Hunita https://www.hunita.hu/ A magyarok hangja Mon, 18 Mar 2024 19:18:28 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=6.4.3 https://www.hunita.hu/wp-content/uploads/2021/12/cropped-hunita_icon-32x32.png Hunita https://www.hunita.hu/ 32 32 Gary Sinise szülinapján https://www.hunita.hu/illo-napi-filmajanlo/2024/03/17/gary-sinise-szulinapjan/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=gary-sinise-szulinapjan Sun, 17 Mar 2024 02:17:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66553 1955 – Gary Sinise [Ejt: szõnísz] Emmy-díjas amerikai filmszínész. Szokatlan kiejtésű nevét könnyen megjegyezhetjük : „Szönísz a szinész”

The post Gary Sinise szülinapján appeared first on Hunita.

]]>
1955 – Gary Sinise [Ejt: szõnísz] Emmy-díjas amerikai filmszínész.

Szokatlan kiejtésű nevét könnyen megjegyezhetjük : „Szönísz a szinész”

The post Gary Sinise szülinapján appeared first on Hunita.

]]>
A Magyar Csodaló – Kincsem 150. szülinapján https://www.hunita.hu/illo-napi-filmajanlo/2024/03/17/a-magyar-csodalo-kincsem-150-szulinapjan/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=a-magyar-csodalo-kincsem-150-szulinapjan Sat, 16 Mar 2024 23:15:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66535 Kikelet (március) hava 17.-én … éppen 150 esztendeje… 1874-ben e napon született Kincsem, a magyar csodaló († 1887) Kincsem történetéből remek magyar film is készült !!! Sok anakronizmussal… de még így is remek !Ajánlott e kalandos film minden magyarnak Kincsem szülinapján !!! Bár ilyen születne havonta ! – Akkor lenne csak magyar Magyarország

The post A Magyar Csodaló – Kincsem 150. szülinapján appeared first on Hunita.

]]>
Kikelet (március) hava 17.-én … éppen 150 esztendeje…

1874-ben e napon született Kincsem, a magyar csodaló († 1887)

Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca” (Emil Adam festménye, 1878)

Kincsem történetéből remek magyar film is készült !!! Sok anakronizmussal… de még így is remek !
Ajánlott e kalandos film minden magyarnak Kincsem szülinapján !!!

Bár ilyen születne havonta ! – Akkor lenne csak magyar Magyarország !!!

Várjuk a következő Kincsem filmet !!! A teljesen hiteleset !!!
Éppen mára kellett volna kijönnie !!!
Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban is folyton álmodtam), de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már… sőt rendez(get)ik is már az új Kincsem filmet is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

Kincsem ivadékai: Budagyöngye, Ollyan Nincs (kanca), Talpra Magyar (csődör) aki eredményes fedezőmén lett, Kincsőr (csődör). A csodakanca utolsó utódja Kincs volt, lánya, Napfény később eredményes versenyzővé vált.

Kincsem igen terebélyes családfát hagyott hátra, melyek magyar és nemzetközi nagydíjak és futamok győzteseit adták. Vérvonala, főleg Németországban, a mai napig tovább él, bár Kincsem egyik leszármazottja sem érte el ősanyja kivételes eredményeit.

The post A Magyar Csodaló – Kincsem 150. szülinapján appeared first on Hunita.

]]>
1457 – Hunyadi László kivégzése napján https://www.hunita.hu/kalendarium/2024/03/16/1457-hunyadi-laszlo-kivegzese-napjan/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=1457-hunyadi-laszlo-kivegzese-napjan Fri, 15 Mar 2024 23:01:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66527 …és elfogatása nyomán… Kikelet (március) hava 16.-án történt… 1457-ben történt a gyalázat, Hunyadi László kivégzése.A trónját féltő, esküszegő király, V. László a Budai Vár piacán lefejeztette Hunyadi János nagyreményű fiát… Nemzeti festészetünk első nemzetközi elismerését szerezte meg Madarász Viktor ezzel a képével, amikor a Párizsi Szalon 1861-es kiállításán elnyerte a

The post 1457 – Hunyadi László kivégzése napján appeared first on Hunita.

]]>
Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

…és elfogatása nyomán…

Kikelet (március) hava 16.-án történt…

1457-ben történt a gyalázat, Hunyadi László kivégzése.
A trónját féltő, esküszegő király, V. László a Budai Vár piacán lefejeztette Hunyadi János nagyreményű fiát…

MADARÁSZ Viktor: Hunyadi László a ravatalon
1859 Olaj, vászon, 249 x 312,5 cm
(Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)

Nemzeti festészetünk első nemzetközi elismerését szerezte meg Madarász Viktor ezzel a képével, amikor a Párizsi Szalon 1861-es kiállításán elnyerte a francia állam nagy aranyérmét. Ez a romantikus fűtöttségű, balladás tömörségű történelmi festmény a Hunyadiak családi tragédiájával az 1850-es évek nemzeti gyászát idézi, s a bosszú gondolatát éleszti. A Budai Várkápolnában a nagy Hunyadi János hős fia, László teteme fekszik kiterítve…
A halott lábánál komor, mély fájdalommal anyja, Szilágyi Erzsébet és jegyese, Gara Mária térdel, fehér rózsákat ejtve a tetemre…

De készült e történetből remek opera is !

