Lámpások

Emberszemek, ti lángok a sötétben,
Kis tolvajlámpák és nagy fároszok,
Botorkálva az éjből örök éjbe
És dalt dúdolva, rátok gondolok.
Egy zöldes fényre, amely annyiszor vont
Borús mámorba tavasz-esteken,
Mint pillangót a tűzbe furcsa hóbort :
Lidércem lángja, nem gyúlsz már nekem.
És gondolok egy tiszta, kék világra,
Mely nefelejcsként mosolygott reám,
Apám szemére: áldott, régi lámpa,
Melytől kitárult száz gyermek Szezám !
És gondolok a hű anyai mécsre,
Mely virrasztott fölöttem éjeken
S a lázam leste aggón és remélve,
Ó, ez a fény volt glóriám nekem.
És gondolok sok lámpásra, mely orvul
Kacsintott rám és zsákutcákba csalt,
Sok gyűlölséges lángra, mely a bosszú
Olaján égett, sok dölyfös paraszt
Tekintetére, aki úri gőggel
Nézett le, mint valami idegent,
Engem, ki nyirkos és sötét ködökben
Világokat gyújtottam s hiteket.
Sebaj, elmúlnak egyszer arcaik,
Ők elalusznak gyorsan és örökre
S én tovább látom, lenn is, a rögökbe
Egünk örök, testvérlámpásait !

Lámpások – Először a Magyarság 1923 május 13.-ai számában jelent meg, majd a Testamentom (1925) kötetében (67-68.o.). Azután a Szegedi Szemle 1929 május 18.-ai számában…

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

E szobra talpára elférne akár a Lámpások is… világítva…

A talapzati „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem, ahogyan Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, maguk sem jutottak tovább a címénél ! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma ott !”

Lámpások…

Hallassuk hát Gyalunk verseit ! Sőt ! Láttassuk is Gyalunk verseit !

E költeménynek méltó helye lenne ma márványba vésve – de legalább kőbe, talán üvegbe öntve, éjeken át a vers soraival világítón – valahol a Tisza szögén… Szögedön…

A Tisza partjára, vagy partmenti házfalára illik e kedves költemény !

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers ! A Magyar Költészet…

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte…
A Nap lemente nyomán a csillagok keltével jön a Hold fölkelte… meg a Költe-kelte…

A Lámpásoknak valóban világítania kell ! Mert mindenkinek látnia kell !
Valahol sötét helyen, hogy a Lámpások legyen a fény e helyen !!!

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Láttassuk, hogy lássuk, hallassuk, hogy hallhassuk hát Gyalunk költeményeit !

A magam Nyáry-változatában :

Lámpások

Emberszemek, ti lángok a sötétbe’,
Kis tolvajlámpák és nagy phároszok,
Botorkálva az éjből örök éjbe
Én dalt dúdolva, rátok gondolok.
Egy zöldes fényre, amely annyiszor vont
Borús mámorba tavasz-esteken,
Mint pillangót a tűzbe furcsa hóbort :
Lidércem lángja, nem gyúlsz már nekem.
És gondolok egy tiszta, kék világra,
Mely nefelejcsként mosolygott reám,
Apám szemére : Áldott, (r)Égi Lámpa,
Melytől kitárult száz gyermek Szezám !
És gondolok a hű Anyai Mécsre,
Mely virrasztott fölöttem éjeken
S a lázam leste aggón és remélve,
Ó, ez a fény volt glóriám nekem.
És gondolok sok lámpásra, mely orvul
Kacsintott rám és zsákutcákba csalt,
Sok gyűlölséges lángra, mely a bosszú
Olaján égett, sok dölyfös paraszt
Tekintetére, aki úri gőggel
Nézett le, mint valami idegent,
Engem, ki nyirkos és sötét ködökben
Világokat gyújtottam s hiteket.
Sebaj, elmúlnak egyszer arcaik,
Ők elalusznak gyorsan és örökre
S én tovább látom, lenn is, a rögökbe’
Egünk Örök Testvérlámpásait !

A rögökbe’ Gyalunknál is csak -e-re végződik, magam tettem a felvesszőt (aposztrófot). Ehhez igazítottam a sötétbe’ szót az első sorában, ahol ezzel a felvesszővel (aposztróffal) jelzem a tájnyelvien hiányzó -n helyét a rímet is javítva.

