The post Makedón kezdőknek appeared first on Hunita.

• Melyik országban van Szlovákia ?

• Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia ?

• Mondjon három szlovák királyt !

• Melyik szlovákiai városban koronáztak magyar királyokat, és melyik magyar városban a szlovák királyokat ?

• Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán birodalom ellen !

• Soroljon fel három szlovák építészeti remeket !

• Hol éltek az ős-szlovákok ?

• Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, Magyar forradalom és szabadságharc, irredentizmus ?

• Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját !

• Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust !

• Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit !

• Soroljon fel három szlovák nemesi családot !

• Hasonlítsa össze és elemezze a szlovák címert a magyar címerrel !

• Melyik a legősibb szlovák város ?

• Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona ?

Ha úgy érzi, túl sok a fölösleges kérdés, hát…

• SMS-ben küldje el Szlovákia történelmét !

Végezetül:

• Fejezze be azt a szólás-mondást hogy: Adj a tótnak szállást, …

A válaszokat Jan Slota címére kérjük beküldeni !
A helyes beküldők között szlovák autósmatricát, (Magyarországos) szlovák koronát, szlovák porcelánokat és szlovák (tokaji) borokat sorsolnak ki.
A borítékra ne felejtsék ráírni a jeligét: Felvidék !

Gyöngélkedőknek segítségül:

A Tiso-féle első önálló szlovák állam (1938–1944) területe a mai Szlovákián belül (világos szürkével)

██  1. A pozsonyi hídfő 1947-ig még Csonka-Magyarország része

██ 2. Dél-Felvidék – Az Első Bécsi Döntéssel 1938-ban Magyarországhoz hazatért terület

██ 3. Kárpátalja 1939. március 15-ei visszafoglalásával Magyarországhoz hazatért terület

██ 4. Az Első Bécsi Döntéssel 1938-ban a Harmadik Birodalomhoz került terület (Ennyire volt magyarbarát az Első Bécsi Döntés, hogy még Németországnak is ítélt ezeréves magyar területeket…)

██ 5. Német védterület, német katonai megszállás alatt – Ezzel a Felvidék területének eggy tizede a német „szövetséges”-hez került !

Ajánlott olvasmány még: Európa tartozik nekünk !

Hontalanították a száz esztendős magyar asszonyt! – A szlovák rasszizmus és kirekesztés újabb fintora

Muhi – Mohács – Trianon

The post Ki tud többet Szlovákiáról ? appeared first on Hunita.

Nekem sosem voltak nevelési problémáim, pedig általános iskolától szakközépiskolán, gimnáziumon, főiskolán át egyetemig oktattam, sőt kollégiumokban is megfordultam. A pedagógus-állomány leépülése az 1950-es években kezdődött, amikor a polgári, értelmiségi családok gyermekei helyett elsősorban a munkás – paraszt – párttag szülők csemetéit vették fel a felsőoktatási intézményekbe, akik gyerekszoba híján maguk sem tudtak viselkedni.

És elsősorban hölgyeket, akik a nyári szünet miatt választották ezt a „hivatást”, hogy több hónapig együtt vakációzhassanak gyermekeikkel. És a hölgyek közül is azokat, akik szerény képességeik miatt nem mertek nekivágni a sokkal nehezebb közgazdasági, jogi, orvosi, gyógyszerészi tanulmányoknak. Tovább koncentrálódott a zacc azzal, hogy a család fenntartásában hagyományosan nagyobb szerepet játszó férfiak az alacsony fizetések miatt fokozatosan otthagyták a tanári pályát és a kreatív, vállalkozó szellemű, nyelveket tudó hölgyek is jövedelmezőbb tevékenység után néztek. Nem csoda, hogy a fokozatosan elsilányult tanári állomány egyaránt alkalmatlan a renitens és a tehetséges diákok irányítására, befolyásolására, nevelésére, mert semmi tekintélye.

