Juta-dombi emlékművet a XXIII. kerületben. Kőbányán, a X. kerületi Kisfogház-emlékhelyen szintén koszorúzást tartanak.
Vidéken is sok helyen tartanak az önkormányzatok megemlékezéseket. Hódmezővásárhelyen Wittner Mária, ’56-os halálraítélt, a Fidesz országgyűlési képviselője mond beszédet. Szegeden a Nagy Imre-szobornál és a Dóm téri Magyar Pieta 1956 szobornál lesznek megemlékezések. A keszthelyi és a hatvani önkormányzat is megemlékezést tart a forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Az elesettek és a megtorlás áldozatai emlékére szentmisét mutatnak be a budavári Mátyás-templomban, míg Miskolc belvárosában, a görög katolikus templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak.
1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás.
Nagy Imre akkori miniszterelnök családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták. Nagy Imrét később visszaszállították Budapestre, ahol halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték.

The post Megemlékezések országszerte a nemzeti gyásznapon appeared first on Hunita.

Öregecskedő-e az ember, ha 62 éves?

Dr. Szabó László — Sat, 14 Jul 2012 22:34:47 +0000

62 évesen az ember – némi karbantartással – akár még fiatalosnak is megmaradhat, de gondolkodó ember nemritkán e korban lehet a szellemi csúcson. Érthetetlen hát egyetemek elöljáróit, kórházak vezetőit – gyakan tapasztalt főorvosokat – eltakarítani, miközben a csonka-magyarság egyre inkább elöregedő népesség. Csak örülhetnénk, hogy tapasztalt öregjeink még húzzák az igát…
Na meg hogy politikai alapon? – Hát a komenistákat – ez előző rendszer, a 45 éves Vörös Terror bukott vezetőit – éppen 22 esztendeje kellett volna eltakarítani. A választásoktól (szavazástól) és választhatóságtól eltiltani az állítólagos „rendszerváltáskor”. Ehelyett most tele van velük a közélet, a parlament és a leggazdagabb csonkamagyarok jegyzéke is. Az általuk (ma is) sanyargatottak meg szépen kitántorognak nyugatra… Többen is, mint 56-ban…
Egyre fogy a magyar nép, egyre fogy a magyar erő…
Hát lehet ezt ennyire rosszul csinálni, csak úgy passzióból?
Nem! Ezt a bábjátékot bizony nagyon jól szervezett, forgatókönyv alapján mozgatják…

Szokatlanul értelmes lépést tett azonban most a gyurcsótány-párt. Meglehet persze, hogy csak öreg pártos atyafiaik közös-önös érdekében, de… Kiállt a 62 évesek (az öregecskedők), meg a még annál is öregebbek mellett, helyesebben szólva tükröt tartott a róluk szavazó „örege(cskedő)knek”. Azt már régóta tudjuk, hogy „akinek meg öregecskedő felesége van, az fiatalabbat akar”, meg azt is tudjuk, hogy… „Persze, hogy megérdemelné!”

De mit is kezdjünk öregecskedő közszereplőinkkel? Megérdemelnénk akár fiatalabbakat is?
No és ugyan hol is kezdődik az öregecskedés?
Volt KISZ-titkáraink – a kommunista ifjak – vajon még mindig ifjak, fiatalok? Talán már ők is vészesen öregecskednek?

Ha 62 évesen öreg az ember kórházigazgatónak, hát hogyan lehet még alkalmas országgyűlési képviselőnek? Természetesen kormányunk egyik alapföladata lenne (lett volna) a gyurcsótány-párt nemzetvesztő tagjainak elszámoltatása. Ezt azonban nem tették meg. Máig sem. Így hát azoknak meg kinyílt a csípájuk. És pampognak is szorgalmasan. Közpénzen. Ha bűnözők, ha nem, most mindenesetre értelmes lépésre vetemedtek – ilyen nekik kormányon nemigen sikerült -, így a hangjukat is hallatjuk most, mert elfogultak mi bizony – Szegedemen – nem vagyunk:

Lemondatná a 62 év feletti kormánypárti képviselőket a DK

Budapest, 2012. július 12., csütörtök – Lemondó nyilatkozatokat helyezett a 62 évnél idősebb kormánypárti képviselők parlamenti asztalaira a Demokratikus Koalíció (DK) csütörtökön, az Országgyűlés ülésének kora délutáni szünetében.

Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke újságíróknak nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy így megvalósulhat Orbán Viktor miniszterelnök szándéka, vagyis, hogy minden közszolgálatban dolgozónak nyugdíjba kell vonulnia a korhatár elérése után. A DK az ellenzéki képviselőket nem kéri lemondásra, mert ők ezt ellenzik, az erről szóló törvényeket pedig nem támogatták – fűzte hozzá Kiemelte: nem értenek egyet azzal, hogy 62 évesen nyugdíjba kényszerítik a bírákat, a kórházigazgatókat, vagy az egyetemek vezetőit, de úgy gondolják, azoknak, akik ezt megszavazták erkölcsi kötelességük elhagyni az Országgyűlést. Tájékoztatása szerint mindez összesen harminc képviselőt érintene a Fidesz-KDNP-ből. Mint mondta, a kormánypárti képviselők „magas szintű erkölcsiségről” tennének tanúbizonyságot, ha aláírnák a dokumentumot, míg ha ezt nem teszik meg, akkor a kormányfővel helyezik szembe magukat. Az ellenzéki párt Babák Mihály, Básthy Tamás, Csóti György, Fónagy János, Hoffmann Rózsa, Horváth János, Kerényi János, Lanczendorfer Erzsébet, Latorcai János, Lukács Tamás, Mátrai Márta, Nagy Kálmán, Rubovszky György, Salamon László, Szalay Péter, Turi-Kovács Béla, Firtl Mátyás, Harrach Péter, Herman István Ervin, Hoffman Pál, Hollósi Antal Gábor, Jakab István, Karvalics Ottó János, Kontur Pál, Lezsák Sándor, Obreczán Ferenc, Pichler Imre, Iván László, Varga László és Wittner Mária asztalára helyezett lemondó nyilatkozatot.

(MTI)

Ha valakinek, hát Wittner Máriának bizony a parlamentben ott a helye, hogy maradjon vele legalább néhány őszinte hang a nemzetvesztő közegben. Hozzáértő, „szakértő” magyar elitről amúgy sem beszélhetünk. Legfeljebb csak álmodhatunk!

Ajánlott olvasmány: Elitünk afrikai szintű… < Katt ide!

…És hogyan is vitathatná el bárki, hogy az újgazdag neobolsi-farizeus fröcsögésben üdítő hangulat volt a szebb időket is látott 92 esztendős, rendkívüli tapasztalatú korelnök minden fölszólalása, minden emlékeztető szava egy valaha volt magyar országra?

Varga László (Budapest, 1910. december 18. – Budapest, 2003. május 17.) magyar politikus, ügyvéd, író. 1947 és 1948 között a Demokrata Néppárt jelöltjeként. A nyugati magyar emigráció egyik vezető képviselője volt. 1953-ban a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének egyik alapítója lett, melynek 1956-tól 1990-ig elnöke is volt. 1985-ben az Európai Rab Nemzetek Szövetségének elnökévé választották.
1994-től 1997-ig a Kereszténydemokrata Néppárt, végül 1997-től haláláig (a Kereszténydemokrata Néppárt tagjaként) a Fidesz jelöltjeként országgyűlési képviselő.

1994 és 2003 között az Országgyűlés korelnöke. 2002 és 2003 között a KDNP elnöke.

Dr Sz L

Ajánlott film magyaroknak magyarul:

Bár ma ilyen Képviselőink lennének! Még ha már-már öregecskedőek is…

The post Öregecskedő-e az ember, ha 62 éves? appeared first on Hunita.