És gondolok egy tiszta, kék világra,
Mely nefelejcsként mosolygott reám,
Apám szemére : Áldott, (r)Égi Lámpa,
Melytől kitárult száz gyermek Szezám !

A nefelejcs bár régen divatosabb virág volt, mégis talán utalás a Nefelejcs kötetre, amely eddigre már megjelent 1921-ben…

Az Áldott, (r)Égi Lámpa meg a magam szójátéka…

Az aggón szó Gyalunk tömör játéka… szögedi tájszóként a Szegedi szótár nem jegyzi…

Bálint Sándor : Szegedi szótárában (1957) nem leltem az aggó(n) alakot :

The post Lámpások appeared first on Hunita.

1635-ben e napon alapította Pázmány Péter esztergomi érsek a magyar Fölvidéken a Nagyszombati Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét.

Eleinte két – bölcsészeti és theológiai – fakultással működött; 1667-ben kezdődött meg az oktatás a jogi, 1769-ben pedig az orvosi karon is. Ezzel Nagyszombat teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált.
Plenck József Jakab szembajokról írt művét még japán nyelvre is lefordították.

A jezsuita rend megalapításától nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kor színvonalának megfelelő, központilag irányított oktatási intézményrendszert hozzon létre, hogy ezzel is segítse a római kathólikus egyház befolyásának növelését.

Egyetemünk a Fölvidéken, Nagyszombatban 1777-ig, költözést előíró Mária Terézia rendeletéig maradt. Azután Budán indult meg az áthelyezett egyetemi képzés…

Az egyetemet 1777-ben költöztették át Budára, majd Pestre. Ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. (1969-től viseli Semmelweis Ignác nevét).

A korszerűsítés munkáját – a fölvilágosult abszolutizmus jegyében – a bécsi kormányhatóságok végezték. Az oktatásügyet szigorúan politikai kérdésként fogták fel. Mária Terézia szakértői Gerard van Swieten vezetésével 1749 és 1756 között a Bécsi Egyetemen hajtottak végre reformokat, s ennek nyomán indult meg a Nagyszombati Egyetem átszervezése is.

Nagyszombatban azóta nincs egyetem…

Talán érdemes lenne végre visszatérnünk nekünk,
Egyetem-Alapító Magyaroknak !

The post A Nagyszombati Egyetemünk alapítása napján appeared first on Hunita.

Valakit talán megdöbbentett ?
A népesedési adatokból már régóta nyilvánvalóan ez következett…

Londonnak paki polgármestere lett !
Az anglikán Angliában egy idegenszívű iszlám fajvédő …

Éljen hát Sadiq Khan !

Az „emberi jogok” szakértője…

Egy nyolcgyermekes pakisztáni bevándorló család hetedik gyermeke, busz-sofőr apától és segéd-varrónő anyától most végre a londoni polgármesteri székbe ülhetett! Jobbat erre a szerepkörre bizonyosan nem is találhattak volna a 10 milliós főváros csavargói között! A „modern” Britanniában…

A nem is olyan régen még angol Londonnak paki polgármestere lett !

A pakik egyébként a „paki” megjelölést sértőnek ítélik. Nem is csoda! Legalább olyan sértő, mint például a „magyar”-t lemagyarozni, ahelyett, hogy  körülményeskedve „magyarországi”-nak neveznénk őket. A pakik bizony jobb szeretik a „pakisztáni” elnevezést, hiszen ezt valamivel nehezebb is kimondani…
Talán jobban érthető lenne ez egy olyan Magyarországon, amely nem elveszti ezeréves területeinek több, mint kétharmadát (1920-ban), de inkább még hozzáhódít ugyanannyit, a Balkánról (Rácországból, Boszniából, Albániából, Moldovából, Dobrudzsából) meg Lengyelországból, esetleg még Ausztriából, meg Olaszországból is…
Pakisztán ugyanis egy ennél még sokkal képtelenebb képződmény! Persze szigorúan vallási alapon.