Engem még tanítottak széles látókörű, polihisztor, kilépett szerzetes tanárok, akik tudományos szinten művelték hivatásukat. Úgy tekintettünk rájuk, mint istenekre. Hol vannak ezektől a napi gondokkal, családi problémákkal küszködő, vásárolgató, szórakozó tanárnők, akik csak óráról órára készülve, vázlataikból olvasgatva, internet segítségével tudnak órát tartani és a diákok spontán kérdéseire rendre nem tudnak válaszolni. Ráadásul a szakosodás következtében a pedagógusok csupán egy – két tantárgyat sajátítanak el nagyobb mélységig, ami egyfajta szakbarbarizmushoz, csőlátáshoz vezetett, az egyéb tudományok szinte teljes mellőzésével.

Tanári pályafutásom során már az általános iskolában is találkoztam olyan tehetséges gyermekekkel, akik komoly próbatétel elé állították tanáraikat. Megsúgom: tanulmányaim során kizárólag férfi tanáraimra néztem fel, a tudásuk miatt, a tanárnőimet inkább szerettem a kedvességükért, meg a szép alakjukért.

Dr. Somorjai Ferenc

The post Fegyelmezési gondok az iskolákban appeared first on Hunita.

Az induló osztályok óráinak nagy részét a vezetés különböző trükkökkel, átlátszó indokokkal képesítés nélküli, gyenge tudású kollégáknak adta (pl. kisgyermekük van, vagy nincs ki az óraszámuk). Mindenki tudta, hogy kinek miért kell kitölteni az órakeretét. Ebben az osztozkodásban kellemetlen szereplőnek éreztem magam, mivel szakmai eredményeimmel, az óráim színvonalával, sőt puszta jelenlétemmel nyilvánvalóvá tettem a kulisszák mögött zajló sumákolásokat – ellenszenvet váltva ki a vezetésből. Nem tantestületben, hanem amolyan babazsúrban, tinédzserpartiban éreztem magam, ahol a laza együttlét, holmi „csapatépítő tréning”, a paintball, az eszem-iszom, a kávézás volt az első. Senki sem ellenőrizte a munkánkat; hogy egyáltalán megtartjuk-e az óráinkat, meg hogy mit és hogyan tanítunk.

Hiába reklamáltak rendszeresen a hallgatók (köztük egyetemisták, sőt java korú diplomások) az igazgatóhelyetteseknél, hogy miért nem én tanítom őket, semmi sem változott. 30 – 44 hallgatós jelenléti ívekkel kezdtük a tanéveket, akik közül legfeljebb 15 – 18 személlyel találkoztunk, ebből általában 7 – 8 hallgató jelent meg az órákon és volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak.

Szerintem már induláskor a fele fiktív hallgató volt. Olyanról is tudok, amikor a kollégák „íratták be” gyermekeiket, sőt saját magukat is a létszám növelése érdekében, de órán egyetlen egyszer sem láttuk őket. Jelentéti ívet nem olvastunk, mert volt, hogy egyetlen hallgató tisztelte meg a tanárt.
Nem csoda, hogy fokozatosan lemorzsolódtak, mert komolytalannak minősítették az oktatás színvonalát. Sőt egyes tanárok rendszeresen elfelejtettek megjelenni, vagy késtek, vagy egy órával hamarabb távoztak. A hallgatókkal szállodákat, levéltárt, borozót, vendéglőt, Agorát látogattak, aminek vajmi kevés köze az idegenvezetői munkához. Az óráikat papírból olvasták fel, vagy kibérelték a számítógépes termet, ahol a hallgatókkal kerestettek rá a témára, aztán írásban számoltattak be, hogy ne derüljön ki a tudatlanságuk.

Mivel 2012 szeptemberében megjegyzést tettem Kendik Renáta igazgató helyettes asszonynak az áldatlan állapotokról, 2013 szeptemberében bosszúból heti 2 vallástörténet órát kaptam (állítólag már egyetlen órát sem akart adni). Az előző évben még heti 23 órám volt úgy, hogy a nagyobb óraszámú osztály művészettörténet óráit szimpla történelem szakos kolléganőnek adta, aki – mivel nem ismerte Európa művészeti emlékeit – óráról órára készülgetett, szemléltetőanyagot az internetről töltött le (miközben az általam írt Művészettörténet tankönyv hét kiadást ért meg a Képzőművészeti Kiadó, illetve a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem gondozásában – lásd Wikipédia).