Hunyadi László (horvátul: Ladislav Hunjadi) mindössze 25 évet élt (1431 – 1457 március 16.). Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fiaként horvát-dalmát bán, temesi főispán volt a magyar történelem legendás alakja. Kivégzése nyomán öccsében, a még gyermek Mátyásban remélték a magyarok a leendő királyt, aki I. Mátyás király néven bizony be is váltotta a hozzá fűződő reményeket.

Ajánlott még :

Mátyás Nagy Magyarországa
MÁTYÁS NAGY MAGYARORSZÁGA

Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt… Bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … 

The post 1457 – Hunyadi László kivégzése napján appeared first on Hunita.

]]>
Szabadkai emlék https://www.hunita.hu/a-nap-koltemenye/2024/03/09/szabadkai-emlek/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=szabadkai-emlek Sat, 09 Mar 2024 02:09:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66452 A szép, bús Szegeden születtem,De a dajkám dala felettemSzabadkán hangzott hajdanán.Szabadka, víg, dalos tanyám,Gondolsz-e néha a szegényKét kis gyermekre, aki felnőttÉs nézi, nézi még a felhőt,Mely felőled jön és feléd megy.A két költőre, aki tégedÖrökre emleget, szeretÉs rímbe rótta rég neved ? A két költő…, aki …Örökre emleget, szeretÉs rímbe

The post Szabadkai emlék appeared first on Hunita.

]]>

A szép, bús Szegeden születtem,
De a dajkám dala felettem
Szabadkán hangzott hajdanán.
Szabadka, víg, dalos tanyám,
Gondolsz-e néha a szegény
Két kis gyermekre, aki felnőtt
És nézi, nézi még a felhőt,
Mely felőled jön és feléd megy.
A két költőre, aki téged
Örökre emleget, szeret
És rímbe rótta rég neved ?

Az 1912-ben felavatott szabadkai városháza tornya 76 méter magas / korabeli képeslap

A két költő…, aki …
Örökre emleget, szeret
És rímbe rótta rég neved

Természetesen Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula.

Szabadkai emlék – Először a Bácsmegyei Napló Jubiláris Almanachjában jelent meg 1924-ben (39.o.) a már 6 éve megszállt Délvidéken.
Juhász Gyula e költeménye minden bizonnyal már 1923 Karácsonya előtt elkészült.
Újságban először a Szeged 1924 március 9.-ei száma hozta, majd az Új Idők 1926 március 14.-ei számában, végül a Délmagyarország 1927 december 25.-ei számában jelent meg.

Az Új Idők ben és a Délmagyarországban ajánlása :
– Kosztolányi Dezsőnek –

Bizonyára ezt a verset és ajánlást kívánta megköszönni Kosztolányi 1926 márc 18.-ai névjegykártyáján :
Drága Gyulám,
Gyönyörű volt, gyönyörű.

A Bácsmegyei Naplóban a címe még Souvenir 1883. A 11. sorban pedig S rímekbe szerepel.
A Szegedben a 7. sor : nézik, nézik

Péter László írta : „Amikor Juhász Gyula megszületett, édesanyjának kevés volt a teje. Az éppen Szegeden vendégeskedő leánykori barátnője, Achátz Mariska szoptatta meg a kis Gyuluskát; neki is volt éppen egy négyhetes fia. Ő hozta magával Szabadkára.”

A szép, bús Szegeden születtem,
De a dajkám dala felettem
Szabadkán hangzott hajdanán.

De Gyalunk levélben is megírta a jugoszláv megszállás alatt élő Bácska lapjának :

„Én Szabadkán először nem jártam. Ügy hoztak oda pár napos koromban Szegedről, ahol születtem, hogy szabadkai dajka emlőjén nevelkedjem. Szabadka így lett az én dajkám, és az élet és világ első csodáit
itt láttam én meg ebben a szép és kedves városban. Rokonaim is vannak itten, Achátzok, Mamuzicsok, és soha sem felejtem el, hogy az első képeskönyvben, amely a Biblia volt, a Brueghelek látomásaival gazdagon, szintén Szabadkán gyönyörködtem. Ide fűz Kosztolányi Dezsővel ifjúkori és soha el nem múló barátságomnak emléke is. A Bácsmegyei Napló olvasása útján tartom fönn a régi ismeretséget a szegény kis gyermek városával és örömmel látom, hogy a szellemi termés ma is príma. Tamás István és társai továbbfejlesztik azt a kultúrát, amit a Milkó Izidor, Kosztolányi Dezső, Gyóni Géza és Ambrus Balázs ideje hozott.
Magam sokat gondolok vissza a szabadkai szép napokra és szeretnék még egyszer egy régi kertben poharat emelni az életre, amely élni és győzni fog, ha én már nem is leszek.”

Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy elvetemült kirekesztők által rontott-züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők nyugton olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… ahogyan a Hold kel föl a Magyarok meg a Székelyek Csillagával esténként…

Szabadkai emlék – Ennek a költeménynek Szabadkán van a helye !

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

The post Szabadkai emlék appeared first on Hunita.

]]>
Rímhányó Romhányi szülinapján https://www.hunita.hu/illo-napi-filmajanlo/2024/03/08/rimhanyo-romhanyi-szulinapjan-2/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=rimhanyo-romhanyi-szulinapjan-2 Fri, 08 Mar 2024 02:08:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66368 Kikelet (március) hava 8.-án … e napon… 1921 Kikelet (március) hava 8.-án született Nagytétényben Romhányi József magyar író, költő, műfordító és érdemes művész (1983). Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár Rezső Hunyady oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György Muzsikus Péter (1963) operájának szövegírója volt. Operalibrettókat is írt, mint Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Carl Orff: Az okos lány

The post Rímhányó Romhányi szülinapján appeared first on Hunita.

]]>
Kikelet (március) hava 8.-án … e napon…

1921 Kikelet (március) hava 8.-án született Nagytétényben Romhányi József magyar író, költő, műfordító és érdemes művész (1983).

Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár Rezső Hunyady oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György Muzsikus Péter (1963) operájának szövegírója volt.

Operalibrettókat is írt, mint Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Carl Orff: Az okos lány valamint mjuzikeleket is fordított. Az utóbbiak közül legismertebb a Macskák (1983).

Mégis ma mindenki másról ismeri Őt…

Romhányi József – A teve fohásza (Haumann Péter szavalatában)

ma oly népszerű rémesen rímes költeményein túl megörökítették szellemét a rajzfilmjei…

Lúdas Matyi (r. Dargay Attila) meg a Hófehér (r. Nepp József) forgatókönyvírója is Ő.

Az Ő nevéhez fűződik A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1973–1974), a Mekk mester, (1973) valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának emlékezetes szövege. Sziporkázó vers-tehetsége nyomán nyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.

ROMHÁNYI JÓZSEF : MARHALEVÉL (saját előadásában)

1983 Ígéret (május) hava 7.-én húnyt el Budapesten…

Rímhányónk megjelent művei

  • Mese az egér farkincájáról (Minerva, 1966)
  • Bömbi (Minerva, 1967; majd… Aranyhal, 1999)
  • Tíz pici coca (Móra, 1969)
  • Mézga Aladár különös kalandjai (regény) (Móra, 1974, 2000)
  • Misi meséi (Magyar Nők Országos Tanácsa, 1979)
  • Doktor Bubó (Móra, 1979, 1981, 1999, 2002, 2003; Pannónia, 1985)
  • Szamárfül (Móra, 1983 [már posztumusz]; Gulliver, 1991, 1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2003); Nagy szamárfül (Alexandra, 2006; válogatta és szerkesztette Rigó Béla, ill. Nagy Péter); második, megújított kiadás (Rigó Béla utószavával, Buzay István grafikáival; 2012, 2016)

The post Rímhányó Romhányi szülinapján appeared first on Hunita.

]]>
48 március 15. https://www.hunita.hu/a-het-kepe/2024/03/06/48-marcius-15/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=48-marcius-15 Wed, 06 Mar 2024 02:15:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66354 Ó régi szép est… tündöklő siker,Mikor jön egyszer hozzád fogható,Dicsőséged az egekig ivel,A deszkáidon tetté vált a szó. Igen, az Ige testté lett, derékÉs lelkes nézők tapsoltak neked,Színházi est, melyen – ó büszkeség ! –A gondolatszabadság született. Aktoraid : Petőfi, Jókai,Vasvári, Táncsics és a koraiTavaszi mámor sok nagy ifja még,

The post 48 március 15. appeared first on Hunita.

]]>
Ó régi szép est… tündöklő siker,
Mikor jön egyszer hozzád fogható,
Dicsőséged az egekig ivel,
A deszkáidon tetté vált a szó.

Igen, az Ige testté lett, derék
És lelkes nézők tapsoltak neked,
Színházi est, melyen – ó büszkeség ! –
A gondolatszabadság született.

Aktoraid : Petőfi, Jókai,
Vasvári, Táncsics és a korai
Tavaszi mámor sok nagy ifja még,

Színésznőd Laborfalvy Róza volt,
Ki Jókainak szívére hajolt…
Ó régi szép est: jössz-e vissza még ?