De mit is jelent ez a mindent elöntő nagy álom: Pakisztán?
Betűszó-Eredetileg: Pandzsáb-Afgán-Kasmír országát.
Pandzsáb felét már az alapításkor sikerült Indiából (vallási alapon) kikanyarintani, a függetlenségért könyörgő Kasmírnak a felét pedig már sikeresen megszállták, Afganisztánnal meg még próbálkoznak… (Ez is oka a nem szűnő afgán zűrnek.)
A mi távoli hunza véreinket is leigázták már több, mint 40 éve. A Nagyvilágban senki nem sikoltott!
A hittel tákolt állam már így is csudasokszínű!

Pakisztán főbb népelemei

Képzeljük csak el, ha Magyarország nézett volna ki így a Nagy Háború végén, a Trianoni mészárszéken!
De Magyarország bő magyar többséggel, vallási és nemzetiségi egyenlőséggel is bátran szétdaraboltatott. Talán pont ezekért! (A franci sovinizmus ma is együtt tart bretont, flamandot, provanszált meg baszkot…)

Pakisztán egyébiránt a muzulmán Bengált is uralma alá hajtotta már Kelet-Pakisztán néven…

Alig 2000 km választotta el a „kétnyelvű” Pakisztán két darabját egymástól… – épp mint Angliát Magyarországtól – de hát vannak, akik mernek igazán nagyokat álmodni!
Ez az álom azonban Banglades néven egy új szabad állammá foszlott.

Az egyébiránt éppen 116 nyelvű transzind(iai) (rém)álom vége az Anyanyelv Világnapja.

A paki béklyóból szabadult Banglades a 43 nyelvű „független” ország.

A maradék Pakisztán meg ontja tömérdek magját (többnyire ingyenélőnek) a nyugati világba, míg otthon a középkorból az atomkorba lépett, és a világon – Indián kívül – senki sem tiltakozott! (Bezzeg Irán a messze magasabb műveltségével, meg az éppen olyan, de mégsem kizárólagos muzulmán hitével… atomról szót sem ejthet.)

Egyre kevésbe vicces, egyre inkább valószínű azonban, hogy hamarosan létrejöhet az új „Nyugat-Pakisztán” a hajdani Anglia helyén a Brit szigeteken…

Hiába szépítjük Britannia népe bizony idegengyűlölő és rasszista. Mindig is az volt.
Ha az ősangolok – bő félévszázados megfélemlítettségükben – talán már nem is annyira, hát a bevándorlók bizonyossan számontartják mindenki faját. Már csak gyarmati gyarló bosszúból is…

A londoniak egyszerű választás elé néztek hát: a pakira, vagy a zsidóra szavazzanak?!

Sadiq Khan                    Zac Goldsmith

A londoni nép a brit arisztokratába oltott zsidó ficsúr helyett a fölkapaszkodott, fajavédő muzulmán bevándorlót szavazta be elsöprő többséggel… (Régi beilleszkedett bevándorló helyett az újat.)
Azt ugye senki nem gondolja, hogy az angol fehérek rajongtak a – takfír („álszent”) módon – borotvált pakiért, míg a muzulmán tömegek pedig hithagyó, vadliberális indulattal szavaztak a fehér zsidóra?!

Nohát! Ilyen egy brit választás!
Vallási, meg persze faji alapon!

Már a Csillagok háborújában (Star Wars) is benne volt: The Empire Strikes Back.
A birodalom visszavág! – Hát itt van!
Számomra ez már több, mint két évtizede nyilvánvaló, de most talán a legutolsó (képességű) fehér londoninak is leesett a tantusz! – A birodalom visszavágott! Az alja a felszínretört.

Talán, ha a konzervatívok az elmúlt évben nem a „kelet-európai” fehéremberek ellen hirdetnek kirekesztő hadjáratot, hanem mondjuk a gyarmati bevándorlás ellen, akkor lehetett volna több esélyük. Csak Londonban valamivel több, mint egymillió lengyel és háromszázezer magyar biztos szavazójuk… hogy a többi „kelet-európai”-ról ne is beszéljek…
De a „konzervatív” briteknek a nemzetközösségi népek ál-egyenlősége – azazhogy annak a látszata – sokkal fontosabb volt. Mint a kiszipolyozott, dolgos európai bérmunkások. Hát itt az eredmény!