Látva a vergődést, már 2013. szeptember elején beadtam felmondó levelemet, csupán egyes kollégák kérésére és a hallgatók érdekében maradtam. Választ nem kaptam. Az igazgató helyettes asszony távoztával, februárban ismét rákérdeztem, hogy van-e szükség szakemberre, vagy továbbra is baráti alapon osztogatják az órákat, de semmi sem változott. Aztán április 30-án undoromban felmondtam. Élményeimről írásban értesítettem Orbán Viktor miniszterelnököt, Botka László polgármestert, Hoffmann Rózsa államtitkár asszonyt és a Jobbik oktatásügyekért illetékes felelősét, hogy ne lehessen elmaszatolni ezt a minősíthetetlen történetet.

51 éves tanári pályafutásom során vagy 20 oktatási intézményben megfordultam, de ilyen arcpirító jelenséggel nem találkoztam.

Dr. Somorjai Ferenc
az 5 kiadású Magyarország útikönyv szerzője
(aki kellemetlen szereplőnek számított, mivel puszta jelenlétével, munkájának minőségével nyilvánvalóvá tette a kulisszák mögött zajló sumákolásokat.)

The post SZEFI-S EMLÉKEIM – MIÉRT HANYATLIK AZ OKTATÁS? appeared first on Hunita.

Február elseje a Fizika Napja, és ennek alkalmából 2014-ben is szélesre tárták az SZTE Fizikus Tanszékcsoportjának vasalt ajtaját, hisz tudvalevő, hogy a tudomány mindenkire vonatkozik. A Dóm tér 9. szám alatt található épület szintjei érdekes programokkal fogadták kíváncsiskodók tömegét. Az alagsorban a fizika különböző felhasználási módjait bemutató standok sorakoztak. A jelenlévők megtudhatták, hogy a jövő technológiáját jelentő lézerrel nemcsak fúrni, vágni és égetni lehet, mint a filmekben, de festékeltüntetésre is kiváló, sőt véráramlás-mérésre is használható. A kicsiket forgó zsámolyok, mikroszkópok és táncoló folyadékok kápráztatták el. A játékos formában történő tanulás azonban nem ért véget: a felsőbb emeleten tanulságos kiadványok és kvízprogram segítette. A korszerű berendezésekkel felszerelt lézerlaborokban tett látogatások során az érdeklődők különféle kísérleteket tekinthettek meg, mint például ahogy egy belépő lézerfénynek előállítják a frekvenciakétszerezett változatát, így nem egy, hanem két fény keletkezik, ami ráadásul eltérő színű is.

A Fizika Napján minden korcsoport megtalálhatta a neki tetsző programot, ám a szervezők kiemelt fontosságúnak tartják, hogy felkeltsék a középiskolás diákok figyelmét a fizika világa iránt. Ezt a célt szolgálták a délelőtt folyamán tartott félórás előadások is. Volt, amely a föld forgásának szél- és tengeráramlatokon keresztüli megfigyelését taglalta, míg másik az optikai műszerekkel történő agykutatásról szólt. A záró előadásban Osvay Károly, az ELI-HU Nonprofit Kft. kutatási technológiai igazgatója mutatta be a Szegeden létesülő ELI lézerközpontot, ipari és kutatási környezetét, és a különböző lézerekre is kitért. A jelenlévők így megtudhatták, hogy míg egy tábla csoki kalóriája joule-ba átszámítva kétmilliót tesz ki, addig egy negyven joule-t kibocsátó lézer kis idő után a falat is átvágja. Továbbá kiderült, hogy az ELI-be tervezett kutatások igen sokrétű célt szolgálnak. Segítik a molekulaszerkezet vizsgálását, nagy felbontású röntgenképekhez járulhatnak hozzá, és ami a legfontosabb: a lézerek által végzett protonterápia hatékony rákgyógyítást tehet lehetővé, hiszen szike nélkül végezhető, és a protonnyalábok csakis a test kritikus területeit befolyásolják.