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

48 március 15. – Először a szegedi Színházi Újság 1924 március 16.-ai számában jelent meg.

Ajánlott még :

Tavaszvárás

…amely az idei Szögedi Naptáramban éppen százévesen így szerepel :

The post 48 március 15. appeared first on Hunita.

]]>
Ugor-ház – A Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza – a Budenz Múzeum https://www.hunita.hu/a-nap-kepe/2024/03/03/ugor-haz-a-magyar-nyelvrokontalansag-haza-a-budenz-muzeum/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=ugor-haz-a-magyar-nyelvrokontalansag-haza-a-budenz-muzeum Sun, 03 Mar 2024 09:50:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66338 Csaknem másfél éve jogerős a határozat a Dohány utca 31. szám alatti kétszintes ház bontásáról. A 19. század második felétől álló épület leghíresebb lakója az ugor-nyelvrokonság nagy mestere, a magyarrá lett német nyelvész, Budenz József volt. Mondhatjuk : ez a Budenz-ház ! A Budenz-házban lehet illő helyen a már régóta

The post Ugor-ház – A Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza – a Budenz Múzeum appeared first on Hunita.

]]>
Csaknem másfél éve jogerős a határozat a Dohány utca 31. szám alatti kétszintes ház bontásáról. A 19. század második felétől álló épület leghíresebb lakója az ugor-nyelvrokonság nagy mestere, a magyarrá lett német nyelvész, Budenz József volt. Mondhatjuk : ez a Budenz-ház !

Budenz-ház – Tervem : az Ugor-ház – a leendő Budenz Múzeum, de nem csak ennyi ! Sokkal több !
A Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza !!! (Kép : Nimród, 2024 jan. 24.)

A Budenz-házban lehet illő helyen a már régóta vágyott, mégis máig sem álló a Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza !!! Rokontalan nyelvünk távoli rokonságát a mai napig relytélyek övezik. Ez a rendkívül bonyolult és sok kapcsolati szálon futó rokonság megér egy Kutató Központot ! Ez a Kutató Központ egyben az eredmények, azaz a szerteágazó rokonság föltárt újabb eredményeinek is bemutatóháza lehet !

A Magyar Nyelvtörténet Háza bemutatója lehet nyelvünk érinkezéseinek, vélt vagy valós rokonságainak is !!! Itt az idő szembenézni vele, hogy nyelvünk rokonsága, ill. rokoni köre bizony máig vitát érdemel. A lezárt és eldöntött viták eredményeit pedig ideje bemutatni !!!

A nemzetellenes, antimagyar ingatlanhiénák tervei szerint persze a helyére várhatóan egy társasház, vagy épp egy szálloda fog épülni. Milyen szellemes hasznosítási terv ! Amelyik éppen Mammónnak jobban jövedelmez. Mint bárhol másutt a velejéig züllött-romlott Európában…

Azonban… Szerencsére nem csak a vonat késik folyton e hazában… a mai Magyar Roncsországban… de néha a szégyenletesen bűnös bontások is… így a papírok mögé bújó bűnözők kezéből akár a Nemzet ölébe is hullhat e többre érdemes ház…

Remek, hogy áll még a Budenz-ház ! Nagy lehetőség, hogy emlékházként berendezve hirdesse életművét, az ugor-nyelvrokonságot, ahogyan Ő nevezte… az általa is kutatott török elemekkel meg ugor elemekkel … Álljon hát a Magyar Nyelv Háza ! Teljen meg nem csak Budenz szavaival ! No meg azok mai apalosabb értelmezésével… meg a nyelvtörténeti viták ütköztetéseivel is ! Ahogyan Budenz élete is telt e házban…

Álljon hát a Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza ! 

Tudatlanok, vagy nyerészkedők (nyomására) kiadták rá a bontási engedélyt… de
Amíg áll… még megmenthető…

Budenz-ház még megmenthető a Dohány utcában.
Egy kultúr-nemzet Budenz Múzeumnak – vagy akár Ugor Múzeumnak – vagy még inkább a Magyar Nyelv Háza‘nak –rendezné be…
Annak, a Budenz Józsefnek is az emlékezetére, aki németként egy életen át a mi magyar nyelvünket kutatta…

A jelenlegi ház homlokzata fölé magasodhat egy üveghomlokzat, amely a nyelvcsaládfánkat vagy akár nyelv-családfáinkat is hirdetheti… ahogyan az az évszázadok során változott…

A fölső üvegcsarnok belterében egy hatalmas térbeli nyelvcsaládfa – akár egy ÉLETFA – hirdetheti nemes múltunkat ! …és még nemesebb jövőnket !!!

A Magyar Nyelvrokonságok Házában minden fölvetődő rokonság eszménye és bírálata is !
Legyen ez a Magyar Nyelv Szabadságának a Háza is !