De… Merjünk bátrabban, magyarabbul gondolkodni!

Adott a recept:

Ha síránkozás helyett minden magyar bevándorlónak lenne nyolc gyereke, hát eljöhetne az idő, amikor Londonnak végre magyar polgármestere is lehetne!
(Például egy igaz magyar „emberi jogvédő”.)
Ez a liberális demokrácia!
Többség dönt!
Síránkozás helyett… szaporodni hamar!
Nem több a feladat hát: Többséggé kell lenni!

A magyar népességfogyás megállítható! – Tudatos gyermekvállalással…

A londoni vezérválasztásból pedig mindenki számára van magyarázat és tanulság.
Vonjuk le hát a magunk tanulságát, és készüljünk a Szebb Jövőre!
40 év elegendő a brit birodalom fővárosi lakosságának – idegenek általi – túlnépesedéshez is!

Másokra való haszontalan haragvás helyett teremtsük meg a Magunk Birodalmát!
Bárhol a világon!
Akár… több helyütt is!

Nem mernék esküdni rá, hogy Sadiq (ejtsd: Szadik) Khan, az „emberi jogok” szakértője vakmerően kiáll majd a londoni – folyvást „le-kelet-európaizott” – magyarokért.
Nem hinném, hogy a trianoni bűntett eltörlése mellett tör majd lándzsát brit vezetőként, vagy távlatokban akár a kirekesztett (gúnyhatáron túli) magyarok jogaiért indítana emberjogi küzdelmet… (Eddig sem tette… miniszterként sem!)
Abban azonban bizonyos vagyok, hogy saját faját minden szinten előtérbe tolja majd.

Így tehát a Magyar Igazság keresése megmarad nekünk, magyaroknak!
Ha Anglia helyén végre létre is jön majd Nyugat-Pakisztán…
Áll még Magyarország!

A dolgunk pedig – Londonban és a Kárpát-medencében is – magyarként akad épp elég!
A szűkebb meg tágabb hazánkra leselkedő veszély tömérdek… rengeteg!

Míg fogyatkozunk, teendőnk – Európa őreként – egyre csak szaporodik…

Fölkészülhetnénk hát alaposabban a következő 50-100 évre!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány még: Hunzaország vége – 40 éve!

és…

Létrejött Balucsisztán – de ki ismeri el a függetlenségét?

“Vallással a békéért” – Iszlám fölvonulás Londonban

Kirekesztés angol módra

Forrás :

Sadiq Khan’s victory won’t end Islamophobia, but it offers hope – Homa Khaleeli

Sir Sadiq Aman Khan (born 8 October 1970) is a British politician serving as the third and current mayor of London since 2016. He was previously the Member of Parliament (MP) for Tooting from 2005 until 2016. A member of the Labour Party, Khan is on the party’s soft left and has been ideologically characterised as a social democrat.

The post 10 éve – Hogyan lett Londonnak paki polgármestere? appeared first on Hunita.

1763-ban e napon született Batsányi János magyar költő († 1845)

The post Batsányi János születése napján appeared first on Hunita.

Az Alkazaba (spanyolul: [alkaˈθaβa, alkaˈsaβa]; az arab القَصَبَة, al-qaṣabah nyomán…

Ajánlott olvasmány :

A RECONQUISTA NAPJÁN

Förgeteg (január) hava 2.-án 1492-ben teljesült be a Reconquista ! 
Vagyis Ibéria (félszigetének) keresztény visszahódítása.
Granada, az utolsó ibéri mór erődítmény megadta magát…

The post Málaga visszahódítása napján appeared first on Hunita.

E napon született…
1776 Ígéret (május) hava 7.-én, 
a Vazs megyei Egyházashetyén 
Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel …

Berzsenyi Dánielt köszöntjük ma a 145. szülinapjára Juhász Gyula által írott versével…

A tikkatag magyar nyár napja barnúl
Bús homlokán és bágyatag szemén,
Konok szivében csöndes zivatar dúl,
Elverve dús vetése : a remény !

Pipája füstöl és haragja lángol,
Eszébe jut bírája : Kölcsey
S felködlenek a római világbol
Komor lemondás zordon hősei.