– Fontos, hogy közérthetőek legyünk, és egyszerű példákkal mutassuk be az összefüggéseket – felelte Osvay Károly arra a kérdésünkre, hogy miként lehet a legjobban megszólítani a fizika iránt érdeklődő diákokat. – A kutatás olyan, mint a sport: az embernek fiatalon sok energiája van, ám hiányzik a tapasztalata. Idősebb korában a helyzet pont fordítva van. A fiatal kutatók sokkal frissebbek, és teljesen más problémamegoldó attitűddel rendelkeznek. Az ifjúság azonban állást akar, és látni, hogy hova vezet a karrierje – tette hozzá, utalva arra, minél több lehetőséget kell biztosítani az ifjú elméknek, hogy aztán a jövő tudósaivá válhassanak. Az előadásában külön kiemelte, hogy míg az a vezető kutatók száma nagyjából eléri a tervezett határt, addig a fiatal, pályakezdő kutatók száma a várt értéknek alig több mint húsz százaléka, így az ELI-nél lehetőségekben nincs hiány

A Szegedi Tudományegyetem által szervezett 2014-es Fizika Napja programsorozat több száz látogatót vonzott, a legtöbb előadás is dugig telt padsorok előtt zajlott. A fiatal és idősebb generáció egyaránt jelen volt az eseményen, különös tekintettel a tudományos utánpótlást jelentő középiskolásokra. A Fizika Napját – mely a a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 azonosítójú projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) keretén belül valósult meg – mindezek alapján sikeresnek ítélték a szervezők.

Őszi Tamás

The post Lézerek minden mennyiségben a 2014-es Fizika Napján appeared first on Hunita.

Alapképzésben 6230 elsős kezdheti el tanulmányait az SZTE-n, közülük 5065 diák államilag támogatott formában – mondta a professzor a sajtótájékoztatón. Hozzátette: mesterképzésre 1004 diákot államilag támogatott, százat önköltséges helyre vettek föl.
Alapképzésre felvettek számát vizsgálva az SZTE az ELTE mögött fej-fej mellett Debrecennel a második, harmadik helyen áll – tudatta az egyetemi tanár.
Összességében az új tanévre a tavalyinál mintegy kétszázzal több hallgató iratkozhat be államilag támogatott helyre az SZTE-n – közölte a rektor.
Szabó Gábor kifejtette, egyelőre fenntartható pályán maradt az SZTE, biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi mezőnyben versenyképes intézményként működjön tovább.
A fizikus akadémikus szerint az egységes tanárképzés újraindulásának első éve örvendetes változásokat is hozott, újraélednek a természettudományos tanárszakpárok, így ismét indul matematika-fizika szakos képzés Szegeden.
Homoki-Nagy Mária oktatási rektor-helyettes elmondta, a megváltozott felsőoktatási szakképzés az SZTE valamennyi karán népszerű volt a diákok körében, és kiemelkedően sokan tanulnak majd ebben a formában gazdaságtudományi, informatika és jogi szakterületen.
Az egészségügyi képzési területen – orvos-, gyógyszerész-, fogorvosképzés mellett a leendő védőnők és gyógytornászok esetében – lényegében az intézményi kapacitás jelentette a felvehető létszám korlátját – tudatta a professzor.

The post Ponthatárok – Őrzi meghatározó helyét a hazai felsőoktatásban az SZTE appeared first on Hunita.