Budenz József, németnek született, de magyar akart lenni, így magyar nyelvtudósként ismerjük ma Őt. Egyetemi tanárként a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.

Korának egyik legkiválóbb nyelvésze.
Ő bizonyította be végérvényesen – ahogyan Ő nevezte – az ugor-nyelvrokonságot.
Megítéltetése máig politikai villongások terepe. Itt az idő végre a helyükre tenni a dolgokat !

Ki is volt Budenz József ? Német volt vagy magyar volt ? – „Ő akkor szerette meg nyelvünket, mikor azt üldözték, akkor csatlakozott hozzánk, mikor ellenségeink, de még egyes honfitársaink sem igen hittek jövőnkben. Magyar hazafi lett, élő bizonyossága annak, hogy nem a közös eredet, nem a faj teszi a nemzetet, hanem a nyelv, az eszmék, érzések és törekvések közössége.” – mondotta Gyulai Pál.

1836 június 13.-án született Rasdorfban, Németországban. Egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte 1855-ben, majd egy évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta. Indogermanisztikát tanult, majd altajisztikával kezdett foglalkozni. Doktorátusát 1858-ban szerezte meg.

Göttingenben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos theológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből elkezdett magyarul tanulni. Akkoriban jelentek meg Berlinben Wilhelm Schott és Bécsben Anton Boller tanulmányai, melyekben a magyart az (ászi) ugor, a török és a mongol nyelvekkel hasonlították össze. Ezeket olvasva Budenz a török nyelv tanulásához fogott, és érlelődött benne a szándék, hogy ennek a nagy urál-altaji nyelvcsaládnak tüzetes tanulmányozásának szentelje életét. Magyarországon akart magyarul megtanulni. Amikor erről Hunfalvy Pál a hazatérő Nagy Lajostól értesült, levélben hívta meg Magyarországra. A huszonkét éves Budenz 1858 májusában érkezett Pestre. Debrecenben és Érmelléken nyaralva olyan hamar elsajátította a magyar nyelvet, hogy már ugyanazon év őszén néhány értekezését magyarul írta meg.

Eleinte a magyar nyelvet a török( nyelvek)kel hasonlítgatta. Akkoriban még Hunfalvyval együtt úgy vélte, hogy ez a legközelebbi rokonság. Ezen kutatásai közben győződött (?) meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része sokkal inkább szóátvételen alapszik, és inkább a finn, a lapp meg a vogul a magyarnak a közelebbi rokonai. Az alapszókincsben kívül a nyelvtani rendszer hasonlóságai valamint a számos rendszeres hangmegfelelés is a közös ugor eredetet igazolják.

Az ugor nyelvek – az Uráli nyelvek köre és kiterjedése

A „finnugor rokonság” honn ma egyre gyakrabban rosszallás, a műveltebb esetekben és körökben talán meg még vita tárgya. Pedig e nyelvi rokonság(unk) vitán fölül áll.

Maga a „finnugor” szó vitát nem érdemel. Az bizony durva és célzatos antimagyar diszkrimináció ! Kutyafalvi (Hunsdorfer) okoskodás. De bizony… Eb ura fakó ! Nem is csoda ! Hiszen a „finnugor” gondolatot mindig is velejéig áthatotta a politika ! Ha már politika… Hát illően, divatosan most… Itt az idő az ugor érzékenyítésre ! Ugor érzékenyítés ! (Sz.) Bizony ! Döntsük le hát a hallgatás falát !

A Népünk és Nemzetünk ellen való rasszizmust megelőzendő maga a szó is kiiktatandó, azaz kiirtandó a magyar közéletből végleg és örökre ! Amennyiben a finnségi meg ugor népek és a magyar nyelv viszonyát tudatosan és alaposan kutatjuk, úgy „tudományosan” ennek a nyelvrokonságnak és nyelv-tudománynak helyesen csakis – a finneknek is kedveskedő – Hungrofinn (Sz.) jelzővel illethetjük !

Bár Budenz már megalkotta rég nekünk a még tömörebbet Ugor nyelvrokonság alakban…

Vámbéry Ármin keletkutatónk 1869-ben jelentette meg a Magyar és török–tatár szóegyezések művét. Budenz József keményen bírálta Vámbéry írásátt… Ezzel tört ki az „Ugor–Török Háború”, amely messze túlhaladt a tudományosság keretein.

A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem altaji összehasonlító nyelvészet tanára 1876-ban költözött be a Dohány utcai 31. sz. ház fölső emeletére. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjaként itt folytatta az 1873-ban elkezdett fő művének, a Magyar–ugor összehasonlító szótár írását, amellyel 1881-ben végzett. Tudományos eredményeit többen kétségbe vonták, főleg Vámbéry Ármin orientalista.

A hazafias nagyközönség akkor inkább Vámbéryvel szimpatizált, de utóbb Budenz állt nyerésre a tudományos vitában.