S boldog Horácra gondol, aki bölcsen
Borral, leánnyal megelégedett
S kevély nyakán dagadnak kék erek.

Ki itt a költő és magyar, ha ő nem ?
S míg döngő lépte mély homokba fúl,
A szilvafán egy vén harkály gyalúl.

A szilvafai vén Gyalunk, azaz Juhász Gyulánk Berzsenyi-költeménye először a Magyarország lap 1921 június 19.-ei számában jelent meg. Vélhetően Berzsenyi Dániel 145. szülinapjára vagy annak alkalmából írta. Azután szerepelt a Hárfa (1929) kötetében is…

Tanuljuk hát e gyöngyszemet, és szavaljuk együtt gyermekeinkkel, ahogy magyar emberhez illik…

Aki pedig a Balatonra látogat, különösen annak dél-nyugati tájára, annak esőben, de égetően tikkatag vakmelegben is ajánlott Nikla ! A Berzsenyi-ház és bájos birtoka.

Keressen rá Somogy vármegyében, a Nagy Berek tövében a nagyító lencsénkkel Niklára !

Hűvösebb időben érdemes ellátogatni Berzsenyi birtokára.
Egy fél órácska gépkocsizással 200 évet utazhat a derék Magyar Gondolkodó :

Berzsenyi Dániel Emlékház – Nikla

Az 1811-ben épült kis udvarházában, Niklán 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot.
A szovjet hadsereg, azaz a 2. Ukrán Front (Второй Украинский фронт) alaposan kifosztotta a család udvarházát… Csak az utódok rendkívüli bátorságának köszönhetően menekültek meg a hagyaték értékes darabjai… A dédunoka saját személyes holmijai helyett a nagyrabecsült Ős kéziratait mentette… a kisorosz (ukrán) horda elől… azoktól, akik a Kárpátaljánkat is elorozták… és máig jogtalanul birtokolják…

A Berzsenyi-ház csöndes termeiben ma a költő személyes tárgyain túl találhatóak a levelei, valamint költeményeinek kéziratai és azok nyomtatott változatai is, valamint kedvelt pipái, tollai és népi hangszerei is…

BERZSENYI DÁNIEL – A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajúl?
Nem látod a bosszús egeknek
Ostorait nyomorúlt hazádon?

Berzsenyi … A Hetyei Szülőház meg a Niklai Múzeum parkjába illik e fönti Gyalu-költemény !

Berzsenyi Dániel emlékháza (Egyházashetye) – Kép : Vadaro

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek… világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Egyházashetyén meg Niklán, a Berzsenyi Dániel Emlékházakban, ill. azok udvarán világol majd e költemény… Berzsenyi !!!

The post Berzsenyi születése napján appeared first on Hunita.

A szolgaföldben nem nyughatnak ők, nem,
Följárnának a magyar temetőben.
Nem is merik ma eltemetni őket
És nincs számukra még e tájon őskert.

Maradjanak is itt egy ideig,
Míg szolgaságunk éje letelik,
Maradjanak, virrasszanak a csontok,
Míg bennünket gyötörnek szolgagondok.

Maradjanak : a kiégett szemek
Sok úri bűnre hadd tekintsenek,
Hadd legyenek bírák most, kiket egyszer,
Halálba küldött egy gaz, régi rendszer !

Majd lesz még egyszer május e világon
S nagy temetés egy víg föltámadáson.
Szabad népeknek boldog milliója
Kísérje őket egy új Panteonba !

Martinovicsék – A Népszava 1926 május 1.-jei számában jelent meg.

A Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban (1963-ban) – bizonyára a kor szelleme által megkövetelt vérbalos uszítás jegyében – Péter László a következőket fűzte hozzá :

Juhász Gyulának ez a verse merész hangú vádirat a Horthy-korszak reakciós politikai és társadalmi rendszere ellen. A polgári fölvilágosodás forradalmi hagyományainak a munkásság lapjában való ébresztése a munkások harci ünnepén – mint az utolsó versszak jól mutatja – a költő részéről tudatosan mozgósító szándékú tett : egyúttal hitvallás a dolgozók eljövendő világa mellett.