Hoffmann Rózsa elmondta: a programnak ebben a tanévben kezdték meg a felmenő rendszerű bevezetését az alsó tagozaton, és célja, hogy a gyerekek játékos formában minél előbb találkozzanak a sporttal, a mozgással. Ugyanakkor ehhez fel kell készíteni a tanítókat, a testnevelőket. Ezért tavaly több mint ezer pedagógust képeztek ki a Semmelweis Egyetem szakembereinek részvételével, amire 500 millió forint állt rendelkezésre.
A mostani 500 millió forintból pedig újabb több mint ezer tanárt lehet kiképezni – tette hozzá a köznevelési államtitkár.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a diákok minél többet mozogjanak. A mindennapos testnevelés kiemelt kormányzati program, amely szintén felmenő rendszerben, szintén a mostani tanévben indult el.
A sport nem elveszi a tanulástól az időt, a rendszeresen mozgó, sportoló gyerekek tanulmányi eredménye is javul – magyarázta.
Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: ősszel felmérik, pontosan hány gyermeket érint a program, és az a cél, hogy mindenki részt vegyen benne.
Simicskó István a nemzetközi program sikerességét hangsúlyozta, és azt, hogy sportolással kialakulhat az a fair play szellem, ami a mindennapokban is nagyon fontos lehet. A programban világszerte 1,5 millió gyermek vett részt eddig – tette hozzá.
Azt szeretnék, hogy a jövőben a testnevelő tanárok felsőoktatási képzésének is része legyen az atlétikai szövetség közreműködésével indított Kölyökatlétika-program – mondta Simicskó István, aki azt is hangsúlyozta, hogy az iskoláknak nem kell anyagilag hozzájárulniuk a programhoz.

The post Újabb félmilliárd forint jut tanítók és testnevelők továbbképzésére appeared first on Hunita.

Galambos Gábor elmondta: a projekt a felsőfokú szakképzéstől a mesterképzésig felöleli az egész felsőoktatási struktúrát.
A felsőoktatási intézmények világszerte egyre inkább arra törekednek, hogy képzéseiket, azok szakmai tartalmát a hallgatók leendő munkáltatóinak az igényeihez, a munkaerő-piaci szereplők elvárásaihoz igazítsák. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be az SZTE is.
Az SZTE három kara, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, a bölcsészettudományi kar, valamint a természettudományi és informatikai kar mintegy 160 millió forint uniós támogatást nyert el képzéseinek korszerűsítésére.
A kimenetorientált képzésfejlesztés a dél-alföldi régió szolgáltató egyetemén című pályázat ügyvivője a pedagógusképző kar volt.
A cél az volt, hogy olyan képzést kapjanak a hallgatók, amelyet a munkaerőpiac elfogad. Ennek érdekében sok külsős munkatárs is részt vett a projektelemek kidolgozásában. Fontos része volt a programnak angol nyelvű tananyagok készítése, hogy az európai felsőoktatási környezetben is jobban tudjanak mozogni a hallgatók.
Jancsák Csaba a projekthez kapcsolódó, a munkáltatókat érintő kutatás vezetője elmondta: a képzések regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt az egyetem a térségi munkáltatók egész spektrumát igyekezett feltérképezni. Két módszer alapján végezték a kutatást, kérdőíves megkereséssel és személyes interjúkkal. A kérdőíves megkeresésre 550 munkaerő-piaci szereplő jelzett vissza, közülük 80 céggel személyes adatfelvétel történt, 50 képviselőjével pedig személyes interjút is készítettek.
A cél az volt, hogy ne csak általános munkaerő-piaci felmérés készüljön, hanem egy szakmaspecifikus elvárásrendszer jöjjön létre – magyarázta.