Budenz József szívrohamban húnyt el 1892 április 15.-én Budapesten.
Mondhatni megszakadt a szíve a nyelvi vitározásban…

Az 1945-ben Hazánkra törő kommunizmussal a közvélemény is kénytelen elfogadta Budenz meg Hunfalvy megkérdőjelezhetetlen igazát. Természetesen… Ez is politika volt. Hiszen minden „finnugor nép” – a finnet leszámítva – kommunista szovjet megszállás alatt volt. A rendszerváltás óta azonban föllángolt e vita megint… Sajnos, egyre kevésbé tudományos alapokon…

A nyelvészeti vita máig sem jutott végső nyugvópontra. Ma mindenki saját politikai hasznára igyekszik hajtani e vita elemeit is, míg az egész rendszer nagyságát és bonyolultságát szinte senki sem érti…

De ím, adódik egy remek lehetőség ! Jó kiindulópont…

A Budenz-ház mint Ugor-ház megmentését és nyelvtörténeti múzeummá alakítását szorgalmazom.

Így a HÁZ – ahol Budenz József alkotott – akár a Magyar Nyelvrokonság Múzeuma is lehet…

Van ugyan a mai Csonkországunk szélén Széphalmon névleg a Magyar Nyelvnek Múzeuma, de az leginkább az Irodalom Múzeuma… Igazán itt lenne már az ideje, hogy legyen székes fővárosunkban végre valóban egy hely, amely méltán A Magyar Nyelv Múzeuma !

Dr. Szabó László
Hajdani finnugrista hallgató
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Olvasói válasz :

Köszönöm . Jó lenne megmenteni , egyet értek . ( HJ Csaba )
Érdemes lenne megmenteni !

T C.

A magyar nyelvrokonság háza??

Nem. A magyar nyelv nem rokona sem a finn-nek, sem az ugor ágnyelveknek. Budenz tévedett. És pont.

A magyar nyelv egyébként nem rokona a türk nyelveknek sem, mert minden bizonnyal őseredeti. 

A régebbi európai nyelv. Sokkal régebbi az óhébernél, ógörögnél, latinnál. 

A magyar nyelv a leggazdagabb az úgynevezett ős-etimonok vonatkozásában, tehát őseredeti.

Az ősi székely-magyar rovásírásban díszítőművészetben a magyar fölfedezhetők az ősrégi hieroglífák is. 

A Magyar Nyelv házában helyet kell hogy kapjon a Budenz koncepciótól teljesen eltérő vonal is, mely sokkal valószerűbb, mint az erőltetetett, túlhaladott ugor/finn származási vonal.

(Katona Imre)

The post Ugor-ház – A Magyar Nyelvrokon(talan)ság Háza – a Budenz Múzeum appeared first on Hunita.

]]>
Barényi a töréstesztek atyja https://www.hunita.hu/a-nap-kepe/2024/03/01/barenyi-a-torestesztek-atyja/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=barenyi-a-torestesztek-atyja Fri, 01 Mar 2024 02:01:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66311 Kikelet (március) hava 1.-jén 1907-ben e napon született Barényi Béla magyar származású osztrák mérnök, föltaláló († 1997). Barényi Béla termékeny föltaláló volt, akinek alkotó elméje (zsenialitása) Edisonéhoz mérhető. Több mint ezer szabadalma volt már a `30-as években a Mercedes meg a Volkswagen gyárakban, ahol dolgozott… Összesen több, mint 2500 találmánya volt. Barényi találmányainak gazdag örökségét a hajdani

The post Barényi a töréstesztek atyja appeared first on Hunita.

]]>
Kikelet (március) hava 1.-jén

1907-ben e napon született Barényi Béla magyar származású osztrák mérnök, föltaláló († 1997).

Barényi Béla termékeny föltaláló volt, akinek alkotó elméje (zsenialitása) Edisonéhoz mérhető.
Több mint ezer szabadalma volt már a `30-as években a Mercedes meg a Volkswagen gyárakban, ahol dolgozott… Összesen több, mint 2500 találmánya volt. Barényi találmányainak gazdag örökségét a hajdani Birodalom fővárosában, Bécsben, a Technisches Museumra hagyta.
Ez a gyűjtemény megérdemelne egy önálló Barényi Múzeumot !!!
Természetesen… Magyar támogatással…

Barényi Béla szülőháza / Hirtenberg Kellersche Villa am Bach

Barényi a járműbiztonság területén alkotott a legtöbbet, az autógyártásban a biztonság-tervezés atyja !
Az 1940-es években ő vezette be a biztonsági törésteszteket is az autógyártásba.

Barényi Béla egyik korai Bogár-modelljével

A Ferdinand Porsche által 1936-ban bemutatott Volkswagen Bogár konstrukciója gyanúsan hasonlított Barényi terveihez, aki erősen bírálta a „Bogár” merev, ütközéskor életveszélyes kormányszerkezetét is ! (Ennek lett áldozata többek között Bubik István is.)