Az ilyen komcsi megrendelésű hablatyok helyett végre
újraértékelhetjük ezt a remek költeményt is a maga helyén !

Szabad népeknek boldog milliója
Kísérje őket egy új Panteonba !

Rendszerváltások ide vagy oda, Martinovicsék máig nem jutottak a panteonba !!!

Érdemes öszevetni a Vérmező költeménnyel (is).

The post Martinovicsék appeared first on Hunita.

1918-ban e napon született Perczel Zita magyar színésznő († 1996)

Leghíresebb filmjei :

• Meseautó (ff., magyar vígjáték, 1934)
• Budai cukrászda (ff., magyar vígjáték, 1935)

A legismertebb dal, amely Hozzá szólott :

De itt a teljes filmje is :

Meseautó

Ajánlott Könyve: A Meseautó magányos utasa (önéletrajz, Budapest, 2000)

Eggy évre rá pedig egy talán még bájosabb filmje …
Ajánlott ma estére… vagy más estére … vagy a jövőre hétre …
Kihagyni igazán kár lenne !

Budai cukrászda

Kassay Ilonka cukrász édesapja kis budai cukrászdájában. A család valaha jobb napokat látott, de Trianon tönkretette őket… Ilonka kedélyét ez sem tudja megtörni… Rajongva éli új életét a maradék Csonkország fővárosában…

The post Perczel Zita szülinapján appeared first on Hunita.

1868-ban Szelek (április) hava 26.-án született Sidney Harold Harmsworth, Rothermere első vikomtja Dublinban. A brit sajtómágnás és politikus – az Associated Newpapers Limited tulajdonosa – a Magyar Igazságtétel fő támogatója volt Nagy-Britanniában és az angolnyelvű nagyvilágban…

This photograph was known to have been published in the Daily Telegraph in 1914.

Már 1927-es első magyarországi körútja nyomán a Magyar Igazságtétel (revízió) egyik fő támogatójává vált. A jelentős magyar többségű területek azonnali visszacsatolását javasolta…
Az a furcsa, hogy mások, miért nem tettek ugyanígy ?!

Akkoriban a magyar közéletben fontos szerepet kapott a betöltetlen trón kérdése is. Fölvetődött Lord Rothermere személye is leendő Magyar Királyként : „Sohasem tudtam meg pontosan, hogyan és mikor keletkezett az elképzelés, hogy ezt a magas megtiszteltetést nekem ajánlják fel. Úgy tűnik, 1927 őszén, nem sokkal azután, hogy a békeszerződés revíziójának kérdéséről az első cikkem megjelent, egymástól függetlenül több ember fejében is megfogalmazódott. De sem én, sem a fiam nem tudtunk arról, hogy a mozgalom már akkor gyorsan terjedt, amikor 1928 tavaszán az első látogatást tettem Magyarországon.” (Lord Rothermere: My campaign for Hungary, 139. oldal) Ha akkor sikerül Őt királyunkká tenni, úgy Európa sorsa is egészen másképpen alakul…

Európa azonban azóta is viseli égő szégyenét. A szándékos igazságtalanság, a magyarellenes kirekesztés és a kisantant sovinizmusának támogatása folyik ma is. Ezek a sovinofil internáci politikusok szoktak fasisztázni bennünket kirekesztő szórakozásból…

Rothadó Európa!
Érdemes lenne végre, egy évszázad után az Ügynek az illő tisztességet megadni, és fontolóra venni Lord Rothermere tisztes ajánlatát !

Azután pedig itt az idő egy független Székelyországra !
Amely idővel Corpus Separatum gyanánt akár eggyesülhetne is a Magyar Anyaországgal Unióként.
(Akárcsak ahogyan hajdan a 12 pontban Erdély ügyében követelte azt a Magyar Nemzet…)

Dr. Szabó László
www.makultur.hu

Ajánlott még :

HRUSCSOV VISSZAADTA VOLNA A KÁRPÁTALJÁT… ám a honi hazaárulóink…

KÁRPÁTALJA MINDIG IS MAGYAR TERÜLET VOLT…

MI LESZ KÁRPÁTALJÁVAL?

ITT AZ IDŐ UKRAJNA TRIANONJÁRA !

The post Igazságot Magyarországnak ! – Lord Rothermere születése napján appeared first on Hunita.