The post Munkáltatói igényekhez igazítja képzését a Szegedi Tudományegyetem appeared first on Hunita.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, a program fővédnöke a projektet bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta: a magyar export 22 százalékát magas hozzáadott értékű termék teszi ki, az ország versenyképességének növeléséhez pedig szükség van a szakember-utánpótlás bővítésére a műszaki, tudományos élet területén.
A tárcaközi egyeztetésen lévő nemzeti innovációs stratégiában szerepel, hogy a jelenlegi 37 ezres kutatói létszámot – amelyben 12 ezer a 35 évnél fiatalabb kutató – az évtized végére 56 ezerre növeljék – tette hozzá.
Cséfalvay Zoltán kitért arra, hogy kutatói munkahelyek támogatása érdekében ez év január elsejétől nem kell megfizetni a PhD-fokozattal rendelkező kutatók alkalmazása esetén a szociális hozzájárulást. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban pedig az Európai Unió központi kutatás-fejlesztési pályázatain nyertes magyar kutatók is fizetéskiegészítést kaphatnak az uniótól – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a Magyarország számára 2014-2020 között rendelkezésre álló kohéziós és strukturális alapok 6 százalékát, mintegy 400 milliárd forintot közvetlenül kutatás-fejlesztés-innovációra lehet majd fordítani, és lesznek további források erre a célra más operatív programokban is.
Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke hangsúlyozta: a hivatal fontosnak tartja a fiatalok műszaki, tudományos, innovációs pályára orientálását, sikerek felmutatásával egyre több fiatal számára lehet vonzóvá tenni ezt a hivatást.
Az Új Széchenyi Terv keretében a „TiJöttök!” program 49,4 millió forint támogatást nyert.
A program a magyar felsőoktatás tudományos és innovációs eredményeinek, illetve a tehetséges fiatalok bemutatásán keresztül kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy a műszaki- és természettudományos végzettséggel rendelkező fiatalok milyen sokszínű és változatos életpályák közül választhatnak, hiszen lehetnek tudományos kutatók, vállalati kutatók és mérnökök, vagy innovatív vállalkozók – hangsúlyozta Ducsai-Oláh Zsanett, a program szakmai vezetője.
A program keretében internetes kommunikációs portált (www.tijottok.hu) alakítanak ki, illetve egy 12 helyszínből álló felsőoktatási roadshow-t tartanak.
A kampány és roadshow 2013 szeptemberében indul, és várhatóan 2014 februárjáig tart Debrecen, Nyíregyháza, Győr, Sopron, Kecskemét, Szeged, Veszprém, Pécs, Kaposvár, Gyöngyös, Eger és Miskolc felsőoktatási intézményeit érintve – közölte a projektgazda.
A program szakmai együttműködő partnerei a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Magyar Innovációs Szövetség, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége, az EHF – Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Alapítvány, a Csodák Palotája Nonprofit Kft., a The Hyperion Group Kft., a Richter Gedeon Nyrt., a Grundfos és az IND Group – tájékoztatott a programot lebonyolító Innocenter Kft.

The post Műszaki és természettudományos életpálya népszerűsítő program appeared first on Hunita.

Boros Mihály, az SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézetének vezetője a Rádió 88-nak elmondta: a hallgatók hamarosan két felnőtt és gyermek élethű bábúján gyakorolhatják egyebek mellett az újraélesztést, az injekciók beadását, és az endoszkópos beavatkozásokat. Emellett a számítógépekkel irányított eszközökön azt is megtanulhatják, hogy hogyan hatnak a betegekre a beadott gyógyszerek.

A felnőttet és gyereket formázó bábukon valamennyi életfunkció érzékelhető: tapintható a pulzusuk, vizsgálható a légzésük, a kihelyezett monitorokon keresztül követhető a testhőmérsékletük, vérnyomásuk változása, de képesek sírni is. A korszerű számítógépes szoftvereknek köszönhetően a szimulációs bábuk produkálják az egyes betegségek tüneteit is, és valósághűen reagálnak a különféle beavatkozásokra – magyarázta a szakember.

Így kell szúrni

A gyakorlás mellett az elsajátított ismeretek számonkérésére is alkalmas a központ, ilyenkor a vizsgázó diákok feladata lehet a pontos diagnózis felállítása és a megfelelő terápia végrehajtása. Az ország más orvosegyetemein működő vagy tervezett központokkal szemben a szegedi labor elsősorban az alapképzésben tanuló hallgatók oktatását szolgálja. Nagy előnye, hogy olyan beavatkozásokat is elsajátíthatnak itt a leendő orvosok, melyek tanulmányozása valós betegek esetében csak nagyon nehezen lenne megoldható – közölte Boros Mihály.

A professzor elmondta, a szegedi központban egy olyan, az országban egyedülálló szimulációs eszköz is működik, amelyen az endoszkópos beavatkozásokat gyakorolhatják a diákok valósághű képalkotó-diagnosztikai felvételek segítségével.

A laboratórium kialakításához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket saját bevételeiből fedezte az SZTE ÁOK, a szimulációs eszközöket uniós támogatással vásárolta az egyetem, a teljes fejlesztés költsége mintegy 230 millió forint volt.

The post 230 milliós laborban gyakorolhatnak a jövő orvosai Szegeden appeared first on Hunita.