Barényi Béla a személyét ért méltatlan támadások miatt végül pert indított, amit 1955-ben meg is nyert. Kárpótlásul jelképes eggymárkás kártérítést kért ! Igazi magyar úriember volt !
Bár ma láthatnánk Hozzá hasonlóakat !
Sötétben suttyon sunnyogók helyett…

Élettörténete méltó Magyar Filmet érdemelne !!!

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Barényi filmjét is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint ahogy magam tehettem volna…

Barényi Béla 1997-ben halt meg.

Talán egyszer Magyarországon is megkapja majd a kellő tiszteletet és Német- meg Olaszország után végre nálunk is elneveznek róla néhány utcát, népirtó kommunisták, hétországraszóló senkiháziak, meg más hazaárulók helyett

Ajánlott olvasmány: http://www.veteran-mercedes.hu/barenyi.html

A magyar, aki milliók életét mentette meg…

1961-es Mercedes-Benz 220 SE: a világ első kupéja, amely Barényi szabadalma alapján kapott biztonsági utascellát

BARÉNYI BÉLA, AZ AUTÓGYÁRTÁS EDISONJA

The post Barényi a töréstesztek atyja appeared first on Hunita.

]]>
Somlay Artúr szülinapján https://www.hunita.hu/illo-napi-filmajanlo/2024/02/28/somlay-artur-szulinapjan/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=somlay-artur-szulinapjan Wed, 28 Feb 2024 01:28:00 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66283 Jégbontó (február) hava 28.-án 1883-ban e napon született Budapesten Schneider Artúr; a későbbi Somlay Artúr, kétszeres Kossuth-díjas magyar színész és színésztanár. Édesapja Schneider Artúr a monarchia katonatisztje, öt gyermeket atyja. A későbbi színészfejedelem többször szökött el hazulról, hogy társulatokban fölléphessen. Apja egy ideig járt utána, de aztán belenyugodott abba, hogy fiából „komédiás” lesz.

The post Somlay Artúr szülinapján appeared first on Hunita.

]]>
Jégbontó (február) hava 28.-án

1883-ban e napon született Budapesten Schneider Artúr; a későbbi Somlay Artúr, kétszeres Kossuth-díjas magyar színész és színésztanár.

Somlay Artúr 1942-ben, Szegeden

Édesapja Schneider Artúr a monarchia katonatisztje, öt gyermeket atyja.
A későbbi színészfejedelem többször szökött el hazulról, hogy társulatokban fölléphessen.
Apja egy ideig járt utána, de aztán belenyugodott abba, hogy fiából „komédiás” lesz.

 Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra.
Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, majd Debrecenben.

1912-től, a némafilm időszakától kezdve több filmet forgatott, és föllépett a rádióban és színpadon is. Regény- és drámaírással is próbálkozott.

1931-ben magyarországi és megszállt erdélyi városokban lépett föl alkalmi társulatával…

A magyar filmesélet örökítette meg alakját… ím, mint a Budai cukrászdában…

1948-tól 1950-ig tanított a Színművészeti Főiskolán.

A negyvenes évek végén Somlay több nehéz helyzetbe került színésztársa mellett bátran kiállt.

Ezért a kor kommunista kultúr-terrorgépe, az antimagyar zsidó, Révai József (született: Lederer József ) üldözőbe vette…

Révai, a magyar kultúra kommunista tömeggyilkosa…

Egyszer aztán ebből is elég lett…
Somlay Artúr hazament Nagyboldogasszony út 71. szám alatti lakására, majd állítólag fogott egy üveg konyakot és egy doboz altatót, s az éj folyamán mind a kettőt elfogyasztotta…
1951 november 10.-én hajnali 3 órakor így érte a halál, amelyet szívbénulás, koszorúérgörcs gyanánt rögzített a komcsi terror halottkéme…

Somlay Artúrtól a Szózattal búcsúzunk…

The post Somlay Artúr szülinapján appeared first on Hunita.

]]>
Tiszától a Tiszáig a Maroson – Petz-evicke 120 évre https://www.hunita.hu/hagyomany-2/2024/02/27/tiszatol-a-tiszaig-a-maroson-petz-evicke-120-evre/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=tiszatol-a-tiszaig-a-maroson-petz-evicke-120-evre Tue, 27 Feb 2024 20:18:35 +0000 https://www.hunita.hu/?p=66261 1904-ben Petz István végigevezte a Marost. Tudomásunk szerint kajakkal először a történelemben.Ezt kerek 100 évre rá megismételtem. Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol már a Maros éppen evezhető… Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre. Az Ő képes naplójához,

The post Tiszától a Tiszáig a Maroson – Petz-evicke 120 évre appeared first on Hunita.