Szelek havában száz esztendeje, éppen e napon született meg Gyalunk e remeke…

Férfiat énekelek

A Dugonics Társaság Széchenyi-ünnepére

Férfiat énekelek, lantom új dalra fölajzom,
Áhitat és kegyelet rózsáival ékesitem föl
És sarut oldva jövök antik mértékkel adózni
Annak, akit költők minden koszorúja megillet.
Mert maga vátesz volt, tisztán megmondva jövendőt,
Melynek fölragyogó napját Ő hozta nekünk el
S szörnyeteg árnyaival küzdött, aggódva, remegve.

Ódát érdemel ő, nem is ódát, ünnepi himnuszt,
Pindaroszi szavakat, melyek árja egekbe csapódik
S múló gyászokon át az örök fény ormait éri.
Ó de ma oly fájó nagyságra tekinteni mélyből,
Csonka világunkból fölnézni ily nagy egészre,
Törpék harca közül Atlas vállára meredni,
A hazai földnek gondját, aki bátran emelte
S hogy mégis mozog, ezt vallotta, hitte halálig.
Ó mily vátesz is ő: mély, bús pusztába kiáltó,
Századok éji ködét föltáró tünde szövétnek,
Mely a jövő hajnalt várván, virrasztva elégett.
Férfiat énekelek, ki a restül álmodozó hunt,
Messze kelet népét tettekre ragadva vezette
Tétlen tengésből diadalmas eszmei harcba !
Hol van most a magyar és hol van most a vezérlő,
Merre megyünk, meddig, vereségek népe, fejetlen,
Meddig paskol még bennünket a gyász s a gyalázat ?

Férfiat énekelek s remegő lélekkel idézem
Isten tűnt remekét, elszállt lelkét a magyarnak.
Őt, akiben szerelem üdvösség s kárhozat egyben
Élt e honért s népért s inkább omlott el a téboly
Szőnyegein, ám nem nézhette fajának elestét.
Döbling : rácsaidat megrázva figyelte vak éjben
Távol népe jaját, puskáknak tompa zenéjét,
Mint a magyar puszták rab oroszlánsarja, homályos
Emlékek s álmok pirkadtak néha agyában
Régi diétáról, új hídról, büszke folyóról,
Mely laza gátokon át harsogván törtet előre
És a szabadságnak tépett zászlója taréján.
Ó hány végtelenül ólmos és lassu napod múlt
S néha a méla magyar Bánát költője, a bomlott
És szilajon zokogó Lenau cincogja füledbe
Az eltűnt éden, vesztett föld síri keservét
S az idegen zsarnok pandúrja kutatta a titkod !
Én, e kései kor elfáradt lantosa, íme
Száz év tűnte után hívlak, jőjj el, soha jobban
Nem várt férfit e táj, soha inkább hőst, aki alkot
És e szörnyű kaosz szennyes vizein lebegő nagy
Lelke szaván ismét élet lesz s új Magyarország !

Szeged, 1926 április 25.

Férfiat énekelek… – Először Gyalunk a Dugonics Társaság Széchenyi-ünnepén vasárnap szerepelt vele 1926 április 25.-én, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl. Ezen az esten Móra Ferenccel együtt szerepeltek. Móra a Szeged Széchenyi korában tárcáját olvasta föl.

Férfiat énekelek… – Először írásban csak 2 év múlva a Széphalom 1927. évi 1-3. számában jelent meg, majd utóbb a Fiatalok, még itt vagyok kötetében (57-58.o.)…
Péter László gyűjtésével került a Juhász Gyula Összesbe 1963-ban.

Szegeden talán a Széchenyi-szobrunk táján, a közkert tükrében, a Városháza táján…
a Széchenyi-térre illik leginkább e szögedi születésű Juhász Gyula költemény.

Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…

A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…

Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…

Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte

 …

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!

Tisztelettel :
Dr. Szabó László

www.makultur.hu

Ízelítőül…

További hasonló költemény-tervek más, jeles helyekre :

A CEGLÉDI PARKBAN

ARANY NYOMÁBAN

Berzsenyi

The post Férfiat énekelek… – Kerek száz esztendeje appeared first on Hunita.