Minden eddiginél több résztvevő a megemlékezésen

Admin — Sat, 28 Jan 2012 18:38:09 +0000

Minden eddiginél többen vettek részt az 1944-45-ös délvidéki népirtásra való megemlékezésen az Újszegedi Rendezvényházban. A népirtás 67. évfordulóján tartott rendezvényen több hozzászóló is arról beszélt: szükséges lenne egy hivatalos emléknapot kijelölni, hogy méltóképpen megemlékezhessünk minden évben a több tízezer magyar áldozatról.
Mint ismert, a délvidéki magyar népirtás hazánk történelmének legnagyobb tragédiái közé tartozik, amelynek feltárása, a felelősök megnevezése, az ő megbüntetésük még nem történt meg. Az akkor még a szerb partizánokat vezető, későbbi államelnök Josip Broz Tito rendeletére 1944 októberétől 1945 januárjáig a Délvidéken katonai közigazgatást vezettek be. Az ott élő magyarokat – és németeket – kollektív bűnösöknek bélyegezték, és bírói ítélet nélkül irtani kezdték őket pusztán a származásuk miatt. A népirtásnak ismeretlen számú, de legalább harmincezer magyar áldozata volt. Akiket nem öltek meg, azokat gyűjtőtáborokba hurcolták, ahol szintén több ezren haltak meg az embertelen bánásmód miatt. Csurognak a teljes magyar lakosságát eltüntették: egy részüket helyben kivégezték és a helyi dögtemetőben földelték el őket, a többieket (időseket, asszonyokat és gyermekeket) a járeki koncentrációs táborba gyalogoltatták. Összesen 63 tábor működött a Délvidéken, illetve Jugoszlávia északi részén.
Forró Lajos, a megemlékezés egyik szervezője arról beszélt: a rendezvény egyik célja elérni az emléknap kijelölését, a másik célja pedig egy gyűjtés. Mint mondta, a lelkész és plébános áldozatokról szeretnének úgy megemlékezni, hogy minden érintett település templomkertjében felállítják a vértanúhalált szenvedett helyi pap szobrát. Tóbiás Klára szobrászművész ingyen vállalta a szobrok elkészítését, ám a nyersanyag beszerzéséhez pénzre lenne szükség. Ha segíteni szeretnének, megtehetik a Délvidék Kutató Központ Alapítványon keresztül, a 57400217-11121615-ös számlaszámon, „Vértanú papjaink” bejegyzéssel.
A szobor egyébként egy lélekkereszt lesz, amelyen a papok domborművét formázzák meg.
Wittner Mária országgyűlési képviselő, az 1956-os forradalom hőse arról beszélt: reggel hallotta a rádióban, hogy a Délvidéken az egyik, a magyar áldozatok emlékére felállított keresztet megrongálták már megint. A képviselő értetlenségét fejezte ki emiatt. – Érthetetlen ez a gyalázat, érthetetlen, hogy a halottakat a temetőben sem tisztelik, érthetetlen ez a borzalom – mondta Wittner Mária. Felidézte, hogy a KGB 45 pontja közül az egyik arról szólt, hogy be kell vezetni a nacionalizmus vádját, illetve meg kell rongálni az emlékhelyeket és a sírokat. Wittner szerint csak a KGB ezirányú tevékenysége óta rongálnak temetői síremlékeket a világon. – Azelőtt soha sehol nem fordult elő ilyen. A politikus szerint ez is megváltozhat, ha mi magunk végre elhisszük, hogy ez így nincs rendjén.
Dobák Lászlóné, az egyik szervező arról beszélt: a magyar diplomácia feladata elérni, hogy Szerbia uniós csatlakozása előtt felmentsék a bűnösnek kikiáltott ártatlan áldozatokat, ennek hiányában nem lenne szabad megszavazni déli szomszédunk uniós csatlakozását. Dobákné úgy fogalmazott: ahogy abban az időben létezett a kollektív bűnösség, úgy most létezhetne az általános amnesztia is. – Nem azt kérjük, hogy a háborús bűnösöket mentsék fel, azt kérjük, hogy az ártatlan áldozatok utódainak ne kelljen négy-öt évet várni a felmentő bírósági végzésre – tette hozzá a szervező.
Az emléknapon kiállítás nyílt a Rendezvényházban, amelyen az 1944-45-ben a Délvidéken történteket ismerhetik meg az érdeklődők. A kiállítás Forró Lajos Jelöletlen tömegsírok című filmje alapján, túlélők beszámolói nyomán készült.
A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták a Rendezvényház melletti kopjafát. Az eredeti tervek szerint Bogdán József törökkanizsai plébános mondott volna imát. A plébánosnak azonban régi típusú útlevele van, amely január elseje óta nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió területére lépjen vele. Bogdán Józsefet így szombaton nem engedték be Magyarországra.

The post Minden eddiginél több résztvevő a megemlékezésen appeared first on Hunita.