]]>
1904-ben Petz István végigevezte a Marost. Tudomásunk szerint kajakkal először a történelemben.
Ezt kerek 100 évre rá megismételtem.

Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol már a Maros éppen evezhető…

Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre.

Az Ő képes naplójához, annak 100 éves tükréül megírtam a magamét és meg is jelentettem (több más tanulmánnyal fűszerezve) könyvben:

Ím : Maros – a Hű Folyó…

Azután is eveztünk… a román EU-csatlakozás előtt… Az iható Marosért

A csónakban sorban: Paulovics Péter, Onczay Péter, Fábry Sándor és kormányoz Dr. Szabó László

Marosfőtől Marostőig

Idén is indulunk !
A 120. évfordulón… Tiszától Tiszáig evezünk a Maroson !
Tisza biz egy falu a Maros mentén… a Maros meg végül a Tiszába torkollik…

Támogatókat örömmel látunk. Akár csatlakozókat is, de csak igen gyakorlottakat, hiszen a Maros fölsőbb folyása igen vadregényes… néhol régi malomgátakkal, másutt ipari szörnyépítményekkel is veszélyes…
Az érintetlen természet azonban vissza-visszaköszön…
A Hű Folyó partján mi magyarok otthon vagyunk !

Vida Róbert Tanár Úr, a Klauzál-Radnóti Gimnázium történelem tanára, akivel csaknem minden melengető hétvégén Nagylaktól Szegedig evezünk, szívesen vállalja a veteránok és gyakorlott öregdiákok fölkészítését…

A könyv pedig immár a harmadik képes naplóval is gazdagabban újra megjelenik !!!

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Túra a tiszta Marosért

Vendégváró gátőrtanya a Maros partján

Tisztább Marost! (2006-07-09 , Webradio)

Megérkeztek Szegedre a Maros túra résztvevői (2004-08-04, Webradio)

Evezőkkel végig a Maroson (2004-06-04, Webradio)

Holt-Maros – Volt-Maros

Szabó Bendegúz (7 éves szögedi legényke) szerint nem „holt” az, csak „volt”… Él az még… Csak már nem a Maros része…

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját javasolja (2011.02.24. Szegedma)

„… kívánatos lenne a teljes szakaszt  rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is…”

A Holt-Maros védettsége… – a tények tükrében

” Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim – Makrai László és Molnár Gyula – támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat”-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva… ” – Most meg (2011-ben) maga terjeszti elő !!! Milyen érdekes! Csak nem pénz(mozgás) van a háttérben?! Ahogy szokott…

A teljes cikket ide (vagy a képre) kattintva olvashatja el!

Holt-Maros: Szeged Velencéje (2009.04.24. Szegedma)

A Holt-Maros életrekelt(és)e… – meg a 7 éve halogató irodavezetői „válasz”

Holt-Maros á la Szeviép , és az ellenérvek

Környezetrombolás, természetpusztítás „Holt-Maros rehabilitáció „

A Holt Maros rehabilitációja ( Sűrgősségi beadvány 2003. 04.08.)

Folytatódhat a Holt-Maros rehabilitációja? (2011-02-08, Szegedma)

Védetté nyilvánítják a Holt-Maros területét (2011-02-11, Délmagyarország)


A Magyar Nemzet cikke ( a fönti írásra rákattintva nagyítható )

Szeged természeti értékei – TiszapartTV

Szeged természeti értékeinek védettsége

A balvezetés apparátusának halogató válasza Szeged természeti értékeinek védetté nyilvánítása indítványhoz:
” Az egyeztető tárgyalások lefolytatását követően van lehetőség a védelemre javasolt területek védetté nyilvánítását Közgyűlés elé terjeszteni. Ennek várható ideje 2004. IV. negyedév. „

…Azóta sem került napirendre…

A teljes írást – az iroda „ajánlását” ide kattintva olvashatja el!

Áprily Lajos

Tutajok

Állunk a parton. Szép aranymadár
acélos fényű hullámokra száll:

Tollászkodik a zengő-szárnyu nap,
felé fehérlő foltok siklanak.

Nagy méltósággal, mint a hattyuraj,
a fordulóban úszik hat tutaj.

Vizen derengő ősi fantomok,
keletre lengő vízi vándorok.

Kormánylapátról gyöngyeső pereg
habloccsanásra. „Meddig, emberek?”

„Zámig.” – A válasz tompa és komor
s mélységes, mint a munka és nyomor.

Alkonyba búgó titkos harsona,
úgy zendül, mintha Thamust mondana.

S tűnnek, haladnak, szürke hat madár,
hét napja és hét éjszakája már

Tutajok a Tiszán…
TUTAJOK A TISZÁN…

A némán ballagó vizen
Tutajok úsznak szeliden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szivemet.

The post Tiszától a Tiszáig a Maroson – Petz-evicke 120 évre appeared first on Hunita.

]]>